Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-31 / 76. szám, péntek

AJ szú 3 189. III. 31. & Milos Jakes elvtársnak, a CSKP KB főtitkárának beszámolója (Folytatás a 2. oldalról) problémái hatékonyabb megoldásának. A termelést feltétlenül úgy kell átorientál­ni, hogy megfeleljen a szerkezeti változta­tás és a hatékonyság növelése követel­ményeinek. Elsősorban maguknak a vál­lalatoknak az érdeke, hogy kínálatuk megfeleljen a keresletnek, s hogy rátalál­janak a jövedelmező termelési progra­mokra. A központnak azonban ebben ha­tékony segítséget kell nekik nyújtania. A szerkezetváltással sokáig nem ha­bozhatunk, még az elfogadható kockázat árán is határozottabban kell ehhez hozzá­fognunk. A megoldásnak azonban átfogó­nak kell lennie, tárgyi vonatkozásban csakúgy, mint szociális-politikai össze­függéseiben. Tudatában kell lenni annak, hogy a szerkezetváltás feltétlenül előidézi számos vállalat tevékenysége átorientá- lásának, sok ember munkájának a meg­változását is. A CSSZSZK kormánya értékeli gazda­ságunk mai helyzetét, kidolgozza a továb­bi fejlődés kiindulópontjait, és ezeket a CSKP KB Elnökségében való megvita­tás után a Szövetségi Gyűlés elé terjeszti. El kell érni, hogy a szerkezeti változtatá­sok meggyorsítása mellett határozottab­ban számolják fel az irányítás eddigi gya­korlatát, új módon értékeljék a vállalatok munkáját, jutalmazzák az embereket, ér­vényesítsék a társadalmi igazságosságot, átfogóan' oldják meg a hazai piac problé­máit és következetesen érvényesítsék azt az elvet, miszerint gyorsabban kell növel­ni a személyi fogyasztást mint a társa­dalmit. A CSKP KB Elnöksége a népgazda­ság intenzifikálása meggyorsításával összefüggésben foglalkozott a központi bizottság azon ülésének előkészítésével, amely a gépipar fejlesztéséről, és a tudo­mányos-műszaki haladásról tárgyal majd. Számítások szerint ez az ülés júniusban valósulna meg. Ezen mindenekelőtt el­lenőrizni kell a CSKP KB előző ülései határozatainak megvalósítását és meg­határozni azokat a feladatokat, amelyeket ezen a területen meg kell oldani a CSKP XVIII. kongresszusának előkészítésével kapcsolatban. A CSKP KB Elnöksége, a szövetségi kormány és a nemzeti kormányok az elmúlt időszakban nagy figyelmet fordítot­tak az ökológiai kérdésekre. Felülbírálták az ökológiai beruházások kérdését, ezek kivitelezése nem halad a kívánt ütemben. Mint tudják, a szomszédos országok kor­mányainak szakemberei a közelmúltban Prágában tanácskoztak a környezet- védelemben folytatott együttműködés kérdéseiről, amelyek összefüggnek a CSSZSZK kormányának Ladislav Áda- mec elvtárs által előterjesztett kezdemé­nyezésével. A CSSZSZK Nemzeti Frontja Központi Bizottságának plenáris ülése az első félévben foglalkozni fog azokkal az ökológiai problémákkal, amelyeknek megoldása elválaszthatatlanul összefügg a nép életszínvonalának fejlesztésével. A CSKP KB 12. ülése után folytatódott a társadalmi átalakítás folyamata. Meg­kezdték a CSSZSZK új alkotmányának kidolgozását. Januárban tanácskozott a CSKP és a Nemzeti Front bizottsága, megvitatta az állam alaptörvényének tar­talmi elveit és kidolgozásának munkame­netét. A CSKP KB Elnöksége megkezdte az új alkotmány politikai-jogi alapelvei tervezetének megtárgyalását. Azt akar­juk, hogy az év végéig átfogóan előkészít­sék a tervezetet, amelyet aztán a párt központi bizottsága, majd a kongresszus elé terjesztenek. Azzal is számolunk, hogy a tervezetet nyilvános vitára bocsát­ják. Az elnökség tájékoztatja majd a köz­ponti bizottságot a munkák menetéről. A szocialista demokrácia elmélyítésé­re irányulnak azok a javaslatok, melyek az általános választások rendszerének tökéletesítését célozzák. A javaslatokat megtárgyalta és támogatta a Nemzeti Front Központi Bizottságának Elnöksége, a közeljövőben a CSKP KB Elnöksége is ' megvitatja őket. Jelentőségük abban rej­lik, hogy új módon, szélesebben értel­mezzük a Nemzeti Front jelöltjeinek kivá­lasztását és javaslását. Április 20-án a Szövetségi Gyűlésre és a nemzeti taná­csokba kiírt pótválasztások során a gya­korlatban akarjuk kipróbálni a több jelölt javaslását. Fokozatosan további lépéseket te­szünk jogrendünk tökéletesítése érdeké­ben. A Szövetségi Gyűlés, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács a közvéle­ménnyel összhangban törvényerejű ren­deleteket hagyott jóvá a közrend és az állampolgárok jogai védelmének megszi­lárdítására. Javaslat készült a büntetőtör­vénykönyv és a sajtótörvény módos ításá- , rp. Továbbá törvényt hagytak jóvá a Szö­vetségi Gyűlés a Cseh és a Szlovák Nemzeti Tanács ügyrendjéről és képvise­lőiről. Ezek célja: megteremteni a feltéte­leket a törvényhozó testületek munkájá­nak további tökéletesítéséhez, a képvise­lők tekintélyének megerősítéséhez. Jelentős intézkedéseket hozott a Szö­vetségi Gyűlés Elnöksége a nyilvánosság jobb tájékoztatására a legfelsőbb törvény­hozó testület tevékenységéről. A közvéle­ményt szakavatottan kell informálni a Szövetségi Gyűlés két kamarája, bizott­ságai és szervei tevékenységéről, a de­mokratikus alapelvek fejlesztéséről tevé­kenységükben és a társadalom egész életében. A feladat fontosságát alátá­masztja, hogy a Szövetségi Gyűlés előtt fontos teendők állnak azzal kapcsolatban, hogy meg kell teremteni a jogi feltételeket az átalakítás folyamatának további fej­lesztéséhez, minde­nekelőtt a népgaz­daságban. Már foly­nak a munkálatok a népgazdaság ter­vezéséről szóló tör­vény tervezetének, a devizatörvény, a bankok tevékeny­ségéről szóló tör­vény, az Állami Bankról szóló tör­vény, a költségvetés rendszeréről szóló törvény tervezeté­nek és más jogsza­bályoknak a kidolgo­zásán. Szakmai vitá­ra bocsátották az újí­tási javaslatokról és az ipari szabványok­ról szóló törvény ter­vezetét. Az elmúlt idő­szakban folytattuk azoknak az intézke­déseknek a megva­lósítását, amelyek­nek célja a nemzeti bizottságok munká­jának tökéletesítése, jogkörük és felelős­ségük növelése az egyes területek átfogó fejlesztésében. Haladást értünk el a nem­zeti bizottságok költségvetési és pénzügyi gazdálkodása új rendszerének megoldá­sában. Január elsejétől a béradót közvet­lenül a nemzeti bizottságok költségveté­sébe utalják át. Ez mintegy 60 milliárd koronát jelent. El kell érni, hogy ezeket az eszközöket közvetlenül a városi és a helyi nemzeti bizottságok kapják meg, ami le­hetővé teszi, hogy jelentős mértékben korlátozzuk az újraelosztást és növeljük a nemzeti bizottságok ezen szintjének gazdasági önállóságát. Eddig nem sike­rült megnyugtató, megoldást találni a nemzeti bizottságok tervezését illetően. Ezen a téren nagyobb kezdeményezést és határozottságot kell tanúsítaniuk az illetékes állami szerveknek és maguknak a nemzeti bizottságoknak. Továbbra is sürgős feladat marad, hogy növelni kell a nemzeti bizottságok részvételét a szol­gáltatások fejlesztésében, kihasználva a kormányintézkedések által engedélye­zett valamennyi szolgáltatási formát. Ezen a téren néhány pozitív eredmény ellenére nagyon lassú a haladás. Az elmúlt hónapokban intenzív volt a Nemzeti Frontba tömörülő politikai pár­tok és társadalmi szervezetek élete. Foly­tatódik jelentőségük növekedése a politi­ka alakításában, megvalósításában és ellenőrzésében. Az eddigi tapasztalatok arról tanúskodnak, hogy jóval nagyobb figyelmet kell fordítani a Nemzeti Front tagszervezetei alapvető láncszemeire, fő­leg önállóságuk fokozására, s munkájuk tartalma és módszerei sajátos vonásai­nak fejlesztésére. Egészében véve fokozni kell a Nem­zeti Front szerepét, mert országunkban ez a szocialista pluralizmus, az állampol­gárok, a politikai, társadalmi és a közélet valamennyi eleme közötti, a szocialista elveken és hazánk fejlesztésének céljain alapuló széles körű párbeszéd politikai bázisa. E téren nagy jelentőségű a kormány, az SZKT Elnöksége, a SZISZ KB Titkár­sága tanácskozásának a gyakorlata, amely az állami szervek és a legnagyobb társadalmi szervezetek közötti egyre mé­lyülő együttműködést tükrözi. Az év elején kibontakoztatta tevékeny­ségét a Csehszlovák Közvélemény Em­berjogi és Humanitárius Együttműködési Bizottsága. Úgy tűnik, jelentősen hozzá­járulhat az emberi jogok és szabadságjo­gok szocialista értelmezéséhez és érvé­nyesítéséhez, az állampolgári felelősség fokozásához és az ezekről a kérdésekről folytatott párbeszéd bővítéséhez. A napirenden szereplő feladatok és problémák közül a CSKP KB 12. ülése után is a központi bizottság szervei figyel­mének középpontjában állt a párt munká­jának tökéletesítése és akcióképességé­nek fokozása. Ennek érdekében a CSKP KB Elnöksége és Titkársága folyamato­san foglalkozott a pártszervek és -szerve­zetek munkája során szerzett tapasztala­tokkal. A gazdasági és társadalmi átalakí­tás feladatainak teljesítését, a pártélet minőségének javítását és a kommunisták felelősségének fokozását elősegíti a CSKP KERB tevékenysége is. Az általa végzett ellenőrzések és revíziók eredmé­nyeit a CSKP KB szervei irányító munká­juk során felhasználják. Megkezdték munkájukat a párt központi bizottságának állandó bizottságai. A gyakorlat igazolta, hogy jelentős mértékben járulnak hozzá ahhoz, hogy a párt politikájának alakítá­sában, megvalósításában és az ellenőr­zésben nagyobb mértékben vegyenek részt a központi bizottság tagjai és pót­tagjai, valamint más szakemberek. A CSKP programja alapelveinek kidol­gozása folyamatban van. Ugyancsak in­tenzíven folyik az új alapszabályzat elő­készítése. A XVIII. kongresszuson előter­jesztésre kerülő politikai beszámoló, vala­mint a küldöttek számára készülő alap­anyagok kidolgozása úgyszintén folyik, s meghatároztuk, hogy a CSKP KB egyes titkárai mely részekért felelősek. Nagy figyelmet fordítunk a társadalmi-gazdasá­gi fejlődés elemzésére, ennek elkészíté­sében tudományos kutatóintézetek és a központi szervek vezető munkatársai a területi pártszervek tisztségviselőivel együtt vesznek részt. Ezzel párhuzamo­san folyik a kilencedik ötéves tervidőszak gazdasági, szociális fejlesztése fő iránya­inak és 2005-ig terjedő távlatainak kidol­gozása. Az Elnökség a dokumentumok előkészítésének irányítására nagy figyel­met fordít, hogy időben a CSKP KB elé terjeszthessük őket. Hozzáláttunk a CSKP KB apparátusá­nak átfogó átalakításához és szisztemati- zálásához, beleértve a Cseh Szocialista Köztársaságban folytatott pártmunkával foglalkozó bizottság megteremtését is. Döntés született a CSKP KB osztályainak elrendezésében végrehajtandó néhány változásról, illetve számuk csökkentésé­ről. Megszüntettük az építőiparban, a bel­kereskedelemben, a közlekedésben és a távközlésben folytatott pártmunkával, s az ezeken a területeken követett szo­ciálpolitikával foglalkozó bizottságot, s fel­adatait a népgazdaságban végzett párt­munkával foglalkozó két eddigi osztály vette át. összevontuk a propaganda és agitációs osztályt a tömegtájékoztató esz­közökkel foglalkozó osztállyal. Ugyan­csak összevontuk az oktatási és tudomá­nyos, valamint a kulturális osztályt. Ezek­nek a változásoknak a lényege, hogy elhárítsuk a reszortkorlátokat, s létrehoz­zuk a feltételeket az említett területeken a pártbefolyás átfogóbb és hatékony ér­vényesítéséhez, s ezzel párhuzamosan á CSKP KB apparátusa létszámának csökkentéséhez. A CSKP KB 7. ülésén hozott határoza­tok szellemében- megkülönböztetett fi­gyelmet fordítunk a járási és kerületi párt- bizottságok vezető tisztségviselőinek fel­készítésére. A járási és városkerületi pártbizottságok vezető titkárai számára indult 14 napos szemináriumokhoz kötő­dően, a CSKP KB Politikai Főiskoláján hasonló egyhetes szemináriumok indul­tak a kerületi, a városi és a városkerületi pártbizottsági titkárok, az ellenőrző és revíziós bizottságok elnökei számára. A célunk az volt, hogy megfelelő informá­ciókkal lássuk el és a szükséges ismere­tekkel vértezzük fel a pártfunKcionáriuso- kat, egyesítsük a párt politikája alapvető kérdéseinek a megoldására vonatkozó nézeteket és kicseréljük azokat a tapasz­talatokat, amelyeket a CSKP XVII. kong­resszusán és a párt központi bizottságá­nak 7. és azt követő ülésein elfogadott határozatok gyakorlati megvalósítása so­rán szereztünk. A résztvevők nagyra érté­kelték ezeket a szemináriumokat. A tisztségviselők aktívájára a politikai­eszmei felkészítése során szerzett isme­retek alapján a CSKP KB Titkársága ak­tualizálta a párt XVIII. kongresszusáig terjedő időszakra vonatkozóan a CSKP KB Politikai Főiskolájának, a kerületi, vá­rosi és járási politikai iskolákon indított tanfolyamok és szemináriumok tartalmát. A CSKP KB Elnöksége tavaly októberben hagyta jóvá a káderek politikai és szakmai felkészítésének programját az átalakítás időszakára, s ezzel összhangban a köz­ponti bizottság titkársága további fontos határozatokat hozott arra, hogy a népgaz­daság különböző területein dolgozó veze­tő tisztségviselők a Cseh Műszaki Főisko­lán és a közgazdasági iskolákon szerve­zett tanfolyamokon tökéletesítsék szak- képzettségüket. Azzal számolunk, hogy az említett főiskolák mellett olyan intéze­teket hozunk létre, amelyek rendszeresen fognak foglalkozni a gazdasági, műszaki vezetők irányító és vállalkozói képessé­geinek fejlesztésével. A CSKP KB Elnöksége jóváhagyta a kádertartalékok felkészítésének az új feltételek között érvényes elveit. Ezek azokra a tapasztalatokra támaszkodnak, amelyek már e téren beváltak, ugyanak­kor kitűzik a kádertartalékok felkészítésé­nek néhány új formáját, beleértve a külföl­di tanulmányutak nagyobb mértékű ki­használását is. A gazdasági és társadalmi átalakítást illetően egészében véve látni kell, hogy élő, alkotó folyamatról van szó, amely nem nélkülözi a keresést. A hangsúlyt arra kell fektetni, hogy a végrehajtott vál­toztatások láthatóbban nyilvánuljanak meg az emberek életében és munkájá­ban. Ugyanakkor azzal is számolni kell, hogy az átalakítás elveinek érvényesíté­se, az, hogy bizonyítsák hatékonyságu­kat, bizonyos időt igényel. Ezért a dolgok megítélésekor nem hozhatunk olyan el­hamarkodott döntéseket, amelyek nyo­mán a régi, túlhaladott adminisztrativ- utasításos munkamódszerekhez való visszatérés tendenciái erősödnének. Ugyancsak figyelmet kell fordítani az elfo­gadott törvények és dokumentumok jóval alaposabb magyarázatára, ugyanis eze­ket az emberek nem megfelelően vagy egyáltalán nem ismerik, A 12. ülés óta eltelt időszakban jelen­tős változások történtek a nemzetközi politikában. Élénk visszhangot váltottak ki azok a javaslatok, amelyeket az ENSZ- közgyűlés ülésszakán tavaly december­ben terjesztett elő Mihail Gorbacsov elv­társ. A nemzetközi feszültség enyhítésé­hez vezető utak keresésében továbbra is aktívan vesz részt a Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország. Jelentős volta Szov­jetunió és Kína párbeszéde, amelynek eredményei létrehozzák a feltételeket a két ország legfelsőbb vezetőinek talál­kozójához és a két állam közti kapcsola­tok teljes normalizálásához. Meggyőző­désünk, hogy ez igen fontos lépés lenne a szocializmus egyetemes pozícióinak megszilárdítása felé. Az európai biztonsági és együttműkö­dési konferencia résztvevőinek bécsi utó­találkozója a záródokumentum aláírásá­val ért véget. A CSKP KB Elnöksége és a kormány foglalkozott a tanácskozás döntéseivel, és ismételten megerősítette: Csehszlovákia kész a jövőben is részt venni az európai együttműködés fejlesz­tésében. A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének hatá­rozataival, a Szovjetunió és a többi szo­cialista ország békeszerető külpolitikájá­nak elveivel összhangban járnak el kül­döttségeink a hagyományos haderők csökkentéséről; illetve a bizalom- és biz­tonságerősítő intézkedésekről folytatott jelenlegi tárgyalásokon is. Ami az európai hagyományos haderő leszerelését illeti, a szocialista országok egyoldalú intézkedéseket tettek. Hadse­regünk létszámának és fegyverzetének csökkentését gazdaságunk szükségletei­nek kielégítésére: konkrétan az építőipar­ban, a Prága építésével összefüggő fela­datok biztosítására, a vasúti közlekedés javítására kívánjuk kihasználni, s a fel­szabadult kapacitások segítségével a ke­resett termékek gyártását szeretnénk bő­víteni. Ugyanakkor ismét emlékeztetni kell rá, hogy a leszerelés nem érhető el egyolda­lú lépésekkel. Vannak határok, amelyeket saját biztonságunk érdekében nem lép­hetünk át. A NATO tagállamai nem rea­gálnak megfelelően a mi javaslatainkra. Nem becsülhetjük le az erőpolitika folyta­tására felszólító, a taktikai rakéták és más fegyverfajták korszerűsítését követelő hangokat. A további leszerelésnek kizáró­lag a kölcsönösség elvén kell alapulnia. A bécsi utótalálkozó záródokumentu­mának aláírása új lehetőségeket teremt Európában a sokoldalú együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok elmélyíté­sére, ahogy azt az 1988 februárjában előterjesztett csehszlovák kezdeménye­zés is szorgalmazza. A lefektetett elvek­kel összhangban módosítjuk törvényein­ket is. A bécsi tárgyalások eredményeinek pozitív hatásához nem fér kétség. A nem­zetközi megállapodások és kötelezett­ségvállalások betartására helyezzük a hangsúlyt, figyelembe véve a helsinki Záróokmány tartalmát, amelyben az álla­mok szuverenitása megvonhatatlan jog­ként fogalmazódik meg. Helsinki szelle­mének ellentmond az, amit egyes nyugati politikai körök és tájékoztató eszközök tesznek, amikor beavatkoznak belügye- inkbe és különböző erőszakos akciókat próbálnak szervezni nálunk. Ami bennünket illet, magasabb szintre kell emelnünk a külföldre irányuló propa­gandát, úgy, hogy meggyőzően mutassa be a lakosság valódi életkörülményeit, a szocialista társadalom fejlődésének táv­latait. Az elmúlt napokban foglalkozott ezzel a CSKP KB Elnöksége is. Hangsú­lyozta, ennek a munkának a minőségét javítani kell, s tökéletesítésre szorul a dip­lomáciai testület tevékenysége is. Rend­szeresebben és aktívabban kell foglal­kozni a külföldi újságírókkal, s e téren fokoznunk kell a rugalmasságot és a nap­rakészséget. Hazai fejlődésünk külpolitikai össze­függéseiről beszélve szem előtt kell tarta­nunk, hogy az átalakítás más szocialista országokban is folyik. Ez egyrészt megte­remti a tapasztalatcsere kedvező előfelté­teleit, másrészt azonban nem téveszthe­tünk szem elől bizonyos bonyodalmakat sem. Problémák jelentkeznek például a gazdaságban. E tekintetben a testvéri országok is számos nehézséggel küsz­ködnek, ami megterheli az együttműkö­dés új gazdasági alapokon történő fej­lesztésének folyamatát. Ezek a kérdések összefüggnek a nemzetközi szocialista munkamegosztás tökéletesítésével, bele­értve a KGST-n belüli együttműködés mechanizmusát, a fejlődés jelenlegi sza­kasza követelményeivel összhangban. A közelmúltban Prágában ezzel is foglal­koztak a KGST-tagállamok testvérpárjai központi bizottságai gazdasági kérdések­kel foglalkozó titkárainak munkaértekez­letén. Ezen a tanácskozáson tovább kö­zeledtek egymáshoz a közös szocialista piac építésével kapcsolatos álláspontok. A szocialista országok sokoldalú együtt­működésének további elmélyítésében je­lentős szerepet kellene betöltenie a KGST-tagállamok pártjai legfelsőbb szintű képviselői úgyszintén Prágában megtartandó találkozójának. Ezt igen szükségesnek tekintjük. Elsőrendű fontosságot tulajdonítunk a Szovjetunióval való sokoldalú együtt­működésünk fejlesztésének, mivel ez az ország az SZKP vezetésével elsőként tért rá a gazdasági és a társadalmi átalakítás útjára. Figyelemmel követjük a szovjet társadalomban végbemenő forradalmi változásokat, amelyek sok vonatkozás­ban ránk is ösztönzően hatnak. Legutóbb érdeklődésünk homlokterében állt a népi képviselők választása, amelyet a mélyre­ható demokrácia, valamint a szovjet ál­lampolgárok társadalmi és politikai aktivi­tásának nagymérvű növekedése jellem­zett. A kétoldalú csehszlovák-szovjet együttműködés további fejlődése szem­pontjából nagy jelentősége volt Ladislav Adamec elvtárs hivatalos baráti látogatá­sának a Szovjetunióban, találkozójának Mihail Gorbacsowal és tanácskozásának Nyikolaj Rizskovval. E látogatás alkalmá­ból a következő 15-20 évre aláírták a CSSZSZK és a Szovjetunió gazdasági valamint tudományos-műszaki együttmű­ködésének koncepcióját, amely minősé­gileg magasabb szinten határozza meg az együttműködés alapvető irányát. To­vábbi fontos kérdéseket is megtárgyaltak. Ezek összefüggnek a kőolaj, a földgáz, a nyersanyagok szállításával, hazánkban az uránkitermelés csökkentésével, szá­mos fontos csehszlovák vállalat kapacitá­sának kihasználásával, fogyasztási cik­kek szállításával, s főleg az együttműkö­dés korszerű formáit ösztönző gazdasági szabályozókkal. Becsüljük - azt, hogy a szovjet elvtársak szükségleteink iránt nagy megértést tanúsítottak. Az elmúlt időszakban a párt és az állam vezető tisztségviselői külföldön szá­mos látogatást tettek. A CSKP KB főtitká­ra Kubában és Nicaraguában járt. Továb­bi vezetőink fontos tanácskozásokat foly­tattak a szocialista és a nem szocialista (Folytatás a 4. oldalon) (ŐSTK-felvétel)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom