Új Szó, 1989. február (42. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-18 / 42. szám, szombat
A szocialista országok egyoldalú leszerelési lépéseiről, valamint a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának a két tömb európai fegyveres erőinek arányát tartalmazó nyilatkozatáról a Rudé právo, a Pravda és az Új Sző szerkesztősége ankétot rendezett olvasói számára. A telefonon és levélben beküldött kérdések jelentős része elég szűk témakörre vonatkozik. Mai számunkban közöljük élvonalbeli katonai szakértőink válaszainak első részét. Az érdekelne, államunk mennyit költ évente fegyverkezésre, s koronában számítva milyen összeget tesznek ki a bejelentett csökkentések? Vidlák Jaroslav, Nővé Strasecí, Rudolf Zeman, Prága 6, Karéi. Mervart, Deőín, Ales Dvorak, Prága 8 és mások VÁLASZOL: Staniszlav Pohoral ezredes. Jelenleg különbözőek a nézetek arról, hogy mit kell besorolni a védelemre és biztonságra fordított kiadások közé, s nemcsak a különböző társadalmi rendszerű államok, hanem az egyes szocialista országok között is. Egyes államokban, főleg a kapitalista országokban, például a fegyverekre és haditechnikára fordított kiadásokat a beruházásokhoz sorolják, ezzel szemben a csehszlovák népgazdasági felmérésekben ezeket az eszközöket az anyagi-műszaki ellátottsághoz számítjuk. Az 1989. évi állami költségvetési terv javaslatában, amely a sajtóban a múlt év december 14-én jelent meg, az áll, hogy az állami tervvel összhangban a védelem és biztonság nem beruházásos szükségleteire 1989-ben 28,4 milliárd koronát fordítunk, vagyis az állami költségvetés kiadásainak 7 százalékát. Az Állambiztonsági Tanács úgy döntött, hogy 1989-ben és 1990-ben a védelmi kiadások az 1988-as év szintjén maradnak. A csökkentések nagysága: többet tesz ki, mint a 8. ötéves tervidőszak első három évében az ökológiai beruházásokon végzett munkák terjedelme. A Szovjetunió fegyverzetében léteznek az úgynevezett tengeralattjáró elleni cirkálók, amelyek helikoptereket és függőlegesen startoló JAK 38-asokat hordoznak. Az erók arányáról szóló táblázatokban hová sorolták ezeket az úszóműveket, amelyeket a Nyugaton többrendeltetésű repülógép-anyaha- jóknak neveznek? Jaroslav Malec, Prága 4. VÁLASZOL: Alexander Zbúr ezredes. Tekintettel arra, hogy a szóbanforgó tengeralattjáró elleni cirkálók rendeltetése specifikusan korlátozott (kizárólag a tengeralattjárók megsemmisítésére szolgálnak), a táblázatokban nem szerepelnek önállóan, hanem a nagyobb felszíni hajók közé vannak besorolva. Szó esik a Varsói Szerződés és a NATO harci tulajdonságainak kü- lönbözóségéröl. Ez azt jelenti, hogy a NATO technológiailag előnyben van? Hogy korszerűbb fegyverekkel rendelkezik? Milyen a viszony a fegyverek és katonák mennyisége és minősége között? Pavel Medonos, Brno VÁLASZOL: Stanislav Pohoral ezredes. A NATO, illetve a Varsói Szerződés hadseregeiben rendszeresített egyes fegyverfajták harci kvalitásainak különbségéről jogosan beszélnek. Minden ország olyan haditechnikával látja el hadseregét, amely megfelel általános gazdasági, s nyilvánvalóan tudományos-műszaki fejlettségének, valamint történelmi tapasztalatainak. De nem lehet egyértelműen azt állítani, hogy a NATO fegyverei minden területen korszerűbbek lennének, s hogy minden területen technológiai fölényben lenne. Az USA és a NATO a technológiai előnyt a saját stratégiai céljai közé is besorolja. Az új fegyverek kutatására, fejlesztésére és kipróbálására 1988-ban csupán az Egyesült Államok 36,3 milliárd dollárt költött, az NSZK pedig 2,7 milliárd márkát. Tekintettel arra, hogy a katonai-stratégiai egyensúlyt meg kell őrizni, a Varsói Szerződés országainak arra kell törekedniük, hogy hatékonyan használják ki a korszerű technológiákat hadseregeik felszerelése során, figyelembe véve a sokéves tapasztalatokat például a páncélosok, a tüzérségi technika előállítása során. Ugyancsak nyilvánvaló, hogy az egyes modern fegyverrendszerek lehetővé teszik a kiszolgáló személyzet csökkentését, másrészt viszont ez rendkívül magas követelményeket támaszt a személyzet műszaki felkészültségével kapcsolatban, valamint a karbantartást és javítást szolgáló berendezésekkel szemben is. Mindezek a tényezők szorosan összefüggnek, ezért figyelembe kell őket venni, ha objektívan akarjuk mérlegelni az erőviszonyokat. Tömören szólva: Bizonyos fegyvórtí- pusoknál minden fél rendelkezik többé- kevésbé tökéletesebb fegyverrendszerrel. Az egyensúly megőrzése érdekében a minőséget mennyiséggel is ellensúlyozzák. A Varsói Szerződés országai közül miért a Csehszlovák Néphadseregnél van a vezérkarban százalék- arányban számítva a legtöbb tiszt, s ez Európában a negyedik helyet jelenti. Martin Tuma, Prága VÁLASZOL: Jirí Svoboda ezredes. A sajtóban a vezetési szervek számának arányát hasonlítottuk össze, nem pedig a vezérkari tisztek számát. Ebben az összehasonlításban a parancsnoki szervek egyes elemei összesítve szerepelnek, magukbanfoglalják mind a vezérkarokat, mind pedig a nemzetvédelmi minisztériumok egyéb főhatóságait. Ebbe beleszámítottuk az említett szervek működését biztosító egységeket, a tudományos kutató alapnál szolgáló tiszteket, valamint azokat a személyeket, akik készültség esetén az alacsonyabb vezetési szinteket erősítik. Hadseregünk bejelentett csökkentése a tervezett vagy a valódi állományt érinti, hiszen tudvalévő, hogy nálunk hiány van a hivatásos katonák terén. Vladimír Viktorín, Bratislava VÁLASZOL: Antonín Vanék alezredes. A személyi állomány és a fegyverzet csökkentésére, valamint a Csehszlovák Néphadsereg szervezeti változásaira vonatkozó bejelentett intézkedés alapján mind a tervezett, mind a valódi állományt csökkentjük, a harci egységeknél 12 ezer fővel, a kiszolgáló egységeknél 8 ezer fővel. Ezzel párhuzamosan a néphadsereg építőipari szervezeteit 20 ezer katonával erősítjük meg. Igaz az, hogy a Csehszlovák Néphadseregben a szükségesnél kevesebb a hivatásos katonák száma. Ezért a most elfogadott intézkedések keretében nem számolunk azzal, hogy felmentjük őket az aktív szolgálat alól. A katonai iskolákon, például a katonai gimnáziumokon csök- kentik-e a hallgatók számát? Stanislav Jendrisák, Őadca VÁLASZOL: Alexander Zbúr ezredes. A katonai iskolák hallgatóinak és diákjainak számát nem fogjuk csökkenteni, a katonai gimnáziumokban sem, mivel mint az előző kérdésben szó volt róla, nálunk kevés a hivatásos katona. Ebből ered az a szükséglet, hogy a katonai iskolákban továbbra is megfelelő számban kell képezni a felkészült kádereket. Viszont a katonai iskolákban szervezési változásokra kerül sor, így például összevonunk egyes katonai középiskolákat, egyrészt takarékossági szempontból, másrészt a hatékonyság növelése érdekében. A csehszlovák leszerelési lépések közzétett adataiból látszik, hogy a lakosság arányához viszonyítva hazánknak van a legnagyobb hadserege Európában. Mi indokolja ezt? Oldrich Kapler, Prága 4, Martin Tuma, Prága és mások VÁLASZOL: Miloslav Komin ezredes. Csehszlovákia a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán fekszik. Katonai szempontból ezt az állapotot úgy lehet kifejezni, hogy a Csehszlovák Néphadsereg alkotja a Varsói Szerződés első védelmi vonalát. A Csehszlovák Néphadsereg állományának nagysága történelmi indokokra vezethető vissza. Meg szeretném említeni, hogy Csehszlovákia fennállása alatt soha senkit sem fenyegetett. Csehszlovákiát viszont igen. Ezért hadseregünknek rendelkeznie kellett a megfelelő fegyverzettel és személyi állománnyal. Az érdekesség kedvéért meg lehet említeni, hogy 1919-ben a csehszlovák hadseregben 234 648 fő szolgált, az 1938-as mozgósítás előtt pedig 195 000 fő. A Csehszlovák Néphadsereg személyi állományának jelenlegi nagysága az objektív szükségletekből fakad. Ez pedig államunk szuverenitásának és függetlenségének biztosítása, a felelősség a szocializmus védelméért. A Csehszlovák Néphadsereg eme fő feladatain túlmenően jelentős segítséget nyújt a népgazdaságnak, különösen az építőiparban. Amíg a Nyugaton nem változik a katonai helyzet, vagyis amíg nem születik megállapodás konkrét leszerelési intézkedésekről, a Csehszlovák Néphadseregben továbbra is magas szinten kell tartani a harckészültséget. Mennyi szovjet katona van hazánk területén, s hogyan megy majd végbe az állományok csökkentése? Ki finanszírozza a szovjet katonák itt-tartózkodását? A mi hadseregünk nem képes teljesíteni az ő funkciójukat? Josef Luka, Mníchovo Hradisté, Jan Brocky, Prága 4, Václav Kuőera, Prága 4 VÁLASZOL: Jirí Svoboda ezredes A szovjet hadsereg egységei ideiglenesen állomásoznak a CSSZSZK területén, a két ország kormányának 1968-ban kötött szerződése alapján. E szerződés értelmében a szovjet katonák itt-tartózko- dásának költségeit teljes mértékben a szovjet fél fedezi. Ezek az egységek hazánk, valamint más varsói szerződésbeli országok területén az NSZK-ban telepített NATO-erők ellensúlyaként tartózkodnak. A hazánkban állomásozó szovjet egységeket a katonai* konfrontáció szintjének csökkentése keretében részlegesen kivonják és átszervezik. Az idén Csehszlovákiából négy önálló szovjet alakulat távozik: egy deszantzászlóalj, egy utászzászlóalj, egy vegyvédelmi zászlóalj és egy gépkocsizó zászlóalj. Ezenkívül a középső szovjet hadseregcsoport két hadosztályát úgy szervezik át, hogy kifejezetten védelmi jelleget kapjanak. 1989- ben a szovjet hadsereg 1500 katonáját, 192 tankját és 20 harci repülőgépét vonják ki Csehszlovákiából. 1990-ben ez a folyamat folytatódik. Kivonnak egy páncélos hadosztályt, más kötelékeket pedig védelmi jellegűvé szerveznek át. További 3800 katonát és 516 harckocsit vonnak ki. Tehát 1989-ben és 1990-ben összesen egy harckocsihadosztály és négy önálló zászlóalj távozik összesen 5300 fővel, valamint 708 harckocsi és 20 harci repülőgép. A hagyományos szovjet erők kivonása a Varsói Szerződés országaiból 3-4 hónapon belül megkezdődik. A Varsói Szerződés és a NATO erőiről az összehasonlító adatok tartalmazzák-e már a bejelentett csökkentéseket is? Az összehasonlításban hiányolom azt, hogy nem tünteti fel az Európában állomásozó amerikai erók ellensúlyozásaként a Varsói Szerződés országaiban telepített szovjet csapatokat. Karéi Mrkvicka, Prága 10 VÁLASZOL: Antonín Vanék alezredes A honvédelmi miniszteri bizottság nyilatkozatában szereplő adatok még nem tartalmazzák a bejelentett csökkentéseket. A Varsói Szerződés országaiban a szovjet egységeket az illető országok és a Szovjetunió közötti kétoldalú szerződések alapján telepítették, az Európában lévő amerikai csapatok ellentételeként. Hangsúlyozni kell, az USA fegyveres erői mellett kanadai, továbbá brit, holland és belga csapatok is vannak az NSZK területén. Ezek számáról a honvédelmi miniszteri bizottság nyilatkozata közelebbit nem közöl. A szocialista országok területén lévő szovjet erők - amelyek ellensúlyozzák az NSZK-ban telepített NATO-csapa- tokat - a Szovjetunió európai fegyveres erőiről szóló átfogó adatok között szerepelnek. KIS NYELVŐR Szabatosabb mondatokat! Az utóbbi időben mintha megszaporodtak volna a magyar lapokban - a hazaiakban és a magyarországiakban egyaránt - a hevenyészve fogalmazott, pongyolán szerkesztett mondatok. íme, egy csokorra való belőlük! „A beruházási költség sokkal több, mint számítottuk.“ A második tagmondatnak, vagyis a hasonlító mellékmondatnak a szerkesztésével bizony baj van: nem szabatos. Először is, a számítottuk tárgyas ragozású igealak egyáltalán nem indokolt benne, hiszen még határozatlan tárgy sincs egyik tagmondatban sem, nem hogy határozott volna. Itt tehát csak az alanyi ragozású számítottunk jöhet tekintetbe. De még .így is hiányos lenne ez a tagmondat: hiányzott belőle a számít ige megszokott határozója, hiszen itt nem a 'számolást végez valamivel kapcsolatban’ jelentésben szerepel ez az ige, hanem ebben: számol valamivel, számításba vesz valamit. Tehát a számít mellett ott kell lennie annak is, mire számítunk. Ebben az esetben: mennyire számítunk. Helyesen tehát: A beruházási költség sokkal több lett, mint amennyire számítottunk. ,,Támogatásukat fejezték ki az elhangzottak iránt.“ Nem kell bővebben bizonygatnunk, hogy ez a mondat torzszülött. Elsősorban a támogatást kifejez szókapcsolat szokatlan. Támogatásunkról esetleg biztosíthatunk valakit, de valamit, az elhangzottakat nem. S az elhangzottakirántnévutós szerkezet sincs helyén ebben a mondatban, mert érdeklődést tanúsíthatunk ugyan az iránt, ami elhangzott, de támogatásunkat nem fejezhetjük ki. Az egész mondatot át kell szerkeszteni, ha azt akarjuk kifejezni, ami a fogalmazójának nem sikerült, hogy tudniillik valakik, a hallgatók kifejezték, hogy elősegítik az elhangzott tervek, javaslatok vagy hasonlók megvalósítását. A javítás többféleképpen is elképzelhető. Vagy így: Támogatásukról biztosították az illetékeseket az elhangzottakkal kapcsolatban. Vagy így: Kifejezték, hogy támogatják az illetékeseket az elhangzott javaslatok megvalósításában. Esetleg így: Felajánlották támogatásukat a szóban forgó javaslatok megvalósításával kapcsolatban. „Még ma sem tudnak határozott véleményt foglalni“ - írja egy szerző bizonyos szakemberekről. A véleményt foglal kifejezés sem tartozik a megszokottak közé, mint azt már bizonyára megállapították. Van állást foglal kifejezésünk, s van véleményt kialakít, véleményt formál, véleményt alkot is. Valójában két szerkezet keveredett össze a szerző írásában. Ha a vélemény főnévvel akarta kifejezni a tárgyat, akkor az alkot, formál, kialakít igék közül kellett volna kiválasztania valamelyiket. Például: Még ma sem tudnak határozott véleményt alkotni. A foglal igéhez itt az állást főnévi tárgy járulhatna, hiszen az állást foglal már állandósult kifejezésünk. Ezeknek a tagjait pedig általában nem cserélhetjük fel másokkal. Helyesen tehát így szerkeszthető meg a mondat: Még ma sem tudnak határozottan állást foglalni. ■ „Beszélt a járás lakosságának ellátási gondjairól, sőt a szolgáltatások javításának szükségességét is kiemelte, főként a vendéglőkben.“ Ebből a mondatból arról értesülhet az olvasó, hogy a szónok főként a vendéglőkben hangsúlyozta a szolgáltatások javításának szükségességét, noha másról van szó. Arról, hogy elsősorban a vendéglői szolgáltatásokat kell javítani. Vigyáznunk kell hát az úgynevezett hátravetett határozók használatával; ahol ezek - mint itt is - félreértést okoznak, ott alkalmazzunk jelzős szerkezeteket. Tehát: Beszélt a járás lakosságának ellátási gondjairól, sőt a szolgáltatások javításának - főként a vendéglői szolgáltatásoknak - a szükségességét is kiemelte. JAKAB ISTVÁN Hadarás A nyelvművelő szakirodalomnak mostohagyermeke a beszédművelés. Ejtsünk most néhány szót a gyakori beszédhibák közül a hadarásról! Beszédünk gyorsaságát egyrészt egyéni sajátosságok (adottság, gondolkodásmód, temperamentum), másrészt külső tényezők (beszédkörnyezet, a beszéd tárgya, műfaja, hangulati tényezője) határozzák meg. A mindennapi beszédben az átlagos beszédtempó napjainkban jelentősen felgyorsult, s ez hozza magával a figyelmetlen, gyors beszéd négativ következményét, a hadarást. A gyors beszédű emberek közül nem nevezünk mindenkit hadarónak, csak azt, aki a szavak bizonyos hangjait, szótagjait helytelenül képezi: megrövidíti, összemossa vagy kihagyja. Különösen gyakori ez a hiba az általános iskola alsóbb osztályaiban. Ha ezt a jelenséget tapasztalja a nevelő, érdemes odafigyelnie a gyerek életkörülményeire, az esetleges személyiségzavarra vagy a családi élet harmóniájának hiányára, mivel a beszédhiba oka gyakran ezekben keresendő. Mi azonban most maradjunk a nyelvi leírásnál. Az egyik gyakori hiba az egyes hangok közötti időtartamkülönbség elmosódása, a hosszú hangok megrövidülése, amikor ilyen szavakat ejtünk: ahoz képest, kelemes idő, eben a helyzetben, foró tea stb. A másik tipikus hiba egyes hangok elnagyolt képzése vagy éppen kivetése (főleg hangsúlytalan helyzetben): imperiazmus, szocilízmus, need kiló sajt stb. Időnként olyan nagyfokú lehet ez a torzulás, hogy a beszéd már-már érthetetlenné válik. A hadarás olyan beszédhiba, amely viszonylag könnyen javítható, mégpedig nagy akaraterővel, figyelmes, lassú beszédtempóval, olvasással. Az iskolában célszerű rövid verseket olvastatni a hadaró gyerekekkel, mert ilyenkor jobban lehet érezni a beszéd lüktetését. Ha már jól megy a helyes olvasás, napok, hetek múlva lehet gyorsítani az ütemet, lehet hosszabb szövegre átváltani. Sokat segíthet a ..túlartíkulálás“ is; vagyis az ajkak nagyobb mérvű mozgatása, ez tudniillik fékezi a gyors beszédet, és egyúttal a jobb érthetőséget is elősegíti. kovACSZITA lhatjuk-e valaminek a következményét? Ennek a következményét még ma is isszuk - panaszolta valaki. Vajon hogyan jött létre ez a, legalábbis, furcsa kifejezés? Nyilvánvaló, hogy két szókapcsolat keveredett benne össze: a valaminek a következményét viseli és a megissza a levét valaminek. Az utóbbi állandósult szókapcsolat jelentése: viseli valaminek a kellemetlen következményeit, megszenved, meglakol, megbűnhődik valamiért, megkeserüli. Nem tarthatjuk egészen helyesnek a következőképpen kijavított mondatot sem: Ennek a levét még ma is isszuk. Bár feltételezem, hogy nyelvművelőink egy része ezt a megfogalmazást nem minősítené hibásnak, holott az átvitt értelmű szókapcsolatban eredetileg nem az iszik ige, hanem igekötős alakja, a megiszik szerepel. Például: majd megiszod még a levét ennek; meg is itta a levét a szerencsétlen; »vigyázz, meg ne idd a levét! stb. Valaminek a következményét sem inni, sem meginni nem lehet. Valaminek a következményét viseljük, vagy ha netán nagyon súlyos ez a következmény, azt is mondhatjuk: ennek a következményét még ma is nyöqjük. MAYER JUDIT ÚJ SZÚ 4 1989. II. 18. Válaszolunk a Rudé právo, a Pravda és az Új Szó olvasóinak kérdéseire Mi érdekli önöket az európai hagyományos leszerelésről?
