Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-27 / 99. szám, csütörtök

Közösen a XVII. pártkongresszus programjának megvalósításáért új szú 5 1989. IV. 27. Új gondolkodásmódot, hatékonyabb munkát A gazdasági propaganda és a szemléltető agitáció feladatai a Nyugat-szlovákiai kerületben Döntő feladatnak tekintjük a CSKP KB 7., 9. és 10 ülése után, hogy útmutatást adjunk az átalakítás gyakorlati megvalósításához. Egy­idejűleg szükségesnek tartjuk, hogy ezt a folyamatot összekapcsoljuk a széles körű munka- és állampol­gári aktivitással. Ez megköveteli a tömegpolitikai munkától a gazda­sági propagandától és agitációtól, hogy szorosabban kötődjön a dolgo­zók és az állampolgárok kollektívái­nak életéhez, hatékonyabban befo­lyásolja és nyerje meg az embereket az átalakításnak. Ugyancsak kívá­natos, akcióképességének és moz­gósító hatásának növelése. Olyan munkaformák és -eszközök keresé­se, amelyek pozitív fordulatot hoz­nak az emberek gazdasági és politi­kai gondolkodásába, és segítenek aktivizálásukban. Hatékonyabban kell kibontakoz­tatni az önelszámolást és önfinan­szírozást, és lényegesen bővíteni a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás különböző formáit. A gazdasági mechanizmus átalakí­tása céljainak megvalósítását nem szabad elszakítani az egyes munka­helyek mindennapi feladatainak tel­jesítésétől. A követelmény az, hogy propagandánkkal hozzájáruljunk az egyes munkahelyek évi, negyedévi, illetve havi feladatainak ismerteté­séhez. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell szentelnie az Intenzifikálás 1990 programjának. Hatékony propagan­dával el kell érni, hogy a dolgozók közvetlenebbül járuljanak hozzá megvalósításához és nyilvános ellenőrzéséhez. Ezeknek a progra­moknak a következetes teljesítése előfeltétele annak, hogy a kerület áttérjen az intenzív gazdaságfej­lesztésre. A gazdasági propaganda feladata, hogy megvilágítsa a tudo- mányos-műszaki haladás eredmé­nyei gyors gyakorlati alkalmazásá­nak szükségességét. Rá kell mutat­nia azon feladatok időben való telje­sítésének fontosságára, amelyek a KGST komplex tudományos-mű- szaki együttműködésének 2000-ig kidolgozott programjából adódnak, ugyanakkor elő kell segítenie a szo­cialista országok egyes vállalatai közvetlen kapcsolatainak elmélyíté­sét. Támogatnia kell az újítók igye­kezetét, amely arra irányul, hogy pótolja a tőkés országokból behozott műszaki felszereléseket. Ugyancsak segítenie kell a behozott gépek és nyersanyagok hatékony kihasználá­sára irányuló törekvéseket. Maga az élet állítja a gazdasági propaganda elé, hogy küzdjön a munka hatékonyságának növelé­séért, az anyagi ráfordítások csök­kentéséért és a nem kívánt készle­tek és a beruházásos építkezések számának visszaszorításáért, a munka minőségének javításáért. Fontos területe kell, hogy legyen a gazdasági propagandának a jutal­mazásban mutatkozó egyenlősdi- ség kiküszöböléséért folytatott harc s a dolgozók szociális ellátása mint az igényes feladatok megnyerésére irányuló törekvésünk feltétele, a dol­gozók azon törekvésének támogatá­sa, hogy javítsák munka- és életkö­rülményeiket. Fontos hangsúlyozni szintén a szocialista demokrácia elmélyíté­sének szükségességét a munkakol­lektívákban, támogatni a dolgozók igyekezetét a vállalatoknál a szocia­lista önkormányzat megteremtésére és konkrét részvételüket az igazgató és más gazdasági vezetők megvá­lasztásában. Szükséges hatni aktív részvételükre a terv és általában a döntések kialakításában. Természetes, hogy kerületi mé­retben nem lehet átfogni a gazdasá­gi propaganda minden területét és tárgyát. Ezeket közvetlenül a munka és állampolgári közösségekben kell kialakítani. Elsősorban a gazdasági vezetőktől várjuk el, hogy fokozot­tabban kötelezzék el magukat, ötle­teket, tényeket és érveket adjanak a gazdasági propaganda megvaló­sítói számára, és folyamatába foko­zatosabban kapcsolódjanak be. A CSKP KB 10. ülése határoza­tainak teljesítésében jelentős helyet foglal el a szemléltető agitáció. Az eddig elért eredmények ellenére - ahogy ezt az SZLKP Nyugat-szlo­vákiai Kerületi Bizottságának októ­beri ülésén hangsúlyozták -, a szemléltető agitáció továbbra is a leg­gyengébb láncszeme kerületi vi­szonylatban a tömegpolitikai mun­kának. Tartalmában nem megfelelő­en reagál a dolgozó és állampolgári kollektívák kulcsfeladataira. Túlteng benne a tájékoztató jelleg, ahelyett, hogy nagyobb figyelmet szentelne a pozitív példák propagálásának, kritikusan felfedné a visszásságo­kat. Hiányzik belőle a mozgósító és lelkesítő töltet. Nagyon elmaradott a szemléltető agitáció városaink új lakótelepein. Arra kell törekedni, hogy szoro­sabban kapcsolódjon össze életünk­kel és munkánkkal. Megkülönbözte­tett szerepet kell kapnia benne a gazdasági mechanizmus átalakí­tásának és a szocialista önigazgatás kibontakoztatásának. Ennek kereté­ben hatékonyabban kell megismer­tetnie a dolgozókat a gazdasági me­chanizmus átalakításának alapelvei­vel, az új törvényekkel, s azokkal a feladatokkal, amelyek a munkakol­lektívák számára belőlük adódnak. Szükséges megvilágítaniuk az önel­számolás, az önfinanszírozás lénye­gét, és a választott önkormányzati szervek működését. Hatékonyab­ban kell befolyásolniuk á brigád­rendszerű munkaszervezés és java­dalmazás kiterjesztését, a munka­hely mindennapi feladatainak telje­sítését, a tudományos-műszaki ha­ladás vívmányainak gyorsabb gya­korlati alkalmazását, a termelés mi­nőségének és hatékonyságának ja­vítását. Föl kell vennie a harcot a fo­gyatékosságokkal, a nemtörődöm­séggel, a technológiai és munkafe­gyelem megsértésével s az igazolat­lan mulasztásokkal. Nagyobb figyel­met kell fordítania a kritika konkrét­ságára és konstruktív voltára. GEJZA LAKATOS, az SZLKP Nyugat-szlovákiai Kerületi Bizottságának politikai dolgozója Szigorúbban a fegyelemsértők ellen A CSKP KB 7. és az azt követő ülésein elfogadott határozatok irány­mutatóak a pártalapszervezetek számára, hogy az átalakítás idősza­kában miként tegyék munkájukat még hatékonyabbá. Az alapszerve­zetek igényes feladataik teljesítésé­hez a pártszervektől sokoldalú se­gítséget kapnak. Az SZLKP Komá­romi (Komárno) Járási Bizottsága szervező és irányító tevékenysége elsősorban arra irányul, hogy a párt­alapszervezetek munkájában válja­nak általánossá az újszerű munka­formák és módszerek, s végérvé­nyesen szűnjön meg a több helyen még mindig meglévő formalizmus és következetlenség, sehol se becsül­jék alá a széles körű eszmecsere fontosságát és jelentőségét. Gondokat és problémákat okoz, hogy a párttagok egy része nem elég aktív. Nem segíti hatékonyan az alapszervezet munkáját, és lakó­helyén is távol marad a politikai­közösségi élettől. Munkájával nem mutat jó példát, ami a kommunista alapvető kötelessége. A passzív tag csökkenti a pártalapszervezet tekin­télyét és akcióképességét. A CSKP KB 9. ülésén egyértelműen kimond­ták, hogy az aktivitásra való ösztön­zés valamennyi lehetőségének ki­merítése után a pártnak tartósan passzív tagjától végérvényesen meg kell válnia. Egy ilyen döntés előtt azonban az alapszervezet pártbi­zottságának a saját munkáját is ön­kritikusan kell elemeznie, hogy nin- csenek-e tevékenységében a pasz- szivitást előidéző hibák és hiányos­ságok. A gyakorlat ugyanis egyértel­műen bizonyítja, hogy az alapszer­vezetek meghatározó ereje ott na­gyobb, ahol a politikai és káderkér­dések valamennyi kommunista napi gondjaivá és ügyévé válnak, s ahol a meghatározó feladatok teljesítésé­nek ellenőrzésébe a tagság egészét bevonják. A pártszervezetek munkájában további hiányosságok is előfordul­nak. Amint ismeretes, a CSKP KB 7. ülése 1987 decemberében új irány­Merészen és alkotóan a pártmunkában A jelenlegi időszak folyamatait a Lévai (Levice) járásban mindenekelőtt az új gondolkodásmód és a feladatok újszerű megoldása szempontjából tartjuk döntőnek. A CSKP KB 9. ülése óta már pár hónap eltelt. De vajon növekedett-e a pártmunka hatékonysága? Nyugodtan és felelősségteljesen megállapít­hatjuk, hogy az alapszervezetek önállóan végzett munkája fordulatához érkezett, és javult a párt- pnunka az egyes szervekben és szervezetekben. Legfontosabbnak tekintjük, hogy az átalakítás élén az SZLKP járási bizottságának kommunistái haladjanak. A bizottság munkastílusának és -módszerének előzetes elemzése után, melyet a CSKP KB 9. ülését követően végeztünk el, 1988 szeptemberében azt kutattuk, miként javít­hatnánk munkánkon. Ennek az ülésnek a tapasz­talatai azt mutatják, hogy ha a párt vezető szere­pét érvényesíteni akarjuk az átalakításban, a tár­sadalom jelenlegi követelményeinek megfelelően át kell alakítanunk munkánk formáját. Ehhez megtettük az első lépéseket. Valamennyi párt­szervben és szervezetben és az alapszerveze­tekben olyan atmoszférát alakítottunk ki, hogy a kommunisták kifejthessék véleményüket vala­mennyi kérdéssel kapcsolatban. Ez fokozottabb elkötelezettséghez vezet. Az SZLKP járási bizottságának tanácskozá­sain és az elnökségben túlsúlyba jutott a problé­mák tárgyszerű megoldása. A megtárgyalt anya­gok elemzőbbek. Tüzetesen vizsgálják a káder- és a politikai nevelőmunkát, valamint az ellenőrző tevékenységet. Jobban sikerül érvényesítenünk a kollektív vezetés lenini elvét a járási bizottság­ban. Természetessé válik, hogy a járási szerv üléseinek előkészítésében a bizottság egyre több tagja és tagjelöltje, valamint a bizottságok és az apparátus tagjai vesznek részt. Pártszervezetünkről szólva elmondhatjuk, hogy a pártmunka stílusának és módszerének megváltoztatására törekszünk, mégpedig a CSKP KB 9. ülésének szellemében. Az SZLKP JB bizottságainak ülését közvetle­nül az alapszervezeteknél vagy az üzemi szerve­zeteknél tartjuk. Ez a módszer bevált, mivel segít a problémák megoldásában közvetlenül a hely­színen. A legutóbbi ülését a pártélettel foglalkozó bizottság Tekovské Luziankyban a SZLKP helyi szervezetében tartotta. Az ifjúság nevelésével foglalkozó bizottság Zselizen (¿eliezovce), a SZISZ városi bizottságán tartotta tanácsko­zását. Figyelmünk középpontjában a pártalapszerve- zeteknek nyújtott segítség áll. Úgy irányítjuk őket, hogy leküzdhessék elszigeteltségüket, hogy fo­lyamatosan foglalkozzanak a munkahelyi vagy a lakóhelyi problémákkal, az emberek nézeteivel, észrevételeivel, s ezeket elvszerűen oldják meg. A demokratizálás folyamata a viták nyíltságá­ban mutatkozik meg elsősorban, fogyatékossá­guk pedig abban, hogy mindenekelőtt a kritikára összpontosulnak és még csak nem is a saját soraikra, hanem a szervezet hatáskörén kívülre. Másrészt egyes fogyatékosságokat fölnagyí­tanak. A 10. központi bizottsági ülése és az SZLKP járási bizottsága ideológiai kérdésekkel foglalko­zó ülése után nagyon sok tennivaló vár ránk a politikai tömegmunka terén. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy a tömegpolitikai munka egyes formái ma már idejétmúlttá váltak, és nincs kellő hatásuk. A gyakorlat például *azt igazolja, hogy a személyes kapcsolatot semmilyen más forma sem pótolhatja. Épp most, a demokratizá­lás és az átalakítás folyamatában lesz egyre nagyobb jelentősége. Ezért fejlesztjük a szemé­lyes agitáció hagyományos formáit, de továbbra is tartunk nyilvános pártgyűléseket, s agitációs napokat, vitákat és Gottwald-napokat rendezünk. A pártmunka hatékonysága növelésének egész sor új módszere van. Arról van szó, hogy nagyobb bátorsággal keressék, próbálják ki az új módszereket. Több kezdeményezésre, ötletes­ségre van szükség, hogy a 9. ülés határozatait megvalósíthassuk. A CSKP XVIII. kongresszusa előkészítésének időszakába léptünk. Az évzáró pártgyülések, az üzemi plenáris ülések és a pártkonferenciák elemzik, hogy a gyakorlati tevékenységben a pártszervek és -szervezetek, valamint a kom­munisták mennyire sajátították el a politikai veze­tés új módszerét, mennyire szilárdították meg a dolgozókkal és a többi állampolgárral fenntar­tott kapcsolataikat. Ehhez mélyrehatóan elemez­ni kell valamennyi munkahely politikai helyzetét, a munka- és állampolgári közösségek hangula­tát, s nem szabad mellőzni semmilyen problémát, a dolgokat, melyek összefüggenek az emberek életével és munkájával, reálisan kell látnunk és megítélnünk. Az évzáró taggyűlések előkészítésénél egye­bek közt arra kell összpontosítani figyelmünket, hogy a kommunisták, a vezető beosztású gazda­sági dolgozók milyen mértékben vesznek részt a gazdasági mechanizmus átalakításában. S arra is, milyen ütemben sikerült elsajátítanunk az új munkamódszereket és milyen tartalmat tudtunk adni munkánknak, s főleg azt, hogy ez a törekvés milyen eredményeket hozott. Joggal várjuk, hogy minden pártszervezetben támogatni fogják a me­rész eljárásokat, mindent ami új, haladó; hogy így fokozzák a párt akcióképességét. IVÁN KAFFEL, az SZLKP Lévai Járási Bizottságának titkára elveket hagyott jóvá a fegyelmi eljá­rásról és a tagsági kérdésekről. Ellenőrzések és elemzések tapasz­talatai bizonyítják, hogy ilyen össze­függésekben még mindig nem kö­vetkezett be számottevő változás. A CSKP KB Elnökségének Levelé­vel a pártalapszervezetek féléven­ként foglalkoznak, de a levélből adó­dó feladatok teljesítésének értékelé­séből csak ritkán látható, hogy a ko­rábbiakhoz képest a helyzet meny­nyiben javult, illetve milyen mérték­ben rosszabbodott. E fontos doku­mentummal összefüggő határozatok ugyanis sok helyen formálisak, így teljesítésük a kívánt eredményt nem hozza meg. A járásban a kommunisták és a tagjelöltek száma, megközelíti a tízezret, de az 1988-as évben lezárt 127 vétségi eset nem tükrözi reálisan a tagság viszonyulását a szocialista törvényesség, erkölcs és fegyelem alapelveihez. A fegyel­mi vétségek összesítéséből kitűnik, hogy a tagok csak 85 esetben sza­vaztak a pártbüntetés mellett, és a büntetések hatvan százalékában a legenyhébbet választották. Ez is bizonyítja, hogy egyes pártszervek és -szervezetek a CSKP KB 7. ülé­sén a fegyelmi tevékenységgel és a tagsági kérdésekkel kapcsolato­san elfogadott irányelvek érvényesí­tésében az elmúlt évben sem voltak eléggé következetesek. Például a járásbíróság tavaly a szocialista törvényesség durva megsértése miatt a járásban jogérvényesen ti­zennyolc párttagot ítélt el. Párhuza­mosan pártvonalon a felelősségre- vonásra csak tizenöt esetben került sor. Tizenkét egyén esetében a taggyűlés megszavazta a pártbün­tetést, három esetben pedig az elv­társi kritika mellett döntött. Elma­rasztalóan kell szólni például a hur- banovói Dunajplod pártalapszeive- zetéről, amelynek egyik tagját a já­rásbíróság testi sértés bűntette miatt vétkesnek mondta ki, de a pártalap­szervezet bizottsága tagját pártvo­nalon az ítélet jogerőre való emelke­dése után sem vonta felelősségre, mert kételyeik voltak a bírósági ítélet igazságosságát illetően. A járási ellenőrző és revíziós bi­zottság 1988-ban az elveszített ere­deti helyett tíz esetben hagyta jóvá a tagsági könyv másodpéldányának kiadását. Néhány esetben, mint pél­dául a Mezőgazdasági Felvásárló és. Terményellátó Vállalat nemesócsai (Zemianska Olőa) pártalapszerve- zetében az eljárás két ízben indoko­latlanul hosszú volt. Ugyancsak ru­galmatlanságok mutatkoznak a párt­tagság felfüggesztésekor. A párt­alapszervezetek ahelyett, hogy igyekeztek volna megszerezni a szükséges adatokat tagjuk vétkes­ségéről, kivárták, amíg az illetékes szervek megküldik az információkat. Nem kis hiányosságok mutatkoz­nak a kádertartalékok kiválasztásá­ban és felkészítésében is. Egyrészt a pártalapszervezetekben, másrészt a járási pártbizottság ipari osztályán is. Ezt bizonyítja, hogy négy helyen a gazdasági vezető személyének cseréjét a járáson kívüli kádertarta­lékkal lehetett csak megoldani. Az elmondottak alapján egyértel­mű, hogy több pártalapszervezetben a tevékenység hatékonyabbá tételé­nek még nem találták meg a megfe ­lelő módjait. Az olyan munkaformák általánossá tétele, amelyek szerves tartozéka a kommunisták idejében történő felelősségrevonása, a sze­mélyes számvetések alkalmazása, valamint a kádertartalékokkal való céltudatos munka - időszerű igény és feladat. BALÁZS SÁNDOR, az SZLKP JERB elnöke

Next

/
Oldalképek
Tartalom