Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-28 / 73. szám, kedd

ÚJ szú 3 1989. III. 28. Párbeszédet mindenkivel, akinek szívügye a szocializmus Beszélgetés Jaroslav Hajnnal, a CSKP KERB elnökével a pártélet időszerű kérdéseiről A CSKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottsága az alapszabály­zattal összhangban ellenőrzést végzett, amelyben arra kereste a választ, hogy a kommunisták hogyan törekednek a párt gazdaságpoli­tikájának következetes végrehajtására. Az ellenőrző és revíziós bizott­ságokkal együtt megvizsgálta, milyen a helyzet az alapszervezetekben és az üzemi bizottságokban. Mi volt a célja az ellenőrzésnek, milyen következtetéseket lehet belőle levonni? Többek között ezekre a kérdé­sekre kértünk választ Jaroslav Hajntól, a CSKP KERB elnökétől. • Milyen a kommunisták és a párt munkájának színvonala, hogyan tükröződik ez a XVII. pártkongresszus programjá­nak megvalósítására tett erő- feszi tésekben ?- Reálisan ítélve meg a helyzetet, a kommunisták és szervezeteik a két-három évvel ezelőttinél nehe­zebb körülmények között dolgoznak. A párttagoktól több új gondolatot és más hozzáállást, több személyes elszántságot, kezdeményezést, ala­pos ismereteket, azok jobb érvénye­sítését és ésszerű kockázatvállalást igényelnek. Úgy vélem, a párttagok és a tiszt­ségviselők meggyőződését fejezem ki, amikor azt mondom, hogy a kom­munisták, a párt, de a nemzeti front­beli partnereink és szövetségeseink is kiállták az idő próbáját. • Bonyolult helyzetben mindig nehezebb világosan és szélesebb politikai összefüg­géseiben látni a dolgokat. Nem szabad bizonytalanoknak és türelmetleneknek lennünk. Vajon felkészültek-e az ilyen próbára a párttagok?- A gazdaságunk teljesítőképes­sége lényeges fokozása felé vezető út elején tartunk. Ezen az úton voltak, vannak és lesznek problémák. A jó és kitűnő emberek mellett vannak és lesznek közömbösek, becstelenek és lusták. A sikerek mellett szá­moljunk a sikertelenségekkel is. Az ellenőrzés bebizonyította, hogy a párt az átalakításért harcol és él, s kész azt az életben alkal­mazni. Azonban jól tudjuk, hogy csak az idő és a munka teszi próbá­ra megbízhatóan az embert. • A többségről beszélsz. Mit mondanál a kisebbségről?- Mindaz ami átlagos, elfedi a kü­lönbségeket. A szocialista társada­lom építése nem csak egy ember- csoport privilegizált ügye. A központi bizottság és a központi ellenőrző és revíziós bizottság meg van győződve arról, hogy épp a változások idősza­kában, amely természetesen ne­hézségeket is felszínre hoz, szüksé­ges minden ember erejének és ké­pességének mozgósítása. Gondjainkat csak közös erővel, csak közös, értelmes, áldozatos és jó minőségű munkával oldhatjuk meg. E szempontból ítéljük meg né­hány párttag passzivitását, vagy másképpen mondva - kényelem­szeretetét. Amikor az aktivitást a taggyűlésen való jelenlét és a tag­díjak fizetése alapján bíráltuk el, mindkét fél elégedett volt. De amikor azt vettük szemügyre, hogy ki mit tesz a pártpolitika megvalósításáért, ki hogyan nyeri meg az állampolgá­rokat közös céljainknak, nyilvánosan hogyan védi meg és juttatja érvény­re a párt politikáját, néhol jelenté­keny különbségek mutatkoztak. Ta­lálkoztunk nagyon aktívakkal, de ké­nyelmesekkel és passzívakkal is. • Véleményed szerint mi ennek az oka?- Bebizonyosodott, hogy nem mindig a tag vagy tagjelölt a hibás. A maguk módján gyakran az alap­szervezetek is hozzájárulnak ehhez, s lehet, hogy a járási pártbizottságok is. Egyesek közömbösségéből és passzivitásából idejében le kell von­ni a következtetéseket; a tagállo­mány, valamint a pártszervek és -szervezetek felé. Néhány elvtárs lelkesedése meg­csappant a gazdasági mechanizmus átalakítását illetően. Talán azért, mert rájuk, párttagokra nézve ebből elsősorban gondok adódnak. Úgy vélem, hogy az alapszervezeti tiszt­ségviselők nem kis része bizonyos önelégültségben él. Úgy érzik, hogy náluk minden a legnagyobb rendben van, s ha előfordulnak is nehézségek, idővel majd maguktól megoldódnak. Ez a nézet helytelen. • Jogos az az igény, hogy a további fejlődés elképzelhe­tetlen a kommunisták nagyfo­kú személyes elszántsága nél­kül. A személyes elszántság a kommunista tulajdonságai közé sorolható?- Igen. Sőt, a pártszervezetek munkastílusában és -módszereiben végrehajtandó változásokat épp a személyes elszántság fejlesztésé­vel kellene kezdenünk, vagyis a pártalapszervezetek, párttagok és tagjelöltek önállóságának, tevé­kenységének és offenzív jellegének fejlesztésével. Valamennyi ellenőrzés azt igazol­ja, hogy a pártnak, mint a társada­lom vezető erejének meg kell tisztul­nia mindattól, ami ellen a társada­lomban harcol. Nem tűrheti el a sza­vak és a tettek közötti összhang hiányát. Az alapszabályzat minden kommunistát kötelez arra, hogy tá­mogassa a párt politikáját, hogy esz­mei pozíciókból kiindulva lépjenek fel minden hibás nézet ellen. A kom­munista kötelessége, hogy cseleke­detével megmutassa: mire törekszik a párt, mit tart helyesnek ésfmi ellen lép fel. • És mi a helyzet a párt passzív tagjaival?- Passzív párttagnak nem sza­badna lennie. Nem szabadna olyan kommunistának lennie, aki nem azonosul pártjának politikájával és nem eléggé kezdeményező e politi­ka megvalósításában. Ha vannak ilyenek - márpedig vannak akkor ezek már nem kommunisták, még ha tagkönyvük is van. A CSKP KB Elnökségének a feb­ruári győzelem 41. évfordulójával kapcsolatban kiadott nyilatkozata megmutatta a pártalapszervezetek- nek, a párttagoknak és tagjelöltek­nek, a szocializmus nem kommunis­ta híveinek, hogyan kell az előttünk álló feladatokat megoldani. Nem csak egyetértést, hanem konkrét tet­teket követel meg. • Manapság a párt számos kérdést újszerúen kezd meg­közelíteni. így például erősebb a munkamegosztás a párt- szervezet és az üzemek gaz­dasági vezetése között. E szempontból mire hívta fel a figyelmet az ellenőrzés?- A szocializmus építése hosszú távú folyamat, amelyre többek kö­zött az árutermelés a jellemző. Ott, ahol árut termelnek, embereknek, pénznek, árnak, bérnek és piacnak is lennie kell. Új irányítási modellünk ezeket a tényezőket aktivizálja. Ki­emeli az embert, kezdeményezését, személyes felelősségét. Természetesen ez az irányításra is vonatkozik. Jobb minőségben és hatékonyabban akarunk és kell ter­melnünk. Azt akarjuk, hogy ebben a folyamatban létrejöjjön a gazdasá­gi vezetés jogköre, felelőssége a jó és rossz eredményekért. Ezért a pártszervezeteket óva int­jük a termelésbe és irányításába való beavatkozástól. Nem akar­juk, hogy az igazgató, ^a helyet­tes, a mester és a technikus köteles­ségei közé tartozó feladatokat oldja­nak meg. A napi termelési kérdések ugyanis nem politikai jellegűek. Ugyanakkor hangsúlyozni kell, hogy a termelési folyamatban nincs helye az úgy értelmezett demokráciának, miszerint mindenki saját kedve sze* rint cselekszik. Ellenkezőleg. Minél nagyobb lesz a jó munkaszervezés becsüle­te, annál jobbak lesznek az eredmé­nyek. • Az alapszervezet tehát hogyan valósíthatja meg a párt gazdaságpolitikáját?- A pártalapszervezetnek első­sorban a termelőerők fejlődésének társadalmi szempontjára kell hatnia. Elsősorban azokra a kapcsolatokra, amelyekbe az emberek a termelés­ben lépnek, összhangba kell hozni a dolgozókollektíva érdekeit a társa­dalom stratégiai szükségleteivel. Az új feltételek között aktívabban kelle­ne formálnia a tudatot és az ember nézeteit. Ugyanakkor nem mond le az egyes intézkedések bírálatáról és kész önkritikusan felelősséget vál­lalni azért, ami nem sikerült. Az érvelés, a vita és a meggyőzés hívei maradunk továbbra is, egé­szen addig, amíg nem születik kö­zös döntés. Ez viszont már minden kommunistára nézve kötelező. Az nem képezheti vita tárgyát, hogy a pártszervezet szükséges-e vagy nem az üzemben. Elvi kérdés, hogy jól dolgozzon. Hogy betöltse a dolgozókollektíva politikai szerve­zőjének és olyan ideológiai tényező­nek a szerepét, amely képes a kom­munistákat és nem kommunistákat pozitív program megvalósításának megnyerni és politikailag úgy vezet­ni, hogy a termelés jövedelmező és jó minőségű legyen. A pártszervezet tehát politikailag felelős a termelésért. Ott, ahol vala­miféle körülmény folytán kénytelen közvetlenül beavatkozni a termelés irányításába - s ilyen esetek vannak ott a gazdasági vezetőség sincs a megfelelő szinten. Úgy vélem, hogy minden ilyen esetben alaposan mérlegelni kell a helyzetet és töre­kedni kell megoldására. • Ez annyit jelent, hogy a felsőbb gazdasági szervek­kel közösen meg kell győződni arról, hogy az üzem vagy válla­lat vezetősége a megfelelő színvonalon van-e?- Minden bizonnyal. Az ellenőr­zés tapasztalatai szerint a gazdasá­gi vezetők egy része örömmel hárít­ja saját tehetetlenségét a pártszer­vezetre. Ez elfogadhatatlan. A ter­melésért és fejlesztéséért csakis és kizárólag a gazdasági vezetés, név szerint az igazgató a felelős. Neki szintén meg van a megfelelő jogi, szervezési és más jogköre, de politi­kai eszközei is ahhoz, hogy teljesít­hesse a tisztségéből rá háruló fela­datokat. Ha nem teljesíti őket, felel­nie kell. Ha kommunistáról van szó, akkor elsősorban alapszerveze­tének. • Csakhogy az Igazgató és az alapszervezet között néha feltűnően nagy a nézetazo­nosság. Jó ez, vagy rossz?-Attól függ, milyen az a nézet- azonosság. Ha az üzem vagy a válla­lat nem teljesíti feladatait, akkor az va­lami rosszat sejtet. Azonban hibát követnénk el, ha a gazdasági veze­tés és a pártszervezet kapcsolatára gyanakodva tekintenénk. Sokszor tapasztaltam, hogy ott, ahol jó a politikai és gazdasági veze­tés, jobbak az eredmények is. Minden igazgató, elnézést a kife­jezésért ostoba lenne, ha megfoszta­ná magát közeli munkatársainak se­gítségétől. Az alkotó kapcsolat ter­mészetesen nem mentes a vitáktól, gyakran a viharos vitáktól. Ahol fej­lődés van, ott törvényszerűen ellen­tétek is vannak. • Szeptemberben megkez­dődnek az évzáró taggyűlé­sek. 1990 májusában lesz a XVIII. pártkongresszus. Az ellenőrzés során fény derült-e a kádermunka színvonalára, főleg a fiatalokkal végzett munka színvonalára?- Erre mindig odafigyelünk. Hisz az ellenőrzések során elsősorban az emberek munkáját értékeljük. Ma valóban nem könnyű a vezetők hely­zete. Minden tettük, minden dönté­sük jogos érdeklődést vált ki, de bírálatot is. Gyakran előfordul, hogy a bírálat nem mindig teljesen igaz­ságos. A vezetők széles körű nyilvá­nos ellenőrzés alatt állnak. Nagy a vezetők felelőssége. Ér­dekes helyzet alakult ki: a szakkö­zépiskolák és főiskolák végzőseinek bizonyos része nem akar vezető beosztásba kerülni. Néhányan visz- szautasítják a vezető tisztséget. Ér­dektelenségüket azzal indokolják, hogy nagyon igényesek a követel­mények a vezetőkkel szemben. A pártszervezetek és -szervek hibát követnek el, ha ilyen helyzetben nem eléggé aktívak a kádertartalé­kok létrehozásában és az előter­jesztett javaslatokat csak tudomásul veszik. Az ellenőrzés rámutatott, hogy nem mindig és nem mindenütt elégí­tik ki kellő mértékben az irányításra alkalmas emberekkel kapcsolatos szükségleteket. Társadalmunk pe­dig lehetőséget teremt mindenki számára, hogy kitűnjön, hogy kibon­takozhasson az irányítás terén is. Nem szabad megengedni, hogy a káderjavaslat megítélésekor az életkor szerepeljen az első helyen. Valaki gondolkodásában és csele­kedeteiben már negyvenévesen is lehet öreg, de van olyan is, aki harmincévesen már tapasztalt ötve­nes. Igaz azonban, hogy a fiatalok­nak többségében nagyobb a lendü­letük. Hogy világos legyen: a társa­dalom nem azért hajt végre káder­változásokat, hogy az idősebb he­lyére fiatal, de kevésbé tehetséges ember kerüljön. Az átalakítás folyamatának tehet­ségekre, és olyan vezetőkre van szüksége, akik politikailag és szak­mailag felkészültek, erős jelleműek és mélyen elkötelezettjei a szocializ­mus ügyének. • Elmondhatjuk, hogy az alapszervezetek és a pártszer­vek átgondolt és elvi káder­munkával valóban lényegesen befolyásolhatják gazdaságunk további fejlődését. Mit monda­nak erről az ellenőrzés ered­ményei?- Azt mondanám, hogy az ellen­őrzés jogának érvényesítésével együtt a párt gazdasági- és szociál­politikája biztosításának egyik leg­hatékonyabb eszköze ez. A pártszerveknek és -szerveze­teknek ma a legfontosabb feladatuk jelöltek keresése, kinevezése, meg­választása, támogatása, s ha kell a rátermett káderek védelme. A párt minden esetben a ráter­mett vezető szövetségese. Olyan vezetőé, aki tud dicsérni, de megkö­veteli a becsületes munkát és a ren­det. Ezzel kapcsolatban még egy­szer alá szeretném húzni, hogy a CSKP KB nagy jelentőséget tulaj­donít a vezetők nevelésének. Nem véletlen, hogy a központi bizottság soron következő ülésén az oktatás kérdéseit vitatja meg. A jó oktatás a céltudatos káderpolitika alapja. • A CSKP KERB megvizs­gálta azokat a tapasztalatokat Is, amelyek az újonnan létreho­zott állami vállalatoknál szü­lettek a pártépítés és a párt­munka hatékonysága terén. Mennyire elégedettek a felmé­rés eredményeivel?- Valóban az első tapasztalatok­ról van szó. így is értelmezzük, és nem ítélhetjük meg az ezzel össze­függő egész kérdéskört. Az eddigi üzemi és vállalati bizottságok mellett az állami vállalatoknál pártbizottsá­gok jönnek létre. Munkájuk tartalmát a CSKP KB Titkársága határozta meg. A pártépítés új láncszeméről van szó, amely a termelési-műszaki, tu- dományos-kutatási és kereskedelmi bázis szervezeti rendszerének áta­lakításával jött létre. Az alapszabály­zattal és a párt vezető szerepével szemben támasztott új igényekkel összhangban a pártbizottság meg­teremti a szükséges feltételeket a pártszervezetek munkájához. Megbizonyosodtunk afelől, hogy a pártbizottságokat a taggyűléseken vagy pártkonferenciákon választot­ták meg. Jelentős különbségeket ta­pasztaltunk azonban tagjaik szá­mát és szociális összetételét ille­tően. • Mi a helyzet a pártszervek és küldetésük struktúrájával?- Döntő többségben a pártbizott­ságba az üzemi bizottságok elnöke­it, vagy az alapszervezeti bizottsá­gok elnökeit választották azzal, hogy biztosított legyen az egységes eljá­rás. Ebben nincs semmi helytelen. Ennek ellenére ez a tisztségek bizo­nyos halmozásához vezethet és ve­zet. A pártbizottságok helyesen jár­nak el, amikor arra törekszenek, hogy az állami vállalaton belül min­den önálló önelszámolási egység szintjén alap- vagy részlegszerve­zet, esetleg pártcsoport dolgozzon. A tapasztalatok azt igazolják, hogy számos vállalatnál a pártbizott­ság eddig még csak „keresi“ helyét. Nem eléggé világos jogkörük, vala­mint a vállalaton belüli politikai hatá­suk módja és formája. Ezt az élet és a munka pontosítja. • E tekintetben hogyan telje­sítették feladataikat az állami vállalatok alapítói?- Az állami vállalatok alapító­inak - minisztériumok, más állami szervek és szervezetek - eljárása néhol könnyelmű volt. Néhány eset­ben az igazgatóválasztáson csak egy jelöltet indítottak. Sajnos, a vál­lalatok többségénél nem éltek a pá­lyázat lehetőségével. A dolgozókollektíva önigazgatási szerveinek és az állami vállalatok igazgatóinak megválasztása egé­szében véve rendben és demokrati­kusan, a pártszervek és -szerveze­tek politikai hatása alatt zajlott le. Meggyőződésem, hogy mindez a feladatok jó minőségű teljesítésé­ben nyilvánul meg, amint azt a párt politikája és az állami vállalatról szó­ló törvény feltételezi. • A párt jelenlegi politikájá­nak ereje többek között abban rejlik, hogy nem szépítjük a té­nyeket, a valóságot. Semmit sem festünk rózsaszínűre. Azonban azzal sem érthetünk egyet, aki a szocializmust csak feketének látja.- Egyetértek. Pártunknak 1989. január 1 -én több mint 1,7 millió tagja volt. A köztársaság minden hetedik, 18 évnél idősebb tagja kommunista. Ugyanakkor erős partnereink és szövetségeseink vannak. A szak- szervezeteknek 8 millió, a SZISZ- nek pedig 1 millió 475 ezer tagja van. További ezrek a Nemzeti Front szer­vezeteiben és szerveiben, politikai pártjaiban dolgoznak. Az államhatal­mi rendszer szilárd támasza a 200 ezer képviselő, a nemzeti bizottsá­gok 240 ezer tagja és a polgári bizottságok 212 ezer tagja. Ezek valamennyien magukénak vallják a szocialista társadalom épí­tési programját, bár néhány kérdés­hez természetesen fűznek megjegy­zéseket. Ezek az emberek az emlé­kezetes 1945 óta sok mindent tettek. Ók a csehszlovák nép 1948-as győ­zelmének letéteményesei. Emlékez­nek a totális gazdasági blokádra. A Nyugat számos diszkriminációs poli­tikai intézkedését meghiúsították. És folytathatnánk a sort. Ez általánosan ismert. Nem állítom, hogy többet nem lehet tenni. Nem állítom, hogy az elvégzett munka hibamentes. A becsületes állampolgárok áldoza­tos munkájának eredményei mégis tiszteletre méltóak és elismerést ér­demelnek. Nehezen győzi meg bárki a kommunistákat és azokat, akik egész erejükkel a társadalom fejlő­désének javát szolgálják, hogy ha­nyagul dolgoztak, vagy mindaz, amit tettek, rossz. • Napjaink fontos feladata párbeszédet folytatni azokkal az emberekkel, akiknek eltérő véleményük van. Mindenkivel párbeszédet kell folytatni?- Becsületesen akarunk dolgozni , és párbeszédet folytatni mindenki­vel, akinek szívügye a szocializmus, aki elismeri intézményes rendjét és lelkiismeretes munkával részt vesz fejlesztésében. Társadalmunkban minden embernek helye van, tekin­tet nélkül pártállására vagy világné­zetére. Mindenkinek szilárd szociális és politikai helyzete van. Párttisztsé­geken kívül bármilyen munkakört betölthet. Azonban senki se re­ménykedjen abban, hogy szövetsé­geseinkhez hasonlóan fogunk eljárni azokkal, akik a szocializmus dest­rukciójára törekszenek. Hozzá szeretném tenni: az ellen­őrzés megerősítette azt, hogy az embereknek nagyon fontos az elért értékek megőrzése. Aggódnak a bé­kéért és a szocializmus vívmányai­ért. A szocializmus védelmi képes­ségének megőrzése és a belső tar­talékok mozgósítása mellett ma lét­kérdés az ideológiai küzdelem. Va­lamennyiünknek nemcsak a gyűlé­seken, hartem a munkahelyeken is következetesen védenünk, magya­ráznunk és érvényesítenünk kell elvi álláspontunkat. Az eszmei elkényel­mesedésnek nincs helye a kommu­nisták között. Az állampolgárok tőlünk, kommu­nistáktól tárgyszerű és hiteles vá­laszt várnak azokra a kérdésekre, amelyeket az élet felvet. Egy dolgot világosan kell látni. A párt türelmes marad a párbeszéd­ben és szilárd abban az elhatározá­sában, hogy az átalakítás és a de­mokratizálás folyamatát úgy vezeti, hogy társadalmunk rugalmasan rea­gáljon a változó külső és belső felté­telek teljes megőrzésével annak, ami tartós értékű, felújítsa és megrefor­málja ami elavult, amit meg kell változtatni. • Köszönöm a beszélge­tést. ZDENÉK HOftENÍ

Next

/
Oldalképek
Tartalom