Új Szó, 1989. március (42. évfolyam, 51-76. szám)

1989-03-20 / 67. szám, hétfő

Nem hallgatták el a hibákat Sok volt az elmulasztott munkanap Sürget az idő Környezetvédelmi koncepciónk megvalósításának helyzete A Szlovák Szocialista Köztársaság környezetvédelmi koncepciója az évtized végéig néhány stratégiai fontosságú célt fogalmaz meg. A lényeg az, hogy a termelőerők további fejlődésével is számolva, a szennyeződés mértékét minden vonatkozásban meg kell tartanunk az 1985-ös esztendő szintjén és ezzel egyidejűleg meg kell teremtenünk a további javulás előfeltételeit. Ezzel szorosan összefonódóan nem kevésbé fontos a határi­dőkhöz igazodva befejezni az épülő ökológiai beruházásokat és létrehozni a kilencvenes évek ilyen jellegű építkezései megkezdésének kedvező előfeltételeit. Nagy vonalakban milyen a jelenlegi helyzet? - erre a kérdésre adott választ a legilletékesebb személy, étefan Murin, az SZSZK kormányának alelnöke, a kormány környezeti kérdésekkel foglalkozó tanácsának elnöke. A Galántai (Galanta) járás egyik legjobb mezőgazdasági üzeme a nádszegi (Trstice) Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz. Tavaly is­mét bizonyított: a szokásosnál ne­hezebb feltételek ellenére meglepő­en jó évet zárt. Bátran rámutatni a hibákra- Békés, és a negyvenedik évfor­dulóra való tekintettel jobbára ünne­pi hangulata volt az idei zárszámadó közgyűlésnek - mondta a tanácsko­zás végeztével Nagy István, a szö­vetkezet elnöke. - De csak lettek volna ott az ezt megelőző csoport- gyűléseken, az egyes brigádok kiér­tékelésein! Volt, hogy három négy óra kellett a vélemények egyezteté­sére, az olykor parázs vitában el­hangzott kérdések megválaszolá­sára. Akárcsak a tagság előtt, most sem szépítgeti a dolgokat.- Igen, hajlamosak vagyunk a magyarázkodásra, az objektív okok ismételgetésére. Csakhogy, ha nem mutatunk rá magunk a hibákra, akkor az eredmények és a feltételek fognak rákényszeríteni bennünket a változtatásra. A szövetkezet sokat fejlődött negyven év alatt. Egyebek között korszerű gépparkot létesítettek, is­tállókat, silógödröket, takarmányke­verőt, szénaszárítót, trágyatelepet építettek. A növénytermesztés ré­szére magtárakat, terményszárítót és öntözőrendszert létesítettek. A dolgozók állandó foglalkoztatása érdekében seprűkészítő és csőgyár­tó melléküzemágat nyitottak. A díja­zásban, az egyéni anyagi ösztön­zésben szintén korszerű módszere­ket alkalmaznak.- Lehet itt keresni, ha valaki be­csülettel, szorgalommal dolgozik és a sajátjának érzi a szövetkezetei, a termelőeszközöket stb. Ugyanak­kor elfogadhatatlan, hogy évről évre-Kisüzemünkben 13 fajta tevé­kenységet végzünk. A lakossági szol­gáltatásokon (festő, mázoló, építő­ipari tevékenység, cukrászüzem, fu­varozási szolgáltatás stb.) kívül az iskolák, óvodák, bölcsődék és a vnb fennhatósága alá tartozó egyéb épületek karbantartását, esetleges felújítását végezzük, valamint a kór­ház területén és az Észak lakótele­pen a zöldövezetet is gondozzuk. Az egyes részlegek közül a legjobb eredményeket a cukrászüzemünk, a festő és mázoló, valamint a zöld­övezetet gondozó részleg érte el- mondta Kovács Gyula. Annak ér­dekében, hogy szolgáltatásaink mi­nősége javuljon, s ebben érdekeltté tegyük dolgozóinkat is, egyes rész­legeinkben bevezettük az önelszá­molást - tudjuk meg Lencsés Évától.- Cukrászüzemünkben és festő-má- zoló részlegünkön dolgozóink már e rendszer alapján kapják a bérüket. Mivel az előírások szerint bevéte­lük felét a lakossági szolgáltatások­ból szerzett összegnek kell kitennie, új megoldásokkal, új fajta szolgálta­tások bevezetésével próbálkoznak. Ilyen például a kertészkedőknek el­végzett szántás, őrzött parkolóhe­lyek létesítése a városban. Cuk­rászüzemük termékeit saját cuk­rászdájukban, a nemrég felújított Éva presszóban árusítja. Az előző évi eredmények bizo­nyítják, hogy tevékenységük sike­res. A tervezett 11 milliós teljesít­ményt több mint egymillióval halad­ták meg, s a lakossági szolgáltatá­sok bevételéből is csaknem öt és fél millió koronára sikerült szert tenniük, így a nyereség tervét is majdnem félmillió koronával túlteljesítették. A szép eredmények ellenére is vannak gondjaik. A kisüzem gép­parkja elavult, felújítása már nem­csak időszerű, hanem feltétlenül szükséges is. Sok problémát okoz a pótalkatrészek valamint a szüksé­ges alapanyagok beszerzése.- Anyagbeszerzőinket sok helyütt nem fogadják szívesen, hiszen egy kisüszem nem rentábilis partner egy- egy monopolhelyzetben levő szállí­nő a munkahelyi balesetek száma, amit jobbára az alkohol számlájára írhatunk. A szövetkezet elnöke konkrét adatokat említett. Megdöbbentő, hogy a munkából való hiányzás alapján a járás 20 mezőgazdasági üzeme közül a 19-ik helyet foglalja el a nádszegi szövetkezet. Az elmúlt évben 986 „mulasztott“ munkanap a munkahelyi balesetek számlájára írható, 1986 napot a munkaidőn kí­vüli balesetek, 8641 napot pedig a betegségek okoztak. Mindez a munkabiztonsági előírások meg­szegésére, figyelmetlenségre és a munkához való rossz viszonyra figyelmeztetnek. S ha már itt tartunk, hadd említsük meg az alkoholos befolyásoltság problémáját is, ami tagadhatatlanul csökkenti a teljesít­ményt, rontja a munkafegyelmet, te­hát károsan befolyásolja a feladatok teljesítését. Sajnos, szinte vala­mennyi munkahelyi balesetnél kimu­tatható volt a vérben az alkohol. A szövetkezetben sokféle bizottság és albizottság működik, példás az emberekről való gondoskodás, és kiválóak a termelési eredmények. Éppen ezért elgondolkodtató az em­berek magatartása, a fegyelem la­zasága. Az eredményekről Ennyi negatívum után a zár­számadón frissítőleg hatott a gazda­sági eredmények ismertetése. Mint kitűnt, szemesekből az aszály elle­nére a tervezettnél több került a magtárakba, a cukorrépa hektár­hozama (42,9 t/ha) az országos át­lag fölött volt, silókukoricából is több termett, és a kertészetben dolgozók is büszkék lehetnek az eredménye­ikre. A külső szemlélő számára a számadatok felsorolása helyett bi­zonyára többet mondanak a terme­léssel párhuzamos tevékenységek. A szövetkezet elnöke kiemelte, hogy az elmúlt évben jelentős környezet­tónak - mondja Kovács Gyula. - Rá­adásul megrendeléseinket jó fél év­vel ezelőtt le kell adnunk, ami ilyen sokrétű tevékenység során nem ép­pen előny - teszi hozzá Lencsés Éva. Egyes alkalmazottaik munkaer­kölcsével is problémák akadtak, de tőlük rövid úton megváltak. Tevé­kenységi körük bővítésének gátat szab az egyre nyomasztóbb helyi­séghiány. Uj részlegek építésére a városban már szinte alig van lehe­tőség, így aztán magánházak meg­vételével és átalakításával próbál­nak enyhíteni a gondokon. A város lakosai igénylik szolgáltatásaikat, gyakran azonban a szakmunkások, főleg a kőművesek hiánya miatt kénytelenek lemondani egy-egy munkát. Bonyolítja a helyzetet az is, hogy a vnb, mint alapító szerv első­sorban a saját tervei kivitelezésére veszi igénybe az általuk nyújtott szolgáltatásokat, s így a lakossági igények néha a háttérbe szorulnak. védelmi és talajjavítási munkálato­kat végeztek. A 14 millió korona értékű beruházástól a földalap ter­mőképességének és a hektárho­zamnak az emelkedését, illetve az ökológiai egyensúly megszilárdulá­sát várják. A jövőben bátrabban csatlakoznak a termelési rendsze­rekhez, melyektől korszerű techno­lógiát és hatékony növényvédősze­reket várnak. Az állattenyésztési ágazatban a malacnevelésben mutatkoznak zökkenők, míg a szarvasmarha-te­nyésztés, és ezzel párhuzamosan a tejeladás a terveknek megfelelően alakult. A húseladási feladatokat tel­jesítették és remélhetőleg ezentúl is teljesíteni fogják, bár a takarmányo­zásban vétett hiba és a nemtörő­dömség még aránylag sok veszte­séget okoz az ágazatnak és a szö­vetkezetnek. Serkentik a kezdeményezést A tervek elhangzottak, bár ki tud­ja, akad-e anyagi fedezet azoknak a gépeknek és berendezéseknek a megvásárlására, azoknak a léte­sítményeknek a felépítésére, ame­lyekre egy ekkora gazdaságnak fel­tétlenül szüksége van. Ez az év már az új gazdasági szabályozók jegyé­ben zajlik, tehát minden fillérnek duplán szerepe van a költségvetés­ben. Ezek után bizonyára megéri a szövetkezetnek a szocialista mun­kaversenyt anyagilag is támogatni, főleg az állattenyésztés szakaszán. Cél a környezetvédelem javítása, a rend és a tisztaság fenntartása. A versenyt negyedévenként fogják értékelni, és a legjobb dolgozók tár­gyi, illetve pénzbeli jutalomban ré­szesülnek. Nem keveset, kerek 100 ezer koronát szánnak erre a célra, de azt mondják, ha segít a feladatok teljesítésében, akkor megéri az ál­dozatot. SZITÁS GABRIELLA Mindezek ellenére a kisüzem új, fiatal vezetése merész terveken töri a fejét. Szeretnék bővíteni szolgálta­tásaik körét. Elsősorban a szabás­varrás iránt van érdeklődés, ezt egy felújított épületben szeretnék meg­valósítani. Virágüzletükben a saját üvegházukban termesztett virágokat kívánják majd árusítani. Orchideáik ízléses csomagolásban a város vi­rágüzleteiben már most is megvásá­rolhatók. Cukrászüzemük bővítésé­vel lehetőség nyílik arra, hogy a vá­rosban több helyen is árusítani tud­ják saját termékeiket, melyek iránt nagy a kereslet. Az Észak lakótele­pen is meg szeretnék oldani, hogy a lakók friss süteményekhez juthas­sanak, Taksonyon (Matúákovo) új cukrászda megnyitását tervezik. Mindez arra mutat, hogy a kis­üzem fiatal vezetői nem szenvednek a vállalkozó kedv hiányában. Az önállóság nyújtotta lehetőségeket megpróbálják maximálisan kihasz­nálni. Reméljük, hogy ez a vállalko­zó kedv a gazdasági haszon mellett a lakossági szolgáltatások minőségi javításához is hozzájárul. T. SZILVÁSSY LÁSZLÓ Hiánycikkeink egyike Az elmúlt évtizedekben folyama­tosan és gyorsuló ütemben növeke­dett a víz ipari és lakossági fogyasz­tása. A regionális és időszakonként jelentkező vízhiány nem csekély problémákat okoz. Nem kevésbé az is, hogy felszíni vizeinknek, elsősor­ban folyóinknak csaknem egyhar- mada erősen szennyezett. Ugyan­akkor ismétlődően, különféle objek­tív okoknál fogva, de nagyrészt gon­datlanságból ezeknek a felszíni vi­zeknek minőségét éves átlagban mintegy száz nagyobb baleset, ha- vária is rontja. Ez közvetve - hosz- szabb távon - a felszín alatti víz­készleteket is fenyegeti, márpedig ivóvizünknek kilenctized részét ezek szolgáltatják. S a bajt tetézi a legna­gyobb szennyezőforrásnak, a bel­terjes mezőgazdasági termelésnek károsító hatása. E veszélyek elhárításában figyel­münk elsősorban a Csallóköz euró­pai viszonylatban is egyik leggazda­gabb felszín alatti vízkészletének megóvására összpontosul. Ennek ésszerű felhasználásával ugyanis a nem is olyan távoli jövőben több millió ember ivóvízellátását biztosít­hatjuk. Különösképpen fontos ez an­nak tekintetbe vételével, hogy az ezredfordulóig Szlovákiában 82-85 százalékra kívánjuk növelni azoknak a lakosoknak hányadát, akik hozzá­jutnak a vezetékes ivóvízhez. (Ez a hányad 1987-ben 71,8 százalékos volt.) Töménytelenül sok vízről van szó, hiszen fogyasztása már jelen­leg személyenként és naponként meghaladja a négyszáz litert. S eh­hez szorosan kötődik annak a szán­dékunknak megvalósítása is, hogy jelentősen növeljük a csatornázott­ságot is, nevezetesen a jelenlegi - eléggé alacsony mérvű - 48 szá­zalékos hányadról 60-64 száza­lékra. A megoldásnak több kulcsa van. A legfontosabb, hogy az új ipari és egyéb beruházások üzembe helye­zésének szigorúan alkalmazott fel­tételévé kell válnia a víztisztító be­rendezések elkészítésének. Továb­bá elhanyagolhatatlan feladat a nö­vénytermesztés és az állattenyész­tési termelés vízszennyező követ­kezményeinek fokozatos elhárítása. Idesorolhatóak az eróziók, a túlzott műtrágyázás, a vegyszeralkalma­zást gátló, a trágya- és a silóié szennyező hatását csökkentő intéz­kedések. Nagyobb mértékben és gyorsabban kell építenünk lakótelepi és ipari tisztítóműveket, egyidejűleg szigorítva a technológiai fegyelmet, a rendet és szükség esetében a bír­ságolást is. Igen sokat kell tennünk még annak érdekében, hogy kiépít­sük a szennyeződés mértékét meg­állapító megfigyelő, ellenőrző háló­zatot. Hosszabb távon pedig a leg­célravezetőbb a hulladékmentes technológia alkalmazása. Földünk és erdeink Szlovákia területének több mint a fele mezőgazdaságilag hasznosít­ható. Ennek ellenére azon országok sorába tartozunk, amelyek egy főre számítva igen csekély földterületen termelik meg a közellátáshoz szük­ségeset. A föld védelme tehát meg­határozó jelentőségű. E tekintetben az utóbbi években sikerként köny­velhettük el, hogy nem mezőgazda- sági célokra viszonylag kisebb föld­területet vontunk el mint a korábbi időszakban, s ugyanakkor némi elő­relépés volt tapasztalható a föld új- ramegművelésében is. Ennek elle­nére még következetesebb intézke­déseket kell tennünk, hogy az ipari, lakásépítési és mezőgazdaságfej­lesztési beruházások valóban csak a szükséges mértékben apasszák a mezőgazdasági földterületet. An­nál is inkább, mivel a mezőgazdasá­gi termelés intenzitására kedvezőt­lenül hat az ipari és a közlekedési szennyezés. A termőföld alapjának megóvását szolgálja a környezetvé­delmi koncepcióban megfogalma­zott azon szándékunk is, hogy az ezredfordulóig a jelenlegi ötven szá­zalékról harmincra csökkentsük az erózió által veszélyeztetett mező- gazdasági földterületet. S igen sok lépést teszünk annak érdekében is, hogy ésszerűbbé váljon a szerves és a szervetlen műtrágya alkalma­zásának aránya az előbbi javára, környezetkímélő intézkedéseket fo­ganatosítsunk a mezőgazdasági vállalatoknál a különféle tárolók, trá­gyatelepek, silógödrök szigetelésé­re, tökéletesítésére. Erdeink is jóval nagyobb gondot érdemelnek. Mérhetetlen kincs ez, amely Szlovákia területének negy­ven százalékát borítja, de mintegy egyharmada különféle mértékben már most is kárvallottja az ipari ere­detű hazai és külföldi szennyezés­nek. Az egyensúlyi helyzet visszaál­lítása hosszabb folyamat, amely rendkívüli erőkifejtést és jelentős anyagi ráfordítást is igényel. Igen sokat jelentene - s ez nemcsak Szlovákiára, hanem a CSSZK-ra is vonatkozik -, ha 1993-ig harminc százalékkal sikerülne mérsékelnünk a legtöbb bajt okozó kénes szennye­ződés mértékét, amire egyébként az európai országok többségével egye­temben kötelezettséget vállaltunk. S nemcsak erdeink, hanem általá­ban környezeti viszonyaink fokozot­tabb védelmét hivatottak szolgálni azok a kétoldalú egyezmények is, amelyeket az utóbbi időben főleg szomszédainkkal kötünk ez irányú lépéseink egyeztetésére és gyorsí­tására. A tisztább levegőért Ezzel összefüggésben megálla­pítást nyert, hogy Szlovákiában a le­vegő szennyezettségéért harminc százalékkal nagyobb mértékben okolhatóak a szelek szárnyán hoz­zánk eljutó, szilárd halmazállapotú és gáznemű külföldi emissziók, mint a hazaiak. így is van bőven tenniva­lónk idehaza. így például az ezred­fordulóig az ilyen szennyező anya­gok mennyiségét az 1985. évi 1,7 millió tonnáról 1,4 millió tonnára kell csökkentenünk. Mit követel ez meg? Kiváltképp a barnaszén felhasználá­sára épülő tüzelőanyagbázisunk átalakítását, az energiaigényesség csökkentését, a legnagyobb szeny- nyezőforrások kénfelfogó és általá­ban tisztító berendezéseinek fej­lesztését és tökéletesítését. S nem­különben azt is, hogy megszülessen az évek óta készülő levegővédelmi törvény, előteremtsük a mérőeszkö­zöket, javítsuk a megfigyelőszolgá­latot és gondoskodjunk hatékony szűrőberendezések fejlesztéséről és gyártásáról. Elhanyagolhatatlan követelmény az is, hogy bevezessük az ólommentes benzin gyártását s a tömegközlekedést nagyobb mér­tékben villamosítsuk. A tervek csak helyeselhetőek. Az­zal mindenki tisztában van, hogy megvalósításuk nem megy, nem mehet egyik napról a másikra s iga­zodni kell az ország gazdasági hely­zetéhez, anyagi lehetőségeihez is. Viszont vétek, sőt megbocsáthatat­lan hiba lenne, ha szándékaink tetté változásában nem lennénk eléggé következetesek (sajnos, ez eseten­ként és egyes vonatkozásokban ma is tapasztalható) s ha ilyen vagy olyan okokra hivatkozva még az adott lehetőségeket is csak megkés­ve aknáznánk ki. GÁLY IVÁN Az Uherské HradiSté-i Erdőgazdasági és Vadgazdálkodási Kutatóinté­zetben megtalálható a világon előforduló összes fűzfafajta, mintegy 650. Egyes fajtákat közülük folyópartoknak és víztározók partjának védelmére ültetnek, mások faanyag nyerése vagy méhészeti célokra szolgálnak. Felvételünkön Iván Marák mérnök éa Antonín Kusák az NDK-ból érkezett dugványokat ellenőrzi. (Igor Zehl felvétele - ŐSTK) Vállalkozó kedvben nincs hiány ^ A lakossági szolgáltatások fejlesztésében jelentős szerepet ját- szanak a nemzeti bizottságok kisüzemei. Kovács Gyulával a Galán- tai (Galanta) Városi Nemzeti Bizottság kisüzemének vezetőjével és ^ Lencsés Éva közgazdásszal az elmúlt időszak eredményeiről, gond- $ jairól beszélgettünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom