Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-20 / 43. szám, hétfő

ÚJ szú 3 1989. II. 20. A Szövetségi Gyűlés Elnökségének törvényerejű rendeletéről A nyugalom és a rend érdekében Amint már tájékoztattunk róla, a CSSZSZK Szövetségi Gyűlésének Elnöksége keddi ülésén megtárgyalta és jóváhagyta a közrend védel­mében hozott törvényerejű rendeletét. Zdenék Ceska akadémikust, a Szövetségi Gyűlés Népi Kamarája alkotmányjogi bizottságának elnö­két megkértük, ismertesse részletesebben ezt a rendelkezést.- Egyes olvasok bizonyara nem értik meg, mi a különbség a törvény és a törvényerejű rendelet között.- A csehszlovák föderációról szó­ló alkotmánytörvény 58. cikkelye szerint abban az időszakban, amikor a Szövetségi Gyűlés nem ülésezik, jogkörét elnöksége látja el. Többek között jogában áll törvényerejű ren­deletként olyan halaszthatatlan in­tézkedéseket foganatosítani, ame­lyekhez egyébként törvényre lenne szükség. A Szövetségi Gyűlés El­nökségének törvényerejű rendelete általános érvényű jogszabály, amelynek törvényereje van. A Szö­vetségi Gyűlés legközelebbi ülésé­nek kell jóváhagynia, ellenkező esetben hatályát veszíti.- A Szövetségi Gyűlés gyakorla­tában mikor válik szükségessé tör­vényerejű rendeletek jóváhagyása?- Tekintettel arra, hogy a Szövet­ségi Gyűlés teljes jogkörét tekintve nem szüntelenül működő szerv, né­ha törvényerejű rendelet szükséges ahhoz, hogy a CSSZSZK legfelsőbb államhatalmi szerve gyakorolhassa törvényhozó jogkörét. Az utóbbi idő­szakból ezt példázza a Szövetségi Gyűlés Elnökségének tavalyi szep­temberi törvényerejű rendelete, amely módosította és kiegészítette az állami ünnepekről, a munkaszü­neti napokról, az emlék- és jeles napokról szóló 93/1951 számú tör­vényt. Ez a törvényerejű rendelet október 28-át a CSSZSZK állami ünnepévé és egyúttal munkaszüneti nappá nyilvánította.- Miért kellett megszigorítani a közrend megbontását sújtó bünte­téseket?- Amikor tavaly a második felév­ben a Népi Kamarának és a Nemze­tek Kamarájának illetékes bizottsá­gai, valamint a Szövetségi Gyűlés Elnöksége megtárgyalta a CSSZSZK legfőbb ügyészének és a CSSZSZK Legfelsőbb Bíróságának jelentését a szocialista törvényesség helyzeté­ről, foglalkozott többek között az állampolgárok jogainak és jogos ér­dekeinek védelmével, az állampolgá­rok biztonságával, valamint a köz­rend helyzetével társadalmi fejlődé­sünk mai szakaszában. Ezzel összefüggésben megálla­pították, hatékonyabb intézkedése­ket kell foganatosítani a közrend javítására, hogy megakadályozzuk az állam- és szocialístaellenes akci­ókat, a vandalizmust, a garázdálko­dást és az erőszakos cselekede­teket. Ezeket a tapasztalatokat meg- erősítte azoknak a szocialistaelle­nes csoportoknak a közelmúltban többször is tapasztalt fellépése, amelyek fokozott mértékben meg­sértették a közrendet, az állampol­gárok biztonságát Prága központ­jában. A Szövetségi Gyűlés Elnöksége, figyelembe véve a közvélemény jo­gos észrevételeit, azokat a javasla­tokat, amelyeket a Szövetségi Gyű­lés szerveinek továbbítottak a köz­rend védelmének megszigorítását követelve, úgy döntött, hogy a cseh­szlovák föderációról szóló alkot­mánytörvény 58. cikkelye értelmé­ben törvényerejű rendeletet hoz a közrend védelmére.- Kérem, ismertesse részleteseb­ben a változásokat.- Változásokat eszközöltek a Büntető Törvénykönyvben, vala­mint a vétségekről szóló 150/1969. számú törvényben, a közrendet sér­tő cselekedetek büntetésére vonat­kozó rendelkezéseket illetően. A változások lényege, hogy emelke­dik a kiróható szabadságvesztési büntetés időtartamának felső határa és növekszik a pénzbüntetés haté­konysága is. A Büntető Törvénykönyv 156 a) §-a szerint eddig legfeljebb hathó­napi szabadságvesztésre ítélhették a hivatalos személy jogkörének gya­korlását akadályozó bűntetteket, no­ha az ilyen cselekedetekkel jelentős mértékben akadályozhatják vagy meghiúsíthatják a hivatalos személy jogkörének gyakorlását a közrend biztosításában. Az eddigi büntetés nem volt arányban a hivatalos sze­mély jogkörének gyakorlását akadá­lyozó más bűncselekményekkel sem. Ezért a szabadságvesztés idő­tartamának felső határát egy évre emelték. Ami a vétségekről szóló törvényt illeti, a 6. § szerint a közrendet sértő vétséget eddig három hónapig terje­dő szabadságvesztéssel vagy 5000 koronáig terjedő pénzbírsággal sújt­hatták. Tekintettel e rendelkezés ál­tal védett érdekekre, a szabadság- vesztés időtartamának felső határát hat hónapra, a pénzbírságét pedig 20 ezer koronára emelték. A módo­sításnak tehát az a célja, hogy job­ban segítse a megelőzést és növelje a pénzbüntetés hatékonyságát. Jogrendünk eddig nem tartalma­zott olyan rendelkezést, amely alap­ján büntethették volna azoknak a nyomtatványoknak készítőit vagy terjesztőit, amelyek tartalmukkal sértik a közrend megőrzésének álla­mi érdekét. Márpedig az ilyen csele­kedetek társadalomra veszélyessé­ge ugyanolyan, mint a vétségekről szóló törvény 6. paragrafusában megemlített cselekedeteké. Tekin­tettel arra, hogy az utóbbi időben az ilyen cselekedetek gyakoribbá vál­tak, ki kellett egészíteni a vétségek­ről szóló törvényt, miközben azokat a cselekedeteket, amelyek megfe­lelnek a büntető Törvénykönyvbe foglalt tényálladékoknak, továbbra is ezen rendelkezések szerint fogják büntetni. Köszönöm a beszélgetést. KAREL WALTER Felelőtlen és nyugtalanító események Az utóbbi napokban nyugtalan­sággal töltik el a lakosságot a névte­len fenyegető telefonhívásokról szó­ló hírek, amelyek elsősorban a Cseh Szocialista Köztársaság területén fordultak elő. A névtelen telefonálók kilétének felderítéséről folyó nyomo­zásról készített interjút a Csehszlo­vák Sajtóiroda és a Rudé právo. A kérdésekre dr. Jan Pavlík alezre­des, a CSSZSZK belügyi és környe­zetvédelmi minisztériuma közbizton­sági testületének nyomozási cso^ portfőnöke nyilatkozott. Az elmúlt héten az Észak-cseh­országi kerületi pártbizottság napi­lapjának, a Prúbojnak hasábjain megjelent egy rövid tájékoztató ar­ról, miszerint a közbiztonsági testü­letnek rövid idő alatt sikerült nyomá­ra bukkannia annak a három névte­len telefonálónak, - amint az kiderült Vladimír Francúz, Zdenék Svá- rovsky és Frantiáek Brecka voltak a tettesek - akik különböző középü­letekben esedékes robbantásokkal fenyegetőztek, többek között az Ústí nad Labem-i és a libereci kórházak­ban és áruházakban. Azonban több ilyen eset is előfordult. Tájékoztatna bennünket arról, hogy miként halad a nyomozás az eddig még felderítet­len ügyekben?- A Prűboj napilapban közölt tájé­koztató arról, hogy a fenyegető tele­fonhívásokkal kapcsolatban három személyt őrizetbe vettünk, megfelel a valóságnak. Mindezt szeretném kiegészíteni azzal, hogy ami a név­telen fenyegető telefonhívások elkö­vetőit illeti, az egész CSSZSZK terü­letén február 14-ig, összesen 15 esetet derítettünk föl, a tettesek kö­zül heten vizsgálati fogságban van­nak. Többek között az ilyen névtelen telefonhívás további „szerzőjét“ a szóban forgó bűncselekmény el­követésének alapos gyanújával Kut- ná Horában igyekszünk megtalálni, aki azzal fenyegetőzött, hogy a vas­útállomáson követ el robbantást.- Mi a célja az ilyen névtelen telefonhívásoknak? A fenyegetőzők mit akarnak így elérni?-A felderített esetek indítékait most igyekszünk megállapítani. Tet­tük következményeiből azonban ál­talánosíthatók az ilyen telefonhívá­sok bizonyos céljai. Nyilvánvaló, hogy az egyik indítéka az, hogy Az autópiac helyzetéről Amint arról olvasóinkat már pén­teki számunkban informáltuk, meg­változott a Skoda Favorit típusú sze­mélygépkocsi árusításának módja. Február 18-tól az elárusítóhelyek a jelentkezés sorrendjében veszik fel az igényléseket, mégpedig olyan mennyiségben, amennyi a gépko­csik tervezett szállítása. A Favorit iránti kereslet sokkal na­gyobb, mint a valós kínálat. így azu­tán az eladás körül sok helyen kü­lönböző spekulációk, üzletelés ala­kult ki és nemegyszer nagyon kínos jelenetekre is sor került. Az eladás szabályzását sok helyen egyes sze­mélyek, vagy kisebb csoportok ön­kényesen irányították. Az elégedettség azonban ezután sem lesz teljes. Az eladás szabály­zása szükséges ugyan, mivel a ke­reslet a becslések szerint 60 vagy akár 80 ezer Favorit is lehet ebben ,az évben, nem beszélve az egyéb típusokról. A fontos azonban az, hogy a tervek szerint 100 ezret gyár­tanak, s ebből 40 ezret exportálnak majd. (Tavaly a tervezett 38 ezer Favoritból csak 16 ezer került a pi­acra. Megnövekedett ugyan a ré­gebbi típusok gyártása, de mivel a behozatal is kevesebb volt a terve­zettnél, ezek a tények együttesen eredményezték azt, hogy jelenleg az autópiacon akkora hiány mutat­kozik.) Az idei évben külföldről 9000 La­da, 12 500 Oltcit, 1500 Dacia, 3100 Fiat 126 p és 3000 luxus kivitelű Opel Daewoo. Racer érkezik, ez utóbbi Dél-Koreából. Ezt a mennyi­séget a Mototechna dolgozói szeret­nék még bővíteni 2000 új Moszkvics és 2000 darab négyütemű motorral hajtott Wartburg behozatalával is, amelyekre azonban a szerződése­ket még nem kötötték meg. Minden bizonnyal sokkal több külföldi sze­mélygépkocsi is eladható lenne ná­lunk, erre azonban népgazdasá­gunknak először elő kell teremtenie a pénzeszközöket. (Rp) legalább is nyugtalanságot és ide­gességet idézzenek elő. Természe­tesen ennek a lakosság körében kiváltott félelem és nyugtalanság a következménye. Az ilyen fenyege­tőzéseket azonban jelentős anyagi kiadások is kísérik, hiszen ezek fel­derítése sok munkát igényel. A prá­gai metró üzemelése is szünetelt egy ideig, ez nagyon sok prágai lakost érintett kellemetlenül. Az utol­só ilyen telefonálást követően febru­ár 15-én több mint tíz percre le kellett állítanunk a közlekedést és kiürítettük a metró múzeumi állo­mását.-A Közbiztonsági Testület nagy erőfeszítéseket tesz e nagyon ko­moly bűncselekménynek minősülő tettek elkövetőinek felderítése érde­kében. Milyen büntetést kaphatnak?- Az említett következmények leí­rásából következik, hogy nagyon ve­szélyes cselekményekről van szó, amelyek elbírálása a Büntető Tör­vénykönyv idevágó cikkelyeinek ér­telmében történik. Az ilyen cselek­mények elbírálásakor, azok okozati oldalától eltekintve egyéb körülmé­nyekre is figyelemmel kell lennünk, például a bűnelkövető szándékaira. A névtelen telefonálók kibenlétének felderítése után azok a Büntető Tör­vénykönyv 199. §-a értelmében ri­asztó hírek terjesztése miatt fogha­tók perbe. A konkrét bűncselek­ményről és a büntetésről a bíróság dönt.- Még azzal kapcsolatban szeret­nék tájékoztatást kérni, hogy hol tart a nyomozás az Ústí nad Labem-i Kerületi Nemzeti Bizottság és a Vá­rosi Nemzeti Bizottság épületei kö­zötti térségben elkövetett robbantás ügyében?- A megállapított nyomok és az eddigi ismeretek szerint kitűztük a nyomozás néhány változatának fő irányait. Számos körülményt figye­lembe véve kell eljárnunk. Ilyenek például a szakértői vélemények, amelyek a felhasznált robbanóanya­gokkal kapcsolatosak és bizonyos támpontot jelentenek a robbanó­szerkezettel kapcsolatos ismerete­ink. Valamennyi lehetséges változat felderítésén nagy erőkkel dolgo­zunk. (Jirí Tomeá - ÖSTK) Az OPEC-olaj már nem a régi...(?!) Mi mással foglalkoznának az arab közgazdászok, mint az olajárak kö­rül kirobbant viták elemzésével. Fi­gyelmeztetnek arra, hogy az utóbbi öt évben a kőolajexportból szárma­zó bevételek csökkenése folytán ki­alakult helyzet „jól megtépázta“ az arab országok költségvetését és fi- zetésimérleg-aktívumát. Az elmúlt két év folyamán az évi 200 milliárd dolláros bevétel csaknem a negye­dére esett vissza, s az arab orszá­gok zömének - köztük a Perzsa­öböl menti termelőknek - jelentős kereskedelmi deficittel és eladóso­dással kell szembenézniük. Mint ismeretes, az árak fenntartá­sa és „tartósítása“ érdekében a Kő­olaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a 13 tagállam számára megszabja a napi termelést. Ezt az­zal a céllal teszi, hogy a túltermelést elkerülve az olaj számukra optimális árát tartani tudják. Az OPEC története szinte egy- végtében azoknak a manővereknek és manipulációknak a históriája, ahogy az egyes tagállamok megpró­bálták kijátszani a termelési kvótát. Szinte alig akadt olyan olajtermelő ország, amely programjainak finan­szírozása, a csökkenő ár kompen­zálása vagy a háborús kiadások fe­dezése érdekében ne lépte volna át ezt a határt. Az olajkartellen belüli megállapodás kijátszása vitát rob­bantott ki a tagállamok között. ' Október elején a szaud-arábiai minisztertanács is foglalkozott a fej­leményekkel, és nyilatkozatban kö­zölte: a továbbiakban az ország nem tekinti magára nézve kötelezőnek a hivatalos OPEC-kvótát, ha azt má­sok sorozatosan megsértik. A király­ság nem fagyasztja be termelését csak azért, hogy mások jól járjanak. A Perzsa-öböl menti arab orszá­gok együttes fellépése természete­sen nem maradt hatás nélkül. Az árak katasztrofálisan kezdtek esni. A 30 százalékos olajárzuhanás an­nál is érzékenyebben sújtotta az olajtermelő országokat, mert hiszen tavaly sem ez volt az egyetlen ár- csökkentés, s ez azt jelentette, hogy a 13 OPEC-ország olajból származó bevétele 5 milliárd dollárral lett keve­sebb. És következett négy tanácsko­zás. A rijadi ülés közvetlenül meg­előzte azt a madridi értekezletet, amelyen az OPEC ár-, illetve straté­giai bizottságának 8 tagállama talál­kozott. A rijadi tanácskozáson az öböl menti országok a napi termelés felső határát 17 429 000-19 000 000 hordóban állapították meg, ami a je­lenlegi kvótához, azaz a 15 millió 60 ezer hordóhoz viszonyítva, „némi“ emelkedést mutat. A Madrid előtti konferencia másik jelentős kompro­misszuma az volt, hogy többé-ke- vésbé elfogadták Iraknak azt a kö­vetelését, hogy Iránnal együtt azo­nos mennyiséget termeljen. Az OPEC-nek „mentőövet dobó" rijadi tanácskozás után megnőtt az érdek­lődés a madridi összejövetel iránt, amelyet azzal a céllal hívtak össze, hogy rendet teremtsen a szervezet november 21-re összehívott bécsi értekezlete előtt. A madridi tanács­kozás legfontosabb napirendi pontja a kvóták újbóli rendezése volt. Az öböl menti olajsejkek itt is előterjesz­tették a Rijadban körvonalazott el­képzelést. Végül nem született érde­mi döntés a tagállamok exportlehe­tőségének felső határáról. A bécsi találkozó előtt négy nappal az ár- és a stratégiai bizottság újabb kísérletet tett a kőolaj-kvóták meghatározá­sára. Maratoni hosszúságú, 12 napos bécsi értekezletükön az OPEC olaj­minisztereinek sikerült megállapod­niuk a termelési kvótákban és az árban. Szeretnék, ha egy hordó olaj ára továbbra is 18 dollár lenne, mi­közben a szabadipaci árak 10-14 dollár körül mozognak. Ami a kvótá­kat illeti: az Irak és Irán között augusztusban megkötött tűzszünet után mintha véget ért volna az or­szágok kvótaháborúja is. Irán a többi tagállam megelégedésére bele­egyezett, hogy Irak megengedett termelése az övével azonos legyen, igaz, elérte azt is, hogy e kvótát emeljék napi 2,4 millió hordóról 2,6 millióra. Kétéves zűrzavar zárult le ezzel az OPEC-en belül. A megállapodás után a nigériai Rilwanu Lukman, az OPEC elnöke egy brit tévéállomás­nak adott interjújában kijelentette: „A napi 18,5 millió hordós exportpla­fon és a hordónkénti 18 dolláros ár elérése- nem napok, hanem inkább sok-sok hónap eredménye lesz“. A független olajpiaci szakemberek Lukman nyilatkozatát túlságosan is optimistának tartják: szerintük az ár­szint aligha emelkedhet hordónként 13 dollár fölé. De, mint a későbbiek­ben kiderül, az optimizmus győzött. Az OPEC befolyása az olajárakra ráadásul korántsem a régi. A szer­vezet részesedése a világ kőolajter­meléséből már nem éri el a 27,5 százalékot sem. Az OPEC tavalyi bevétele 80 millió dollár körül volt, 12 milliárddal kevesebb, mint az elő­ző évben. Február első napjaiban London­ban tartották azt az értekezletet, amelyen a 13 tagú OPEC és a nem tag kőolajtermelők kapcsolataival foglalkoztak. A tanácskozáson a Szovjetunió megfigyelőként vett részt. Arab olajipari körökben üdvö­zölték a szovjet lépést, emlékeztet­ve, hogy a hetvenes években a Szovjetunió elítélte ugyan a kőola­jat drágító fejlődő államokat ostoro­zó nyugati országokat, de abban, hogy eközben meggyengült az OPEC piaci helyzete, végső soron szerepet játszott a szovjet kőolajex­port bővülése is. A szintén jelentős olajtermelő Nagy-Britannia mind a mai napig nem híve az OPEC- tagokkal való együttműködésnek, de a tanácskozás színhelyének megvá­lasztása elkerülhetetlenné tette, hogy a brit illetékesek legalább „odafigyeljenek“. Az együttműködés esélyei két­ségkívül javultak, mert az olaj ára hosszú idő után emelkedni kezdett a világpiacon, mégpedig azért, mert az OPEC a jelek szerint közeledett a decemberben megállapított maxi­mális összexport-kvótájához, a napi 18,5 millió hordóhoz. A szervezet decemberi exportja napi átlagban még 22,76 millió hordó volt, január első felében azonban már csak 19,35 millió hordó. Január végén a New York-i tőzs­dén 13 havi rekordot döntöttek a kő­olajárak, a februári határidős üzle­tekben az átlagár hordónként 19,21 dollárra emelkedett. Amszterdam­ban az OPEC-olajra irányadó Dubai Light szabadára egy hét alatt 53 centtel, 14,68 dollárra emelkedett. Igaz, a márciusi és az áprilisi határ­idős jegyzések már alacsonyabbak, s ez arra utal, hogy a piaci szakem­berek nem várnak hosszan tartó ármozgást fölfelé. Várható, hogy ko­ra tavasszal az árak lassacskán visszatérnek az utóbbi egy-két év­ben megszokott, hordónkénti mint­egy 10-14 dolláros szinthez. M. G. A topol canyi járási tudományos-műszaki ifjúsági klubnak és a Ludanicei Agroké­miai Vállalat SZISZ-alapszervezetének együttműködésével egy évvel ezelőtt kezdődött meg Poluzanyban egy kis vízerőmű építése, amely befejezéséhez közeledik. A ludanicei fiatalok kezdeményezték, hogy a poluzanyi régi malmot - amely a Nyitra folyó mellett található - alakítsák át erőművé. Az 1,5 millió korona ráfordítással kivitelezendő beruházás költségei két éven belül térülnek meg. A képen Ondrej Őtefanka, Miroslav Farkas, Stanislav Sajko s Dániel Hayden a turbinafordulatszám-szabályozásról beszélget. (Pavel Neubauer felvétele - CSTK)

Next

/
Oldalképek
Tartalom