Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-11 / 36. szám, szombat

JAKES ELVTÁRS BESZÉDE M I LOS (Folytatás az 1. oldalról) szervek tevékenységének, a tömeg- tájékoztató- és propagandaeszkö­zök orientációjának. Társadalmunk átfogó átalakításá­nak eljárását konkretizálták a párt központi bizottságának további ülé­sein. A CSKP KB 8. ülése, amelyet a Győzelmes Február 40. évforduló­ja alkalmából tartottunk, azért volt fontos, mivel állást foglalt államunk háború utáni fejlődésének kulcsfon­tosságú eseményeivel és a párt munkájával kapcsolatban. Az átala­kítást úgy jellemezte, mint a győzel­mes február forradalmi hagyatéká­nak megvalósítását, a szocialista forradalom új szakaszban, a jelen feltételei közt való folytatását. A CSKP KB 1988. áprilisában megtar­tott 9. ülése a pártmunka átalakításával foglalkozott, ami alapvető előfeltétele a társadalom sikeres átalakításának és a szocializmus megerősítésének. Ki­emelte elsősorban annak feltétlen szük­ségét, hogy újszerűen érvényesítsük a párt vezető társadalmi szerepét, még­pedig a vezetés politikai módszereinek széles körű alkalmazásával. Bírálta azt a továbbra is tapasztalható jelenséget, hogy a párt helyettesíti a gazdasági és az állami szerveket s ezáltal közvetlen fele­lősséget vállal különféle funkciók gyakor­lásáért. Hangsúlyozta azt a követelményt, hogy el.kell mélyíteni a pártdemokráciát, alkalmazni a káderpolitikában a nyíltságot és a nyilvánosságot a titkos választáso­kat; korlátozni kell a tisztségek betöltésé­nek idejét, és meg kell szüntetni a tisztsé­gek halmozását. A CSKP KB 9. ülésének határozatai alapján létrejött és megkezdte tevékenységét a CSSZK-ban a pártmun­kával foglalkozó bizottság, továbbá a CSSZK-ban a párt ellenőrző és revíziós tevékenységét végző bizottság. Megfogalmaztuk az átalakítás új koncepcióját A CSKP KB 1988 októberében meg­tartott 10. ülésén az ideológiai munka átalakításának, az átalakítás és a demok­ratizálás elősegítése érdekében az ideo­lógiai front aktivizálásának s az ellensé­ges erők fokozódó támadásaival szembe­ni offenzív fellépésnek kérdéseivel foglal­kozott. Propagandánk és a tömegtájékoz­tató eszközök elé rendkívül fontos felada­tokat tűzött ki. Változtatásokat hajtott vég­re a párt központi bizottsága végrehajtó szerveinek összetételében fiatalításuk végett, további alapvető fontosságú sze­mélyi cseréket javasolt a szövetségi kor­mányban és a nemzeti kormányokban. Létrehozta a CSKP KB állandó bizottsá­gait, s a pártprogram, illetve a párt alap- szabályzata kidolgozásával foglalkozó bi­zottságot; javasolta a CSKP-nek és a Nemzeti Frontnak a CSSZSZK új alkot­mánya előkészítésével foglalkozó bizott­ság létrehozását. A CSKP KB 11. ülése, amelyet úgy­szintén 1988 októberében tartottunk meg, értékelte az önálló Csehszlovák Köztársaság megalakulásának történelmi jelentőségét és államiságunk fejlődését napjainkig. A központi bizottság 1988 decemberé­ben megtartott 12. ülése értékelte az év gazdasági és szociális fejlődésének ered­ményeit és a gazdasági reform megvaló­sítását. Megtárgyalta az 1989. évi állami tervet, jóváhagyta a kormány programnyi­latkozatát és főleg azt a szándékát, hogy egy évvel meggyorsítsa a gazdasági me­chanizmus átalakítását. Döntött arról, hogy egy évvel korábban hívja össze a párt XVIII. kongresszusát, meghatároz-, ta a kongresszus előtti kampány fő voná­sait, s a CSKP KB Elnökségének és Titkárságának összetételét érintő további személyi cseréket hajtott végre. összegezve azt mondhatjuk, hogy ezek az ülések általában megfogalmazták a gazdasági és a társadalmi átalakításnak a feltételeink között alkalmazandó alap­vető koncepcióját. A CSKP Központi Bi­zottságának Elnöksége és Titkársága rendszeres figyelmet szentel határozatai megvalósításának. Eközben természe­tes, hogy a legfelsőbb párt-, állami és képviseleti szervek tovább fogják pontosí­tani és konkretizálni az átalakítás végre­hajtásának módját a társadalmi élet kü­lönböző területein. Ez egyidejűleg megkí­vánja a rugalmas reagálást a helyzet alakulására s az elért eredmények alap­ján a feltétlenül szükséges módosítások fokozatos végrehajtását. Minderre azért utalok, mivel azok, akiknek fenntartásaik vannak a párt politi­kájával szemben, valamint az ellenséges erők is, amelyeket intenzíven sarkall a nyugati propaganda, olyan nézeteket igyekeznek elterjeszteni, hogy nálunk a reform megrekedt, sémmi sem változik. ■> Különféle mendemondákat terjesztenek arról, hogy állítólag kiváró álláspontra he­lyezkedtünk a szovjetunióbeli reformokkal szemben, s célunk éket verni a szocialista országok közé, vagy megkülönböztetően osztályozni őket. Alapállásunk teljesen világos. Felelős­séget vállalunk hazánkban a szocializmus fejlődéséért, nemzetközi kérdésekben pedig hasonlók a céljaink, mint a Szovjet­uniónak és a többi testvéri országnak. Persze elérésükre konkrét feltételeinknek megfelelően törekszünk, hasznosítva ba­rátainknak, főleg az SZKP-nak a tapasz­talatait. Az átalakítást szocialista társa­dalmunk további dinamikus fejlődése, vi­lágviszonylatban a szocializmus helyzete és tekintélye erősödése nélkülözhetetlen előfeltételének tekintjük. A CSKP KB üléseinek eredményei s a jóváhagyott döntések, beleértve a személyi cseréket, pozitív visszhangra és támogatásra találtak nemcsak a párt­tagok, hanem a lakosság túlnyomó több­ségének körében és a Nemzeti Front szervezeteiben is. Támogatták őket a tár­sadalmi szervezetek kongresszusain és konferenciáin, a Nemzeti Front, a társa­dalmi szervezetek és a politikai pártok központi bizottsági ülésein. E tekintetben nagy jelentősége volt főleg az országos szakszervezeti konferenciának. A gyakor­latban azonban még nem sikerült a szó­beli támogatást teljes mértékben konkrét tettekre váltani. Ez a leggyengébb pont. Manapság elsősorban erre kell irányítani a figyelmet és igyekezetünket, s ez egy­ben a hírközlő eszközök fontos feladata. Ebben az egész korszakban és termé­szetesen manapság is nagy jelentősége van a szovjetunióbeli átalakításnak, főleg pedig az SZKP 19. országos konferenciá­ja határozatainak. Ezeknek a felhasználá­sával foglalkoztunk a CSKP KB Elnöksé­gében. Ezzel összefüggésben jóváhagy­tuk az olyan feladatok és intézkedések átfogó ütemtervét, amelyek összefüggnek főleg a CSKP XVIII. kongresszusa előké­szítésével és a gyakorlati politikával. Leküzdeni a korábban felgyülemlett problémákat Az átalakítás folyamatát nem szabadna leegyszerűsíteni, de sajnos ennek gyak­ran vagyunk a tanúi. Ez igen nehéz, sokak számára gyakran fájdalmas fordu­lat. Amint az a jóváhagyott döntésekből következik, sok vonatkozásban alapvető­en új szemléletnek és megközelítésnek kell érvényesülnie a kulcskérdésekkel kapcsolatban, beleértve a szocializmus­nak és tényleges értékeinek értelmezését is. Ez vonatkozik a szociális fejlődésre, a demokratizálás folyamatára, a nemzet­közi politika kérdéseinek megoldására is. Nem lehet mindent részleteiben előre meghatározni. A feltételek változnak, új bonyodalmak keletkeznek, számolni kell a nem csekély kockázattal, a hibák elkö­vetésének lehetőségével, vagyis annak szükségével is, hogy eljárásunkat bizo­nyos tekintetben kiigazítsuk, ha ezt az élet, a konkrét gyakorlat megkívánja. Egyszóval nincsenek részletes kész re­ceptjeink. Ez azonban ne nyugtalanítson bennünket, ez természetes, felelősségtel­jes folyamata a helyes megoldások, az előrevezető út keresésének és kipróbálá­sának. A jelen időszak bonyolultságát hatvá­nyozza az a körülmény is, hogy meg kell oldanunk számos olyan, korábban hosz- szú idő alatt felgyülemlett problémát, amely kiváltja az emberek bírálatát és elégedetlenségét. Látnunk kell azonban, hogy nem a szocializmust bírálják, hanem a hazai piacon és a szolgáltatásokban egyaránt előforduló fogyatékosságokat, a tudományos-műszaki fejlődés lemara­dását, a termelésben, valamint a szállítói­megrendelői kapcsolatokban tapasztal­ható hiányosságokat, a különféle bürok­ratikus megnyilvánulásokat és társadal­munk visszás jelenségeit. Fel kell adni bizonyos szokásokat, be­idegződéseket és azt az elképzelést, hogy, mindent megoldanak majd a központi, szervek döntései. Sajnos, ezek az elkép­zelések elég mély gyökereket vertek. Hat az a körülmény is, hogy az átmenet időszakában élünk. Feladatunk az, hogy ne engedjük meg azoknak a problémák­nak egybekapcsolását az átalakítás és a demokratizálás folyamatával, amelyek­nek mélyebb, főleg a korábbi fejlemé­nyekkel összefüggő okaik vannak, s ame­lyeknek elmélyülésére hatnak külső befo­lyások is. Ellenkezőleg, a párt irányvona­lának célja a problémák leküzdése a tár­sadalmi élet minden szférájában, az új mi­nőségi szint elérése és az emberek szük­ségleteinek jobb kielégítése. Ez nem ér­hető el egy év alatt. Feltétlenül óvakod­nunk kell illúziók terjesztésétől. Szükség van a derekas, szívós munkára, mindany- nyiunk kitartására, áldozatkészségére és cselekvő részvételére. Senki sem lehet pártatlan megfigyelő vagy egyoldalú kriti­kus. Az átalakítás sikere attól függ, hogy megvalósításába bevonjuk-e az állampol­gárok legszélesebb rétegeit és megnyer­jük-e bizalmukat. Az időszerű feladatok mindenütt elsősorban határozott gyakor­lati tetteket, a problémák következetes megoldását, a társadalmi élet kérdései­nek szavahihető megválaszolását köve­telik meg. Sürgető igény az egyenlösdinek, az idegen munkára és a rá való hagyatkozás lélektani akadályának leküzdése, hogy helyettünk valaki más oldja meg a felada­tokat és a problémákat. Meg kell szüntetni az összhang hiányát a jövedelmek és a valós munkaeredmények között. A tényleges értékek által alá nem támasz­tott bérek folyósítása veszélyes dolog, gazdaságunk stabilitását fenyegeti. S en­nek komoly következményei vannak a ha­zai piac egyensúlyi helyzetével kapcsolat­ban is. Provokációk, konfrontációs kísérletek Az átalakításnak ahhoz k^ll vezetnie, hogy felkavarja az állóvizet, engesztelhe­tetlen harc induljon a tunyaság, a közép- szerűség, az élősködés, a szociális de­magógia ellen. Mindez természetesen sok embert érint majd, akik nem lesznek minden esetben hívei a változásoknak és nem tapsolják meg őket. A szociális igaz­ságosságnak és az átalakítás politikája érvényesítésének azonban nincs más út­ja. Ezt minden bizonnyal megértik és támogatják majd azok a becsületes em­berek, akik képesek és hajlandóak hozzá­járulni az átalakításhoz és a gazdaság fejlesztéséhez. Ezen túlmenően szá­munkra nem jelenthet kiutat a különféle ellátási és egyéb problémák megoldása a külföldi adósságállomány növelésével, indokolatlan dotálással és az infláció ten­denciáinak támogatásával. Jelenleg fontos probléma a szocialis­taellenes erőknek s a különféle formálód­ni és ellenzékként fellépni szándékozó csoportoknak aktivizálódása is. Akcióik Nyugaton széles körű támogatásra és segítségre találnak. Szervezésükben közvetlenül részt vesz a Szabad Európa, az Amerika Hangja stb. rádióállomás is. A szocialistaellenes erők tevékenységé­ben új jelenség, hogy a leplezett formáktól áttérnek a nyílt konfrontációs kísérletekre, beleértve a pszichológiai nyomást, a megfélemlítést, sőt, az olyan emberek­kel szembeni lélektani terrort is, akik a szocializmus hívei és nyilvánvalóan elí­télték tevékenységüket. Az utóbbi időben főleg a kulturális dolgozók és más értelmi­ségi csoportok körében , kísérletek történ­tek aláírási akciók szervezésére is, hogy céljaikat kikényszerítsék velük. A fiatalok tapasztalatlanságával és néha úttévesz- tésükkel is visszaélnek. Mi több, napjaink­ban a szocialistaellenes erők akcióihoz csatlakoznak különféle bűnöző elemek is. A nem legális csoportok taktikája az, hogy kétségbe vonják az állam jogát beavat­kozni azokkal szemben, akik megsértik az alkotmányt, a törvényeket és a közrendet. Nem szabad szem elől téveszteni a nem legális egyházi struktúráknak és egyes egyházi képviselők tevékenységét és azt a törekvésüket sem, amelynek célja, a hívők egy részének vallásos ér­zelmeivel való visszaélés. Alapvető köve­telmény, hogy az ilyen törekvésekkel szembeszegüljünk, mégpedig pártunknak az egyházakkal és a döntő többségükben társadalmunk fejlődéséhez becsületesen hozzájáruló hívőkkel kapcsolatos politiká­jának következetes megvalósításával. Aktivizálódnak továbbá egyes, 1968- ban vezető párttisztségeket betöltő egyé­nek is, akik meg akarják szervezni az ún. szocialista megújhodás klubját. Az átala­kítás előhírnökeiként tüntetik fel magukat, és arra törekednek, hogy elérjék szemé­lyüknek és az általuk korábban folytatott politikának a rehabilitálását. Az sem véletlen, hogy a januári provo­kációs akcióikhoz ki akarták használni a szocialista-ellenes erők a bécsi utótalál­kozó záródokumentumának aláírását is. Ez alkalom volt arra, hogy a nyugati országok egyes politikai körei új kam­pányt bontakoztassanak ki Csehszlová­kia, a párt és a szocializmus ellen, noha köztük is akadnak, akik reális álláspontot képviselnek. Álláspontunk egyértelmű: aláírtuk a záródokumentumot, cselekvően részt vettünk kidolgozásában, és teljesítjük. Szövegét nálunk nagy példányszámban kiadtuk. A helsinki konferencia Záróközle­ményével összhangban azonban nem tűrhetjük szocialista államunk szuvereni­tása megsértésének kísérleteit egyes nyugati politikai körök és hírközlő eszkö­zök által. Megnyerni a becsületes embereket Lakosaink túlnyomó többségének a szocialistaellenes erők és a nem legális csoportok akcióival kapcsolatos nézetei egyértelműek. Elmarasztalják tevékeny­ségüket, szorgalmazzák a rendet, a bé­kés, tevékeny munka feltételeit, igazodni kívánnak a kitűzött irányvonalnak, tehát az átalakítás és a demokratizálás irány­vonalának szelleméhez. Erről az útról nem hagyjuk magunkat letéríteni. Ez pár­tunk, kormányunk és a Nemzeti Front változatlan álláspontja. Feltétlenül élni kell a problémák határozottabb megoldá­sának minden lehetőségével. Ezeknek a problémáknak az objektív körülmények mellett számos szubjektív okuk is van, s az ellenséges erők ezeken törekednek élősködni. Ez elsősorban gazdaságunkra, a piaci stabilitásra, a gazdasági reform megvalósítására, döntéseink következe­tes teljesítésére vonatkozik. Ugyanakkor offenzív szellemben széles körű politikai párbeszédet kell folytatni mindazokkal, akik a szocializmus platformján állnak. Ez nem vonatkozik a megrögzött ellenségek­re. Meg kell nyernünk minden becsületes embert, foglalkoznunk kell a volt pártta­gokkal is, akiknek többsége igyekszik hozzájárulni a szocialista társadalom fej­lődéséhez. Meg kell nyernünk azokat az állampolgárokat is, akiket manipulálnak, akiknek tisztázatlan az álláspontja és szi­lárdítanunk kell az emberek meggyőző­dését, hogy helyes az általunk választott út, erőnkből telik a feladatok teljesítésére, az előforduló problémák eredményes megoldására. A politikai megközelítés természete­sen nem jelenti a törvényellenes cseleke­deteknek a közrend megsértésének, a becsületes emberek biztonsága veszé­lyeztetésének, zaklatásuknak és terrori­zálásuknak, a demokráciával palástolt megfélemlítésüknek elnézését. Annak megsértése eseteiben feltétlenül idejében alkalmazni kell a törvényt, tekintet nélkül arra, hogy kiről van szó. Ez nem a párt, s nem a nyomást gyakorló csoportok, hanem az állam és az illetékes állami szervek feladata. A hazai és a nemzetközi fejlemények hátterén szerepüket tudatosítaniuk kell a tömegtájékoztató eszközöknek, a sajtó­nak, a rádiónak és televíziónak is. Elisme­réssel szeretném nyugtázni eddig végzett munkájukat. Becsüljük azt, de itt sem lehetünk önelégültek. Vannak fogyaté­kosságok és nem csekély tartalékok. Van mit tökéletesíteni. Korunk mind többet követel. A tájékoztató eszközöknek az átalakí­tás és a demokratizálás folyamata eszkö­zévé, társszerzőivé kell válniuk és biztosí­taniuk kell a tárgyilagos nyilvános tájé­koztatást. Munkájukról nem egyszer szó esett a központi bizottság ülésein, főleg a 10. ülésén, továbbá a CSKP KB Elnök­ségének és Titkárságának ülésein, összefüggésben a nyilvános tájékoztatás elmélyítéséről és a nyitott politika gyakor­lásáról szóló dokumentummal. Tavaly fontos tanácskozást tartottunk önökkel, a tájékoztatóeszközök vezető dolgozóival is, tüzetesen foglalkozva a sajtó, a rádió és a televízió munkája hatékonyságának növelésével. Ez lehetővé teszi számom­ra, hogy figyelmemet néhány felette idő­szerű kérdésre és problémára összponto­sítsam. Megszilárdítani az emberek bizalmát A társadalmi élet egyéb területeihez hasonlóan az újságíróknak, a rádió és a televízió munkatársainak tevékenysé­gében is döntő fontosságú a hozzáértés, a meggyőző jelleg, a hitelesség és publi­cisztikájuk rugalmassága. Ezzel együtt a magas fokú politikai és állampolgári felelősségtudat a széles nyilvánosság tá­jékoztatásában, a hazánkban és a világban lejátszódó fejleményekkel kapcsolatos ál­lásfoglalásaikban. Nyilvánvalónak kell lennie, hogy a szocializmus talaján állnak. Napjainkban alapvető követelmény el­mélyíteni a tájékoztatóeszközök alkotó, konstruktív szervezőmunkáját, offenzív szellemben elősegíteni az emberek egy­séges hozzájárulását az átalakítás és a demokratizálás programjának és azok­nak a feladatoknak a teljesítéséhez, ame­lyektől elsősorban függ ennek a program­nak sikeres megvalósítása. A tájékoztató- eszközöknek közérthetően kell magya­rázniuk a gazdaságban és a társadalom életében végbemenő forradalmi változá­sok céljait, szilárdítaniuk kell az emberek bizalmát a párt, a Nemzeti Front és a szo­cialista állam politikája iránt. Fontos követelmény feltárni és általáno­sítani a pozitív példákat, szervezni a ta­pasztalatcserét, szembeszállni a borúlá­tással és a közömbösséggel, rámutatni a problémák megoldásának kiútjára és azokra a prioritásokra, amelyekre össz­pontosítani kell a dolgozók alkotó erejét. Ez természetesen semmiképpen sem jelenti a fogyatékosságok bírálatának szem elől tévesztését vagy jelentőségének csökke­nését. Pártoljuk a bírálat széles körű kibon­takozását. Viszont olyan bírálatról van szó, amely a dolgokat nem egyszerűsíti le, nem ítéli meg őket egyoldalúan, hanem-ellen­kezőleg - feltárja lényegüket, okaikat és összefüggéseiket. A tények pontosságára, hitelességére, a tényleges helyzet mélyre­ható ismeretére épül. Nem szabad csak gyors egymásután­ban feltárni a problémákat megfelelő kö­vetkeztetések levonása és a kiút megjelö­lése nélkül, ahogy az esetenként előfordul. Az ilyen megközelítés nem mozgósít és nem egyesít alkotó munkára, hanem kiala­kítja a kilátástalanság légkörét, csökkenti az emberek kezdeményezését és érdeklő­dését. A tájékoztatóeszközök figyelmének homlokterében továbbra is a gazdasági mechanizmus átalakítása álljon, önök tudják, hogy lezárult a vállalatok szerve­zeti struktúrája átalakításának első sza­kasza. Most folyamatban van a második szakasz, amelynek 1989. március 31-én kellene zárulnia. Ezt megelőzte a központ átalakítása. Jelenleg összesen 1539 álla­mi vállalat létesült, illetve jóváhagyták létrehozásukat. Ezekben dolgozik a ter­melési-műszaki és a forgalmi bázis alkal­mazottjainak több mint a kétharmada. Feladatunk jobban általánosítani az öni­gazgatási szervek és az igazgatók vá­lasztásának, s főleg gyakorlati tevékeny­ségüknek tapasztalatait az önelszámo­lásra és az önfinanszírozásra történő átállás feltételei között, amikor is érvénye­sül a társadalom és az emberek szükség­leteivel és érdekeivel összhangban álló egészséges szocialista vállalkozó­szellem. Ügyelni kell politikánk magyarázásá­nak kiegyensúlyozottságára. Alapvető irányunk természetesen a demokrácia el­mélyítése, de összhangban a kötelessé­gek teljesítésének tudatosításával. Párt-, állami, gazdasági és társadalmi viszony­latban a vezető dolgozóknak minden szinten és szakaszon felelniük kell azért, ami a hatáskörükbe tartozik. Nem lehet megbújni a párt háta mögött. Feltétlenül hangsúlyt kell helyezni az egységre és a kölcsönös feltételezettség- re, az átalakítás feladatainak, a szociális és a gazdasági fejlesztés tervfeladatai­nak, valamint a gazdasági és a szociális politikánknak megvalósítására. Ez megkívánja, hogy figyelmet szen­teljünk a társadalom gazdasági gondolko­dása fejlesztésének is. E tekintetben na­gyok a hézagok. Senki sem végez el helyettünk semmit sem, itt nincs helye a várakozásnak. Hangsúlyt kell helyezni a gazdasági feladatok teljesítésére, a ter­melés minőségének és hatékonyságának javítására, a tudományos-műszaki hala­dásra és az innoválásra, a költségek csökkentésére, a munkafegyelem és a szervezettség szilárdítására. Ez ha­laszthatatlan tennivaló. Annál sürgetőbb, mivel bizonyos kedvező tendenciák elle­nére az elmúlt esztendő eredményei, el­sősorban minőségi vonatkozásban, nem felelnek meg szükségleteinknek és lehe­tőségeinknek sem. Ezzel összefüggés­ben feltétlenül szükséges megvalósítani népgazdaságunk szerkezeti átalakítását, ami elősegítheti a sürgető ökológiai prob­lémák megoldását is. Gazdaságunk szer­kezeti változásai összefüggnek nagyobb mérvű beilleszkedésével a nemzetközi munkamegosztásba, valamint a KGST- országok együttműködésének lényeges tökéletesítésével. Semmi sem gátolja a nézetek tisztázását A tájékoztató-eszközökre fontos sze­rep hárul az 1989. évi terv céljainak megmagyarázásában. Tevékenységük- kel hozzá kell járulniuk a kitűzött feladatok következetes teljesítéséhez. Újra emlé­keztetni kell arra, hogy a gazdaság a leg­fontosabb harctér, amelyen eldől a társa­dalmi szükségletek kielégítése, amelytől a munkások, a földművesek, az értelmi­ség, minden lakossági réteg elégedettsé­ge függ. A tömegtájékoztató eszközöknek fon­tos szerepük van a XVIII. pártkongresz- szus előkészítésében. Sok vonatkozás­ban tevékenységüktől függ a társadalom­ban az alkotó, offenzív légkör kialakítása. Különösképpen felelősségteljes a szere­pük a fő kongresszusi dokumentumok nyilvános társadalmi megvitatásának, s ehhez hasonlóan a CSSZSZK új alkot­mánya politikai és jogi alapelvei megvita­tásának szervezésében. Ezzel számolni kell és erre gondosan fel kell készülni. A feladat az, hogy a tájékoztatóeszkö­zök a gyakorlatban segítsék a nézetek szocialista pluralizmusának és a társada­lomban a széles körű párbeszédnek érvé­nyesülését. Semmi sem gátolja azt, hogy teret biztosítsanak még a polemikus né­zetek tisztázásának is, minden olyan lelki- ismeretes nézetnek, amelynek célja az új utak keresése, hozzájárulás a társadalom további fejlődésével és a szocialista érté­kek szilárdításával összefüggő problémák és feladatok megoldásához. Viszont szük- (Folytatás a 7. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom