Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-16 / 50. szám

TECHNIKA TUDOMÁNY Nagy jövő vár a progresszív kerámiaanyagokra A komplex programban is a kiemelt feladatok közé tartozik Az iparilag fejlett országokban in­tenzíven kutatják, fejlesztik és gyárt­ják a rendkívüli villamossági, mág­neses, optikai, vegyi, hőtechnikai, mechanikai, biológiai és nukleáris tulajdonságokkal rendelkező kerá­miai anyagokat. Ezeket a különböző porok keverékéből 1000 Celsius- foknál magasabb hőmérsékleten előállított anyagokat, amelyek új, a szokásostól eltérő tulajdoságokat vesznek fel, progresszív kerámia- anyagoknak nevezzük. A progresszív kerámiaanyagok nemfémes szervetlen anyagok, amelyek mikrostruktúrája tökélete­sen megfelel a felhasználás céljá­nak. Ezek rendszerint nagyon tiszta oxidokból állnak, bár a szükséges tulajdonságok eléréséhez nem ele­gendő csupán a vegyi tisztaság. A porként felhasznált kiindulási anyagnak előírt nagyságú és alakú szemcsékből kell állnia. Nagyon igé­nyes feladatot jelent továbbá a kiin­dulási alapanyag tömörítése és izzí- tással történő zsugorítása, hogy elérhessük a kívánt mikrostruktúrát, amely az egyes összetevők (szem­ményt elérni, mint a kénsavas és ólmos akkumulátorokkal, harmad­résznyivel kisebb tömeg mellett. Fontos szerepük van a lágy ferro- mágneses anyagoknak is, például a magnetofonfejekben, a memória­elemekben, a hőérzékelőkben, a motorok szerkezetében, a kemény ferromágneses anyagokból pedig permanens mágneseket állítanak elő. A progresszív kerámiaanyagok optikai tulajdonságait az elektro­technikában és az elektronikában használják ki, s az optoelektronikai elemek aktív részeit is képezik. Fel- használhatók mint spektrumszűrők, fénymodulátorok, kijelzők, optikai memóriaegységek stb. Intenzíven dolgoznak a magas hőmérsékleten (szobahőmérsékle­ten) szupravezető kerámiaanyagok kifejlesztésén, amelyek a villamos energia termelésében és nagyobb távolságokra történő szállításában rendkívül nagy gazdasági hasznot eredményezhetnek. Az alkalmazás további széles te­rületei a mechanikában, főleg a gép­csék) elhelyezkedéséből, mennyisé­géből, s érintkezésük jellegéből kö­vetkezik. A műszaki haladás, valamint az energetikai és a nyersanyagforrások csökkenő mennyisége gyors ütem­ben növeli a progresszív kerámia- anyagok iránti keresletet. Ebben az új szakágazatban Japán világelső­séget vívott ki magának. Az itt gyár­tott kerámiaanyagok 67-88 százalé­kát az elektrotechnikában haszno­sítják. Egyes választékokban a ja­pán termelés a világszükséglet 70-90 százalékát fedezi. Ez a ter­melés ugyanis csak bizonyos meny- nyiségi szint elérése után válik gaz­daságossá. A japán kerámiaanya­gok további 21 százaléknyi részét igényes mechanikai célokra hasz­nálják fel. A világpiacon forgalmazott progresszív kerámiaanyagok 50 százaléka Japánból, 35 százaléka az Egyesült Államokból, 15 százalé­ka Nyugat-Európából származik. A KGST-országok rendkívüli fi­gyelmet fordítanak a progresszív ke­rámiaanyagok fejlesztésére, amit az is bizonyít, hogy ez a terület a KGST-országok tudományos-mű­szaki haladása komplex programjá­nak egyik kiemelt irányzatához tar­tozik. Az elektrotechnikai iparban első­sorban mikroelektronikai passzív és aktív elemek készülnek belőlük. A passzív elemek közül megemlít­hetjük az integrált áramkörök, a vil­lamos csatlakozók szerkezeti tartó­anyagait, a különböző célokra fel­használt tokokat, a kondenzátorok dielektrikumait stb. Az aktív elemek közé soroljuk a chipek többrétegű kondenzátorainak kerámiai ferro- elektrikus anyagait, vagy a piezo­elektromos kerámiafóliákat. Úgy­szintén a jelentősebb aktív elemek közé tartoznak a hőmérsékletfüggő ellenállások, az ún. termisztorok és a varisztorok. Sokat várnak az ionvezetö képes­ségű kerámiaanyagoktól is, például a villamos energia tárolására szol­gáló akkumulátorok gyártásában. A szilárd kerámiai elektrolitekkel folytatott kísérletek során sikerült már ugyanolyan villamos teljesít­kocsigyártásban mutatkoznak. Kü­lönböző motoralkatrészek, fémmeg­munkáló szerszámok, használati eszközök készíthetők az erre alkal­mas kerámiaanyagokból. Távlatilag adiabetikus kerámiamotorok gyártá­sával is számolnak. A belső égésű motorok és a gázturbinák kerámiai alkatrészekkel való ellátását a szak­emberek kulcsfontosságú műszaki problémának tekintik, melynek meg­oldása sokoldalú felhasználhatósá­got jelentene. A kerámiai motoral­katrészek legfontosabb követelmé­nye a höterheléssel szembeni el7 lenállóképesség. A monolitikus kerámiatartozékok mellett nagy jövő előtt áll a legna­gyobb megterhelésnek kitett motor- alkatrészek, a dugattyúk, a szelepek stb. kerámiabevonattal való ellátása, ami plazmatechnikai vagy más tech­nológiai eljárásokkal végezhető el. Az ilyen bevonatok a motoroknál 4-7 százalékkal csökkentik az üzemanyag-fogyasztást. A kerámia- anyagok különleges csoportját ké­pezik az átalakítással szilárdított anyagok, amelyek szakítószilárdsá­ga és törésállósága a többinél lé­nyegesen nagyobb. A szerkezeti anyagok legfiatalabb nemzedéké­hez tartoznak a kerámiai kompozítu- mok, amelyek egyrészt rendkívül fi­nom kristályokból vagy kerámiaszá­lakból, másrészt pedig kerámiagya­potból állnak. A szerkezeti kerámiaanyagok fej­lesztése főleg a mechanikai tulaj­donságok ismételhetőségére, s a gyártási költségek csökkentésé­re irányul. A kerámiaalkatrészek magas ára egyrészt a kiindulási alapanyagok magas árából, más­részt pedig a nagyon költséges megmunkálásukból következik, ami az előállítási költségek 50-70 szá­zalékát is eléri. Miközben a hagyományos kerá­miaipar a fejlett országokban általá­ban stagnál, a progresszív kerámia- anyagok gyártása gyors ütemben növekszik. Feltételezhető, hogy az évezred végéig a törésálló, nagy szakítószilárdságú, s állandósított tulajdonságokkal gyártott termékek széles körű ipari felhasználása kifi­zetődővé válik. Csehszlovákiában a progresszív kerámiaanyagok gyártásához ele­gendő kiindulási alapanyaggal ren­delkezünk. Néhány speciális ada­lékanyagból azonban kisebb meny- nyiségekben behozatalra szorulnak, s a gyártás műszaki berendezéseit is külföldről kell beszerezni. A szerkezeti kerámiaanyagok csehszlovákiai gyártásának és fel- használásának a programja a 9. öté­ves tervidőszakra kidolgozott állami tudományos-műszaki fejlesztési tervben, az új anyagok és technoló­giai eljárások fejlesztési programjá­ban szerepel. A jelenlegi időszakban főleg a kerámiai vágószerszámok fejlesztése került előtérbe, s az első eredményekből arra lehet következ­tetni, hogy a kerámiai vágószerszá­mokkal ellátott csehszlovák fém- megmunkáló szerszámgépek ver­senyképesek lesznek a világpiacon. A 9. ötéves tervidőszak folyamán az alapkutatásban elért eredmé­nyekhez igazodva meg kell gyorsíta­ni és ki kell szélesíteni az alkalma­zott kutatást is ezen a fontos terüle­ten. Ennek alapvető feltétele, hogy rendelkezésre álljanak a szükséges technológiai berendezések és mű­szerek, amelyek egy részét a hazai gépipar is elő tudná állítani. Figye­lembe véve a KGST-országok tudo­mányos-műszaki haladásának . komplex programjában kitűzött cé­lokat, a csehszlovák gépipar a prog­resszív kerámiaanyagok fejleszté­séhez és gyártásához szükséges műszerekből a többi tagországot is elláthatná. Ehhez arra van szükség, hogy a szövetségi és a köztársasági reszortok megfelelő anyagi és pénzügyi forrásokról gondoskodja­nak a szükséges fejlesztési és gyár­tási kapacitások létrehozásához, a devizakereteket is beleértve. A progresszív szerkezeti kerámia- anyagok a tudományos-műszaki fej­lesztés nagyon igényes területét ké­pezik, de az ebben elért pozitív eredményeknek ugyancsak nagy je­lentőségük lesz az egész csehszlo­vák népgazdaság fejlesztésében. (Technicky tydeník) Az igazi robotok a mezőgazdasági termelésben is érvényesülnek. Bevezetésüket Szlovákia mezőgazdaságában a Rovinkai Mezőgaz­dasági Gépesítési Kutatóintézet segíti elő, szoros együttműködésben a Presovi Fémipari Kutatóintézettel, valamint a Detvai Nehézgép­gyárral. A robotok főleg a hegesztési munkáknál váltak be. A felvéte­len látható PR 32 E robottal a Trebiéovi Gép- és Traktorállomás királyhelmeci (Kráfovsky Chlmec) részlegén a csévélődobos öntöző- berendezés dobtárcsáját hegesztik. Itt a robot bevezetésével 2,5- szeres mértékben növelték a termelést, miközben 3,3 munkaerőt takarítottak meg. A felvételen Ladislav Bök a robot működését ellenőrzi. (A ÓSTK felvétele) Erőmű a hátizsákban . A Szizranyi Turbinagyár dolgozói (Kujbisevi terület) a megrendelők kérésé­nek eleget téve létrehoztak egy eredeti műszaki újdonságot, hordozható vizi erőművet. Az egész készülék súlya mindössze 25 kilogramm, s egy hátizsákban kényelmesen elhelyezhető. Ehhez még hozzátehetjük, hogy a turisták ennél nagyobb terheket is cipelnek a hátukon. A hordozható vízi erőmű üzemeltetéséhez nem kell gátat építeni, bárhol elhelyezhető az aránylag gyors folyású patakok, folyók medrében. A rozsda- mentes acélból, alumíniumból és korszerű műanyagokból készített mikro- erőmű tartozékait, a vizet bevezető tölcsért és a csövet a helyszínen kell összeszerelni az áramot termelő dinamóval, s a kábelt a parton elhelyezett kapcsolótáblához kell kötni. A percenként 3000 fordulatszámú rotorral működő dinamó 12 voltos egyenáramot termel. Ha bevezetik a mikroerömű sorozatgyártását, a készülék jó szolgálatokat tehet a villamos hálózattól távol eső vidékeken. Főleg a turisták, a pásztorok, s a geológusok vehetik hasznát. Az utóbbiak az áramot nemcsak saját kényelmükre, hanem a minták elemzésénél is felhasználhatják. (TM) MIT HOZ A HIDR0KRAKK0LÁS A NÉPGAZDASÁGNAK? Megoldották a reaktorok szállításának nehéz problémáját Befejezéséhez közeledik a Slovnaft hidrokrakkoló üzemének az építése. Egyes részlegein már az ősz folyamán elvégezték a szűrési próbákat. Az egész komplexum próbaüzemeltetését 1989 ta­vaszán kellene elkezdeni, így érthető hogy az építkezés egész területén izga­tottan számolják a hónapokat, a napokat és az órákat. A rendelkezésre álló időt a cél elérése érdekében tökéletesen ki kell használni, hiszen az új létesítmény évente 665 millió korona hasznot hoz majd a népgazdaságnak. Ennek megfele­lően a beruházási költségek sem cseké­lyek, a technológiai berendezések értéke például 1,7 milliárd korona. Ennek árán azonban lehetővé válik több kiváló minő­ségű benzin, gázolaj és petróleum gyártá­sa, a belépő nyersanyag, a kőolaj meny- nyiségének növelése nélkül. A hidrokrakkoló üzemben a hagyomá­nyos szénhidrogénbontás magasabb for­ráspontú, nagyobb molekulájú termékeit, a nehéz olajakat fogják feldolgozni, ame­lyek eddig fűtésre és bitumengyártásra szolgáltak. Évente másfélmillió tonna ilyen terméket fognak vákuumos desztil- lációval felbontani, s ebből 800 ezer ton­nát lehet majd 20 ezer tonna hidrogén hozzáadásával kisebb molekulájú termé­kekre hasítani. Ezt az eljárást ezért hidro- génezéses hasításnak nevezik, ami a Slovnaft hidrokrakkoló üzemében 16 MPa nyomás mellett, 480-520 °C hőmér­sékleten megy majd végbe. Ezzel az eljárással évente 800 ezer tonna benzin • A hidrokrakkoló üzem technológiai berendezései az év első felében a helyükre érkeztek (CSTK felvétele) és gázolaj állítható elő teljesen kénmen­tes állapotban. A termékek magas fokú tisztasága környezetvédelmi szempont­ból is fontos lesz, mert nem lesz szükség ólomtartalmú antidetonátorok hozzá­adására A hidrokrakkoló üzem három reaktora már a helyén áll, ezeket a brnói Královo Pole-i Gépgyárban készítették el. Nagy gondot jelentett azonban az elszállításuk, hiszen a két 220 tonna súlyú, valamint 240 tonnás harmadik reaktor tömege jó­val meghaladta a Brno és Bratislava közti közúti hidak teherbíró képességét. Az eredeti elgondolás szerint a vasúti kato­naság alakulatai erősítették volna meg a hidakat, de erre 5 millió koronát kellett volna fordítani. A megoldhatatlannak lát­szó problémát végül is egy komplex racio- nalizációs brigád oldotta meg. A kivitelező vállalatok (Královo Pole-i Gépgyár, Che- pos, Chemont) és a beruházó képviselői­ből alakult komplex racionalizációs brigád olyan speciális, szállítható hídszerkezet alkalmazására tett javaslatot, amely elosztja a benne elhelyezett reaktor terhét az alája helyezett első és hátsó futómű- vekre. Miközben az első futómű a hidon haladt, a hátsó még a szilárd utat terhelte, s amikor a hátsó érkezett a hidra, az elő futómű már túljutott a hídon. Ezt a szállít­ható hídszerkezetet ráadásul úgy alakí­tották ki, hogy a reaktor alacsonyan fe­küdjön benne, s így szállítása magassági szempontból sem okozott gondot. Az így kivitelezett megoldás költsége a hidak erősítéséhez feltételezett ötmilliókoronás költségnek még. az ötödrészét sem érte el. A nehéz terhek ilyen szállítási módsze­re iránt természetesen az ostravai, majd pedig a plzeni szállítmányozó szerveze­teknél is felmerült az érdeklődés. (TT)

Next

/
Oldalképek
Tartalom