Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-20 / 93. szám, csütörtök

NEGYVENÉVES A VILÁG BÉKEMOZGALMA Négy évtizeddel ezelőtt, 1949. április 20-25-én Párizsban és Prágá­ban egyidejűleg megtartották a békevédők első világkongresszusát. Hetvenkét ország 2479 küldöttje tanácskozott arról, hogy milyen közös eljárást válasszanak az új világháború kitörésének meggátolása érdeké­ben. A kongresszust eredetileg csak Párizsban akarták megrendezni, de a francia hatóságok megtagadták a beutazási engedélyt több haladó és szocialista ország képviselőitől s a bonyolult helyzetet csak az oldotta meg, hogy a csehszlovák kormány Prágába invitálta a békefórum küldöttjeinek egy részét. A tanácskozáson Frederic Joliot-Curie vezetésével létrejött a világ- kongresszus bizottsága, amely később átalakult Béke-világtanáccsá. Irányításával bolygónkon aktív harc kezdődött a leszerelésért, a feszült­ség enyhítéséért, a tartós békéért. Azóta nagyot változott a világ. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményező politikájának köszönhetően főleg az utóbbi évek­ben javultak a nemzetközi kapcsolatok s a két nagyhatalom, a Szovjet­unió és az Egyesült Államok a konkrét leszerelés területén is nem csekély előrelépést ért el. Persze, ez a folyamat még nem vált visszafordíthatat­lanná s következtetésképpen a békemozgalomra továbbra is igényes feladatok hárulnak. Elsősorban a kölcsönös bizalom, a jószomszédi kapcsolatok elmélyítésében. Ezekből a törekvésekből hazánk békemozgalma is kiveszi a részét. Hangsúlyt helyez az ifjú nemzedék nevelésére, hiszen a béke megőrzése ugyan egyetemes érdek, de kiváltképp a mai fiatalok számára jelenti a háborúktól mentes világ immár szilárdabb alapokra kerülő kilátását. Ö- k.) Iván Knotek a Nyitrai (Nitra) járásban (ŐSTK) - Iván Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a Szlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnöke tegnap munkalátogatást tett a Nyitrai (Nitra) járásban. Ott-tartózkodása során először a nyitrai Andrej Bagar Színház most készülő új épületét tekintette meg. Tájékozódott a rövidesen elkészülő beruházás kivitelezésének meneté­ről, az építők munkakörülményeiről s a hagyományostól eltérő technoló­giai eljárások alkalmazásáról. A be­ruházók és kivitelezők képviselőivel tartott találkozóján nagyra értékelte a műszaki szakemberek s a többi dolgozó munkáját. Ezt követően Iván Knotek részt vett a járás városi és helyi nemzeti bizottságai vezetőinek aktívaérte­kezletén. Felszólalásában a 8. öté­ves tervidőszak feladatainak végre­hajtásáról s a szlovákiai gazdaság mechanizmusa átalakításának me­netéről szólt. Kiemelte: annak ellenére, hogy sikereket értünk el, nem elégedhe­tünk meg. A népgazdaságban mind ez ideig nem sikerült a kellő ütemben alkalmazni a tudományos-műszaki fejlesztés eredményeit, csökkenteni a költségeket, javítani a termékek minőségét és növelni a gyártás ha­tékonyságát. Más területeken is vannak problémák. Megoldásukra nagy figyelmet kell fordítaniuk a nemzeti bizottságok képviselőinek és többi dolgozójának egyaránt. Célunk az együttműködés bővítése Hazánkba érkezett Jasszer Arafat (ŐSTK) - Rövid munkalátogatás­ra tegnap hazánkba érkezett Jász- szer Arafat, a Palesztinái Felszaba­dítási Szervezet Végrehajtó Bizott­ságának elnöke, a palesztin állam elnöke. A Ruzynéi repülőtéren a vendéget Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára és Frantiáek Salda, a köztársasági elnök irodájának vezetője üdvözölte. Jelen volt az Izraeli Kommunista Párt hazánkban tartózkodó küldöt- sége, élén Meir Vilnerrel, a Köz­ponti Bizottság főtitkárával. A dele­gáció további tagja Taufil Zajad, az Izraeli KP KB Politikai Bizottságának tagja és Ali Asur, aki a Béke és Szocializmus folyóiratnál az Izraeli Kommunista Pártot képviseli. A fo­gadáson részt vett Szameh Abdul Fattah, a palesztin állam csehszlo­vákiai nagykövete is. Gorbacsov találkozója a sajtó vezető munkatársaival (ŐSTK) - Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének székházában kedden talál­kozott a tömegtájékoztató eszközök vezető munkatársaival. A találkozón részt vett Vagyim Medvegyev, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára és Anatolij Luk- janov, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának póttagja, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének első alelnöke. Anatolij Lukjanov tájékoztatta a megjelenteket a választási kam­pány eredményeiről, valamint a népi küldöttek kongresszusának és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa első ülésszakának előkészítésével kapcsolatos kérdésekről. A találkozón Mihail Gorbacsov beszédet mondott. Csehszlovák felszólalás az információs fórumon (ŐSTK) - Londonban, az európai információs fórumon tegnap felszólalt Duáan Spécii csehszlovák küldöttség­vezető. Megerősítette, Csehszlovákia teljes felelősséggel látott hozzá a helsinki Zá­róokmány, valamint a bécsi utótalálkozó dokumentumainak teljesítéséhez. A lon­doni fórum egyik legfontosabb feladatá­nak az „ellenségkép“ felszámolását tar­totta. A tömegtájékoztató eszközöknek pótolhatatlan szerepük van a bizalom és a megértés erősítésében. - Az informati­ka terén mindenkinek megvannak a köte­lességei és az adósságai is - szögezte le, rámutatva, hogy ez a terület nem szolgál­hatja a konfrontációt. Figyelmeztetett arra is, hogy a közös európai házat csak a helsinki Záróokmány három kosarának követelményeire épülő szilárd alapon le­het felépíteni. Spácil nagykövet tájékoztatta a jelen­lévőket arról, Csehszlovákia tovább bővíti a közvetlen rádió- és tévéműsorok sugár­zásának már létező gyakorlatát, előké­születben van a külföldi újságírók számá­ra a vízumkiadások és a sajtótörvény mó­dosítása. Vlagyimir Petrovszkij szovjet külügy­miniszter-helyettes javaslatot tett arra, hogy meg kell alakítani az európai infor­mációs tanácsot és az európai sajtóklu­bot, ezek gyakorlati segítséget nyújthat­nának az újságíróknak. Ugyancsak felve­tette egy európai kulturális tévéprogram létrehozását. Bírált néhány nyugati orszá­got - Nagy-Britanniát név szerint is említ­ve - azért, hogy a szovjet újságíróknak csak hosszas, huzavona után adják meg a beutazási vízumot. Szovjet tájékoztató Afganisztánról Tiltakozás egy bécsi lap rágalmai miatt (ŐSTK) - Jurij Gremitszkih szovjet külügyi szóvivő tegnap Moszkvában saj­tóértekezletet tartott. Ezen közölte, hogy a kelet-afganisztáni Dzselalabadért foly­tatott harcok során az afgán fegyveres ellenzék már 8 ezer katonáját vesztette el. A szóvivő elmondta továbbá, hogy a kormánycsapatok akcióinak köszönhe­tően felújították a közlekedést a Dzselala- badot Kabullal összekötő útvonalat. A Sa- lang-hágó déli részén is már néhány napja szabad a Kabult a szovjet-afgán határállomással összekötő út. Hejraton- ból kedden több mint 650 gabonát, lisztet és fűtőolajat szállító tehergépkocsi érke­zett az afgán fővárosba - mondotta Gre­mitszkih. Moszkvában tegnap nyilvánosságra hozták Navaz Tanái afgán védelmi mi­niszternek a Novosztyi hírügynökség szá­mára adott interjúját. Tanái vezérezredes szerint a kormánycsapatok megnyerik a Dzselalabadért folytatott háborút. Jurij Gremitszkih sajtóértekezletén kö­(Folytatás az 1. oldalról) Miloá Jakeá szólt a XVIII. párt- kongresszus előkészületei, az átala­kítás, valamint a gazdasági reform­nak s a társadalom demokratizálá­sának alapvető céljai kapcsán a CSKP-ra háruló feladatokról. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági változtatások célja a szocializmus erősítése és fejlesztése Csehszlo­vákiában. A továbbiakban nagyra értékelte azokat az eredményeket, amelyeket a KNDK népe a párt vezetésével a népgazdaság-fejlesztés harmadik hétéves tervében kitűzött igényes feladatok teljesítése során elért. Tá­mogatásáról biztosította a népi Ko­reának a koreai-félszigeten kialakult feszültség enyhítésére s a két or-^ szág békés egyesítésére tett erőfe­szítéseit. Jakeá elvtárs elégedettségét fe­jezte ki a két testvérpárt és baráti ország közötti kapcsolatok és köl­csönös megértés elért színvonalával összefüggésben, s leszögezte, hogy a csehszlovák fél érdeke az együtt­működés sokoldalú továbbfejlesz­tése. A fogadáson részt vett Frantiáek Hanus, a CSKP KB titkára, valamint Kim Kvang Szop, a KNDK cseh­szlovákiai nagykövete. Meg kell akadályozni a tömegpusztító fegyverek terjedését (Folytatás az 1. oldalról) arra mutatott rá, hogy a nukleáris fegyverek elterjedésének megaka­dályozásával szervesen összefügg az atommentes övezetek létrehozá­sa. Az ideális az volna, ha egész Napirenden a hazánk új alkotmányának kidolgozásával kapcsolatos munkák menete (Folytatás az 1. oldalról) a Nemzeti Front politikai pártjai, tár­sadalmi és érdek-képviseleti szer­vezetei is bekapcsolódnak. Az ülé­sen áttekintik a környezetvédelmi feladatok teljesítése során elért eredményeket, s az állami szervek­kel közösen jóváhagyják a további koordináló együttműködést e terü­leten. A továbbiakban a testület megtár­gyalta a második félévi munkatervé­nek javaslatát és a Nemzeti Frontról való tájékoztatás bővítésére vonat­kozó intézkedések tervezetét. Jóvá­hagyólag tudomásul vette a Praga 1988 Postabélyeg-világkiállításról és eredményeiről szóló tájékoztatót, s nagyra értékelte a szervezők mun­káját. Végezetül jóváhagyta az álla­mi kitüntetések és a Szocializmus Javára Végzett Áldozatos Munkáért emlékérem adományozására tett ja­vaslatokat. bolygónk atommentes térség lenne - szögezte le a szovjet diplomata. Támogatásáról biztosította azt a kö­zös csehszlovák-NDK javaslatot, amely Közép-Európában vegyifegy- vermentes övezet létrehozását szor­galmazza, s ugyancsak helyeselte Bulgáriának és Romániának azt az indítványát, hogy a Balkán-félszige­ten létesüljön egy ugyanilyen zóna. Harald Rose, az NDK külügymi­nisztériumának ENSZ-ügyekben il­letékes szakosztályának vezetője rámutatott a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottsága nemrég Berlinben tartott ülésének a jelentő­ségére, amely megerősítette a szo­cialista országoknak azt a szándé­kát, hogy továbbra is elő kívánják segíteni az európai helyzet javu­lását. A kiotói konferencián két cseh­szlovák delegátus is részt vesz. zölte továbbá, hogy a Szovjetunió bécsi nagykövetsége élesen tiltakozott a Wie­ner című osztrák folyóirat rágalmazó cik­ke ellen. A Wiener áprilisi számában a „Szovjetunió speciális katonai egysé­geiről“ tájékoztatott, amelyeknek az a fel­adatuk, hogy „támogassák a nemzetközi terrorizmust“. Ezeket az egységeket állí­tólag a Bécsben működő szovjet külkép­viseleti szervek munkatársai irányítják. Durva, provokatív pletykáról van szó- hangsúlyozta Gremitszkih. Ezeknek az abszurditásoknak az a céljuk, hogy elfer­dítsék a Szovjetunió külpolitikáját és ront­sák a szovjet-osztrák kapcsolatokat. Ortega javaslata (ŐSTK) - George Bush amerikai ál­lamfő kedden jóváhagyta a nicaráguai kontráknak szánt 49,7 millió dolláros ún. humanitárius segélyt. Ebből az összegből 7,7 miliő dollárt fordítanak a szállításra, 5 milliót úgynevezett váratlan kiadásokra szánnak és 4,2 milliót kapnak a háború- közelebbről meg nem határozott - „pol­gári áldozatai". Dániel Ortega nicaraguai elnök ked­den Managuában sajtóértekezletet tartott, amelyen ismertette a Hondurasban tevé­kenykedő nicaraguai kontrák fegyverleté­telére és hazatelepítésére vonatkozó ter­vet. Ortega a javaslatot előterjeszti a jú­nius végén esedékes újabb regionális csúcstalálkozón. A manaugai javaslat magában foglalja egy nemzetközi ellenőrző bizottság létre­hozását is. A testület az ENSZ és az Amerikai Államok Szervezetének (AÁSZ) főtitkárából, valamint a világszervezet menekültügyi főbiztosságának és a Nem­zetközi Vöröskeresztnek a képviselőjéből állna. A kontráknak 45 napon belül át kéne adni fegyvereiket az ENSZ és az AÁSZ képviselőinek. A visszatelepülök- Nicaragua anyagi lehetőségeihez mér­ten - földet, szerszámokat és vetőmagot kapnak. A nicaraguai államfő szorgalmazta egyúttal, hogy az Egyesült Államok által a kontráknak nyújtott humanitárius se­gélyt fordítsák a fegyverletétel és a haza­telepítés finanszírozására. Dolgozóink elítélik a Panoráma műsorát A MAGYAR TELEVÍZIÓNAK NINCS JOGA BEAVATKOZNI BELÜGYEINKBE (pa) - A Magyar Televízió hétfő esti Panoráma című műsora egy részt su­gárzott abból a háromórás beszélge­tésből, amelyet Alexander Dubéekkel készített. Duböek, aki 1968 januárja és 1969 áprilisa között a CSKP KB első titkára volt, elfogultan és a történelmi valóságnak nem megfelelően értékelte az 1968-1969-es válságos évek ese­ményeit, valamint a szocialista közös­ségen belüli kapcsolatokat. Az alábbi­akban közöljük azokat az első reagálá­sokat, amelyek a hazánkban élő ma­gyar nemzetiségű állampolgároktól ér­keztek. NOSÁL GYULA, az SZLKP Rima- szombati (Rimavská Sobota) Járási Bi­zottságának munkatársa: A Panoráma műsorának tartalma valósággal felháborí­tott engem. Nem tudom megérteni, mi vezette a műsor összeállítóit arra, hogy Alexander Dubceket állítsák a kamera elé. Tegnapelőtt Gömörújfaluban (Ge- merská Vés) részt vettem egy párttaggyű­lésen, ennek az alapszervezetnek több­nyire idősebb kommunisták a tagjai. Spontán módon ítélték el azt, amit Dub­cek mondott. Hogy ő kezdte volna az átalakítást? Túl nagy merészség ilyet állí­tania magáról! Nem tehetek mást, arra kérem központi szerveinket, kérjenek ma­gyarázatot a Magyar Televíziótól. Tiltako­zom - s nemcsak én - a történelmi tények ilyen meghamisítása ellen. A Tanulságok című dokumentum világosan megmutatja, ki volt Dubcek, s miként kellett társadal­munknak megszenvednie az ő „politiká­ját“. A Panoráma műsora és az ehhez hasonlók nem járulnak hozzá a két állam jószomszédi kapcsolataihoz. VAJÁNYI LÁSZLÓ, nyugdíjas, Buzi- ta (Buzica), Kassa (KoSice)-vidéki já­rás: Alexander Duböek nyilatkozatát lát­tam, de ki kell jelentenem, hogy jelentős fenntartásaim vannak. Átéltem a_ válságos éveket s ha azt, ami a politika színterén akkor történt, összehasonlítom a CSKP KB egykori első titkárának szavaival, úgy vélem, hogy az akkori eseményeket a sa­ját javára szépíti meg, kihasználva, hogy nem kis idő telt el azóta. Saját határozat­lanságát, hogy képtelen volt a pártban és a társadalomban kialakult válság fölébe kerekedni, szép szavakkal szeretné iga­zolni. A meg nem értett reformátorszerep­ben tetszeleg, s a szövetségeseink részé­ről gyakorolt erőszak áldozataként mutat­ja be magát. Ez nem tisztességes. Cso­dálkozom azon, hogy a Magyar Televízió teret ad egy ilyen embernek. SIMON FERENC, a komáromi (Ko­márno) hajógyár információs és pro­pagandaosztályának vezetője: Sosem titkoltam és nem is kellett titkolnom, hogy magyar nemzetiségű vagyok. Szintúgy vallom, hogy közös hazánk, a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság teljesjogú ál­lampolgára vagyok. Olyan gyárban dolgo­zom, ahol már régen leszoktunk arról, hogy az embereket a nemzetiségük sze­rint soroljuk be. Nálunk a döntő szempont az, hogy milyen ember, hogyan viszonyul a kollektívához, a feladatok teljesítésé­hez. Képletesen azt szoktuk mondani, bármilyen nyelven is beszéljünk, mindany- nyian egy hajón utazunk. Ezért sajnála­tos, hogy a Magyar Televízió egyes mű­soraival ennek a viszonynak a megbontá­sára törekszik. Végsősoron az az állítás sem helytálló, hogy a magyaroknak Cseh­szlovákiában meg kell tanulniuk szlová­kul. Ott, ahol nemzetiségek is élnek, két­nyelvűség érvényesül. Az említett köte­lességet a jog sem rögzíti és a gyakorlat­ban sem alkalmazzák. Természetesen, ha a magyar nemzetiségűek, főleg a fiata­lok megtanulnak szlovákul, az ő érdekü­ket szolgálja, hogy jobban érvényesülje­nek az életben. Nem értem, a budapesti televízióban miért nem akarják megérteni ezt az egy­szerű dolgot. Á Panoráma című műsor alkotói minderre az Alexander Dubcekkel készített interjúval tették fel a koronát. Olyan embernek adtak nyilvánosságot, aki fő részese volt a húsz évvel ezelőtti tragikus eseményeknek, ügy érzem, a Magyar Televízió szerkesztői az ilyen műsorokkal valótlanságot terjesztenek a magyar dolgozók körében, de Dél- Szlovákia dolgozói, s főleg fiatalsága kö­rében is. i BAJTKO KÁROLY, nyugdíjas, Ér­sekújvár (Nővé Zámky). Magyar nem­zetiségű lévén a budapesti televízió mű­sorát is nézem. Az utóbbi icíőben egyes adásai a Csehszlovákiában élő magyar nemzetiségű állampolgárok körében fel­háborodást keltenek. Az objektivitás mel­lőzésében olyan messzire mennek, hogy mindazt, amit 1948 februárja óta a nem­zetiségi politikában elértünk - s ez nem kevés -, rossznak, tévesnek tartják. Nem látják vagy nem akarják látni, hogy alap­vetően megváltozott a Csehszlovákiában élő magyar dolgozók élete, hogy a délvi­déken új városok és falvak épültek fel. Az 1965-ös árvíz idején elsősorban a ma­gyarok által lakott települések szenvedtek károkat. A cseh és a szlovák nemzet segítsége olyan határozott volt, hogy az árvízkárosult települések újjáépítése re­kordgyorsasággal ment végbe. Ez az internacionalizmus gyakorlati megnyilvá­nulása, amit semmilyen demagógiával sem lehet kiradírozni. Tagja vagyok a Csemadoknak, amely Érsekújvárban aktív és sokrétű tevékenységet végez. Szervezetünk megalakulása 40. évfordu­lójának közelmúltbani ünnepségein el­mondtuk, hogyan és mit akarunk tenni, hogy elősegítsük nemzetiségünk, közös hazánk kulturális felvirágzását. Ebben a kommunista párt és a nemzeti bizottsá­gok teljes támogatását élvezzük. Amikor Csehszlovákiában járnak a budapesti te­levízió munkatársai, miért nem rögzítik az ilyen tetteket is? Bosszant engem, hogy inkább a csődöt vallott politikusnak, Ale­xander Dubceknak engedtek teret. Mi, akik az 1968-as tragikus események ta­núi voltunk, tudjuk, hogy a dolgok nem úgy történtek, mint ahogy ő a kamera előtt deklarálta. Az ilyen demagógiát kommu­nistaként is és magyarként is elítélem. A műsor nem segítette elő a nyílt tájékoz­tatást, de összezavarta az embereket, főleg a fiatalokat, akik nem emlékezhet­nek a két évtizeddel ezelőtti események­re. Ez a műsor ráadásul ártott a Duna mindkét oldalán élő magyarok érdekei­nek, az országaink közötti kapcsola­toknak. KOVÁCS BARNABÁS, a Királyhel­meci (Král’ovsky Chlmec) Állami Gaz­daság közgazdásza: A csehszlovák tö­megtájékoztató eszközök sosem sajátí­tották ki maguknak a jogot az 1956-os magyarországi események értékelésére, s méginkább nem tették lehetővé az ak­kori évek lejáratott politikusai számára, hogy kinyilatkoztassák ítéletüket, elmond­ják véleményüket, úgy ahogy azt a Ma­gyar Televízió tette az Alexander Dubcek­kel készült beszélgetés által. Ezt a szo­cialista államunk belügyeibe való durva beavatkozásnak tartom. Ezt a nézetet vallja sok munkatársam, akik szintén Csehszlovákiában élő magyar nemzeti­ségű állampolgárok. Nem tudunk magya­rázatot találni arra, milyen célt követett a Panoráma ennek a beszélgetésnek a közlésével. Az 1968-as évek elfogult leírásával, értelmezésével, Alexander Dubcek a Magyár Népköztársaság állam­polgárait szó szerint tévesen tájékoztatta a húsz évvel ezelőtti időszakról, de Cseh­szlovákia mai helyzetéről is. Mindez nem válik a szocialista országok internaciona­lista összetartásának javára. ÚJ SZU 2 1989. IV. :

Next

/
Oldalképek
Tartalom