Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-19 / 33. szám
* Beszélgetés STOFFAN RUDOLFFAL, a csehszlovák vízilabda-válogatott edzőjével • Fél évvel ezelőtt az volt a nagy kérdés a vízilabda-rajongók táborában: vajon megegyezik-e a Csehszlovák Úszó Szövetség és Stoffan Rudolf, akinek Bottlik Lászlótól kellett volna átvennie a stafétabotot a vízilabda-válogatott élén. A hetekig tartó huzavona végül is milyen kompromisszummal végződött?- Semmilyennel! Az Európa-bajnokság miatt kétéves szerződést akartam, hogy zavartalanul felkészíthessem a csapatot, ígéretet kaptam, ám szerződést nem. Hetek ' múltán jóváhagytak, ez annyit jelent: edzhe- tem a válogatottat. • Nem teljesítették az egyetlen kívánságodat, mégis kötélnek álltái?- A csehszlovák vízilabdázás jelenlegi helyzetében nem tehettem mást. Bízom benne, hogy sikerül meggyőznöm a szövetség illetékeseit: a múltban több döntésük is elhamarkodott, helytelen volt, s nagyobb támogatást érdemelne ez a sportág! • Egyelőre nem sok sikerrel, hiszen féléves ténykedésed alatt nem tudtatok közös nevezőre jutni. Továbbra is derűlátó vagy?- Ha nem lennék az, akkor már régen veszem a kalapom és elköszönök. Mindenkinek megmondom az igazat, ezért is volt jó néhány kellemetlenségem. Huszonhárom éve csinálom, mindig is a csehszlovák póló előrelépésén fáradoztam. Most, hogy ismét a válogatott edzője lettem, addig nem nyugszom, amíg nem lesznek a teljesítményünkhöz méltó feltételeink. Semmi mást nem akarok, csak ami az előírások szerint a csapatnak jár! • Pontosabban mire is gondolsz?- Nem akarok panaszkodni, csak a kész tényeket ismertetem. A szövetség egyszerűen egy viadalra sem nevezi az együttest. Ha mégis igent mond, akkor az utolsó pillanatban. Ezért állandó bizonytalanságban és izgalomban élünk, edzünk. A stras- bourgi Európa-bajnokságra is csak pár nappal a rajt előtt kaptunk zöld utat. Jövőre kontinensviadal lesz Bonnban. Természetesen nem neveztek. De hogy miért? Senki sem tudja megindokolni. Ha gyengék lennénk, akkor megérteném. A felszerelést már nem is érdemes említeni, évek óta, nincs a játékosoknak egységes melegítőjük. Mindössze ötezer koronát kapott a válogatott a nemzetközi szereplésre. Ez egy járási bajnokságban részt vevő vidéki focicsapatnak sem elegendő... • Ilyen feltételek mellett mégis bravúrokra, tornagyőzelmekre képes a csapat. A tavalyi strasbourgi Eb-n a C-csoportban első helyezést elért csehszlovák együttest külföldön elismerik, idehaza azonban akárhányszor is bizonyít, hallani sem akarnak róla az illetékesek. Miért?- Az igazat megvallva, féltékenyek ránk a szövetség vezetői. Konkurenciát látnak bennünk. Annak ellenére, hogy a vízilabda és az úszás merőben eltér egymástól - az előbbi kollektív sport, az utóbbi pedig egyéni -, az eredményeket össze lehet hasonlítani. Az úszók közül esetleg csak Marcek veheti fel a versenyt Európa legjobbjaival, mi pedig, meg vagyok róla győződve, a hat közé jutnánk a kontinensviadalon! Természetesen, ha kiengednének! • Nem lehetne a Csehszlovák Úszó Szövetség vezetőségi ülésein megmagyarázni, hogy a helyzet már tarthatatlan?- Hihetetlenül hangzik, de így igaz: a tizenhárom tagú vezetőségben egy pólista sincs!!! Tehát mindig mások döntenek rólunk és nélkülünk. Szabó Ottót, a vízilabdaszakág elnökét csak akkor hívják meg, amikor ismertetik a kész tényeket. • Minden jel arra mutat: Róma és Szófia után Bonnban sem lesz ott vízilabda-válogatottunk...- Novemberig még lehet nevezni. Addig él a remény. Gondolom, az illetékesek megváltoztatják a döntést. Ha nem, akkor feladom és dolgom végezetlenül visszavonulok. • Úgy tűnik, még egyszer sem volt ilyen nagy a úszás-póló ellentét a szövetségben.- Már húsz éve változatlan a helyzet. Csupán egyetlen kiút van: független vízilabda szövetséget alakítani, mint ahogy azt Európa legtöbb országában tették. Erre csak jövőre van esélyünk, mivel az idén elutasították kérésünket, pedig a döntés előtt mindenki támogatta... • Tehát nem egész három hónap múlva eldől hogyan tovább? Addig mi vár a válogatottra?- Ha novemberig nem változik semmi a nevezéssel kapcsolatban, akkor veszély fenyegeti a sportág létét. Erre azonban közülünk senki sem gondol. Ezt bizonyítja az is, hogy a napokban a szakág vezetősége elkészítette a kontinensviadal előtti programot. • A Duna Kupával véget ért a válogatott idei műsora. Erre az évre húsz előkészületi mérkőzést terveztél, ebből csak nyolp lett. Novákyban mégis azt nyilatkoztáé, elégedett vagy.- Mivel a válogatott csak a ÓH és az UK játékosaiból áll, s ezek az egyesületek a közel háromhónapos nyári szünetben több külföldi csapattal összemérik erejüket, ezért aggodalomra nincs ok. A keret tagjai mind a lódzf, mind pedig a Novákyban rendezett tornán jól játszottak; a nyolc meccsből hatot megnyertünk, egyet elveszítettünk, egy találkozó pedig döntetlenül végződött. Az ősszel azonban szükség lenne eqy-két komoly erőpróbára. Az, hogy erre nem kerül- (het) sor, nem rajtunk múlik. • Sokan azt rebesgetik: Hordák és Vidumansky is előnyös külföldi ajánlatot kapott, méghozzá ismert csapatoktól. Mi igaz ebből?- Ez nem titok, több együttes is érdeklődött a két klasszisjátékos iránt. Én azon leszek: az Eb-ig senki se menjen külföldre. Csak örülhetünk annak, hogy a pólónagyhatalmak felfigyelnek játékosainkra. • Román Poláóik már két éve a Vasas erőssége. Az ő szerződése mennyire teszi lehetővé a válogatottban való szereplést?- Rangos tornákra és az Eb-re rendelkezésünkre bocsátják a piros-kékek kitűnő centerét. Nélküle negyven százalékkal gyengébb teljesítményt nyújtunk. Igazi kulcsember, Novákyban a lengyelek és a románok ellen szinte azt csinált a kettesen, amit akart. • Tizennégy évvel ezelőtt Bécsben a csehszlovák vízilabdaválogatott megnyerte az Eb B-csoportját. Akkor is te voltál az edző, így össze tudod hasonlítani: az volt-e az erősebb gárda, vagy a mostani?- Egyértelmű a válasz: a jelenlegi együttes az ütőképesebb. Ezt ki kellene használni. Nagy hiba lenne, ha adminisztratív döntés miatt nem lennénk ott a bonni Európa- bajnokságon. • Mindenki olyan lelkesen készül a kontinensviadalra, mintha már biztos volna a részvétel. Pedig...- A pólócsapat azért küzd szíwel-lélek- kel a nemzetközi porondon, mert a részvételért is keményen meg kell harcolnia. Más sportágakban sokszor egy attraktív külföldi túra sem hat serkentőleg. Lehet, hogy azért, mert könnyen jutnak hozzá. • Azt mondják: mindenki, aki pólósapkát húz és vízbe száll az fanatikus és imádja a vízilabdát...- Ez teljes mértékben így igaz. A végtelenségig azonban nem lehet csinálni! ZSIGÁRDI LÁSZLÓ Kula György már évek óta a csehszlovák vízilabda-válogatott legmegbízhatóbb játékosai közé tartozik (NagyLászló felvétele) élcsoportban a helyzet változatían. Mármint, ami az elmúlt néhány esztendőt jellemzi. Tart a jugoszláv -szovjet versenyfutás az aranyéremért. Ott lihegnek a nyomukban az olaszok. Az NSZK ismét kapaszkodik, hátha elcsípheti a dobogó alsó fokát, és változatlanul a múlthoz méltatlanul szerepel a magyar válogatott. Hullámvölgy. Elkerülhetetlen velejárója a sportnak. A szovjetek például az 1976-os olimpián nem kerültek a legjobb . nyolc közé, a jugoszlávok odahaza az 1981-es Európa- bajnokságon szerepeltek le, rossz negyedikek lettek. 1983- ban az olaszok Rómában a kontinensviadalon „égtek", hiszen a hetedik helyen végeztek. Több országban tanultak a kudarcból, elemezték, hogy min kellene változtatni, aztán változtattak. Olyan csapatot hoztak össze tekintet nélkül korra és korábbi rangra, amely a kor igényeinek megfelelő vízilabdát ad elő. Következetesen kiálltak elképzeléseik mellett, és az új csapat, a másfajta felkészítés hamarosan meghozta a gyümölcsét. Mit kell elsősorban tudni a ma vízilabdázójának, az eredményekre vágyó válogatottaknak? A játékot a szabályok felgyorsították. A támadási idő 35 másodperc, ennyi alatt kell kialakítania gólhelyzetet, mert a duda kegyetlenül „visítja", hogy letelt az idő, az ellenfél támadhat. Es máris úszik mindkét csapat. Ma már nincs állóbekk és állócenter! A sikeres csapatok örökmozgókból állnak. Mert csak így lehet a vasmarkú ellenféltől elszakadni, csak így lehet gólhelyzetbe kerülni, csak így lehet hibázásra kényszeríteni a védőket. Ma már egy válogatott szintű játékosnak olyan lábtempóval kell rendelkeznie, mint annak idején a hőskorban a kapusnak. Mert a gyakori emberhátrányban csak így lehet élő falat emelni a támadók elé. Bár nem lehet egy kaptafára húzni a játékosokat - ez a póló halála lenne -, a mai kor stílusának a nyúlánk, hosszú karú, magas, jól úszó vízilabdázó felel meg a legjobban. Mindezek tetejébe még szükséges a tökéletes gyorsasági állóképesség. „Csak" ennyi kell ma a dobogó reményéhez. EZ A HELYZET PÓLÓBAN AZ OLIMPIA ELŐTT Az örökmozgók csapatai A modem vízilabdázásban is fontos a jó védekezés (J. Mytny felvétele) A szovjetek és a jugoszlávok esztendőkön keresztül az amolyan erőmúvész alkatú pólósokkal szerepeltek - váltakozó sikerrel. De ezek a játékosok az úszóversenyes-vízi- labda követelményeinek már nem feleltek meg, nehézkesek voltak, sok szabálytalansággal játszottak, könnyű volt róluk lefordulni. Változtattak, fiatalítottak. A szovjetek fokozatosan- két csapatra való válogatott szintű játékosból mixeli össze a csapatot Borisz Popov mester - fiatalítottak, a jugoszlávok radikálisan. Ratko Rudice, a 70-es években az ifi válogatott mestere volt, aztán öt éve a felnőttekhez került, és azóta olimpiát, világbajnokságot és sok-sok tornát tudott nyerni jól úszó, remekül lövő fiataljaival. Az olasz vízilabdázás egykoron a technikai csillogásra és a mindenáron való góllövésre törekedett. A viszonylag kis termetű, gyenge állóképességgel rendelkező játékosokat azonban az elkapkodott támadásaik után rendre leúszták, "vagy a fizikai fölényt kihasználva, „védővel együtt" dobták be a labdát a jobb ellenfelek. Ma már ez is a múlt, az olaszok a legjobban úszók közé tartoznak, jóval fegyelmezettebben játszanak, már védekezni is megtanultak. Az amerikaik is gyorsak, erősek és sok taktikai elemet megtanultak. Óriási meglepetésre augusztus elején Duisburg- ban tornagyöztesek lettek a világ- és olimpiai bajnok Jugoszlávia előtt. Az idén a Magyar Televízió jóvoltából láthattuk, mit tudnak az olaszok, a szovjetek, az amerikaiak és az NSZK-beliek- hogy csak a legjobbakat említsük. A magyarok az említett csapatokkal több meccset is játszottak, és a váratlan vereségek mellett biztató döntetlenek, győzelmek is születtek. A korábbi évek kudarcai ugyanis bebizonyították, hogy a „tódozás-fódozás" nem segít. A radikális lépésre és az ezzel együttjáró kockázatvállalásra Kásás Zoltán, az 1987 januárjától dolgozó fiatal szövetségi kapitány vállalkozott segítőjével, Steinmetz Jánossal együtt. Óriási bravúrnak számítana, ha a magyar gárda Szöulban dobogós helyen végezne. (N) VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő Kiss József, hetyettes főszerkesztő: Szarka István és Csetö János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309, 331-252, 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Sportrovat: 505-29. Gazdasági ügyek: 506-39. Távíró. 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat, 815 80 Bratislava, Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava. Martanoviőova 21). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5.. telefon: 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közületeknek: 815 80 Bratislava. Vajanského nábrezie 15., II. emelet, telefon: 551-83, 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13 - korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.
