Új Szó, 1989. január (42. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-04 / 3. szám, szerda

ÚJ szú 3 1989. I. 4. Egyesült Államok Felújította munkáját a demokrata többségű törvényhozás (CSTK) - Január 3-án megkezdte tevékenységét az USA tavaly no­vember 8-án megválasztott 101. Kongresszusa. Novemberben újjá­választották az egész képviselő­házat és a szenátus egyharmadát. A képviselőházban 262:172, a sze­nátusban 55:45 az arány a demok­raták javára, vagyis 1983 óta folyta­tódik az a különös helyzet, hogy a republikánus elnöknek olyan Kongresszus a partnere, melynek mindkét házában a demokraták van­nak többségben. Kongresszusi előkészületek (ŐSTK) - Január 6-a és 8-a között Majna-Frankfurtban kerül sor a Német Kommunista Párt IX. kongresszusára. A Neue Presse nyugatnémet lap ebből az alkalomból interjút készített Herbert Miessel, a párt elnökével, aki egyebek közt elmondta: a párt soraiban példátlan méretű véleménycsere tapasztalható. A párttagok megpróbálnak választ adni a kilencvenes évek kihívásaira. A vezető­ség élénk vitát folytat a kommunista párt mai feladatairól és céljairól - hangsúlyoz­ta Mies. Ezzel összefüggésben rámuta­tott, hogy a párton belül eltérő vélemé­nyek tapasztalhatók. Míg az egyik fél szerint a párt tevékenységében alapvető fordulatra van szükség, addig jelentős azoknak a száma is, akik továbbra is ragaszkodnak az eddigi célkitűzésekhez. A különböző álláspontok ellenére azon­ban szó sincs széthúzásról. A Kongresszus tevékenységének kezdeti szakaszára esik az Egyesült Államok elnökének és alelnökének január 20-i beiktatása. Ezzel a jelen­tős eseménnyel kezdi el tevékeny­ségét az új amerikai kormány. Az adminisztráció több mint 12 ezer vezető tisztséget fogial magába, s végső soron bizonyos módon kiha­tással van kb. 4 millió állami alkal­mazottra. A Kongresszus első ülésének to­vábbi fontos eseménye lesz az el­nök által előterjesztendő üzenet az Unió helyzetéről, amely valójában az elnök bel- és külpolitikájának alapvető programja. Az USA első Kongresszusát 1789-ben, vagyis éppen 200 évvel ezelőtt választották meg. (ŐSTK) - A brit hadügyminisztéri­um jelentést dolgoztatott ki, amely megállapítja, hogy Nagy-Britannia képes saját „csillagháborús" rend­szert kifejleszteni. Ezt a The Times című brit napilap közölte. A 18 hónapig tartó munkák után a brit katonai szakértők egyetérte­nek abban, hogy Nagy-Britannia a meglevő fegyverek, elsősorban a Sea Wolf és a Starstreak típusú rakéták felhasználásával kiépíthetné esetleges saját űrfegyverrendszerét. A lap ezzel kapcsolatban közölte, a brit rendszert egész Nyugat-Euró- pában alkalmazhatnák. Ezzel erősí­tenék az amerikai „csillagháborús“ rendszert, amelynek kifejlesztését Ronald Reagan elnök 1983 óta szorgalmazta, figyelmen kívül hagy­va a közvélemény tiltakozását. Készül a Líbia elleni akció forgatókönyve Iratlopok búntetese Az államügyész háromévi bör­tönbüntetést követel a nyugat-ber- lini dokumentációs központból el­lopott náci iratok nyomán kirob­bant botrány főszereplője számá­ra. Alfréd Darko, a levéltár egyik volt osztályvezetője ellen az a vád, hogy 1983 és 1987 között fasiszta iratok eredeti példányait lopta és adta el. Ezeket az okmányokat még az amerikai megszálló hatóságok gyűjtötték össze a második világ­háború után. Az államügyész a többi vádlott (egy hamburgi aukciós ház tulaj­donosa és két kereskedő) számára kisebb mértékű büntetést, illetve feltételes szabadságvesztést ja­vasol. A nyugat-berlini dokumentáci­ós központban a mintegy 30 millió irat között találhatók az egykori náci párt volt tagjainak listái. Nyil­vánvaló, hogy az 1988 februárjá­ban kipattant botrány hátterében olyan emberek állnak, akik attól félnek, hogy kitudódik fasiszta múltjuk. A vádlottak és a tanúk vallomásából egyebek között kide­rült, hogy az ellopott dokumentu­mok „gyakran vándoroltak“ az Egyesült Államokba, Nagy-Britan- niába és Svájcba. (ŐSTK) (ŐSTK) - A CBS amerikai televí­ziós társaság híradása szerint az Egyesült Államokban már folyik a Líbia elleni katonai akció tervé­nek kidolgozása. A CBS szerint már azt számitgatják, milyen erejű és irányú lehet a szél a támadás pillanatában, nehogy az állítólag vegyi fegyvereket gyártó üzem eset­leges bombázásakor lakott területe­ket is találat érje. A tévétársaság pentagoni tudósítója úgy véli, a leg­valószínűbb, hogy a líbiai partok közeléből egy tengeralattjáróról indí­tott robotrepülőgéppel hajtják végre a támadást. A rakéta alkalmazása esetében nem kerülne veszélybe a pilóták élete, nem úgy, mint az 1986 áprilisában Tripoli és Benghazí ellen végrehajtott légitámadáskor történt, ezenkívül az USA-nak nem kellene engedélyt kérnie más orszá­goktól ahhoz, hogy a bombázók át­repülhessenek területük felett. A CBS tudósítója úgy tudja, a Tri- politól kb. 80 kilométerre épülő gyár ellen január 11 -e, vagyis a fegyve­rekkel foglalkozó párizsi nemzetközi konferencia után kerülhet sor, de még január 20-a, vagyis az új ameri­kai elnök hivatalba lépése előtt. Vi­szont az sem kizárt, hogy az USA- ban vegyifegyvergyárrá nyilvánított gyógyszergyárat befejezése után, tehát kb. 3 hónap múlva támadják meg. BÉKÉRŐL - HARCIASAN (ŐSTK) - Harcos nyelven beszélt a bé­kéről - így jellemezték a nicaraguai tájé­koztató eszközök Obando y Bravo érsek január 1-i ünnepi miséjét, amelyet a ma- naguai székesegyház romjai előtt tartott. A nicaraguai katolikus egyház feje ugyan lelkesen beszélt a békéről, de szüntelenül támadta a sandinista kormányt, amely, szavai szerint, a békét csupán a fegyve­res konfliktus megszüntetéseként képzeli el, s nem pedig az igazságosság, a sza­badság, a rend és a kölcsönös szeretet érvényesítéseként. A managuai kommentárok leszögezik, az érsek minden bizonnyal nem hallgatta Dániel Ortega államfő újévi beszédét, amelyben arra szólította fel az ellenzéket, hogy bírálata legyen konstruktív, s a vál­ság legfőbb okának ismerje el az amerikai agressziót. Obado y Bravó érsek beszédének hangneme nem okozott túl nagy megle­petést, hiszen a nicaraguai ellenzék egyik vezéralakjaként éles sandinistaellenes ki­rohanásairól ismert. Idén mérsékeltebb áremelkedés (ŐSTK) - A magyar minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájékozta­tón Marosán György beszámolt az árpo­litika idei irányelveiről és a központi árin­tézkedésekről. Mindenekelőtt kifejtette, hogy bővül a szabad árak köre, s keve­sebb lesz a hatósági beavatkozás. A nép- gazdasági terv szerint a fogyasztói ár­színvonal a tavalyihoz viszonyítva az idén mérsékeltebben, legfeljebb 15 százalék­kal nő. Emelkedik az élelmiszerek, egyes háztartás-vegyipari termékek, gyógysze­rek és gyógyászati eszközök, valamint a személyautók ára. Megfelelő előkészí­tés után nagymértékben emelkednek a víz- és csatornaszolgáltatások díjai. A fűtési szezont követően megdrágulnak a háztartási energiahordozók is. Többe kerül a tévéelőfizetés, a közlekedési, hír­közlési és postai szolgáltatás. A szabad­áras termékeknél és szolgáltatásoknál az év során szintén további áremelkedések várhatók. A drágulást a kormány a nyug­díjak és a szociális juttatások emelésével ellentétezi. A grúz közvélemény leleplezte az önjelölt vezetőket A moszkvai Pravda tegnapi számában tbiliszi tudósítójá­nak tollából közölt cikket a grúz nacionalisták aktivitá­sáról. A cikk leszögezi, a nacionalisták szabotálják a pártszerveknek az átalakítás és a demokratizálás kö­vetkezetes érvényesítésére irányuló erőfeszítéseit. Grúziában a forradal­mi változások folyamata új légkört teremtett. A közvélemény széles ré­tegei vesznek részt a sürgető gaz­dasági és szociális problémák meg­oldásáról folyó vitákban, javaslato­kat terjesztenek elő a politikai rend­szer reformjára. Nem szabad azon­ban megfeledkezni arról, hogy Grú­ziában ezzel párhuzamosan néhány törvényellenes akcióra is sor került. Vannak olyan emberek, akiknek nincs ínyére, hogy a demokratizálás és az átalakítás sikereket hoz. Ezek az emberek Tbilisziben han­gos nagygyűléseket és felvonuláso­kat rendeztek. Az önjelölt „vezetők“ a tömeg képviselőinek, egyedüli iga­zi hazafiaknak adták ki magukat. Elferdítették az emberek igazságos követeléseit és igyekeztek nemzeti­ségi viszályt szítani. A köztársasági kormány épülete előtt fiatalok példa nélkül álló töme­ges éhségsztrájkot tartottak, tiltako­zásul a szovjet alkotmányban terve­zett módosítások ellen. A szélsősé­ges elemek vezetői megakadályoz­ták az orvosokat abban, hogy segít­séget nyújtsanak az éhségsztrájk résztvevőinek. Több mint száz fiatal­embert kellett kórházba szállítani, s közülük több állapota válságos. A fiúk és lányok egy része máig sem tette túl magát az akció súlyos pszi­chikai és fizikai következményein. Az éhségsztrájk felfedte a grúz szélsőségesek embertelenségét. A különböző akciók során nyíltan szovjetellenes és antikommunista jelszavakat hangoztattak, többek között ünnepelve a „grúz független­séget“, s követelve, hogy „Grúziát adják vissza a grúzoknak“. Az avan- turista akciók szervezői „vérontás­ra“ szólítottak fel és azt nyilatkozták, hogy „terrorra terrorral válaszol­nak“. Zavargás'okat provokáltak, ál­lampolgári engedetlenségre buzdí­tottak, a párt- és komszomoligazol- ványok tömeges visszaadására szó­lítottak fel. Azt követelték, hogy Grú­zia lépjen ki a szovjet föderációból. Egy Iszakadze nevezetű egyén a grúz kormány épülete előtt meg­gyalázta a grúz állami zászlót. A Tbi­lisziben, Kutaisziben, Batumiban és Zugdidiben szervezett illegális tün­tetések és sztrájkok megzavarták a normális életritmust és komoly gazdasági, de mindenekelőtt erköl­csi károkat okoztak. Nem véletlen, hogy a káoszban jól érezték magu­kat a legkülönbözőbb korrumpáló­dott elemek. A helyzet stabilizálása során döntő szerepe volt annak az üzenetnek, amelyet Mihail Gorba­csov intézett a grúz néphez, amelyet a nagygyűlések résztvevőinek túl­nyomó többsége üdvözölt. A rendkívüli, körülmények között megmutatkoztak a párt-, a komszo- mol- és a közigazgatási szervek munkájának hiányosságai. A pártak­tíva jelentős részének nincsenek ta­pasztalatai az emberekkel folytatott nyílt vitákkal, s ezért az adminisztra­tív munkamódszerekben bíznak. Ma már elmondható, hogy a grúz közvélemény leleplezte az önjelölt vezetőket és határozott bírálattal il­lette őket. A Grúz KP Központi Bi­zottságára érkező levelek úgy érté­kelik ezeknek az embereknek az akcióit, mint az átalakítási folyamat kompromittálására és lefékezésére irányuló kísérleteket. A nép azonban semmi ilyesmit nem enged meg - ír­ja végezetül a Pravda. Események margójára „Húsbavágó“ hormonháború J ól tudta Mitterrand elnök, hogy miért kívánt a decemberi kö­zöspiaci csúcsértekezleten elegen­dő erőt, energiát az idei esztendőre Felipe González spanyol kormány­főnek. A francia államfő sejtése be­igazolódott, mivel valóban nehéz hat hónap vár a madridi politikusra, aki fél éven át a Közös Piac Miniszteri Tanácsának soros elnöke. Már a Rhodosz szigetén tartott csúcs idején is érezhető volt az óceán két partja között várható ke­reskedelmi csata újabb fordulójának előszele, s elsősorban González fel­adata lett a vihar elcsendesítése. Tavaly, ahogy közeledett az év vé­ge, a Közös Piac egyre sürgetőbb felhívásokat intézett Washingtonhoz a hormonkezelt hús exportjának ügyében, de a Fehér Ház a mind erélyesebb felszólításokat semmibe sem vette. Brüsszel már 1985 óta szorgalmazta, hogy az Egyesült Ál­lamokban ne etessék növekedési hormonokat tartalmazó takarmány­nyal a Nyugat-Európába exportálan­dó vágóállatokat. A Közös Piac a fo­gyasztók érdekvédelmére hivatko­zott, ugyanis tagországaiban már a közelmúltban nem egy botrányba fúlt eset fordult elő. Amerikai vélemény szerint ezek­nek a hormonafféroknak az volt az oka, hogy az európai termelők nem tudták, milyen mértékben lehet ada­golni a növekedési hormonokat. A tengerentúlon - saját állításuk szerint - ismerik ennek minden csín- ját-bínját, $ váltig hajtogatják, hogy bizonyos érték alatt nincs semmi­lyen káros mellékhatásuk. Ám Brüsszelben ennek ellenére úgy vél­ték, inkább óvatosak lesznek, és elviselik, hogy a tengerentúlon tudo­mánytalannak minősítsék érvelé­süket. Brüsszel végérvényes lépésre szánta el magát az óév utolsó nap­jaiban, amikor nyilvánvaló lett, hogy az amerikai fél ezúttal is fittyet hány a kérésre. Közölte, hogy január el­sejétől a tagországok nem importál­nak az Egyesült Államokból hor­monkezelt húst és húskészítménye­ket. Washingtonnak sem kellett több: Reagan elnök még a két ün­nep között egyik utolsó hivatalos ténykedéseként aláírta azt a rende­letet, amelynek értelmében az USA szintén újév napjától száz százalé­kos büntetővámmal sújt a közös­piaci országokból származó mintegy 100 millió dollár összértékű mező- gazdasági terméket. A Fehér Ház ezzel az ellenlépés­sel válaszolt a brüsszeli döntésre, s úgy kalkulált, hogy az önkényesen megemelt vámok révén befolyik leg­alább a töredéke annak az összeg­nek, amelytől a húsexport közös­piaci korlátozása miatt elesik. A bün­tetővámokat úgy vetették ki, hogy azok mind a tizenkét tagország ter­mékeit sújtsák, de legfőképpen az olasz és a nyugatnémet exportcik­keket, mivel a római és a bonni kabinet sürgette leginkáb a hormon­kezelt hús behozatalának leállítását. A Londonban megjelenő The Inde­pendent lap értesülése szerint a vá­laszintézkedés következtében mint­egy 100 millió dollár csordogál majd az amerikaiak zsebébe. Most, négy nappal az intézkedé­sek életbe léptetése után a felek mindkét oldalon a kölcsönös vádas­kodásoknál tartanak. Washington szerint európai partnerei szándéko­san akadályozzák a szabadkereske­delmet, s ily módon nehezen hiszik el Brüsszelnek azt, hogy 1992, vagyis a nyugat-európai egységes piac létrejötte után az EGK nem kíván elzárkózni és valamiféle befe­lé forduló „erődítménnyé" válni. A Közös Piac vezérkara viszont azt veti amerikai partnerei szemére, hogy lépésük a nemzetközi kereske­delmi előírásokba ütközik, s egyéb­ként is, Brüsszelnek kutyakötelessé­ge a fogyasztói érdekek védelme. Erről jut eszembe: a Közös Piac a kutyáknak és macskáknak szánt, szintén az USA-ból importált hús­eledelt utólag kihúzta a tilalmi listá­ról. Nem azért, mintha a nevezett négylábúaknak táplálékként bármit odavetnének gazdáik, hanem a Kö­zös Piac így akarta jelezni: kész esetleg ésszerű kompromisszumot kötni Washingtonnal. De a Fehér Ház is meglengette már a fehér zászlót: egyelőre nem sújtják száz százalékos pótvámmal a szalámiké­szítményekhez használt közöspiaci tőkehúst. W os, ez is, az is mindenképpen az engedékenység és a bé- külési szándék első halvány jele. Minden ilyen vita végére előbb- utóbb pont kerül, hiszen dúltak már az óceán két partja között korábban is citrom-, spagetti- és földimogyo­ró-csaták, ám úgy, ahogy jöttek, en­gedményekre épülő megállapodá­sok révén el is csitultak. Ez a téma sem lesz valószínűleg olyan hosszú életű, hogy az újságírók számára teljesen lerágott csonttá váljon. Wa­shingtonban és Brüsszelben egy ideig azonban még rágódni fognak a „húsbavágó" probléma megoldá­sán... P. VONYIK ERZSÉBET Hanoi döntések a magánkereskedelem támogatására (ŐSTK) - A vietnami párt- és állami vezetésnek a többszektorú népgazdaság fejlesztését támogató politikájával össz­hangban a hanoi kormány döntést hozott a magánkereskedelemben és a magán­szolgáltatások területén dolgozó állam­polgárok legális tevékenységének védel­méről. A kormány dokumentuma leszögezi, a magánkézben levő gazdasági intézmé­nyek és az egyének korlátozás nélkül vehetnek fel munkaerőt, s ha tevékenysé­güket más szervezetek vagy személyek akadalyozzák, védelmet kérhetnek az ál­lamtól. Termékeiket - a kábítószerek, fegyverek, történelmi és kulturális műtár­gyakat, valamint reakciós vagy erkölcste­len jellegű termékeket kivéve - szabadon értékesíthetik Vietnamban. Az egyének összevonhatják tőkéjüket és saját keres­kedelmi szervezeteket vagy magántársa­ságokat alakíthatnak, amelyeket azonban be kell jegyeztetni. Ezek a társaságok kötelesek kidolgozni a saját tevékenysé­gükre vonatkozó előírásokat, kölcsönöket vehetnek fel és számlát nyithatnak az állami bankban. Dac Lac vietnami tartományban az NDK segítségével már 1981-ben mintegy 600 hektárnyi területen kávéültetvényt létesítettek. A Központi­fennsíknak ez a területe különösen kedvező a kávétermesztésnek. Becslések szerint az idén 14 ezer tonna kávét takarítanak be. A képün­kön látható lány már a mezőgazdasági kombinát megalakulása óta dolgozik az ültetvényen (ŐSTK-felvétel) Brit „csillagháborús“ tervek Nem okozott meglepetést a managuai érsek beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom