Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-11 / 36. szám, szombat
SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Szombat, 1989. február 11. ★ Ara 50 fillér XLII. évfolyam 36. szám A TETTEK IDEJE Miért voltak ilyen kevesen az értékelő taggyűlésen? Vajon mi az oka annak, hogy a vitában csak a helyi tisztségviselők, valamint a vendégek szólaltak föl, az amúgy is csekély számban helyet foglaló tagság pedig hallgatott? Ezek a fölöttébb idöszerú kérdések néhány nappal ezelőtt az egyik kisvárosi tömegszervezet vezetőségi ülésén hangoztak el, majd a jelenlévők szókimondó, olykor szinte már önmarcangoló vitában iparkodtak meglelni a reális válaszokat, amelyek hozzásegíthetik őket a tisztánlátáshoz, a kialakult helyzet túlzásoktól és szépítgetésektöi mentes elemzéséhez. Aki nyitott szemmel jár az országban, bízvást tapasztalhatja: ezekben a hetekben bizony nagyon sok tömegszervezetben szembesülnek hasonló kérdésekkel, gondokkal. Ma már ugyanis mind többen tudatosítják azt, hogy az igazságot látni és láttatni kell, semmi értelme a legkülönbözőbb kozmetikázásoknak, mellébeszéléseknek, hiszen politikai és erkölcsi értelemben is nagy árat fizethetünk azért, ha megpróbáljuk óhajainknak, vágyainknak megfelelően meghamisítani a valóságot. E helytelen, mindenképpen zsákutcába vezető módszer helyett nyíltan kell beszélnünk a Nemzeti Front egyes tömegszervezeteinek viszonylagos passzivitásáról, s azokról az elavult munkamódszerekről, amelyek különösen napjainkban már semmiben sem keltik föl az állampolgárok, főleg a fiatalok érdeklődését, sőt közönyössé teszik őket a közügyek, a közösségi élet iránt Nyilvánvalóan nem szükséges hosszasan bizonygatni, hogy ezek a negatív jelenségek nem ezekben a hónapokban bukkantak föl, évek hosszú során át gátolták-keserítették a tömegszervezetek, s az újat, korszerűbbet akaró emberek munkáját, csak hivatalosan nem nagyon akartunk tudomást venni róluk. Sokáig úgy tűnt fel, elegendő, ha a tömegszervezetek részt vesznek a helyi közéletben, elsősorban a társadalmi munkában, s minél több és gazdagabb lehetőséget teremtenek a szabad idő eltöltéséhez, főleg a helyi kulturális élethez, az emberek - társadalmi eszményeinknek megfelelő - művelődéséhez és szórakozásához, s így járulnak hozzá politikai tudatuk, értékrendjük formálásához. Kétségtelen, hogy ezek önmagában egyáltalán nem lebecsülendő, sőt, nagyon is fontos feladatok, amelyeket nagyon sok helyen tiszteletet parancsoló munkával teljesítenek. Népszerűek a különböző társas összejövetelek, szüntelenül növekszik a különböző szakkörök és az amatőr művészegyüttesek száma. Hazánkban viszonylag sokan nemcsak a kultúra passzív fogyasztói, hanem aktív résztvevői, formálói is, akik tevékenységükkel gazdagítják, színesítik szellemi életünket. Persze, e téren sem lehetünk teljesen elégedettek, mert a célok s az eszközök olykor összemosódnak, kevés a rátermett népművelő és más szakember. A heteken át kihasználatlanul álló művelődési házak, a deviáns, a szabad idejüket és tehetségüket eltékozló fiatalok számának növekedése is igazolja, hogy nincs helye az önelégültségnek. A Nemzeti Front tömegszervezeteinek az eszmei-nevelő munka szakaszán is meg kell újulniuk: egyéni és társadalmi igény az új szemlélet és a vonzóbb, sokrétűbb módszerek és munkaformák mielőbbi meghonosítása. A társadalmi élet más szférájában is, elsősorban pedig a közélet demokratizálásában - amely az átalakítás sikerének egyik kulcsa -, valamint a közügyek intézésében jelentős mértékben fölértékelődött a Nemzeti Front tömegszervezeteinek a szerepe. Ember- és társadalomformáló céljainkat ugyanis csak akkor érhetjük el, ha sikerül aktivizálnunk az embereket. Aktivizálni pedig csak abban az esetben tudjuk őket, ha mind többen úgy érzik: nem falra hányt borsó, amit mondanak, javasolnak, ha lakóhelyük jelenéről és jövőjéről, állami szervek programjáról döntenek, akkor nem alacsonyítják le őket bólogató Jánosokká, s ha majd mindenhol nem csupán szép szavakban, kinyilatkoztatásokban beszélnek a helyi közélet demokratizmusáról. A Nemzeti Front sokrétű lehetőséget teremt a nézetek és érdekek szocialista pluralizmásának érvényesítéséhez, a passzivitás legkülönbözőbb megnyilvánulásának a fokozatos felszámolásához. A CSKP KB Elnökségének 1987-ben jóváhagyott dokumentuma - amely a Nemzeti Front tömegszervezetei aktivizálásának fontosságára hívja föl a figyelmet - e jelentős feladatok valóra váltásában ösztönzésül szolgál. Ha megvizsgáljuk, hogy csaknem másfél év elteltével mennyi valósult meg e dokumentum elveiből, akkor bizony jogosan lehetünk elégedetlenek. Kétségtelen ugyan, hogy pozitív példák is akadnak, méghozzá szép számmal. Jómagam is részt vettem több olyan, a választási program teljesítését értékelő fórumon, ahol a tisztségviselők egyenrangú partnernek tekintették a hallgatóságot, s termékeny párbeszéd során vitatták meg a közösségi tennivalókat, még jobban támaszkodva a helyi összefogásból adódó lehetőségekre. Tudok például olyan Csemadok helyi szervezetről, ahol nem ültek ölbe tett kézzel, nem mindig csupán a helyi, vagy a felsőbb szervektől várták a megoldást, hanem társadalmi munkában tataroztak egy omladozó épületet és ezt csinosították székházukká. Olvashatunk szép számmal olyan ifjúsági szervezetekről, ahol valóban tartalmas közösségi élet zajlik. Sajnos, még ma is találkozunk olyan illetékes tisztségviselőkkel is, akik valamit hallottak ugyan az említett dokumentumról, ám fogalmuk sincs, hogy mi mindent tartalmaz. Nem csoda hát, hogy ilyen helyeken az átalakítás még csak szavakban létezik. A Nemzeti Front helyi szerveit itt továbbra is csak a számok, a kimutatások érdeklik, megelégednek azzal, hogy a tömegszervezetek papíron, jelentésekben jól dolgoznak. A tömegszervezetek, a lakosság aktivizálásának az igénye nem valamiféle kampány, hanem kiemelkedően fontos feladat, amelynek valóra váltása nélkül nem jutunk előbbre. Sőt: a világ fejlődése ma olyan nagy méretű, hogy az egyhelyben topogás valójában visszafejlődést, mind nagyobb lemaradást jelent. Éppen ezért szükséges ,olyan társadalmi légkört teremteni, s olyan politikai, szakmai és erkölcsi kritériumokat érvényesíteni, amelyek mind több embert győznek meg arról, hogy cselekvő részese lehet az átalakítás folyamatának. SZILVÁSSY JÓZSEF Közlemény a CSKP KB Elnökségének üléséről (ÖSTK) - Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának Elnöksége tegnapi ülésén a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott ökológiai beruházások kérdéseivel foglalkozott. Az ökológiai beruházási program a környezetvédelem egyes területein kitűzött hosszú távú tervekből indult ki. Azonban az ökológiai beruházások előkészítése és kivitelezése sem a beruházó, sem a kivitelező részéről nem történik abban a terjedelemben, amelyet a CSKP XVII. kongresszusa előirányzott. Ötéves terv keretében első ízben dolgoztak ki olyan távlati programot, amely a fő szennyező források megszüntetésiére irányul, s e téren nem feledkeznek meg a lokális problémák - főleg a Z akció révén való - megoldásáról sem. A 8. ötéves tervidőszak első három esztendejében megközelítőleg olyan terjedelemben került sor ökológiai beruházások kivitelezésére, mint az egész 6. vagy 7. ötéves tervidőszakban. A testület megállapította: a szövetségi kormány nemrég jóváhagyott intézkedései helyesen irányulnak a tervezési kapacitások növelésére, továbbá arra, hogy fokozódjon a gépi s technológiai berendezések szállítása az ökológiai programban szereplő építkezések számára és arra, hogy az 1989. évi állami végrehajtási tervbe utólag bekerüljenek a komplex módon előkészített és kivitelezői s pénzügyi szempontból biztosított akciók. Ezt követően a testület jóváhagyta a CSKP KB Elnöksége azon bizottságának összetételét, amely Jozef Lenárt elvtárs vezetésével a párt szociális és gazdaságpolitikájáról szóló jelentés egy része kiindulási anyagának kidolgozásával foglalkozik, továbbá két munkacsoportét, amelyek előkészítik a CSKP KB által a CSKP XVIII. kongresszusa elé terjesztendő beszámoló szociális és gazdasági kérdésekkel foglalkozó fejezeteit, valamint a szociális és gazdasági fejlesztés 2005-ig terjedő és a 9. ötéves tervidőszakra vonatkozó fő irányainak és a kongresszus küldöttei számára a szociális és gazdasági fejlesztésről kidolgozandó kiindulási anyagoknak a javaslatát. Az elnökség ezután áttekintette a Csehszlovákia és a Szovjetunió közötti gazdasági és tudományos- műszaki együttműködés 15-20 évre szóló koncepciójának közös csehszlovák-szovjet javaslatát, amelyet a CSKP KB, illetve az SZKP KB főtitkárának ösztönzésére dolgoztak ki. A dokumentum kitűzi a két ország közötti munkamegosztás elmélyítésének útjait, fontos gyakorlati lépést jelent a két állam gazdaságpolitikájának koordinálása terén a kölcsönösen átfedödö népgazdasági ágazatokban. A javaslat olyan dokumentum, amelyet folyamatosan kiégés szítenek és pontosítanak. A testület jóváhagyólag tudomásul vette Jan Foj- tíknak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, a KB titkárának február 1-3-án az NDK-ban tett munkalátogatásáról szóló jelentését. Nagyra értékelte a két párt ideológiai együttműködésének eredményeit, s támogatásáról biztosította a továbbfejlesztésére vonatkozó kezdeményezéseket. Tekintettel arra, hogy Jaroslav Őejkát más feladatokkal bízták meg, az elnökség felmentette a Tvorba című irodalmi, politikai, kulturális és művészeti hetilap főszerkesztőjének tisztségéből, s ebbe a tisztségbe a lap eddigi főszerkesztő-helyettesét, Iván Matéjkát hagyta jóvá. Milos Jakes találkozott a tömegtájékoztató és propagandaeszközök vezetőivel Minden becsületes emberre számítunk (ŐSTK) - Mint már arról tájékoztattunk, Miloé Jakeá, a CSKP KB főtitkára csütörtökön a CSKP KB Prágai Politikai Főiskoláján találkozott a tömegtájékoztató és propagandaeszközök vezetőivel. Az összejövetel elején Milos Jakes szólt a jelenlévőkhöz, a vitában pedig a sajtó, a rádió és a televízió, valamint a Csehszlovák Sajtóiroda kilenc képviselője szólalt fel. Záróbeszédet Jan Fojtík, a CSf<P KB Elnökségének tagja, a KB titkára mondott. * MILOS JAKES ELVTÁRS BESZÉDE Bel- és külpolitikai vonatkozásban egyaránt nagyon mozgalmas időszakban találkozunk. Ez az ország és a szocializmus további fejlődését érintő fontos változások időszaka, amely nagy követelményeket támaszt a kommunista párt, a Nemzeti Front, a szocialista állam, egész társadalmunk és természetesen a hírközlő eszközök tevékenységével szemben is. Az 1989-es esztendő fontossága elsősorban abból következik, hogy a 8. ötéves tervidőszak további olyan éve, amelyben feltétlenül törekedni kell a meghatározott gazdasági és szociális feladatok minél jobb teljesítésére, hogy biztosítsuk az ország belső és külső gazdasági stabilitását. Ezzel egyidejűleg előre kell lépnünk a gazdasági mechanizmus átalakításában, hogy a vele járó változtatásokat átfogó módon 1990. január 1-jétől bevezethessük egész népgazdaságunkban. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari komplexumban, a közétkeztetés és a belkereskedelem szervezeteiben már ez év január 1 -jétől ezekhez az alapelvekhez igazodva dolgoznak. Haladást kell elérnünk a szocialista demokrácia elmélyítésében is, amely bázisa a társadalmi élet minden területe komplex átalakításának: a politikai rendszer, a nyilvános tájékoztatás tökéletesítésének és nyílt politika folytatásának. Az idei év jelentőségét hangsúlyozza az a körülmény, hogy ez a CSKP XVIII. kongresszusa nagyon konkrét és intenzív előkészítésének esztendeje. Ez a párton belül széles körű elméleti és politikai szervező munkát igényel, ősszel megtartják az évzáró taggyűléseket, majd a pártkonferenciákat, és feltétlenül elő kell készíteni a fontos kongresszusi dokumentumokat is. Ezzel egyidejűleg feladatunk az egész társadalmat bevonni a kongresszus előtti vitába, az emberek munkaaktivitásának és kezdeményezésének fejlesztése. Látnunk kell, hogy e feladatok teljesítéséhez nem egyszerű helyzetben fogtunk hozzá. Miközben a széles nyilvánosság támogatja szándékainkat, különféle belső és külső erők is aktivizálódnak, amelyeknek célja, saját szándékaiknak megfelelően az átalakítás és a demokratizálás folyamatával való visz- szaélés, a társadalom stabilitásának megrendítése. Olyan erőkről van szó, amelyeknek jelentős része végső soron hazánkban a szocializmus bomlasztására törekszik. További eljárásunk és az előttünk álló munka tanulságainak szempontjából fontosnak tekintem azt, hogy legalább röviden értékeljem az 1988-as esztendőt. Annál is inkább, mivel ekkor fogtunk hozzá a párt központi bizottsága 7. ülése határozatainak megvalósításához. Ez az ülés, kiindulva a CSKP XVII. kongresszusának a szociális és a gazdasági fejlesztés meggyorsításáról szóló stratégiai irányvonalából, kapcsolódva a központi bizottság 5. üléséhez, kitűzte a gazdasági és a társadalmi átalakításnak, valamint a demokratizálásnak átfogó programját. Emellett fontos javaslatokat tett, amelyeknek célja a Nemzeti Frontnak és a benne tömörült szervezeteknek az aktivizálása, a néphatalom és a népi önigazgatás alapvető láncszemei, a nemzeti bizottságok szerepének és hatáskörének növelése. Ez az ülés egyben meghatározta a káderpolitika új gyakorlatát is, összhangban azzal az érdekkel, hogy a vezető tisztségekben növekedjen a pártonkívülieknek és a más politikai pártok képviselőinek száma. Igen fontos határozatokat fogadott el a széles körű nyilvános tájékoztatás, az ellenőrzés tökéletesítéséről és a nyílt politika gyakorlásáról. A CSKP KB 7. ülése fenntartás nélkül támogatta és nagyra értékelte az SZKP azon forradalmi irányvonalának ösztönző szerepét, amelynek célja a szovjet társadalom átalakítása és a nemzetközi kapcsolatokban az új gondolkodásmód érvényesítése. A CSKP KB 1987. decemberi 7. ülésének nagy visszhangot kiváltó határozatai továbbra is alapját képezik a kommunista párt, a Nemzeti Front, az állami és a gazdasági (Folytatás a 2. oldalon) Nagykövetek fogadása (ÖSTK) - Miloé Jakeá, a CSKP KB főtitkára tegnap Prágában fogadta Peter Colotkát, hazánk új rendkívüli és meghatalmazott franciaországi nagykövetét diplomáciai megbízatásának megkezdésével kapcsolatban. A CSKP KB főtitkára ugyancsak tegnap fogadta Vratislav Vajnart, hazánknak az £NSZ és további nemzetközi szervezetek genfi székhelyű európai központjához kinevezett nagyköveti rangú állandó képviselőjét hivatalba lépése alkalmából.
