Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-22 / 29. szám

IDŐSZERŰ GONDOLATOK M iután a földmérők kitűzik a terepen valamely épít­mény helyét, s ha szükséges, a földgépek is élvezik a talaj­igazítást, az építők megkezdhetik az alapozási munkákat. Rossz hordképességú altalaj esetében például cölöpözéssel. Kemény, férfias, nem puhányoknak való munka ez, amit bizony nemegy­szer dermesztő hidegben, vagy éppen tikkasztó hőségben kell végezni. Nyár lévén ezért napbarnított arcú, termetes, edzett embernek képzelem Lapos Jánost is, a bratislavai Priemstav vállalat egyik cölöpöző csoportjának ve­zetőjét, kinek holléte felől a 7-es számú üzem igazgatóságán ér­deklődöm. Egy irodahelyiségbe irányítanak. Az íróasztal mögött azonban elegáns férfi ül, öltönyben, nyak­kendőt visel. Nem éppen a beto­nozó munkásokra jellemző ruha­viselet.- Én vagyok Lapos János - mosolyodik el szerényen csak éppen más szerepben. A hétfő rendszerint gyülésnap, ezért vagyok itt és nem az épít­kezésen. Hiába, munkaértekez­letek nélkül nem működhet egy üzem. Két éve az üzemi pártbi­zottság elnökévé választottak, a szakszervezetben meg az ellenőrző bizottság elnöke va­gyok. Vállaltam ezeket a megbí­zatásokat, mert úgy érzem, a munkám mellett képes vagyok- Szép szóval többre megy az ember. A csoportom tagjai nagy­részt harminc év körüliek, csak én vagyok túl a nyugdíjkorhatá­ron, de ez nem okoz gondot. A gyermekeim lehetnének, ezért jó apaként igyekszem irányítani a munkát, példát mutatok. Lega­lábbis, amíg az erőm, az egész­ségem engedi - mondja biza­kodva, mert még néhány évig szeretne dolgozni. - Ezt a mun­kát még a fiatalok sem irigylik a nyugdíjastól, de azért gondos­kodtam már utódról. Fiatalos Külsejéből nem arra lehet következtetni, hogy erre egyhamar sor kerül...- Mindig egészséges életmó­dot folytattam, a csoportomban sem tűrtem meg az iszákos embereket. Amikor tehettem, sportoltam. Futballoztam, futot­tam és a vállalat ,,B“ tekecsapa­tának most is aktív tagja vagyok. S ha majd nyugdíjas leszek, gombázni fogok és gyógynövé­nyeket gyűjteni. Én nem tudok unatkozni, a munkában sem tét­lenkedünk, ha éppen akadozik a betonellátás, akkor is találunk magunknak munkát. A munka­helyén szerintem ugyanis csak az az ember tétlenkedik, akinek nincs ínyére a munka. Az ilyene­ket pedig én nem szeretem... Lapos János ez év május el­sején Munka Érdemrendet ka­pott. BARANYAI LAJOS „Szép szóval többre megy az ember...“ efféle teendők elvégzésére is - mondja a csoportvezető. Nyugodt, meggondolt ember benyomását kelti, pedig mozgal­mas életutat tud maga mögött. A múltról nem szívesen beszél, hiszen a sors Nagyudvarnokról (Dvomíky na Ostrove), szülőfa­lujából a második világháború idején tizenéves fejjel sodorta Németországba, fogságba, és csak a szerencsés véletlenek­nek köszönhetően került haza. Bratislavába 1947-ben jött mun­kát keresni. Először magánépít­a saját maga által megszabott normát. A bizonyítás sikerült, bár a munka nehéz volt, de úgy döntött, nem megy vissza az íróasztalhoz. így vált a normaügyi előadó­ból cölöpverő csoportvezető, aki azóta több, mint tízezer méternyi cölöpöt vert munkatársaival a ta­lajba. Csoportja arról nevezetes, hogy amióta létezik, minden év­ben teljesíti a tervét. Pedig La­pos János nem a keménykezú, „palléroskodó" főnökök közül való. kezéseken dolgozott, majd két év múlva az Építőipari Művek, a mai Priemstav vállalat munkása lett. Közben középiskolát vég­zett, és normaügyi előadóként dolgozott tovább, de volt osztály- vezető is. Tíz évvel ezelőtt jött életében egy újabb fordulat, ami­kor a cölöpözók szerint túlságo­san magasra emelte a teljesít­ménynormát. Ekkor nem az író­asztal mögül bizonygatta igazát, hanem a cölöpözőkhöz helyez­tette át magát három hónapra, hogy a helyszínen győződjön meg róla, tévedett-e. Az ered­mény? A hirtelen verbuvált cso­portjával messze túlszárnyalta £ 1988. Érdekes természeti képződmények találhatók Mióinén (Banská Bystrica-i járás), ahol a feltörő ásványvíz-forrásokból kicsapódott mésztufa képez különböző alakzatokat. Felvételünkön az egyik travertinból feltörő mésztartalmú melegforrás látható. (Peter Lenhart felvétele - ŐSTK) A Prágai ÓKD Kutatóintézete már 25 éve tart fenn kapcsolatot a leningrádi Központi Gázolajmotor Kutató Intézettel. Az együttműködés során a motorok működésével kapcsolatos kérdésekkel, s az égési folyamat hatékonysága növelésének problémáival foglalkoznak. A csehszlovák és a szovjet partnerek legutóbb megegyeztek abban, hogy a kapcsolatokat tovább bővítik. Jelenleg például a felhasználásra váró kerámiaanyago­kat és törésszilárdságukat elemzik. A képen Jirí Bublík szerelő egy újonnan kifejlesztett kipufogócsóvel ellátott motor próbáját készíti elő (Jan Vrabec felvétele - ŐTK) Vasárnap 1988. július 24. NAP kel - Kefet-Szlová- kia: 05.04, nyugszik 20.23, Közép-Szlovákia: 05.11, nyugszik 20.30, Nyugat-Szlovákia: 05.17, nyugszik 20.36 órakor. HOLD kel - Kelet-Szlová- kia. 16.30, nyugszik 00.25, KŐzép-Szlovákia: 16.37, nyugszik 00.32, Nyugat-Szlovákia: 16.43, nyugszik 00.38 órakor. Névnapjukon szeretettet köszöntjük KINGA - VLADIMÍR nevű kedves olvasóinkat • 1828-ban született Nyikolaj Gavrilovics CSERNISEVSZKIJ orosz filozófus, kritikus és iró (ti 889) • 1868-ban született Max BURI svájci festő (f1915). AZ ÚJ SZÓ JÖVŐ HETI VASÁRNAPI SZÁMÁNAK TARTALMÁBÓL A PÁRT AZ ÁTALAKÍTÁS KEZDEMÉNYEZŐJE ÉS SZAVATOLÓJA Frantiéek Kudrna cikke ARANYHÍMZŐK Görföl Zsuzsa üzbegisztáni riportsorozatának V. része A MINŐSÉG BUKTATÓI Mészáros János interjúja PONTONHÍD A DUNÁN Németh János riportja A SZOCIALISTA KÖZMŰVELŐDÉS SZOLGÁLATÁBAN Szilvássy József a Matica slovenska tevékenységéről AZ ÖRÖKSÉG Regina Röhner novellája VESZÉLYES VÁLSÁGGÓC Valentin Benóat cikke Rendkívül érdekes, ugyanakkor igen bonyo­lult időszakban élünk. Az emberi civilizáció ma mértéktelenül túlterhelt. A világban nagy válto­zások tapasztalhatók. Az egész világ mozgás­ban, harcban él. Harcban azért, hogy túléljük, s elhárítsuk a nukleáris fenyegetést. Azért, hogy megmeneküljünk az ökológiai katasztró­fától és véget vessünk más csapásoknak, ame­lyek a világ különböző részei közötti nagy és veszélyes ellentétekből erednek. Harcban azért, hogy kihasználjuk a tudományos-technikai for­radalmat és e forradalom erőit az ember szolgá­latába állítsuk. Harcban azért, hogy minden nemzet szabadon, önállóan választhassa meg fejlődésének útját, s ezen az.úton a világközös­ségen belül civilizált kapcsolatok feltételei kö­zött félelem nélkül haladjon. Maga a szocializmus viharos, rendkívül bo­nyolult, ám igen érdekes időszakot él át: a meg­újulás, a forradalmi keresés folyamatának idő­szakát. Lényegében a szocializmus megszüle­tése utáni második nyugodt forradalom korsza­kában élünk. Úgy gondolom, hogy ez az idő­szak megfelel a fiataloknak. Az ifjúság mindig a jövő reménye volt. A fiatalok energiájától, világnézetétől, társadalmi állásfoglalásától és erkölcsi egészségétől függ a nép és az ország sorsa, a kor jellege is. Ki lehet dolgozni fantasztikus terveket, de az ifjú nemzedék áldozatkészsége és hite nélkül nem lehet azokat megvalósítani. Ahhoz, hogy az ifjúság helytálljon az áttörés korszakában, tájékozódási pontokra van szüksége - erkölcsi, eszmei és intellektuális vonatkozásban egy­aránt. Éppen Poroninból érkeztünk, ahol megláto­gattuk azt a házat, amelyben Lenin 75 évvel ezelőtt élt. A látogatás nagy benyomást tett ránk. Lenin élete és harca a fiatalok számára a céltudatosság és az eszme iránti húség gyö­nyörű példája. Poroninban sok minden eszébe jut az embernek. Bár Lenin történelmi szem­pontból csupán rövid időt töltött itt, a világ azóta lényegesen megváltozott, mégpedig dön­tő mértékben Lenin politikai gondolkodásmód­jának és politikai akaratának hatása alatt. Lenin poronini tartózkodása idején kevesen tudatosí­tották, hogy a világ történelmi fordulat felé halad, s éppen Lenin volt az, aki ezt mindenki­nél nagyobb mértékben előkészítette. Azért beszélek erről, mert Leninre nemcsak emlékezünk, hanem visszatérünk hozzá az áta­lakítás megvalósítása során is. Gondolatait és tetteit a saját döntéseinkkel és tetteinkkel vet­jük össze. Igyekszünk az ó szemével tekinteni önmagunkra, a dolgokra és az emberekre. (Részlet Mihail Gorbacsovnak Krakkóban, a lengyel-szovjet ifjúsági barátsági nagy­gyűlésen mondott beszédéből)

Next

/
Oldalképek
Tartalom