Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-12 / 86. szám, szerda

ÚJ szú 5 1989. IV. 12. Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) Tudatosítjuk, nagy felelősség hárul ránk azért, hogy a fiatalok öntudatos és aktív állampolgárrá váljanak, ha­tározottabban kapcsolódjanak be a társadalom életébe és az átalakí­tásba. Itt fontos szerepet játszanak a, kommunisták a családokban, az iskolában, a munkahelyeken, a Szo­cialista Ifjúsági Szövetségben s más társadalmi és tömegszerveze­tekben. Bátrabban kell keresni az ifjúság­gal és az ifjúság körében végzett munka hatékonyabb módszereit és formáit. Amint arról a fiatalokkal tar­tott találkozókon meggyőződhet­tünk, szeretnék megismerni törté­nelmünket és jelenünket, érdekli őket a jövőjük és nyílt választ várnak kérdéseikre és problémáikra. Ha ezekre nem mi fogunk válaszolni, akkor azt megteszik mások. Az ifjúsággal végzett munka terü­letén nagyobb mértékben kell érvé­nyesíteni a párbeszéd módszerét, meggyőzően kell érvelni a szocializ­mus előnyeiről és életképességéről. Bővült a nemzeti bizottságok jogköre Elvtársak! A társadalmi élet valamennyi te­rületének átalakításában, a szocia­lista demokrácia elmélyítésében és politikai rendszerünk további tökéle­tesítésében pótolhatatlan szerepet játszik a Szlovák Nemzeti Tanács. Szervei jelenleg főleg az átalakítás törvényalkotói biztosítása területén fejtenek ki nagy erőfeszítéseket. Ez­zel párhuzamosan fokozódik a kor­mány és más központi szervek felet­ti ellenőrzéssel szembeni igényes­ség. Elmélyül a Szlovák Nemzeti Tanács együttműködése a Nemzeti Fronttal és a benne tömörülő szer­vezetekkel. E téren rendszeresen erősíteni kell a Szlovák Nemzeti Tanács tevé­kenységének alkotó jellegét. Ehhez nagyobb mértékben járulhatna hoz­zá az SZNT kommunista képviselői­nek klubja. Az irányításra, a közigazgatásra és a területi egységek sokoldalú fej­lesztésére vonatkozó kongresszusi határozatok teljesítése során egyre jelentősebb szerepet játszanak a nemzeti bizottságok. Hatalmi-köz­igazgatási és képviseleti funkcióik erősödnek.' A nemzeti bizottságok politikai rendszerünk és a helyi nép­hatalmi szervek fontos láncszemét alkotják. Feladataik teljesítéséhez nagymértékben hozzájárul az a tény, hogy fokozatosan megvaló­sul a CSKP KB Elnökségének a do­kumentuma, amely a nemzeti bizott­ságok teendőit határozza meg a szocialista demokrácia fejlesztése és a gazdasági mechanizmus átala­kítása során. Javul a nemzeti bizottságok együttműködése a vállalatokkal, üzemekkel és szervezetekkel, s ez mindenekelőtt érvényes a választási programok teljesítésére és a Z akci­ókra. Nem történt azonban fordulat arra vonatkozóan, hogy a nemzeti bizottságok kihasználják nagyobb jogköreiket az adott területek szoci­ális és gazdasági fejlesztésének irá­nyításában, az állampolgárok jobb életkörülményeinek kialakításában, a szolgáltatások színvonalának javí­tásában, s különösen az egészség- ügyi és a szociális ellátás területén. A központi állami szervekben és a nemzeti bizottságok magasabb szintjein dolgozó kommunistáknak nagyobb hangsúlyt kellene fektetni­ük az irányítás rendszerének és stí­lusának a minőségi javítására. El kel­lene érniük, hogy az alacsonyabb szinten működő nemzeti bizottságok számára javuljanak a kezdeménye­zés, a vállalkozószellem, az önálló­ság feltételei, fokozódjék felelőssé­gük a helyi problémák megoldásáért és a lakosság szükségleteinek kielé­gítéséért. Ehhez tehát létre kell hozni a szükséges feltételeket és a nemzeti bizottságok magasabb szintjein működő apparátus munka­társait át kell irányítani az alacso­nyabb szintekre, beleértve a bérezé­sükhöz szükséges eszközöket is. Rendszeresen javítani kell a képvi­selőkkel folytatott munkát, az appa­rátus tevékenységét. Az apparátus­nak az embereket, az emberek szükségleteit kell szolgálnia. A nemzeti bizottságokban tevé­kenykedő kommunistáknak na­gyobb figyelmet kell fordítaniuk a szocialista demokrácia elmélyíté­sére, arra, hogy a lakosság vegyen részt a közügyek igazgatásában. Az állampolgárok több helyütt jogosan panaszkodnak arra, hogy az őket közvetlenül érintő kérdésekben nem hallgatják meg véleményüket. A nemzeti bizottságoknak szüntele­nül tanácskozniuk kell a lakossággal az előkészületben levő komoly in­tézkedésekről, s munkájukról rend­szeres tájékoztatást kell adniuk. Megkülönböztetett figyelmet igé­nyel Szlovákia fővárosa, Bratislava problémáinak a megoldása. Az SZLKP városi bizottságának és a városi nemzeti bizottságon dolgo­zó kommunistáknak nem szabadna halogatniuk a döntést arra vonatko­zóan, hogy a városkerületi nemzeti bizottságok jogköre és felelőssége növekedjék a városkerületek szociá­lis-gazdasági és kulturális fejleszté­sében. Többet kell tanácskozni a la­kossággal és határozottabban fel kell számolni a közlekedés, az egészségügy, a lakásépítés, a szol­gáltatások terén felhalmozódott problémákat. Átgondoltan kell kidol­goznunk Bratislava további fejlesz­tésének koncepcióját. A jelenlegi feladatok az SZSZK kormányának munkastílusával és -tartalmával szemben is magasabb igényeket támasztanak. Változáso­kat hajtottunk végre a központi álla­mi közigazgatási szervek szervezeti felépítésében, de munkájuk tartalma és a feladatok végrehajtásához való hozzáállásuk csak lassan változik. Az SZSZK kormánya Szlovákia szociális-gazdasági fejlesztésének igényes céljait igyekszik biztosítani, s ezt pozitívan értékeljük. Az ered­mények azt mutatják, hogy bár a gazdasági fejlődésben bizonyos javulás tapasztalható, egyelőre nem léptünk határozottan előre a nép­gazdaság intenzifikálásában. Az SZSZK kormányának - programnyi­latkozatából fakadóan is - ezért a legfőbb hangsúlyt arra kell fektet­nie, hogy felelősségteljesen oldja meg a gazdasági mechanizmus áta­lakításából eredő feladatokat és gyorsabb legyen az áttérés az irá­nyítás közgazdasági módszereire. Folytatni kell valamennyi központi szerv munkája tartalmának és stílu­sának a megváltoztatására irányuló erőfeszítéseket, hogy fokozódjon a döntési folyamatoknak, valamint az elfogadott határozatok megvaló­sításának és ellenőrzésének színvo­nala. A pártszervezeteknek az egy­séges gazdasági központ megte­remtéséért, a reszortszemlélet fel­számolásáért és az össztársadalmi szükségletek következetes biztosí­tásáért vívott politikai harc élén kell állniuk. Segíteni a népgazdaság in­tenzív fejlesztését, a tudomány és a technika vívmányainak érvényesí­tését. Ugyanakkor kezdeményezőb­ben kell hozzáállniuk a gazdasági mechanizmus átalakításához és a 9. ötéves terv előkészítéséhez. A politikai rendszerünk részét al­kotó valamennyi szervben és szer­vezetben dolgozó kommunistáktól azt várjuk, hogy példás munkával a lakosság széles rétegeit érdekel­tebbé teszik az átalakítási folyamat­ban. Meg kell teremteni a szocialista pluralizmus szellemében folytatott párbeszéd lehetőségeit, fokozni kell a Nemzeti Frontba tömörülő egyes szervezetek munkájának színvona­lát, mégpedig úgy, hogy tevékeny­ségük révén létrejöjjenek a lakosság szükségleteinek és érdekeinek tisz­teletben tartásához elengedhetetlen feltételek. Azzal számolunk, hogy a kong­resszus előtti időszakban a Szlovák Megújhodás Pártja és a Szabadság Párt aktívan járul hozzá Szlovákia szociális-gazdasági fejlesztéséhez, a szocialista demokrácia elmélyíté­séhez és még nagyobb erőfeszíté­seket tesznek a társadalom átalakí­tásából eredő feladatok teljesíté­séért. Csehszlovákia Kommunista Párt­ja XVIII. kongresszusának az előké­születei során Szlovákiában aktivi­zálni kell politikai rendszerünk vala­mennyi láncszemét, további sikere­ket kell elérnünk gazdasági, szociá­lis és szellemi fejlődésünkben. Magasabb szintű ideológiai munkát Amint azt a CSKP KB 13. ülésén Milos Jakes elvtárs hangsúlyozta, nagy hangsúlyt kell fektetnünk az ideológiai munka hatékonyságára, ami éppúgy vonatkozik az elméletre, a propagandára, az agitációra, mint a tömegtájékoztató és propaganda eszközök tevékenységére. Ezt kö­vetelik meg jelenlegi igényes felada­taink. A CSKP KB 10. ülésén és az SZLKP KB azt követő ülésén elfoga­dott határozatok eddigi teljesítésé­nek értékeléséből kiderül, hogy né­hány pozitív eredmény ellenére sem lehetünk elégedettek. A szervező jellegű akciók, az aktívák, a szemi­náriumok, a tanfolyamok vannak túl­súlyban. Nem értékeljük megfelelő­en a párbeszéd, a nyilvános tájékoz­tatás és a nyíltság jelentőségét az emberek aktivizálása során. A sza­vak egyelőre túlsúlyban vannak az ideológiai munka magasabb szintre emelésére irányuló tényleges törek­vésekkel szemben. Az SZLKP kerü­leti, városi, járási és városkerületi bizottságainak az ideológiai munka fejlesztésére vonatkozó határozatai, illetve ezek teljesítése jelentősebb mértékben még nem tükröződik a pártalapszervezetek tevékenysé­gében. Ez arról tanúskodik, hogy a régi módon cselekszünk. Az ideo­lógiai munkát továbbra is reszort­szempontok szerint közelítjük meg. Az ideológiai munka nem vált a kommunisták politikai tevékenysé­gét javító eszközzé. A gazdasági mechanizmus és a társadalmi élet már megvalósított, illetve előkészületben lévő változá­saival összefüggésben nagy moz­gásba lendültek és konfliktusokba kerültek a legkülönbözőbb szociális, csoport- és egyéni érdekek. Termé­szetes folyamatokról van szó, ame­lyek a gyökeres társadalmi változá­sokért vívott küzdelmeket kísérik. Az ideológiai frontnak ezekre rugalma­sabban kell reagálnia, s az ezzel kapcsolatos problémák megoldását elő kell segítenie. A kommunista párt tevékenysége során értékes tapasztalatokat sze­reztünk a szocializmus belső és kül­ső ellenségeivel vívott ideológiai harc területén. A párt a hatvanas évek végén elkövetett hibákból és tévedésekből levonta a következte­téseket. Ezek a hibák és tévedések mély társadalmi és politikai válságot okoztak. Maga az élet igazolta, mennyire fontos, hogy a párt időben és elvszerűen oldja meg a problé­mákat. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a különböző ellenzéki csopor­tok és illegális egyházi struktúrák aktivizálódnak, taktikát változtatnak. Ezek a hiányosságokon akarnak élősködni, az átalakítás és a demok­ratizálás folyamatát társadalmunk destabilizálására kívánják kihasz­nálni. Teljes mértékben egyetértünk azzal, ahogyan tevékenységüket ér­tékelte a CSKP KB 13. ülése. Arra van szükség, hogy offenzív módon, rugalmasan és felkészülten száll­junk szembe politikai tevékenysé­gükkel. Szlovákiában megkülönböz­tetett figyelmet kell fordítani az ille­gális egyházi struktúrákra, arra a tö­rekvésükre, hogy a vallást szocialis­taellenes célokra használják. Az el­lenzéki erőkkel szemben vívott hatá­rozott küzdelembe be kell vonni az egész pártot, az egész ideológiai frontot. Az átalakítás kitűzött céljai­nak eléréséhez olyan alkotó légkör­re van szükségünk, amelyben a jo­gok és a kötelességek egysége, a demokrácia és a fegyelem, a biza­lom uralkodik. A lenini elvekre építve Társadalmunk életének pozitív té­nyezői közé tartoznak a CSSZSZK- ban élő nemzetek és -nemzetiségek közötti konszolidált kapcsolatok, amelyeket a lenini nemzetiségi poli­tika céltudatos érvényesítésével si­került elérni. A kommunista párt állandó figyel­met fordított és fordít erre a komoly kérdésre. Az internacionalizmus le­nini elveiből kiindulva oldjuk meg a fejlődésünk során felvetődő prob­lémákat. A jogos igényekkel, az ösz­tönző javaslatokkal foglalkozunk. Meg kell előznünk, hogy súrlódási felületek alakuljanak ki. Nem szabad megengednünk, hogy a nemzeteink és nemzetiségeink testvéri együtté­lésével kapcsolatos kényes kérdé­sek felelőtlen ígérgetések és káros emóciók tárgyát képezzék, ahogy arra az antikommunista erők és egyesek nálunk is törekednek. Elvtársak, a jelen forradalmi folyamataiban fontos szerepe van a társadalomtu­dományoknak. Feltétlenül szüksé­ges, hogy a társadalomtudományok cselekvőbb részt vállaljanak az áta­lakítás politikája kimunkálásából és megvalósításából, társadalmunk színvonalasabb fejlesztéséből. Munkájuk jelentősége növekszik a CSKP XVIII. kongresszusának és az SZLKP kongresszusának előké­szítésével kapcsolatban, örömmel fogadunk minden olyan ösztönzést, amely gazdagítani fogja a kongresz- szusi dokumentumokat és segíti a kongresszus politikai döntéseit. A társadalmi életet dinamikus vál­tozások jellemzik. Ez kifejezésre jut a művészet és a kultúra dolgozói társadalmi aktivitásában és maga­tartásában is. A szlovákiai művészi front kedvezően fogadta és támo­gatta azokat a fontos társadalmi vál­tozásokat, amelyeknek megvalósí­tásához hozzáfogtunk. A művészi alkotó munka jobban reagál arra ami társadalmunkban történik. Egyidejű­leg azonban nem téveszthetjük szem elől, hogy a kultúra területén is tapasztalhatóak helyjelen tendenci­ák szocialista fejlődésünk értékelé­sében, az átalakítás és a demokrati­zálás folyamatának értelmezésé­ben. Elvárjuk azt, hogy az ilyen je­lenségekkel szemben aktívabban lépnek fel elsősorban a művészeti szövetségek kommunistái, a társa­dalomtudományok és főleg a kultúra elméleti szakemberei. Elsősorban a művészeti szövet­ségekben működő pártszervezetek, pártcsoportok és kommunisták, de velük együtt az SZSZK Kulturális Minisztériumának és a pártszervek­nek munkatársai is kötelesek rend­szeresen foglalkozni a művészek­kel, főleg a fiatalokkal. Művészetünk szocialista jellegé­nek elmélyítése s részvétele a szo- ciális-gazdasági fejlődés minőségé­ért, hatékonyságáért és meggyorsí­tásáért folyó társadalmi harcban megkívánja az SZSZK Kulturális Mi­nisztériuma és a művészeti szövet­ségek, szerveik és bizottságaik munkája tartalmának javítását, a tagállomány viszonylatában csak­úgy, mint az alkotó folyamatokkal, valamint a műalkotások társadalmi felhasználásával összefüggésben. Az SZLKP kongresszusának összehívása és előkészítése új fela­datokat állít a sajtó, a rádió és a tele­vízió elé. Főleg a Pravdától, az Új Szótól, a Nővé Siovótól, a rádiótól és a televíziótól, de a tömegtájékozta­tás és propaganda többi eszközétől is elvárjuk, hogy a nézetek és ta­pasztalatok cseréjének még jelentő­sebb fórumává válnak. Ez nem nél­külözheti a szerkesztőségi munka új, még hatásosabb publicista for­máinak és módszereinek alkotó ke­resését. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani elsősorban az új gazdasági mechanizmus ideológiai megindoklására, a szocialista demokrácia elmélyítése mó­dozatainak megmagyarázására, a párt­dokumentumok konkretizálására és meg­valósítására. Ez megkívánja, hogy az új­ságírók elsajátítsák a politikai vitavezeté­sének képességét, és helyesen tájékoz­tassák a dolgozókat, a lakosságot. Ezért feltétlenül szükséges informáltságuk nö­velése. Találkozunk a nyilvános tájékoztatás és a nyílt politika alapelvei hézagos értel­mezéséről és alkalmazásáról tanúskodó nézetekkel is. Ezt gyakran csak a köz­pont, valamint a tömegtájékoztatás és -propaganda feladatának tekintik. Lénye­gesen kisebb mértékben jut kifejezésre az alsóbb szintű párt-, állami, társadalmi, valamint a gazdasági szervek és szerve­zetek gyakorlatában. Létre kell hozni a já­rásokban, az intézményekben, a termelő szervezetekben, a városokban és a fal­vakban a dolgozók, a lakosok nyilvános tájékoztatásának hatásosan működő rendszereit. A torzítatlan világkép kialakítása érde­kében ügyelni kell arra, hogy ne egysze­rűsítsék le a fejlett tőkés országok életé­vel kapcsolatos elképzeléseket. Nem be­csülhetjük le az Amerika Hangjának, a Szabad Európának, a nyugati országok tévéadóinak intenzív tevékenységét. A nyíltság és a nyilvános tájékoztatás részeként az igazságra, a tárgyszerűség­re és a konkrétságra kell építeni mind társadalmunk létfontosságú és más kér­déseinek felvetésénél és megválaszolá­sánál, mind a világ történésével össze­függő információk közlésénél. Ideológiai területen nem kevés a mun­kánk. Döntő fontosságúnak tekintjük az eszmei, politikai munka hatékonyságának növelését, hogy aktivizáljuk az emberi tényezőt és olyan légkört alakítsunk ki, amely ösztönzően hat az emberek kezde­ményezésére és alkotókedvére. A fokozott aktivitás időszakába léptünk A CSKP KB 12. ülésével, amelyen döntés született a CSKP XVIII. kongresz- szusának összehívásáról, a párt a foko­zott aktivitás időszakába lépett. Ennek célja az átalakítás és demokratizálás programjának következetes megvalósítá­sa.. E határozat alapján az SZLKP KB Elnöksége és Titkársága is hozzáfogott Szlovákia Kommunista Pártja kongresz- szusának előkészítéséhez. Az elnökség­ben megtárgyaltuk és jóváhagyásra önök elé terjesztjük a tartalmi, a káder- és a szervezési előkészítesse! foglalkozó bizottságok összetételét. Az előkészüle­tekbe cselekvően bekapcsolódnak az SZLKP KB állandó bizottságai is. Hisz- szük, hogy az SZLKP KB valamennyi tagja és póttagja tapasztalataival és tudá­sával hozzájárul a kongresszus színvona­las előkészítéséhez. Az elemzések és a javaslatok kidolgozásából nagy részt vállal a társadalomtudományi front. Ebbe a munkába már most bevontuk a Szlovák Tudományos Akadémia intézeteit, a ko­mensky Egyetemet, a Gazdasági Főisko­lát és természetesen a párt tudományos munkahelyeit, az SZLKP KB Marxizmus -Leninzmus Intézetét és a CSKP KB Politikai Főiskoláját is. Ez lehetővé teszi számunkra ismereteink elmélyítését és a helyes megoldások kidolgozását. Szlovákia Kommunista Pártja Közpon­ti Bizottságának feladata az, hogy az alsóbb szintű pártszerveket és az alap­szervezeteket segítse az évzáró taggyű­lések és a pártkonferenciák előkészítésé­ben. Ezekre a párt és az egész társada­lom életének rendkívül fontos szakaszá­ban kerül sor. Megengedhetetlen az, hogy előkészítésükbe beszivárogjon a formalizmus, a könnyelmű, felületes megközelítés. Nem elég csak a múlt ta­pasztalatainak ismételgetése. A kerületi és a járási pártszervezetek­től elvárjuk, hogy konferenciáik előkészí­tése során a tényekkel összhangban ele­mezni fogják irányító szerveik munkájá­nak hatékonyságát. Konkrét eredményei­ket szembesíteniük kell a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatokkal, va­lamint az SZLKP kongresszusának hatá­rozatával. A cél az, hogy ezeknek a ta­nácskozásoknak előkészítésére, majd le­bonyolításukra igényes légkörben, a bírá­lat és az önbírálat légkörében kerüljön sor. Kiemelt figyelmet kel! fordítani a válla­lati és az üzemi pártszervezetek konfe­renciáira. Feladatuk nemcsak az, hogy felmérjék, miként tükröződtek adott ha­táskörükben a dolgozókollektívák életé­ben és munkájában a gazdasági mecha­nizmus átalakításának eddigi eredmé­nyei, hanem elsősorban a kommunisták mozgósítása a közeljövőben ránk háruló feladatok teljesítésére. Minden kommunistát be kell vonnunk az évzáró tanácskozások tartalmi előké­szítésébe. Erre a célra fel kell használni a párttagokkal folytatandó beszélgetése- f két. Nyílt elvtársi beszélgetésre gondo­lunk minden kommunista részvételéről alapszervezete munkájában. Ennek min­denütt ösztönzően és mozgósítóan kelle­ne hatnia a pártszervezetek kollektív böl­csességére. Az ilyen beszélgetéseken el­hangzó minden ösztönzést, javaslatot és bírálatot fel kell használnunk munkánk hatékonyságának és minőségének javítá­sára. Az évzáró taggyűléseken megválaszt­ják az új pártszerveket. Az előző évzáró taggyűlések és pártkonferenciák tapasz­talatai szerint a káderelőkészítésnek rendkívüli figyelmet kell szentelni. El kell érni azt, hogy a pártbizottságba olyan kommunistákat válasszanak meg, akik képesek előremozdítani a fejlődést, akik­nek nagy a tekintélyük a párt- és a dolgo­zókollektívákban. Az évzáró taggyűlések és a pártkonfe­renciák előkészítéséhez annak tudatában kell hozzáfognunk, hogy döntő fontossá­gú feladat a dolgozók tömegeit megnyerni a pártpolitika cselekvő támogatásának. Ez egyet jelent azzal, hogy előkészítésük­be kezdettől fogva be kell vonni a társa­dalmi szervezeteket és a dolgozókollektí­vákat is, az emberekkel párbeszédet kell folytatni és tanácskozni kell velük. Hadd fejezhessem ki, tisztelt elvtár­sak, meggyőződésemet, hogy mai ta­nácskozásunk és az SZLKP kongresszu­sának összehívása további fontos lépés szlovákiai kommunistáknak a CSKP XVIII. kongresszusa előkészítésére irá­nyuló munkájában. (Alcímek: Új Szó)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom