Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-20 / 93. szám, csütörtök

ÚJ szú 3 1989. IV. 20. MILOS JAKES MOSZKVAI SAJTÓÉRTEKEZLETE Az átalakítás során fel kell tárni a szocializmus lehetőségeit (ŐSTK) - Mint arról lapunk tegnapi számában röviden már beszámoltunk, Miloá Jakeá, a CSKP KB főtitkára moszkvai munkalá­togatása során találkozott a szovjet és a Moszkvában akkreditált külföldi újságírókkal. Hetven éve alakult meg a kommunista párt Jugoszláviában Forradalomra született Bevezetőben elsősorban a csehszlo­vák-szovjet kapcsolatokkal foglalkozott, emlékeztetett rá, hogy a Mihail Gorba- csovval folytatott tárgyalásain a kétoldalú gazdasági együttműködésre, a korszerű formák kihasználására koncentráltak. A megbeszélések megerősítették Cseh­szlovákia és a Szovjetunió teljes nézeta­zonosságát - mondotta Milos Jakes, s hozzáfűzte: ami az átalakítást illeti, céljaink azonosak, ugyanakkor figyelem­be vesszük Csehszlovákia sajátosságait. A Szovjetunió lépett elsőként az átalakí­tás útjára, ezért az ö tapasztalataik szá­munkra rendkívül fontosak. A csehszlovákiai átalakítás szempont­jából nemcsak a szovjet ösztönzés volt jelentős, hanem a társadalom állapota, amely felvetette a gyökeres és sokoldalú változások szükségességét. Teljes mér­tékben kimerítettük a korábbi, túlnyomó- részt extenzív fejlődési utakat - hangoz­tatta a CSKP KB főtitkára, majd részlete­sen szólt arról, milyen feladatok várnak a pártra és az egész csehszlovák társa­MIHAIL GORBACSOV tegnap fogadta a legnagyobb amerikai szakszervezeti központ, az AFL-CIO alelnökeit, William Wínpisingert és Jack Shankmant. Az amerikai vendégek korábban több kijevi vállalat vezetőivel és munkásaival talál­koztak. BELGRÁDBAN, A JKSZ KB ülésén tegnap döntöttek arról, hogy a jugoszláv kommunisták rendkívüli, sorrendben XIV. kongresszusát ez év decemberében tartják. MAUNO KOIVISTO finn államfő teg­nap Wojciech Jaruzelski legfelsőbb len­gyel vezető meghívására Varsóba érke­zett. BRÜSSZELBEN tegnap megkezdő­dött a NATO nukleáris tervezőcsoportjá­nak ülése, amelyen a tömb 14 tagállamá­nak hadügyminiszterei vesznek rész. GRÚZIA FŐVÁROSÁBÓL, Tbilisziből fokozatosan kivonták a hadsereg egysé­geit - közölte az Izvesztyija, rámutatva, hogy a rendfenntartással kapcsolatos fel­adatokat a milícía, valamint 4 ezer önkén­tes - munkások, hivatalnokok és diákok - vállalta magára. Az április 9-i tragikus események objektív és teljes kivizsgálása érdekében különbizottságot hoztak létre. LADISLAV ADAMEC szövetségi mi­niszterelnök tegnap fogadta Fahrettin Kürtőt, Törökország energiaipari minisz­terét, s megvitatta vele a két ország dalomra az átalakítás továbbfejlesztése során. Elmondta, hogy Csehszlovákiában kidolgoztuk a gazdasági és a politikai reform programját, a gyakorlatban foko­zatosán érvényesül a széles körű nyilvá­nos tájékoztatás, mint a demokrácia fej­lesztésének az előfeltétele, folyik továbbá a gazdaság és az irányítási rendszer decentralizálása. Csehszlovákia sajátosságai az ország gazdasági fejlettségi szintjéből, valamint a rendkívül sürgető népgazdasági szer­kezeti változások szükségességéből erednek. A csehszlovák nép ismerte a burzsoá demokrácia időszakát, ismeri lehetőségeinek határait, s ezért is kész aktívabban fejleszteni a szocialista de­mokráciát. Elutasítjuk azt a tételt, misze­rint az átalakítás a polgári értelemben vett demokrácia fejlesztésével egyenlő. A lé­nyeg az, hogy az átalakításnak a szocia­lizmus előnyeit kell megmutatnia. Milos Jakes a továbbiakban leszögez­te, a tárgyalásokon a nemzetközi kérdé­sekről szólva is teljes volt a nézetazonos­gazdasági és kereskedelmi együttműkö­désének kérdéseit. ÜNNEPI TALÁLKOZÓT TARTOT­TAK tegnap a prágai Karolínumban a Pi­onírszervezet csehországi dolgozói, vala­mint a csehországi párt-, állami, SZISZ- szerveknek és a Pionírszervezet cseh­országi szerveinek tisztségviselői a Pio­nírszervezet megalapításának 40. évfor­dulója alkalmából. Az összejövetelen Ka­réi Urbánek, a CSKP KB Elnökségének tagja, a csehországi pártmunkát irányító bizottság elnöke hat egyénnek átadta a Kiváló Munkáért állami kitüntetést. VIKTOR LOMAKIN, a Szovjetunió csehszlovákiai nagykövete tegnap Prágá­ban 188 csehszlovák állampolgárnak, akik a Vörös Hadseregben harcoltak a fa­sizmus ellen, átadta a Nagy Honvédő Háború Érdemrend első, illetve második fokozatát, amelyet a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa Elnökségének döntése alapján a fasiszták ellen vívott küzdelem­ben tanúsított bátorságukért adományoz­tak. Az átadásnál jelen volt Jan Fojtík, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB atkára OTTO REINHOLD, az NSZEP KB tag­ja, a KB Társadalomtudományi Akadémi­ájának rektora tegnap a CSKP KB Politi­kai Főiskoláján találkozót tartott az intéz­mény tanáraival és hallgatóival. JEGYZŐKÖNYV ALÁÍRÁSÁVAL tegnap Prágában véget ért a csehszlo­vák-török gazdasági vegyesbizottság ta­nácskozása. A dokumentum értelmében tovább bővül a két ország gazdasági és kereskedelmi együttműködése. ság. A szocialista országok közötti ta­pasztalatcsere fontosságát kiemelve a CSKP KB főtitkára egyebek között han­goztatta, szeretnénk figyelmesen kihasz­nálni mindazt, ami hasznosnak bizonyult, tekintetbe véve a csehszlovákiai feltétele­ket és hagyományokat, a másik oldalon pedig el kívánjuk kerülni az olyan lépése­ket, amelyek nehézségeket okoznak. Mindenekelőtt a nagyarányú inflációt kí­vánjuk megelőzni. A problémák és a hiá­nyosságok ellenére Csehszlovákiában jó az életszínvonal, stabil a helyzet. Vannak ugyan olyan erők, amelyek más irányú fejlődést óhajtanak és más irányba kíván­ják terelni az átalakítást. Ezekkel szem- beszállunk, a hangsúlyt a politikai mód­szerekre helyezzük. A döntő azonban a párt aktivizálása, befolyásának fokozá­sa, a tömegpolitikai munka elmélyítése, a tájékoztatás tökéletesítése és az arra megérett problémák időben történő meg­oldása. A Szovjetunióban tett mostani látoga­tásunk - folytatta Milos Jakes -, a Mihail Gorbacsowal folytatott vélemény- és ta­pasztalatcsere, valamint az a támogatás, amelyet a mi lépéseinknek nyújtanak a szovjet kommunisták, véleményem sze­rint hozzájárul ahhoz, hogy Csehszlová­kia még határozottabban léphessen elő­re. Megerősítette: helyes úton haladunk, bár ez nem lesz egyszerű, s számos konfliktussal kell majd megküzdenünk, mivel az új hozzáállás nehezen érvénye­sül a kényelmességgel szemben. xxx Milos Jakes moszkvai látogatásáról a világsajtó is beszámolt. A tegnapi varsói lapok azt hangsúlyozzák, hogy a tárgya­lásokon elsősorban az átalakításról és a demokratizálásról, valamint a két párt feladatairól folyt az eszmecsere. A ma­gyar lapok is tájékoztatnak a látogatásról, s egyebek között a Népszabadság Miloé Jakeá szavait idézi arról, hogy a CSKP és az SZKP céljai hasonlóak, de a módsze­rek és a tempó a helyi feltételekhez iga­zodnak. A bolgár Rabotnicseszko Delo rész­letes jelentésében azt emeli ki, hogy Milos Jakeá és Mihail Gorbacsov tárgyalásain a szocializmus megújulásáról esett a leg­több szó. A nyugatnémet Frankfurter Allgemei- ne Zeitung azt emelte ki, hogy Cseh­szlovákia igen fontosnak tartja a reformok során szerzett szovjet tapasztalatokat. A Frankfurter Rundschau ugyancsak arra mutat rá, hogy a csehszlovák és a szovjet vezetés véleménye megegyezik a reformok céljaiban, az ehhez vezető utak keresése során azonban figyelembe veszik a két országban kialakult különbö­ző feltételeket. A Süddeutsche Zeitung hangsúlyozza, Miloá Jakeá annak a meg­erősítéseként értékelte Mihail Gorbacsov- val folytatott tárgyalásait, hogy a prágai vezetés helyes irányban halad. re, minél sötétebbek a távlataik“ - nyilatkozta a minap Christíane Ra- jewskí asszony, a düsseldorfi egye­tem tanára. A Nyugat-Berlinben ren­dezett februári parlamenti választá­sokon jelentősen előretört újfasiszta párt, az ún. Republikánusok vezető­je, Franz Schönhuber elmondta a Dér Spiegelnek, hogy a tagság 50-60 százalékát 20-30 év közötti fiatalok teszik ki. És még mindig a fiataloknál maradva: a neonáci szervezetek ravaszul különböző számítógépes játékokat készítenek számukra, amelyekről már a nevük is mindent elárul („A koncentrációs tábor menedzserei“, „Tiszta Né­metországot“, Törökellenes teszt“ stb.). Arról persze nincs szó, hogy az újfasiszták uralnák a nyugatnémet politikai porondot. Mintegy húsz ak­tív csoportjuk működik hozzávetőleg 1500 taggal, miközben sokan több szervezetnek egyszerre a tagjai. A nyugatnémet lakosság túlnyomó többsége elutasítja céljaikat, tiltako­zik Hitler és a fasizmus dicsőítése Nincs könnyű élete a munkásosz­tály és a többi dolgozó egyetlen forradalmi pártjának sem, de kevés az olyan, amelynek annyi próbát kellett volna kiállnia, mint hetvené­ves útján a jugoszláv kommunisták pártjának. 1919. április 20-a és 23-a között jött létre a különböző szocia­lista és marxista csoportok egyesíté­sével, mint Jugoszlávia Szocialista Munkáspártja (kommunisták), de le­gálisan csak másfél évig működhe­tett. Az alkotmányozó szkupstiná- ban 1920 novemberében tartott vá­lasztásokon a 419 mandátum közül 58-at szerzett meg, s a monarchista rezsim megijedt befolyásától, így még az év decemberében betiltotta a pártot. Az illegális munka évtizedei kö­vetkeztek, telve részleges győzel­mekkel, de vereségekkel és áldoza­tokkal is. Ha az áldozatokat említjük, nem kerülhetjük meg azt a tragikus tényt sem, hogy Jugoszlávia Kom­munista Pártjának (ezt az új nevet kapta a párt 1920-ban megtartott II. kongresszusán) számos vezetője, aki a Szovjetunióba vonult politikai emigrációba, a harmincas években ugyanúgy a sztálini megtorlások ál­dozatává vált, mint más kommunista pártok tagjai. Jelentős szakasz kez­dődött a párt életében a harmincas évek végén, amikor élére Joszip Broz Tito állt. Egyike volt annak a 30 ezer jugoszlávnak, akik 1917-ben Oroszországban aktívan részt vet­tek a nagy októberi szocialista forra­dalomban. Tito a jugoszláv kommu­nista mozgalom kiemelkedő integrá­ló és mozgósító személyiségévé vált. A párt Tito által kialakított új fiatal vezetésének dinamizmusa, az a képessége, hogy a történelmi perspektívákat szem előtt tartva rea­gált a helyzetre, megnyilvánult a nemzeti felszabadító harcok szer­vezésekor 1941 áprilisában, amikor a fasiszta hatalmak betörtek Ju­goszláviába. Még a kapituláció és az uralkodó április 17-én történt távo­zása előtt a párt létrehozta a katonai bizottságot és megkezdte a fegyver­gyűjtést a tömeges ellenállási moz­galom számára. 1941. június 22-én, a Szovjetunió elleni fasiszta táma­dás napján a párt nyilatkozattal for­dult a néphez, amelyben hangsú­lyozta, hogy a harc az első szocialis­ta állam megvédéséért és megőrzé­séért a jugoszláv nép harca is. öt nappal később megalakult a Népi Felszabadító Partizánerők vezérka­ra és július 4-én kirobbant a fegyve­res felkelés, amely nemzeti felsza­badító háborúba nőtt át, s 1945-ben, a zárószakaszában, már több mint 800 ezres új népi hadsereggel ren­delkezett. A párt volt ennek a felke­lésnek a kezdeményezője és vezető ereje, s ez a felkelés nemcsak a megszállók és hazai szövetsége­seik elleni katonai hadműveletek so­ra volt, hanem forradalmi harc is ellen. A Republíkánqsok és a szin­tén neonáci NDP legutóbbi választá­si sikerei azonban figyelmeztetőek. Az antifasiszta és békeszervezetek joggal mutatnak rá, hogy a hatósá­gok elnézőek a szélsőjobboldallal szemben, keveset tesznek azért, hogy végérvényesen le lehessen számolni a náci múlttal. (Édeske­vésnek tűnik az ún. Nacionális Moz­galom februári betiltása, ugyanis ez a szervezet csak 170 tagot számlál, s ráadásul mindegyikük beolvadhat más csoportokba.) Hitler az NSZK 180 városának és községének még ma is díszpolgára. Az 1945-öt követő mintegy 20 év során 74 ezer személy ellen emeltek vádat náci háborús bűnök miatt, de közülük csak kb. 6 ezret büntettek meg. Az illetékes ludwigshafení bí­róság ugyan még mindig több ezer esetet vizsgál, de a nyugatnémet igazságszolgáltatás nem siet az időnként még ma is leleplezett főbb bűnösök felelősségre vonásával sem. Valahol itt is keresni kell annak okait, miért ütheti fel fejét ma a bar­na kísértet... P. G. a társadalmi rendszer megváltozta­tásáért és az ország igazságos nemzetiségi elrendezéséért. A háború utáni helyreállítás és a szocialista Jugoszlávia építésének kezdetei nagyon gyorsan új, komoly akadályokba ütköztek. 1948-ban Ju­goszlávia Kommunista Pártja az ak­kori szovjet vezetés, személyesen Sztálin részéről igazságtalan vádas­kodások célpontjává vált, s ezekhez a támadásokhoz nyomban csatlako­zott a Kommunista és Munkáspártok Információs Irodája is. Röviddel Sztálin halála (1953 márciusa) után vége szakadt az ellentéteknek Ju­goszláviával, megszűnt erőszakos elszigetelése a szocializmust építő többi ország részéről, de ez a moz­galomnak mérhetetlen károkat oko­zott. Jugoszlávia Kommunista Párt­ja, amely a VI. kongresszuson, 1952 novemberében vette fel a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége nevet, nem tért le azonban az útról, annak ellenére sem, hogy az országra min­den oldalról példátlan nyomás nehe­zedett. A szocializmust építő orszá­gok közül az első volt, amely abban az időben hozzálátott, hogy megva­lósítsa Marx és Lenin elképzelését a munkások szocialista önkormány­zatáról. Jugoszláviában a párt vezetősé­ge a szocialista fejlődés útján jelen­tős változásokat ért el, de ma már ez nem elég. Főleg a nyolcvanas évek elejétől válságos formában nyilvá­nulnak meg a gazdaság kiegyensú­lyozatlan strukturális fejlődésének, a külföldi hitelek nem mindig haté­kony és racionális kihasználásának következményei. Jugoszláviában ugyanúgy, mint a közelmúltig más szocialista országokban is, elméleti­leg elutasították a társadalmi és gazdasági válság lehetőségét a szo­cializmusban, de ez nem szüntette meg magát a válságot, csak elodáz­ta a realitások bíráló elemzését. Sztipe Sura, a JKSZ KB Elnökségé­nek elnöke a szovjet Pravdának adott interjújában Jugoszlávia mai helyzetéről, de a többi szocialista ország fejlődéséről is a következő­ket mondta: „ösztönzó az a tény, hogy a szocializmus már kezd tanul­ni saját hibáiból. Ez a meghirdetett, s az egyes szocialista országokban már megvalósuló reformok értelme is, gondolok itt a szovjet peresztroj­kára és a mi három reformunkra is. “ Jugoszláviában tehát megkezdő­dött a politikai rendszer, a gazdasági mechanizmus és a párt munkájának reformja. A jugoszláv elvtársak azt hangsúlyozzák, hogy nemcsak ,.ge­neráljavításról" . van szó, hanem a szocializmus megújításáról a szo­cialista önkormányzat elmélyítésé­nek elvei alapján. Ez nem könnyű dolog, hiszen politikai harcról, forra­dalmi megújulásról és változásokról van szó. Az a fontos, hogy ennek a folyamatnak az élén a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége haladjon, az a párt, amely hetven évvel ezelőtt a forradalomért, a jugoszláv nemze­tek és nemzetiségek szocialista jele­néért és jövőjéért született. LŐRINCZ GYULA Jaruzelski - Walesa találkozó (CSTK) - Varsóban kedden délután a lengyel parlament, a szejm épületében ülést tartott az a koordinációs bizottság, amelynek feladata, hogy ellenőrizze a ke­rekasztal mellett született megállapodá­sok végrehajtását. A tanácskozás kereté­ben Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke fogad­ta Lech Walesát, a legalizált Szolidaritás elnökét. Jaruzelski értékesnek nevezte a talál­kozót, mivel - mint mondotta - bebizonyí­totta, hogy a kerekasztal-megbeszélése- ken a felek egyetértésre jutottak. Remé­nyét fejezte ki, hogy a jövőben gyakrab­ban kerül sor hasonló találkozóra. Ugyan­akkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a megbékélés nem egyszeri aktus, ha­nem folyamat. Mieczyslaw Rakowski miniszterelnök ezzel összefüggésben rámutatott: ha a partnerek teljesítik vállalt kötelezettsé­geiket és nem tesznek irreális követelése­ket, akkor új fejezet kezdődik Lengyel- ország fejlődésében. Varsóban a vajdasági bíróság kézhez kapta a Paraszt Szolidaritás legalizálási kérelmét. A PAP hírügynökség szerint a , kérést 948-an írták alá. Közölte továbbá, hogy hasonló kérelmet nyújtott be a Füg­getlen Diákszövetség és több más társa­dalompolitikai szervezet. Adolf Hitler születésének 100. év­fordulója újabb alkalom arra, hogy a Führer mai hívei és utódai kam­pányt folytassanak a második világ­háború előtt és során milliók életét követelő eszmék jegyében. A cente­nárium, az már igazi évforduló, s nem illik megünnepelni zárt ajtók mögött, szállodaszalonokban, sor­házakban, ki kell menni az utcára, a nyilvánosság elé - vallják az újnáci szervezetek. Az ünnepségeket ko­BARNA KÍSÉRTET ordináló „főhadiszállás“ céljaira a török vendégmunkások és más bevándorlók üldözésével, zsidó üz­letek felgyújtásával, sírok meggyalá- zásával hírhedtté vált Szabad Német Munkáspárt (FAP) frankfurti köz­pontját alakították ki. Michael Küh- nen, a FAP vezére öntelten hirdeti a „fényes“ alkalomra készült egyik röplapján: „Az emlékművek, ame­lyeket ma még szívünkben építünk Führerünknek, egyszer a német vá­rosokat fogják díszíteni“... A nyugatnémet újfasiszták, per­sze, nem szorítkoznak csupán röp­lapokra, hanem központi gyűlést is szerveznek. „Jogi okokból“ nem az NSZK-ban, hanem másutt, külföl­dön. A helyszínt az utolsó pillanatig titkolják, nehogy a határon feltartóz­tathassák az FAP és más neonáci szervezetek aktivistáit. Egyes lapok szerint a fő „ünnepség“ Spanyolor­szágban lesz. A nyugatnémet biz­tonsági szervek azonban „otthon“ is számítanak erőszakos cselekmé­nyekre. Az antifasiszta és demokratikus szervezetek természetesen szintén készültek az évfordulóra. Mától egé­szen vasárnapig szerte az NSZK- ban akciónapokat rendeznek/ ame­lyek keretében az aggasztó mérete­ket öltő szélsőjobboldali tendenciák­ra kívánják ráirányítani a figyelmet. A nyugatnémet lapok már hosszabb ideje cikkeznek a nácizmus gyöke­reiről és következményeiről. Olvasni lehetett olyan véleményeket is, hogy a Hitler-évfordulóról meg sem kell emlékezni, mert az emberek gondol­kodásában és cselekedeteiben ma már nem játszik semmilyen sze­repet. Erre alaposan rácáfolt a hamburgi Dér Spiegel felmérése. Eszerint az NSZK több mint 6 millió felnőtt lako­sa jó véleménnyel van Hitlerről. És még egy meglepő adat: 5,5 millió embernek nincs róla véleménye, s főleg a fiatalok nem tudnak róla és a fasizmusról semmit, vagy egyene­sen jótevőként idealizálják alakját. Épp az ifjúság az, amely szabad prédája a szélsőjobboldal demagóg propagandájának. „Az idegengyűlö­let, a nacionalizmus és a soviniz­mus, az újnáci eszmék annál termé­kenyebb talajra találnak, minél gyengébb a fiatalok szociális hátte­(ŐSTK) - Az ausztriai Braunauban, Adolf Hitler szülőhelyén ezekben a napokban a rendőrség számos biztonsági intézkedést hozott annak érdekében, hogy a régi és az újnácik provokatív akcióit megakadályozza. Hitler szülőháza egyébként az ausztriai, NSZK-beli és más országokban tevékenykedő fasiszták amolyan zarándokhelye. Tíz évvel ezelőtt, Hitler 90. születésnapján a rendőrség kénytelen volt feloszlatni egy neonáci tüntetést. Mostani terveit a rendőrség titkolja, de kiszivárgott, hogy több száz rendőrt vezényelnek Braunauba, s ugyancsak ellenőrzik a szálloda­vendégeket, szigorítják a határátkelőhelyeken végzett ellenőrzéseket is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom