Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-23 / 51. szám
A ki dolgozni akar, meg is találja a módját, hogy ezt elérje, aki pedig nem akar, az magyarázatokat keres arra, hogy ne kelljen dolgoznia. Ez a mondás a KGST-országok válallatai között létesülő közvetlen kapcsolatokkal összefüggésben jutott az eszembe. Ha az ember megismerkedik a nemzetközi ülések dokumentumaival, valamint a tudományos dolgozók fejtegetéseivel, minden egyszerűnek és természetesnek tűnik: a közvetlen kapcsolatok lehetővé teszik a gazdasági együttműködés konkrét problémáinak rugalmasabb megoldását, a hiánycikknek számító anyagok, a termelés korszerűsítésére szolgáló eszközök, valamint a tapasztalatok kölcsönös cseréjét. Mindez fokozza a partnerek kölcsönös érdekeltségét, növeli egymás iránti felelősségüket. Más szavakkal mondva ez azt jelenti, hogy éppen a közvetlen kapcsolatok segítik elő azoknak a nehézségeknek a felszámolását, amelyekről a szocialista gazdasági integráció folyamataival kapcsolatban már hosszú ideje beszélünk. Elméletileg minden nagyszerű lenne, ám a gyakorlat nem mindig felel meg az elméletnek. A Szovjetunióban gyorsabb ütemben halad a közös vállalatok létesítése a nyugati cégekkel, mint a KGST-orszá- gokban működő partnerekkel. Miért van ez így? A szakemberek különböző okokra hivatkoznak: a termelés eltérő műszaki színvonalára, az egyes KGST-országok különböző normáira és szabványaira. Közismert például, hogy a szocialista közösség országaiban nehezen egyeztethető normák sokasága létezik, a gépek és a gépalkatrészek anyagfogyasztási normáit is beleértve. Ilyen feltételek között eléggé bonyolult feladatot jelent a termelés szervezése. További problémát jelentenek az árak. Hogyan kellene például meghatározni valamilyen alkatrész vagy részegység árát a berendezés közös gyártásánál? A kőolaj árát például a világpiaci árakhoz igazodva meg lehet határozni, de ilyen árak a csavaroknál vagy más gépi tartozékoknál nem léteznek. Ha még ehhez a nemzeti valuták átválthatóságának a problémáját, s az ilyen jellegű kérdések további körét is hozzá tesszük, nyilvánvalóan felszínre keMagyar szövet a nyugati piacokon Magyar textilipari szakemberek a Bellamin amerikai társaság számára kifejlesztették a Síik elnevezésű kombinált szövetet, amely 45 százalékban gyapjúból, 55 százalékban selyemből áll. Ezt a szövetet az amerikai cég korábban Japánból importálta. A magyarországi gyártók eddig 14 ezer méter szövetet szállítottak ennek a cégnek, s az év végéig még 19 ezer méter szállításával számolnak. A Hungárián Broadcloth Factory vállalat más nyugati megrendelőket is keres. Az idén az Egyesült Államokba négy megrendelőnek összesen 200 ezer méter gyapjúszövetet szállítanak, 200 millió forint (3,7 millió dollár) értékben. A magyar vállalat az idén első alkalommal Japánba és Svájcba is szállított. A gyártás volumene a jelek szerint az idén az elmúlt évi 1,3 milliárd forintos (24 millió dolláros) szinten marad. (HÍZ) A Vietnami Szocialista Köztársaságban a lakosság ellátásában döntő szerepet játszó mezőgazdasági termelés fejlesztése mellett nagy súlyt helyeznek a kézműipari termelés fejlesztésére is, amely a fogyasztási cikkek 60 százalékát állítja elő az országban, s egyelőre még kiemelkedő szerepe van a lakosság foglalkoztatásában. A Thanh-hoa-i tartomány mezőgazdasági szövetkezetei melléküzemági termelésükben az errefelé nélkülözhetetlen pálmalevélkalapok készítésével is foglalkoznak. A helyi alapiskolák utolsó évfolyamainak a növendékei a kalapfonás technikáját más az iskolában elsajátítják, hogy annak elvégzése után gyorsan bekapcsolódhassanak a termelőmunkába. (A ÓSTK felvétele) Helyzetelemzés az NDK könnyűiparában és építőiparában A Berliner Zeitung közlése szerint a berlini könnyűipari vállalatok az év első kilenc hónapja alatt 6,1 milliárd márka értékű terméket állítottak elő, ami 100,6 millió márkával több a tervben előirányzott mennyiségnél. A vállalatok négyötöd része túlteljesítette tervezett és szerződéses kötelezettségeit, 30 vállalat azonban 39 millió márka értékű áruval adósa maradt a kereskedelemnek. A cikk rámutat arra, hogy az Állami Tervbizottság, az ipari minisztériumok és a kombinátok vezérigazgatóságai részéről nagyobb gondot kell fordítani a termelési feladatok összehangolt tervezésére, az anyagelosztási mérlegek kidolgozására, a beruházási döntésekre és más gyakorlati kérdésekre. Nem elég csupán a végtermékeket gyártó vállalatok munkáját értékelni, hanem az alszállítókat is nagyobb figyelemben kell részesíteni. Csak így érhető el, hogy a tervek reálisan fejezzék ki a szükségleteket és a feltételeket - teszi hozzá a Berliner Zeitung. Az NDK dinamikus fejlődésében fontos szerepe van az építőiparnak is. Az év első felében az NDK építőipari termelése az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva 3,7 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy folyamatosan teljesítették a tervezett feladatokat. A gyár- építő kombinátok 100,4 százalékra teljesítették az első fél évre előirányzott feladataikat. Hosszú távon értékelve a lakásépítési program teljesítése is jó ütemben halad, melynek célja a lakáskérdés teljes megoldása az NDK-ban. A kedvező eredmények ellenére a központi állami szervek nem hagyják figyelmen kívül az építőiparban előforduló fogyatékosságokat. Ezek közé tartozik az ipari létesítmények késedelmes és nem kielégítő minőségben történő átadása. A kiemelt feladatok közé tartozik a beruházások műszaki-tervezési előkészítésének a meggyorsítása, a korszerű automatizációs technika széles körű bevezetése alapján. Az 1986-1987-es években például az építőiparban alkalmazott számítástechnikai berendezések és munkahelyek száma kétszeresére nőtt, ami döntő mértékben segítette elő a münkatermelékenység 6,3 százalékos növelését a beruházások műszaki-tervezési előkészítésében. A számítástechnikai berendezések alkalmazásának állami programja azzal számol, hogy 1990-ben az építkezések előkészítési munkálatait 60 százalékos arányban számítástechnikai eljárásokkal fogják végezni. (ŐSTK) Tovább növekszik a bolgár targoncák száma Csehszlovákiában rülnek az együttműködésben rejlő nehézségek. Hogyan állunk például a jogi problémákkal? A KGST-országok gazdálkodó szervezeteinek nemzetközi együttműködését többnyire fakultatív, nem kötelező jellegű jogi normák szabályozzák, amelyek csak a felek kölcsönös megegyezése alapján érvényesek. Nagyon kevés a kötelező jogszabály, ami szintén bonyolulttá teszi a munkát. Mindebből egyesek olyan következtetést vonnak le, hogy a közvetlen kapcsolatok szélesebb körű fejlesztésére csak akkor kerülhet sor, ha ezek a problémák, főleg az árképzés, a devizális-pénzügyi kapcsolatok kérdései megoldást nyernek. Az első pillanatra ez elfogadható, megfontolt álláspontnak tűnhet. De hát nincsenek ár- és devizaproblémák a szovjet szervezetek és a nyugati cégek kapcsolataiban? Vagy nincsenek ilyen problémák az olyan nyugati társaságokon belül, amelyek különböző államok vállalataiból állAkik kihasználják a lehetőségeket nak? Természetesen vannak, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezeket meg lehet oldani. Az, aki dolgozni akar, megtalálja annak a módját. Most már néhány szót azokról is szóljunk, akik akarnak dolgozni. Nemrég szolgálati úton jártam az Északi sarkkörön túli Jamal-félszi- geten, ahol a szlovákiai Podjavorie Efsz alelnökével találkoztam. Jozef Pobis elvtárs azért járt itt, hogy megfelelő helyet keressen egy csehszlovák-szovjet közös vállalat számára, amely a rénszarvastenyésztés termékeinek a feldolgozásával foglalkozna. Sokáig elbeszélgettünk a terveikről Szövetkezetük, melynek központja Slatinské Lazy-ban van, harminc kilométernyire Zvolentól, hegyvidéken gazdálkodik, főleg állattenyésztéssel foglalkoznak, szarvas- marha és juhok mellett dámszarvast is tenyésztenek. A szövetkezet állandó jelleggel 900 embert foglalkoztat, de a nyári hónapokbai i még 300 nyugdíjasuk is munkába áll. A szövetkezetnek egy nagy baromfi- tenyésztő farmja is van. A takarmányellátás nem jelent nagyobb gondot, teljesen önellátóak. Jozef Pobis főleg a 600 darabból álló dámszarvas-állományukra büszke. Ez az első ilyen farm Szlovákiában, s a legnagyobb Közép-Európában. Három év alatt építették ki, s nagyon jövedelmezőnek bizonyul. Termékeik iránt nemcsak Csehszlovákiában, hanem külföldön is, például Jugoszláviában, az NSZK-ban és máshol, nagy az érdeklődés. Jövőre 1200-1500 darabra növelik az állományt. Az alelnök különösen részletesen számol be erről a termelési irányzatról, mert úgy látja, hogy a Jamal-félszigeten hasonló elgondolások vannak. Jövőre a Podjavorie Efsz-ben elkezdik a bőrök kidolgozását, s mint azt Pobis elvtárs külön is hangsúlyozza, mindenféle gereznákkal foglalkozni fognak. Ezután a prémek szűcsipari feldolgozását is bevezetik. Divatos női bundákat fognak varrni a legigényesebb megrendelők számára. A prémes állatok, a rókák, ezüstrókák, nyércek tenyésztésében szovjet partnerekkel működnek majd együtt. Kételkedni kezdtem, hogy a falusi mesterek képesek lesznek-e felvenni a versenyt Európa neves szűcs- ipari cégeivel. Igaz ugyan, hogy a prém önmagában is érték, de nem mindegy, hogy milyen bundát vagy más öltözéket készítenek belőle. Beszélgetőtársam azonban megnyugtatott, véleménye szerint Szlovákiában elég sok szúcsipari szakember van, akik már bebizonyították, hogy jó bundákat tudnak készíteni. A dámszarvasok tenyésztése a Podjavorie Efsz számára a deviza- eszközök fő bevételi forrását jelenti. Ebből ered az érdeklődésük a Ja- mal-félszigeti rénszarvasok iránt is, amelyek lehetővé tehetnék a nyersanyag-alap kiszélesítését a jól jövedelmező termelés számára. Az új vállalat alapításához megfelelő pénzügyi fedezetre van szükség. A Podjavorie szövetkezetnek van rá saját fedezete, hiszen évi termelési értéke 200 millió korona körüli, s átlagos évi tiszta nyeresége eléri a nyolc és fél millió koronát. A szövetkezet évente 25-30 millió koronát fordít a termelés bővítésére és korszerűsítésére.- És mennyit tudnának fektetni a jamali közös vállalatba? - tettem fel a kérdést Jozef Pobisnak.- Annyit, amennyi szükséges lesz - válaszolt diplomatikusan. - Minden a tervezett létesítmény értékétől függ. Szükség esetén bankhitelt is felvehetünk. A bank a felsőbb szerv jóváhagyása nélkül 15 millió koronáig terjedő hitelt nyújthat a szocialista országokkal kapcsolatos fejlesztési célokra, a tőkés piacokon ez a hitel 5 millió koronáig terjedhet. Megvannak a feltételeink hozzá, hogy a Ja^ mai-félszigeten létesítendő közös vállalatot a legkorszerűbb csehszlovák berendezésekkel lássuk el, esetleg nyugatról szerezzünk be egyes gépeket. Mindent jól össze kell számolni, az építkezési anyagok beszerzési költségeit, az építkezés egyéb kiadásait, a szállítási költségeket, a berendezések árát stb. Az első kalkulációkból arra lehet következtetni, hogy jövedelmező lesz a vállalat. De milyen is lesz ez a közös vállalat, amelyre a szövetkezeti alelnök gondol? Húskombinát a rénszarvashús feldolgozására, a hulladékból csontos húspaszta formájában kiváló sertéstakarmányt fognak gyártani, bőrcserzó üzemet is létesítenek, ahol kidolgozzák a rénszarvas és a sertésbőröket, tehát hulladékmentes lesz az egész technológiai folyamat. A hústermékeket a szovjet fél fogja hasznosítani, aminek nagy jelentősége lesz a környék iparosodása és lakosságának gyors ütemű növekedése szempontjából A bőrök és az agancsok főleg a csehszlovák fél érdeklődési körébe tartoznak. A vállalkozás jelentős mértékű lesz, hiszen évente 10-15 ezer rénszarvas feldolgozásával számolnak, s ugyancsak itt dolgozzák fel az ehhez méretezett sertésállományt. A Podjavorie Efsz által szorgalmazott közös vállalkozás nem az egyedüli ilyen jellegű kezdeményezés a két ország agráripari komplexumában. Az egyik szlovákiai szövetkezet ukrajnai partnerekkel működik együtt a nagy hozamú kukoricahibridek termesztésében. A Podjavorie Efsz vezetői a Moszkva melletti Puskinóban további kooperációs együttműködésről is tárgyalnak. Itt a már említett szúcsipari együttműködésről van szó. A csehszlovák szövetkezet szilárdan bízik a jamali tundrához fűződő együttműködés sikerében. ALEKSZANDR drabkin A bulgáriai Balkankarimpex külkereskedelmi szervezet a Csehszlovákia és a Bulgária közti árucsereforgalomnak körülbelül az egyhar- madát bonyolítja le. Ez évi 330 millió transzferábilis rubelnek felel meg. Az utóbbi öt-hat év folyamán a Csehszlovákiába irányuló kivitel évente 10-12 százalékkal növekedett. Amint arról llija Dencsev, a Balkankarimpex prágai kereskedelmi- műszaki irodájának vezetője az Otyecsesztven Front napilapnak adott interjújában beszámolt, a további években az általuk realizált kivitel átlagosan évi hat-nyolc százalékkal fog növekedni, ami a gépipari termelés adott szakágazatában figyelemre méltó aránynak számít, s mivel a csehszlovák gépek és berendezések iránti igények is növekednek, kiegyenlített mérleggel lehet számolni. A terjedelmes cikk többek között arról is beszámol, hogy Csehszlovák kiában főleg a katalizátorokkal ellátott motoros targoncák a hútőraktá- rak speciális berendezései, a nagy befogadóképességű hűtöboxok, valamint a kézi vezérlésű emelőtargoncák iránt mutatkozik érdeklődés. Az írás a csehszlovák fél véleményét is közli, mely szerint a bulgáriai targoncák magas műszaki színvonalon készülnek, ám ennek ellenére üzemeltetésüknél minőségi problémák fordulnak elő, amit a kilépő ellenőrzés következetesebb végzésével lehetne elhárítani. /<*• eTiv\ A Szovjetunióban jelenleg 14 atomerőmű üzemel, amelyek beépített teljesítménye meghaladja a 25 ezer megawattot, s további 20 atomerőmű építése van folyamatban. A felvételen a Bilibinói Atomerőmű látható, amely Kelet-Szibéria északi részén, a Magadam területen, a tajga és a tundra találkozási vonalánál 1973 óta üzemel. A 48 MW teljesítményű atomerőmű azóta lehetővé tette a bilibinói lakosság ellátottságának lényeges mértékű javítását, korszerű lakások, üzletek, szolgáltatási központok épültek, s a környék szervesen bekapcsolódhatott az ország gazdaságitársadalmi életébe. (A ŐSTK felvétele) ÚJS 1< 1988.X
