Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-21 / 94. szám, péntek

ÍJ szú 5 99. IV. 21. A CSSZSZK új alkotmányának alapelvei Beszélgetés Marian Őalfa miniszterrel A közvéleményben nagy érdeklődést keltett a CSKP és a CSSZSZK Nemzeti Frontja az új alkotmány előkészítésével foglalkozó bizottságá­nak az év elején megtartott első tanácskozása. Meghatározta az állam új alaptörvénye kidolgozásának fő irányvonalait. A politikusokból és szakemberekből álló 20 tagú munkacsoport vezetője Marian ¿alfa, a CSSZSZK kormányának minisztere. A Rudé právo és a Pravda szerkesztői vele beszélgettek a bizottság munkájáról. Amilyen a gazda, olyan az udvara Milyennek látja a nemzeti bizottságok tevékenységét a kerületi pártbizottság? • Az új alkotmány hogyan fejezi ki a politika, a gazdaság és a kultúra kölcsönös függőségét?- Ezeknek az összetevőknek a kölcsönös függősége és jelentősé­gük a CSSZSZK új alkotmányának kidolgozásában közvetlenül jelle­gükből és funkciójukból eredeztethő. Az alkotmány az állam alaptörvé­nye, nemcsak jogi funkciója van, - a jogrend alapját képezi hanem ideológiai funkciót is betölt. Röviden: kifejezi a vezető társadalmi osztály elképzeléseit a társadalom rendezé­séről, szabályozza a politikai viszo­nyokat és intézményeket és ezáltal átfogó ideológiai képet ad a társada­lom és az állam szervezéséről. A szocialista rendszer egyik alap­elvét - a dolgozó nép szuverenitá­sának alapelvét - nemcsak a politi­kába kell átvetítenie az alkotmány­nak, hanem a politikai hatalom gya­korlásának módjaiba, valamint a gazdaságba is, ahol a nép szuve­renitása elsősorban a tulajdonviszo­nyokban nyilvánul meg. Az alkot­mány bizonyos szerepet tölt be a kultúrában is - kifejezi az állam kulturális politikájának alapelveit és az állampolgárok jogainak és köte­lességeinek alkotmányos rendezése keretében megteremti a feltételeket a további kulturális fejlődéshez. • Mit veszünk át az eddigi alkot­mányból, mi az, ami bevált és ml az, ami már a múlté?- Ha válaszolni akarunk erre a kérdésre, tudatosítanunk kell a szocialista alkotmány jellegét. Az alkotmány szorosan összekapcsoló­dik a társadalom és az állam fejlődé­sével az adott fejlődési szakaszban, mérlegeli azt az utat, amelyet a dol­gozók tettek meg a CSKP vezetésé­vel, a hatalom kivívása óta. Ez nem­csak a társadalmi fejlődés eddigi eredményeinek passzív összegezé­sét jelenti, hanem ezek általánosítá­sát és dokumentumban való kifeje­zését is. Az alkotmány rögzíti azokat a bevált alapelveket, amelyek a szo­cialista típusú alkotmány alapját ké­pezik. Mindenekelőtt a dolgozó nép szuverenitásáról ós hatalmáról, a munkásosztály és élcsapata, Csehszlovákia Kommunista Pártja vezető szerepéről, a két nemzet szuverenitásáról, a nemzetiségek jogai fejlesztésének szavatolásáról, a szocialista internacionalizmusról és humanizmusról van szó. Az alkotmány azonban nemcsak mérlegeli az adott helyzetet, meg kell teremtenie a feltételeket a társa­dalom további fejlődéséhez is. Bizo­nyos mértékben tartalmazza az ak­tív fejlődés programját. Ezért fontos lesz, hogy az alkotmány kifejezze a társadalom átfogó átalakításának alapelveit, amint az a CSKP XVII. kongresszusának és a CSKP KB üléseinek határozataiból következik. A program lényege, amint azt a CSKP és a Nemzeti Front az új alkotmány tervezetének kidolgozá­sára létrehozott munkabizottsága el­ső ülésén Milos Jakeá, a CSKP KB főtitkára, a bizottság elnöke hangsú­lyozta, „a társadalom, egész politi­kai rendszerünk széles körű demok­ratizálása, ami a szocializmus anya­gi és szellemi erejének teljes kihasz­nálásához és fejlesztéséhez, minő­ségileg magasabb szintre való eme­léséhez, az embernek, mint az or­szág igazi ura és gazdája helyzeté­nek megszilárdításához vezet“. E politikai irányvonal szempontjá­ból az új alkotmánytervezet kidolgo­zása során felül kell bírálni, hogy mi vált be az eddigi módosításokból, mi az, ami már elavult, ami nem teremti meg a megfelelő kiindulópontot a to­vábbi társadalmi fejlődéshez. • Milyen tapasztalatokat szerez­tünk a csehek és szlovákok egysé­ges államban folytatott társadalmi és államt életének elmélyítésével és fejlesztésével kapcsolatban? Érintő­legesen megemlíthetné, hogy milye­nek az elképzelések a szövetség és a köztársaságok hatásköréről? Sok nézet merül fel ezzel kapcsolatban, talán meg kellene magyarázni, mit értünk a csehszlovák szövetség ra­cionális fejlesztése alatt?-A CSKP és a Nemzeti Front munkabizottságának ülésén megál­lapítottuk, van miből kiindulnunk a csehszlovák államiság két hordo­zója, a cseh és a szlovák nemzet viszonyának meghatározásában. A csehszlovák szövetség több mint húszéves tapasztalata igazolta a szövetségi államjogi rendezés he­lyességét. A CSKP legutóbbi kong­resszusai pozitívan értékelték eze­ket a tapasztalatokat. Az államjogi viszonyok új minősége többek kö­zött abban is megnyilvánult, hogy megoldódott a két köztársaság közti szociális és gazdasági különbségek kiegyenlítésének kérdése. Mi a kiindulópont a felvetett kér­dés megválaszolásában? Nemzete­ink egyenjogú és önkéntes egysé­gének bevált alapelveiből, a cseh­szlovák gazdaság egységéből, a po­litikai rendszer elvi egységéből és az állampolgárok azonos jogaiból kell kiindulni. A kölcsönös viszonyoknak egyúttal tükrözniük kell a gazdasági mechanizmus átalakításának köve­telményét, mindenekelőtt, amint azt az új alkotmány összeállításának politikai irányelvei is hangsúlyozták, a szövetség és a köztársaságok szerveinek, szoros együttműködé­sét, ezek közösen egységes irányító központot képeznek. A munkálatok mai szakaszában még bonyolult len­ne konkrét választ adni a kérdésre. Tudjuk, hogy melyek azok a problé­mák, amelyeket nem sikerült teljes mértékben megoldani, ezért ezekkel most kell foglalkozni. Fokozatosan új viszonyok alakulnak ki az egysé­ges irányító központon belül. Érté­kelni kell a tapasztalatokat, úgy, hogy azok tükröződjenek nemcsak a hatáskörök elosztásában, hanem a szövetség és a köztársaságok egyes állami szervei feladatainak meghatározásában, beleértve a nemzeti bizottságok szerepét is. A csehszlovák szövetség fejlesztése tehát nemcsak a hatáskörök elosz­tásának kérdése, tökéletesíteni kell az egyes szervek és kölcsönös vi­szonyuk értelmezését is. Mindenek­előtt a képviselőtestületeknek foko­zottan kell ellenőrizniük a végrehajtó szervek tevékenységét. Ugyanakkor tudatosítani kell, hogy nem lehet szó ezen szervek helyettesítéséről, a végrehajtó szerveknek, élükön a kormányokkal, határozott és kö­vetkezetes szervezőmunkával kell biztosítaniuk a kitűzött feladatok megvalósítását, kialakítva ehhez a szükséges szabályozókat és ter­mészetesen felelősséget vállalva a további szociális és gazdasági fejlődésért. • A CSSZSZK alkotmányának kidolgozása megköveteli, hogy pár­huzamosan átgondolják a törvény- hozással való összefüggéseit. Ez a jogrend átalakítását jelenti?- Tudatosítanunk kell, hogy a jog*- rend átalakítása tulajdonképpen fo­lyamatban van. Ezt megkövetelték az új gazdasági viszonyok. Ameny- nyiben az alkotmány a jogrend alap­ja, természetes, hogy megvalósítá­sa szükségessé teszi: összhangot teremtsünk az alkotmány és a tör­vényalkotás között. Az alkotmány ki­dolgozása során ezt a szempontot szem előtt tartjuk és azt mondhatjuk, hogy az alkotmány előkészítésével párhuzamosan ki kell dolgozni a tör­vényalkotás programját, amely az élet egyes területein életbelépteti majd az alkotmányt. • Milyen tudományos és állami intézményeket vontak be az új alkot­mány tervezetének előkészítésébe?- Kezdettől széles alapokon dol­gozunk. Nem sorolhatjuk fel az összes intézményt, de a mai alkot­mány elemzésében részt vesz a szövetség és a köztársaságok va­lamennyi központi szerve, az állam­mal és a joggal foglalkozó összes tudományos intézmény. A Cseh­szlovák Tudományos Akadémia és a Szlovák Tudományos Akadémia Államjogi Intézete, a prágai Károly Egyetem és a bratislavai Komensky Egyetem jogi kara terjedelmes alap­anyagokat dolgozott ki. Azt is meg kell említeni, hogy az állampolgárok is számos észrevételt és javaslatot tesznek. Valamennyi felvetést értékelni kell, felülvizsgálni vajon felhasználhatók-e. Bonyolult munkáról van szó, a mércét nagyon magasra állítottuk. Az új alkotmány­nak megfelelő kiindulópontot kell je­lentenie az ezredfordulón a társa­dalmi fejlődéshez. Az SZLKP Kelet-szlovákiai Kerü­leti Bizottsága legutóbbi ülésén a nemzeti bizottságok munkáját ele­mezte. Ezúttal jóval többet bírált, mint dicsért. Szerencsére nem azért, mintha a hiányosságokból több lenne, hanem - Michal Spak vezető titkár szavaival élve - mert a pártbizottság sokkal fontosabbnak tartja a gondok elemzését és orvos­lását, mint a szép eredmények ün­neplését. Aki jól ismeri Kelet-Szlovákiát, tudja, hogy vannak ott szépen fejlő­dő községek és városok, viszont akadnak olyan települések is, ame- v lyeknek fejlettsége messze az or­szágos átlag mögött kullog. Hol szorít a cipő? Elégedetten nyugtázták a tanács­kozók, hogy az utóbbi egy-két esz­tendőben sokat javult a lakosság ivóvízellátása, s hogy ezen a téren a nemzeti bizottságok mostanában jóval többet tesznek, mint korábban. Némi haladás tapasztalható a kör­nyezetvédelemben, a szolgáltatások bővítésében, s nem utolsósorban az oktatás korszerűsítésében. Ellenben a komplex lakásépítés még mindig nem teljesen komplex, hiszen az üzletek, az óvoda, az iskola, a ját­szóterek, a művelődési otthon és a többi létesítmény általában las­sabban épül, mint a lakóházak, és előfordul, hogy egy-egy új lakótele­pen még évek múltán is hiányzik egyik vagy másik. Hogy a lakásépí­tésben nincs minden a legnagyobb rendben, azt mi sem bizonyítja job­ban mint az, hogy ebben az ötéves tervidőszakban Kelet-Szlovákiában 37 160 lakást kell építeni, átadni, ám az első három évben ennek még a fele sem készült el... Bírálat érte a tömegközlekedést is. Ha a kassaiakat (Koáice) vagy a preáoviakat megkérdeznénk, hogy jogosan-e, bizonyára azt felelnék: fölöttébb jogosan! A közlekedési vállalatok nem rendelkeznek ele­gendő autóbusszal. A nem tömeg- közlekedési vállalatokban, üzemek­ben viszont 340 autóbusz áll - mint­egy kétszáz szinte teljesen új - ki­használatlanul. A nemzeti bizottságoknak jobban kellene ügyelniük az útépítők, vala­mint az útkarbantartó üzemek mun­kájára is, illetve jobban össze kéne hangolniuk ezek tevékenységét a települések építésével. Kassán és Preáovban mutatkozik a legtöbb hiá­nyosság, a gépkocsivezetők és a gyalogosok az ottani úthálózat minőségét kifogásolják a leggyak­rabban. Rossz fényt vet a nemzeti bizott­ságokra az egészségügy néhány ágazatának az országosnál gyen­gébb műszaki ellátottsága, s rész­ben a szociális intézmények elavult­sága. Nagy gondot jelentenek a tár­sadalmi élet követelményeihez ne­hezen alkalmazkodó, zömében ci­gány származású egyének. A cigá­nyok képezik a lakosság 9 százalé­kát, viszont a bűnözésben jóval na­gyobb az arányuk. Tavaly például ők követték el a szabálysértések 41,4 százalékát. Bírálat ért néhány nemzeti bizott­ságot azért is, hogy a környezetvé­delemben csak tessék-lássék tettek valamit, s hogy például a fékberen­dezéseket gyártó presovi üzemre környezetszennyezésért kirótt 300 ezer korona bírságot 133 ezerre, a Hankovcei Efsz 100 ezer koronás büntetését 30 ezerre csökkentették, a drieftoví szanáló üzemtől az ere­detileg megszabott 112 ezer korona helyett is csak 15 ezer koronát haj­tottak be. A megoldás kulcsa A kerületi pártbizottsági ülés nem­csak rámutatott a hiányosságokra, hanem azok megoldásának lehető­ségeit is kereste. S itt lényegében mindig a tisztségviselőkig jutott, azokig, akik a társadalom felkérésé­re vállalták a közügyek intézését. Tehát a nemzeti bizottságon dolgo­zókig és a képviselőkig. Rudolf Schuster, a kerületi nem­zeti bizottság elnöke kifejtette, hogy a nemzeti bizottságok apparátusá­ban és választmányaiban ta­pasztalt és munkabíró, ízig-vérig a közügynek élő, emberekre van szükség. Mert ahol közéleti szemlé­letű tisztségviselők vannak, ott ke­vesebb a papírmunka és több, érté­kesebb a kézzel fogható eredmény.-Nekünk a jövőben több olyan képviselőre lenne szükségünk - mu­tatott rá a knb elnöke mint amilyen például Frantiáek Solár. Ö igencsak komolyan veszi megbízatását, vá­lasztókörzetének, Medzilaborcenak a fejlesztését. Rengeteget tett, hogy beinduljon az ottani péküzem, ugyanakkor a városka gázművesíté- sének előkészületeiből, majd a kivi­telezési munkáiból is kivette a ré­szét. Nagy lelkesedéssel és igen eredményesen dolgozik még a mar- kuáovcei Michal Kováő, a kassai Vincent Novicky és Iván Őerevka, a szepsi (Moldava nad Bodvou) Zsolner Katalin, a bardejovi Ján Fe- canin, a budkovcei Helena Bendzá- ková, a dobáinái Rudolf Smelko és mások. A nemzeti bizottságok munkája tehát olyan, amilyen az apparátus dolgozóinak és a képviselőknek a felkészültsége, rátermettsége. Ép­pen ezért a kerületi pártbizottság ismételten arra figyelmeztette a járá­si és a városi pártbizottságokat, va­lamint a községi pártalapszerveze- teket, hogy a nemzeti bizottságok káderprogramjának megvalósításá­ra fordítsanak megkülönböztetett fi­gyelmet, s tegyenek meg mindent, hogy a települések életét irányító testületekben szakképzett, ügyes és áldozatkész emberek legyenek. A kerületi pártbizottság egyben a vá­lasztókat is arra bátorította, hogy a képviselőktől, illetve a nemzeti bizottságok munkatársaitól követel­jék meg a feladatok teljesítését, s ugyanakkor ők is tevékenyen ve­gyenek részt a község- és városfej­lesztésben. Michal Őpak vezetőtitkárnak a zárszóban elhangzott kijelentése szerint „az utóbbi egy év leforgása alatt hat járási nemzeti bizottság élén történt változás, a közelmúltban pedig Kassa főpolgármesteri tisztsé- ében is személycserére került sor. s nem minden esetben azért, mert az eddigi elnök nyugdíjba vonult“. Ez igen sokatmondó. Arra lehet be­lőle következtetni, hogy a kerület pártirányítása a színvonalas káder- politikában látja a gyorsabb fejlődés­nek, illetve a nemzeti bizottságok még eredményesebb munkájának Biotechnológia a melléktermékek hasznosításában BIOINTER néven csehszlovák - belga részvénytársaság alakult A nemzetközi előrejelzések szerint 2000-ben az élel­miszeripar 20 százalékkal, az egész mezőgazdasági­élelmiszeripari komplexum pedig teljes harmadrésszel részesedik a világ biotechnológiai kereskedelméből. Ján Káé mérnök, a tudományok doktora, a Csehszlo­vák Tudományos-Műszaki Társaság Csehországi Taná­csa biotechnológiai bizottságának elnöke meggyőző­désből vallja, hogy az élelmiszeripar különösen tág teret kínál a biotechnológia érvényesülésének. Az új gazdasági mechanizmus feltételei között párt­ós gazdasági szerveink szüntelenül figyelemmel kísérik, s hatékonyan támogatják a biotechnológia fejlődését. Egyebek között ennek eredményeként jöhetett létre az a baromfiipari alapanyagok feldolgozására szakosodott, első csehszlovák-belga közös vállalkozás, amely BIO­INTER részvénytársaság néven az idén februárban kezdte meg működését nálunk. Ladisiav Klíma mérnök­ből, a részvénytársaság igazgatójától megtudtuk, hogy 300 ezer dollár indulótőkével rendelkező vegyesvállalat­ról van szó, melynek kétharmada a csehszlovákiai baromfiipari szervezetek, egyharmada pedig a belga Belovo cég tulajdona. A nemzetközi együttműködés célja, hogy elősegítse a baromfiipari fő- és melléktermé­kek előnyösebb felhasználását és értékesítését, a belga cég és a Prágai Baromfiipari Vállalat gazdasági, ipari, technikai és kereskedelmi együttműködésének to­vábbfejlesztését. A vegyesvállalat tevékenysége kiterjed ' a mezőgazdasági, az élelmiszer-ipari és biotechnológiai kutatómunkára, a termelésre és feldolgozásra, továbbá az értékesítésre, a teljes anyagi-műszaki háttér megte­remtésére, valamint a tanácsadói és külkereskedelmi tevékenység lebonyolítására. Biológiailag aktív anyagok hazai és külföldi nyersanyagokból történő gyártását is tervezik. Az együttműködés eredménye új és felújított termékek gyártásában, valamint abban nyilvánul meg, hogy tökéletesebben kihasználhatjuk a rendelkezésre álló alapanyagokat, s nem utolsósorban minőségileg jobb termékeket kínálhatunk a mezőgazdaságnak, az élelmiszeriparnak és a gyógyszeriparnak. A vegyesvállalat igazgatója találkozásunk alkalmával emlékeztetett arra, hogy hazai viszonylatban már a het- venes-nyolcvanas évek fordulóján kezdetét vette a ba­romfiipari tartalékok jobb kihasználásával kapcsolatos kutatás. Ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogy a világpiacon egyre kedvezőtlenebb a helyzetünk, mivel a mi nagyke­reskedelmi áraink túlságosan magasak a világpiachoz viszonyítva. Megállapítást nyert, hogy a kedvezőtlen helyzeten a baromfiipari melléktermékek (toll, ürülék) másodlagos alapanyagként történő feldolgozása változ­tathatna. Mint kitűnt, Csehországban 40 ezer tonna, Szlovákiábah pedig mintegy 25 ezer tonna nehezen hasznosítható baromfiipari melléktermék halmozódik fel évente. A probléma megoldására a prágai Károly Egye­tem Biokémiai Tanszékével együttműködve tudomá­nyos-termelési társulást alakítottak, összesen 250 tudo­mányos dolgozó és gyakorlati szakember részvételével. Külön szakcsoportokban többirányú kutatást végeztek. Mindenekelőtt azt vizsgálták, miként lehetne takarmá­nyozási célokra felhasználni az említett baromfiipari melléktermékeket. További csoportokban a baromfiipar egyéb termékeinek az állattenyésztésben és állatgyó­gyászatban stb. történő felhasználási lehetőségeit vizs­gálták. Kezdetben a melléktermékek takarmányipari hasznosítása mutatkozott leghatékonyabbnak. A prágai BIOINTER részvénytársaságnál most négy­féle termék gyártására összpontosítják a figyelmet. Zde­nék Lapőík mérnök, a részvénytársaság meghatalma­zott képviselője kiemelte, hogy az idén főleg a gyógy­szeripar által keresett lizozím-avidin - a tojásfehérjéből nyert kivonat - gyártásának beindítását szorgalmazzák. A belga céggel kötött megállapodás értelmében a terve­zett 2000 tonna hazai alapanyagon kívül 1000 tonna külföldi tojásfehérje feldolgozását is beütemezik. Az első feldolgozóüzem a Mélníki járáshoz tartozó Velky Borek- ban kezdi meg a munkát, évi ezer tonna kapacitással. Ugyanitt a tojásfehérjéből készült port - a minőség megóvása érdekében cukortalanítják, végtermékké pe­dig majd a belga Belovo cég dolgozza fel. Említést érdemel, hogy a részvénytársaság a bio­technológiai alaptevékenység mellett nagyon fontosnak tartja a szolgáltatási tevékenység fejlesztését. Készek segíteni az új mezőgazdasági és feldolgozóipari létesít­mények tervezésénél, és korszerű technika szállítását is vállalják, melyekért végtermékekkel fizethetnénk. Lapőík mérnök szerint a baromfiipar élni akar a lehetőséggel. Egyebek között egy korszerű baromfifarm felépítését tervezik, de a hazai baromfifajták nemesítésének lehető­ségeit is mérlegelik. Az együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében a részvénytársaság szakosított üze­meinél folytatják a baromfi epéjéből kivont kemodezoxi- kólsav, valamint a mirigyes gyomorból kinyerhető pep- szin termelését. KISS ÁRPÁD

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom