Új Szó, 1989. május (42. évfolyam, 102-126. szám)

1989-05-03 / 103. szám, szerda

ÚJ szú 3 1989. V. 3. A Fehér Ház a szovjet reformok sikerét kívánja Bush „helyreigazította“ hadügyminiszterének kijelentéseit (ŐSTK) - George Bush amerikai elnök a kereskedelmi kamara hétfői ülésén mondott beszédében meg­próbálta „helyreigazítani“ hadügy­miniszterének nagy nemzetközi vitát kiváltó hétvégi nyilatkozatát. Mint is­meretes, Richard Cheney hadügy­miniszter a CNN tévétársaságnak adott nyilatkozatában eléggé borúiá­Start holnap (ŐSTK) - Az Atlantis amerikai űrrepü­lőgép múlt péntekre tervezett startját - mint ismeretes - az üzemanyagtartály meghibásodása miatt el kellett halasztani. Az amerikai űrhajózási hivatal (NASA) hétfőn bejelentette, hogy a hibát eltávolí­tották, s a rajtra csütörtökön este 8 órakor kerül sor. Tajvani küldöttség Pekingben (ŐSTK) - Shirley Kuovo pénz­ügyminiszter vezetésével tajvani küldöttség érkezett tegnap Peking- be, hogy részt vegyen az Ázsiai Fejlesztési Bank (ADB) soros évi ülésén. Az újkori történelem során elő­ször történt meg, hogy kínai területre lépett a tajvani kormány tagja. Habár a pekingi látogatás nem hivatalos, mégis bizonyítja, Kínának érdeke, hogy javítsa kapcsolatait Tajvannal. Szudán Tűzszünet a felkelőknél (ŐSTK) - John Garang, a Szudáni Népi Felszabadítási Hadsereg (SPLA) vezetője tegnap a felkelők rádióadójában közölte, egységeik május elsejétől egy hónapra felfüggesztették harci tevékeny­ségüket. A központi kormány ellen harcoló SPLA ezzel a lépéssel reagált Szadik el- Mahdi szudáni miniszterelnök felszólítá­sára, hogy a konfliktust politikai útón pró­bálják rendezni. A rádióadó közölte to­vábbá, az SPLA a tűzszünet megkötése után elvárja, hogy megkezdődjön annak a béketervnek a megvalósítása, amely­ben a felkelők tavaly* állapodtak meg a Demokratikus Unió Párttal. tóan nyilatkozott a Szovjetunióban zajló folyamatokról: azt állította, nem hiszi, hogy Mihail Gorbacsov végre tudja hajtani a reformokat. Bush azt mondta, a Fehér Ház azt kívánja, hogy a szovjetunióbeli reformok si­keresek legyenek. Ezzel megerősí­tette azt, amit korábban John Sunu- nu, a Fehér Ház személyzeti főnöke is mondott, a hadügyminiszteri nyi­latkozatra reagálva. Sununu is, Bush elnök is azt állította, hogy Che­ney hadügyminiszter csupán a ma­gánvéleményét mondta el, s ezzel az amerikai kormány többi tagja nem ért egyet. Hírügynökségi jelentések szerint a vita kapcsán Bush még hozzáfűz­te, az USA a gazdasági reformok sikerét kívánja, bárhol is történjenek a világban. Azt szeretnék, ha a szovjet peresztrojka, valamint a je­lenlegi kínai reformok is sikerrel jár­nának - szögezte le. Nyugat-Berlin Súlyos zavargások (ŐSTK) - Nyugat-Berlin Kreuz- berg negyedében hétfőn este súlyos és véres összecsapások zajlottak le néhány ezer tüntető és a kivezényelt rendőri egységek között. A rendőrök vízágyúkkal, könnyfakasztó gázzal és gumibotokkal támadtak a tünte­tőkre, akik az utcákon néhány bari­kádot emeltek. A zavargásokat bű­nöző elemek üzletek fosztogatására használták ki, s felgyújtottak több gépkocsit is. A tüntetések háttere nem teljesen világos. A zavargások már vasárnap kirobbantak, amikor hajléktalanok egy csoportja megkísérelt elfoglalni egy üresen álló házat. A május else­jei felvonulások idején sem szüne­teltek az összecsapások, a késő esti órákig tartottak. Kreuzberg egyéb­ként arról ismert, hogy ebben a ne­gyedben igen magas a munkanélkü­liek, a hajléktalanok száma. A nyu- gat-berlini hatóságok szerint a za­vargások során 300 rendőr megse­besült, 16 tüntetőt letartóztattak. Egykori NATO-főparancsnok véleménye: Az USA-nak fegyveres erői felét ki kellene vonnia Európából A Nemzetbiztonsági Tanács felhívása a washingtoni kormányzathoz a stratégiai támadófegyverek ügyében (ŐSTK) - Andrew Goodpaster, a NATO európai fegyveres erőinek egykori főparancsnoka úgy véli, az Egyesült Államoknak a kilencvenes évek közepéig ki kellene vonnia Eu­rópában állomásozó csapatainak az 50 százalékát. Goodpaster tábornok egyike azoknak a katonai szakértők­nek, akik bírálják az amerikai kor­mány hozzáállását a NATO és a Varsói Szerződés leszerelési tár­gyalásaihoz. Magas rangú NATO- vezetőként éveken keresztül nagy szerepet játszott a Nyugat katonai erejének kiépítésében, s most azt hangsúlyozza, hogy hozzá hasonló­an - tekintettel a Szovjetunió béke­kezdeményezéseire - azoknak a politikusoknak is meg kellene vál­toztatniuk nézetüket, akik jelenleg döntenek a amerikai külpolitika irányvonaláról. Goodpaster szerint Nyugat-Európa Intenzív tárgyalások a taktikai atomfegyverekről (ŐSTK) - A vasárnapi nyugatné- met-brit kormányfői csúcstalálkozóval sem került közelebb egymáshoz az NSZK és Anglia álláspontja az 500 kilométer hatótávolság alatti atomrakéták korszerű­sítése ügyében. Annak ellenére sem, hogy a Pfalz tartománybeli Deidesheim- ben megrendezett megbeszélésen mind Margaret Thatcher, mind Helmut Kohl a kompromisszum kidolgozásának szán­dékával ült tárgyalóasztalhoz. A korszerű­sítést ellenző bonni álláspontot támogatja egyébként az olasz, a norvég, a dán, a belga, a spanyol és a görög kormány is. Egyébként erről a témáról Kohl kancellár tegnap kezdett tárgyalásokat Rómában az olasz vezetőkkel. Hans-Dietrich Genscher nyugatné­met külügyminiszter a Frankfurter Rund- schaunak adott nyilatkozatában a lesze­relési folyamat továbbfejlesztéséért szállt síkra. Hangoztatta, a leszerelést vala­mennyi fegyverfajtára ki kell terjeszteni, így a taktikai nukleáris eszközökre is. Leszögezte, a Nyugat érdekei nem szen­vednek csorbát, ha a taktikai rakétákról szóló tárgyalások eredményeként olyan megállapodás jön létre, amely hozzájárul a fegyverkezés újabb fordulójának elhárí­tásához. Genscher ugyancsak síkraszállt a ke­let-nyugati kapcsolatok bővítéséért, s ki­emelte, a konstruktív párbeszéd és az együttműködés útján a viszonyt új szintre kell emelni. Az NSZK és a szocialista államok kapcsolatai szempontjából nagy jelentőségűnek nevezte a szovjet vezetés új külpolitikai irányvonalát. xxx A Szabaddemokrata Párt (FDP) ifjúsá­gi szervezete Neumünsterben tartott kongresszusán ugyancsak további lesze­relési lépéseket szorgalmazott. A tanács­kozáson jóváhagyott zárónyilatkozat hangsúlyozza, meg kell akadályozni a rö­vid hatótávolságú nukleáris rakéták kor­szerűsítését és telepítését. A Német Demok­ratikus Köztársaság­ban ezekben a napok­ban kezdték valóra vál­tani azokat az egyolda­lú leszerelési intézke­déseket, amelyeket az idén januárban jelen­tett be Erich Honecker. A schwerlni 8. páncé­los ezredre vonatkozó intézkedések megvaló­sítását hazai és külföldi újságírók is figyelem­mel követhették. Az alakulattól tartalékos állományba helyezték azokat a katonákat, akik befejezték 18 hó­napos sorkatonai szol­gálatukat, s helyettük nem hívtak be újonco­kat. Képünkön: ezeket a páncélosokat beol­vasztják vagy népgaz­dasági hasznosításra átalakítják. (Telefoto - ŐSTK) Jordánia Múlóban a király enyhe fejfájása Megnyugodtak már a kedélyek a hasemita királyságban. A két hete kirobbant zavargások nem ingatták meg komolyan a rendszert, csak Zaid Rifai miniszterelnök alól húzták ki a bársonyszéket. No meg felhív­ták a figyelmet arra, hogy az oly stabilnak és kiegyensúlyozottnak látszó jordán államnak is vannak gondjai, s nem is kicsik. Nem véletlen, hogy a miniszterel­nök bukott bele ebbe az ügybe. Rifai egyszer már állt a kabinet élén, akkori ötéves ténykedése sikere­sebb volt, mint a mostani fél évtized. Eközben is magas, mondhatnánk bizalmi tisztségeket látott el, így egyáltalán nem volt meglepő, hogy az 1985-ös sima kormányfőváltás­kor ismét ő kapott megbízatást. Köz­ismert volt az uralkodó iránti oda­adó hűsége, széles körben elisme­réssel adóztak nyugati műveltségé­nek. Az arab országok között ügye­sen lavírozó,, a Nyugattal kitűnő kap­csolatokat fenntartó Jordániának éppen ilyen miniszterelnökre volt szüksége, még annak ellenére is, hogy Ritáiról ismert volt: nem szívleli a PFSZ-t, bár az uralkodó nagyon jó viszonyban van a szervezettel és vezetőjével. Csakhogy nem ezek a vélemény- különbségek vezettek Zaid Rifai bu­kásához, hanem az ország egyre romló anyagi helyzete. Amikor 1985-ben ismét a kabinet élére állt, Jordániának 1,8 milliárd dollár kül­földi adóssága volt. A kormányfő - nyilván bízva az uralkodó jó kap­csolataiban - nem az államadósság csökkentésére törekedett, ellenke­zőleg, hatalmas beruházásokba kezdett, amelyek hasznot nem, csak újabb adósságokat szültek. Ezek összege mára hivatalosan is 6,5 milliárd, gazdasági körök realisztiku­sabb számításai szerint azonban leg­alább egymilliárddal több. A gazda­sági szakembernek tartott Rifai (a Harvard és a Columbia Egyetemen szerzett diplomát) ebben a helyzet­ben megtette azt, amit egyedül meg­tehetett: lépéseket tett az állami kia­dások csökkentésére és a bevételek növelésére. Magyarán: egymást kö­vették az áremelések, ami az elége­detlenség robbanásához vezetett. Jordánia közel hárommillió lakosa nincs szokva az ilyen orvtámadá­sokhoz viszonylag magas életszín­vonala ellen. Az átlag alatt élők sem nyomorogtak soha, s főleg a fiatalok körében magas arányú munkanél­küliség (kb. 13—15 százalék) sem járt túl súlyos következményekkel ebben a családcentrikus társada­lomban. A lakosság kétharmadát képező palesztinok ügyes üzletem­berek, jó vállalkozók és nagyon kép­zettek. A népesség egyharmadát képező, nagy állami költségek árán az ország déli vidékein letelepített beduinok a király legodaadóbb hívei, közülük kerül ki a hadsereg, a rend­őrség állományának meghatározó része, ők a királyság „hivatásos vé­delmezői“, az uralkodó kedvencei és kegyeltjei. Most mégis köztük robbant az elégedetlenség, s nem az általuk olyannyira nem szeretett, „hivatalosan“ is lázongónak tartott palesztinok között. Tény viszont, hogy ez utóbbiak csatlakoztak a megmozdulásokhoz, amelyek így az északi országrészekre is átter­jedtek. Rifai nyilván kímélni akarta az uralkodót - és persze óvni saját pozícióját -, amikor minden eszköz­zel igyekezett elhallgattatni kormá­nya politikájának bírálóit, a közgaz­dászokat, de mindenekelőtt az újságírókat. Ez utóbbiak közül sokan kaptak szilenciumot a kormányfő személyes utasítására. A hallgatás azonban semmiképpen sem lehetett gyógyír a nehéz gazdasági helyzet­re, csak éppen segíthette elodázni az indulatok kitörését. Nagyon kellemetlen volt Husszein király számára, hogy a tüntetések, az elégedetlen tömeg és a karhata­lom áldozatokat is követelő össze­csapásai éppen távollétében követ­keztek be. Még akkor is, ha Hasszán koronaherceg, az uralkodó öccse igazán határozott lépéseket tett az indulatok lecsillapítására. Végered­ményben csak enyhe fejfájást oko­zott Husszein királynak az ügy, mégha le is mondta tervezett londo­ni látogatását, s az Egyesült Álla­mokból egyenesen hazautazott. At­tól sem kell tartani, hogy hosszúra nyúlik az ország gazdaságának lá­badozása: az arab országok máris jelezték, készek a gyorssegélyek fo­lyósítására, s a Nemzetközi Valuta Alap is meglehetősen megértőnek mutatkozik. Ezenkívül a király meg­ígérte, hogy rövidesen parlamenti választásokat tartanak. Ezeknek ugyan nincs nagy tétje, de meg­nyugtatóan hathatnak. Még akkor is, ha a most kinevezett ideiglenes kor­mány elnöke, Zaid ben Sakir tábor­nok nem gazdasági szakember, vi­szont a király unokatestvére. Bizo­nyára azon lesz majd, hogy ne hoz­zon szégyent a családra. Leszögezhetjük tehát, hogy a jor- dániai elégedetlenség következmé­nyeinek felszámolására gyors és hatékonynak tűnő lépések történtek, mégpedig nemzetközi összefogás­sal. Ez érthető, hiszen a közel-keleti rendezéshez egy stabil Jordániára van szükség. Ez az érdeke az arab országoknak, a Nyugatnak, de még Izraelnek is. Persze más-más okból, de ez a lényegen nem változtat. A királynak nincs oka komoly aggo­dalomra. GÖRFÖL ZSUZSA Amerika-ellenes hangulat az afgán lakosság körében (ŐSTK) - Csalódott az, aki azt várta, hogy a szovjet csapatok távo­zása után Afganisztán az Egyesült Államok ölébe hull. Ellenkezőleg, az afgán lakosság körében gyorsan nö­vekszik az USA-ellenes hangulat. Erre figyelmeztetett John Burns, a New York Times kabuli tudósítója. A szerző szerint Washington éveken keresztül azt állította, hogy az afgán ellenzéknek szállított fegyverek csu­pán a katonai célpontok megsemmi­Választások Paraguayban A többség a tényleges demokráciára voksolt (ŐSTK) - A Paraguayban hétfőn ren­dezett parlamenti és elnökválasztásokat a nem hivatalos előzetes eredmények szerint az eddig is kormányzó Colorado párt, illetve annak jelöltje, Andrés Rodri­guez tábornok nyerte meg. Mint ismere­tes, Rodriguez a Stroessner diktátor megbuktatását eredményező februári ka­tonai puccs élén állt, s azóta az ország ideiglenes elnökének a tisztségét töltötte be. Az ellenzék legismertebb jelöltje, Do­mingo Laíno, az Igazi Radikális Liberális Párt alelnöke - ugyancsak a nem hivata­los előzetes eredmények szerint - a sza­vazatok 21 százalékát szerezte meg, a többi jelölt nem lépte át a kétszázalékos határt. Már röviddel a választások befejezése uicíi i eb a szavazatszámlálás megkezdé­sekor az ellenzéki pártok közös nyilatko­zatban tiltakoztak számos csalás és ha­misítás ellen. Több helyütt fordult például elő, hogy az ellenzéki jelöltek szavazócé­dulái „elvesztek“, s így a választók csak a kormánypárt jelöltjére tudtak voksolni. A csalások elsősorban Paraguay félre­esőbb területein történtek, itt ugyanis nem voltak jelen a külföldi megfigyelők. A vá­lasztásokat figyelemmel követő két nem­zetközi szervezet egyébként az ellenzéki pártok nyilatkozatát támogatta. Más kül­földi megfigyelők a hiányosságokat a ta­pasztalatlanságra és a rossz szervezésre vezették vissza, általános vélemény sze­rint azonban a lakosság nagyarányú, ak­tív és fegyelmezett részvétele arról tanús­kodik: a paraguayiak túlnyomó többsége igazi demokráciát szeretne. sítésére szolgálnak. Az amerikai szerző ezzel kapcsolatban beszá­mol arról, hogy Kabulban és más városokban tanúja lehetett annak, hogy a modern amerikai fegyvereket a lakónegyedek ellen vetik be, s az áldozatok többsége éppen polgári személy. Mindezt jól tudja az afgán lakos­ság, s arról is tájékozott, hogy Mihail Gorbacsov javaslatot tett az Egye­sült Államoknak: kölcsönösen szün­tessék be a szemben álló feleknek a katonai támogatást, de az ameri­kai kormány ezt a javaslatot elutasí­totta. Nem véletlen tehát: egyre több afgán véli úgy, hogy a jelenlegi hely­zetért az USA-t terheli a legnagyobb felelősség, állapítja meg az amerikai riporter. Helyi választások Kubában (ŐSTK) - Kubában vasárnap helyhatósági választásokat tartottak. Ezen a választásra jogosult állam­polgárok 98,3 százaléka vett részt és 13 815 képviselői helyről döntöt­tek. Négyszázharmincegy választási körzetben egyetlen jelöltnek sem si­került megszereznie az abszolút többséget, ezért a jövő vasárnap megismétlik a szavazást. A megvá­lasztott képviselők 53 százaléka új, a többieket megerősítették tisztsé­gükben. veszélyes az olyan megközelítés, amely azt kívánja, hogy a Varsói Szerződés maximális mértékben csökkentse fegyveres erőit és fegy­verzetét, s ennek fejében a NATO csak nagyon kis mértékű korlátozá­sokat léptetne érvénybe. A tábornok szerint a mostani wa­shingtoni politika azért veszélyes, mert megbonthatja az észak-atlanti tömb belső egyetértését. Európa mindkét részében felteszik maguk­nak az emberek azt a kérdést, hasz­nos-e a földrészen a katonai poten­ciálok ilyen nagymértékű összponto­sítása. S ha erre a kérdésre nem adunk ésszerű választ, elveszthet­jük a közvélemény támogatását eb­ben a létfontosságú kérdésben. Az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács arra szólította fel a washing­toni kormányt, már ne halogassa tovább a hadászati támadófegyve­rek 50 százalékos csökkentését rög­zítő szerződés kidolgozását, s e do­kumentum elfogadását ne kösse fel­tételként az egyéb leszerelési tár­gyalásokon elérendő haladáshoz. Az erről szóló hírt tegnap közölte a New York Times. A Nemzetbiztonsági Tanács tanulmánya azt ajánlja a Fe­hér Háznak, hogy ne ellenezze a tengeri telepítésű robotrepülőgé­pek felső szintjének meghatározá­sáról szóló tárgyalásokat. A Nyugat­nak bele kellene egyeznie abba a szovjet javaslatba is, hogy a harci repülőgépek számára is meghatá­rozzák a felső plafonokat. A New York Times megállapítása szerint a Nemzetbiztonsági Tanács tanul­mánya felhívás jellegű: arra szólítja fel a Bush-kabinetet, hogy válaszol­jon Mihail Gorbacsov leszerelési kezdeményezéseire. xxx Bush elnök hétfőn Donald Rice-t nevezte ki az amerikai katonai légie­rő miniszterévé. A döntést még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. Rice a hatvanas években a hadügy­minisztérium költségvetési szakértő­jeként dolgozott, 1972 óta pedig a katonai tanulmányok készítésére szakosodott Rand Corporation élén áll.

Next

/
Oldalképek
Tartalom