Új Szó, 1989. április (42. évfolyam, 77-101. szám)

1989-04-18 / 91. szám, kedd

SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Kedd, 1989. április 18. * • Ára 50 fillér • XLII. évfolyam, 91. szám Cselekvési program Társadalmunk átalakítása, a gazdasági reform, a tudományos­technikai forradalom kibontakozása élesen rávilágított az oktatás­ügy lényeges megváltoztatásának, tartalmi-formai korszerűsítésé­nek sürgető feladatára. Az átépítés nem nélkülözheti pedagógiai fogalmaink, embereszményeink, nevelési elveink újragondolását, újrafogalmazását, mint ahogy a közoktatás megújítását sem. A pedagógustársadalomra - túlzás nélkül állíthatjuk - kulcsszerep vár sorsdöntő feladataink megvalósításában. Egyrészt azért, mert gazdasági átalakításról nem lehet szólni anélkül, hogy figyelmen kívül hagynánk az oktatás színvonalának, az általános szakmai műveltségnek az emelését. Hiszen a népgaz­daságra váró feladatok nemcsak a technika korszerűsítését követe­lik meg, hanem a leendő dolgozók magas színvonalú képzését is. Másrészt azért, mert a műveltség általánossá tétele korkövetel­ménnyé vált, s korunk emberének, hogy hatékonyabban végez­hesse munkáját és biztosabban el tudjon igazodni a világ bonyolult kérdéseiben, azaz, hogy helytálljon rohamosan változó világunk­ban, egész életében tanulnia kell. Ahhoz pedig, hogy képes legyen erre a szellemi megújulásra, az alapkészségeket - elsősorban az önálló tanulás készségét - már a gyermekkorban, az iskolában keli kifejleszteni. S a pedagógusoknak, helyzetünk ismeretében, azért is mihamarabb cselekedniük kell, hogy a jövő nemzedék ezrei az oktatási rendszer akadozó gépezete miatt ne kerüljenek ki az iskola padjaiból rendszertelen, kusza, bizonytalan ismeretekkel. Az iskolák - élve a nagyobb önállósággal - hárítsanak el minden olyan akadályt, amely a± adott feltételek mellett gátolja a minőségi munkát. A jobb színvonalú iskola felé mutat a közoktatás és felsőoktatás feladatait elemző központi bizottsági jelentés, s tudósok, szakem­berek óhajának tesz eleget a 13. plenáris ülés határozata, amikor középpontjába a teljesítmény és a minőség elvét helyezi, mint a fejlesztés vezérlő gondolatát, azért, hogy a középszer helyett egyre több magas színvonalon működő oktatási intézményünk legyen. Mert kritikusan el kell ismernünk, hogy a központi, felülről lefelé irányuló vezetési struktúra nem kedvezett a személyiség formálásának, s általánossá vált az iskolában - a kevés kivételtől eltekintve - a középszer dicsérete, az átlagos képesség felértéke­lése. Márpedig az uniformizálás, a képességek differenciált fejleszté­sének figyelmen kívül hagyása elszürkíti nemcsak az egész iskola- rendszert, hanem az egyes iskolákat, osztályokat, sót a diákokat is. Mert kevés nagyobb veszély van annál, minthogy a közoktatás egésze megelégszik a statisztikában ugyan jól mutató átlagokkal, de vigyázó tekintetét nem veti sem a kiugró tehetségekre, sem az elmaradókra. Oktatásügyünket a központi bizottsági ülést megelőző széles körű társadalmi vitában az a nem teljesen alaptalan bírálat érte, hogy csak a középszerre figyel és iskola, osztályfőnök, tanár nehezen viseli el azokat, akik „kilógnak a sorból“. Pedig a tanulók­nak csak kis hányada felel meg a statisztikai átlagnak; egy részük valamiben vagy mindenben kitűnik társai közül, másik csoportjuk pedig ebben vagy abban a tárgyban, képességben, készségben, tudásban, viselkedési formában elmarad a többitől. A tanulók fejlődési üteméhez igazodó nevelési differenciálás egy sor ellentmondást feloldhat és esetleges ellentéteket Is megszüntet­het. Segít azoknak, akik bizonyos területeken gyorsabban érnek, fejlődnek, ezért az átlagos követelményeknek csak unatkozva tesz­nek eleget, zavarva ezzel a közösséget is. Támogatja azonban a különbségtevés azokat is, akik némely tárgyból önhibájukból, de talán pedagógiai, tantervi, módszertani vagy egyéb okokból nem képesek az előírásoknak maradéktalanul eleget tenni, s a differenci­álás lehetőséget ad fölzárkózásukhoz. A nehezen nevelhető, ám kreatív gondolkodású gyerekek megbe­csülését - az utóbbi években - szorgalmazta a pedagógiai szakiro­dalom. A jelenben, de még inkább a jövőben, nem a megbecsülésre kellene tenni a hangsúlyt, hanem az alkotó gondolkodású gyerme­kek kinevelésére, számuk gyarapítására. Ehhez azonban demokrati­kusabb légkörre lenne szükség az iskolában csakúgy, mint a szülői házban. Ahol ugyanis demokratikus a légkör, legyen az ifjúsági szervezet vagy a tanítási óra, a vita, a nézetek ütköztetése több lehetőséget kínál, s választásra, döntésre készteti a diákokat; nekik kell megítélniük, hogy a vélemények közül melyik a jó, melyik igaz, melyik etikusabb és nekik kell eldönteniük, hogy melyiket fogadják el. A vitában való részvétel, az egyén és a közösség dinamikus, kölcsönös kapcsolata hatékonyan formálhatja a személyiséget. Oktatási rendszerünk az utóbbi csaknem másfél évtizedben sokat fejlődött, az előre vivő folyamat közben azonban feszültségek keletkeztek, s a feloldásukat szolgáló intézkedések ellentmondá­sosságukkal fékezték az oktató-nevelő tevékenységet. Most első­sorban a tartalmi munkára, az oktatás korszerű szinten tartására, az intézmények demokratikus szellemű vezetésére kell törekedni. Az intézményi önállóságot és demokráciát viszont nem elég csak hangzatos szavakkal kinyilatkoztatni, az iskolai élet hétköznapjai­ban kell azt megvalósítani, sőt gyakran előbb még tanulni, s aztán élni vele, okosan. Ebben az oktatáspolitikai vezetésnek az a fela­data, hogy a szükséges feltételeket megteremtve, szabadítsa meg a tanárt a felesleges adminisztrálástól, papírmunkától, s a rendelke­zésre álló eszközeivel ösztönözze az alkotó energiák felszabadu­lását. A változó világban, a mába roppant nehéz a jövőt formálni, mégis vállalkoznunk kell rá. S ha újragondoljuk feladatainkat, nevelési módszereinket, emberideáljainkat, és lesz erőnk szembenézni ' önmagunkkal, akkor könnyebben megtalálhatjuk a közös nyelvet, a közös akaratot: a változtatásra, a megújulásra. TOLGYESSY MÁRIA Búcsúztatás a Ruzynéi repülőtéren (ŐSTK-felvétel) Milos Jakes munkalátogatása a Szovjetunióban Előtérben az együttműködés bővítése (ŐSTK) - Miloé Jakeá, a CSKP KB főtitkára az SZKP KB meghívá­sára tegnap munkalátogatásra a Szovjetunióba utazott. A Ruzynéi repülőtéren a CSKP KB főtitkárának búcsúztatására megjelentek a CSKP KB Elnökségé­nek tagjai: Jan Fojtík, Karéi Hoff- mann, Jozef Lenárt, és Miroslav Stepán, továbbá jelen volt Franti­sek Hanus, a CSKP KB titkára, Rudolf Hegenbart és Jaroslav Mo- lek, a CSKP KB osztályvezetői és Frantiáek Kincl szövetségi belügy­miniszter. Megjelent Marat Kuznyecov, a Szovjetunió ideiglenes csehszlo­vákiai ügyvivője, valamint a Szovjet­unió prágai nagykövetségének to­vábbi dolgozói is. A különrepülőgép közép-európai idő szerint 14.30-kor startolt a Ruzy­néi repülőtérről. Moszkvában a Vnukovói repülő­téren a csehszlovák vendégeket Nyikolaj Szljunykov, a SZKP KB PB tagja, a központi bizottság titkára és további szovjet tisztségviselők üdvözölték. Jelen volt Jindfích Re- horek, Csehszlovákia szovjetunió­beli nagykövete és Viktor Lokamin, a Szovjetunió csehszlovákiai nagy­követe is. Ladisiav Adamec berlini tárgyalásai (ŐSTK) - Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsa elnökének meghí­vására tegnap Ladisiav Adamec szövetségi kormányfő kétnapos ba­ráti munkalátogatásra Berlinbe érke­zett. A miniszterelnököt útjára elkí­sérte Bohumil Urban, a szövetségi kormány első alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke, Karéi Julis, a szövetségi kormány alelnöke, Jan Stérba külkereskedelmi miniszter, Josef Voráőek, az Állami Tervbi­zottság alelnöke, valamint Pavel Sadovsky, a külkereskedelmi mi­niszter első helyettese. A vendége­ket a repülőtéren Willi Stoph fo­gadta. A miniszterelnökök tegnap a dél­előtti órákban megkezdték tárgyalá- (Folytatás a 2. oldalon) Az átalakítási és a demokratizálási folyamatban a helyi államhatalmi szervek is aktívan részt vesznek Az SZSZK kormánya tanácskozott a nemzeti bizottságok elnökeivel (ÖSTK) - A Szlovák Szocialista Köztársaság kormánya tegnap Bra­tislavában tanácskozást rendezett a kerületi nemzeti bizottságok elnö­keinek, Bratislava főpolgármesteré­nek, a járási nemzeti bizottságok elnökeinek, Kassa (Koéice) főpol­gármesterének s a bratislavai város­kerületi nemzeti bizottságok és az első kategóriájú városi nemzeti bi­zottságok elnökeinek részvételével. Az ülésen a Nemzeti Front vá­lasztási programjának végrehajtásá­val s a társadalmi átalakítás és de­mokratizálás során a nemzeti bizott­ságokra háruló fő feladatokkal fog­lalkoztak. A tanácskozáson részt vett Iván Knotek, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZSZK miniszterelnöke, Ondrej Sáling, a SZLKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titkára, továbbá az SZNT alelnökei, az SZSZK kor­Jókívánságok (ŐSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök üdvözlő táviratot kül­dött Luxemburgi János nagyher­cegnek Luxemburg függetlensége kikiáltásának 150. évfordulója alkal­mából. mányának elnökhelyettesei és tagjai s több más vendég. Az ülést Stefan Lazar, az SZSZK belügy- és környezetvédelmi mi­nisztere nyitotta meg. Hangsúlyozta a tanácskozás munkajellegét. A ta­lálkozó célja, hogy nyíltan és konk­rétan értékelje az elért eredménye­ket, s felmérje a szlovákiai nemzeti bizottságok tevékenységében fel­merült hiányosságokat. - A szüksé­ges elemzésnek hozzá kell járulnia a helyi államhatalmi és -igazgatási szervek által az átalakítás időszaká­ban végzett munka tökéletesítésé­hez vezető utak kitűzéséhez - mon­dotta. A tanácskozáson Iván Knotek elvtárs beszédet mondott. (Szöve­gét lapunk holnapi számában is­mertetjük.) (Folytatás a 2. oldalon) Mit szeretne tudni a szocialista önkormányzatról? Az állami vállalatokról szóló törvénnyel összhangban az egyes termelőszervezetekben az önkormányzat új elemei kezdenek érvé­nyesülni. Az önkormányzati szervek megválasztását és tevékenysé­gét azonban egy sor bizonytalanság kíséri. Ezért a Rudé právo, a Pravda, az Új Szó, a Práce és a Práca szerkesztősége úgy döntött, hogy a témakörrel kapcsolatban olvasói ankétot szervez. Az önkor­mányzat létrejöttével, tevékenységével, a vállalatvezetéshez és a szakszervezethez fűződő viszonyával, az igazgatók ós más vezetők megválasztásával összefüggő kérdésekre a szövetségi kormány elnökségi hivatalának és a Szakszervezetek Központi Tanácsának munkatársai válaszolnak. Kérdéseiket az olvasók telefonon, írásban, távírón vagy személye­sen juttathatják el a Rudé právo és a Práce szerkesztőségébe Prágába, illetve a Pravda, az Új Szó és a Práca szerkesztőségébe Bratislavába, vagy ezen napilapok kerületi szerkesztőségeibe legké­sőbb április 24-ig.

Next

/
Oldalképek
Tartalom