Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-12-16 / 50. szám
A lengyel népgazdaság konszolidációs tervei A lengyelországi központi napilapok közzétették a népgazdaság konszolidálásának 1989-1995-ös évekre vonatkozó tervjavaslatát, amelyet a LEMP Központi Bizottságának 8 . ülése hagyott jóvá. A tervjavaslat többek között kilátásba helyezi a belkereskedelmi ellátás javulását, a lakásépítés csökkenő irányzatának a megállítását, az infláció növekedési ütemének a korlátozását, az államigazgatási szervek munkájának javítását, valamint a lakossági szolgáltatások tökéletesítését. Lengyelországban 1995-ig el kellene érni a teljes gazdasági egyensúlyt, az árak növekedése nem haladná meg az évi 5-6 százalékot, s a lengyel valuta bizonyos mértékben konvertálhatóvá válna. Javulna a helyzet a lakásellátás és a környezetvédelem területén. Mindez alapvető változásokat tesz szükségessé a gazdaság irányítási rendszerében, ami elsősorban a gazdasági tevékenység központi irányításának és ellenőrzésének a korlátozását, s a kezdeményezéshez, a vállalkozói készség kibontakoztatásához szükséges feltételek kialakítását jelenti. Felül kell vizsgálni a beruházási programokat is, csökkenteni kell a nyersanyagok kitermelésére, valamint az energiaigényes alapanyagok gyártására fordított kiadásokat. Alapvetően meg kell változtatni az állami pénzpolitika eddigi gyakorlatát is. A lengyel gazdaságnak a jelzett időszakban teljesen be kell kapcsolódnia a nemzetközi gazdasági életbe, miközben továbbra is a Szovjetunió lesz a legfontosabb partnere. Sokoldalúbban kell fejleszteni Lengyelország kapcsolatait a többi KGST-or- szággal is. A legnagyobb problémát az ország külföldi eladósodottsága jelenti. Annak ellenére, hogy az utóbbi években évente mintegy kétmilliárd dollárt fordítottak az adósságok törlesztésére, az adóssá' jállomány állandóan növeked itt. Lengyelország becsületes' n eleget kíván tenni külföldi ki telezettségeinek, ez azonban nem történhet a lakosság életszínvonalának a rovására, s nem ronthatja az ország távlati fejlődésének a kilátásait. A lengyel vállalatok növekvő mértékben érdeklődnek a korszerű robotok és manipulátorok kihasználása iránt, főleg az autóiparban. A varsói FSO autógyárban, robotosított gyártósorok bevezetését is tervezik. A Camau olasz robotok új típusait az FSM autógyárban is bevezetik, ahol jelenleg a kis fogyasztású FIAT 126-os személygépkocsikat gyártják. Egy NSZK-beli partnerrel együttműködve a Swidnici Vagongyárat is ellátják ipari robotokkal. Mivel Lengyelországban és más KGST-országokban a robotok gyártása korlátozott terjedelmű, az ilyen automatizációs eszközök jelentősebb részét tőkés országokból kell beszerezni. A növekvő szükségletből kiindulva Lengyelországban 1990-ig 13 különböző típusú ipari robot és manipulátor sorozatgyártását akarják bevezetni. (HÍZ) A kollektív koncepció megvalósításához elengedhetetlenül szükség van az együttműködés gazdasági mechanizmusának átalakítására. Elsősorban a gazdaságpolitika és a népgazdasági tervek egyeztetésének elmélyítéséről, a gazdálkodó szervezetek közti közvetlen együttműködés fejlesztéséről, a tagországok kölcsönös kereskedelmében érvényesülő árképzés tökéletesítéséről, továbbá a deviza- és pénzügyi viszonyok, a szerződéses kapcsolatok és az ezekkel összefüggő jogi feltételek rendezéséről van szó. A koncepcióhoz hasonlóan az együttműködési mechanizmus átalakítását is fokozatosan kell megvalósítani. Ennek folyamán figyelembe kell venni az egyes tagországok gazdasági irányítási rendszerében bekövetkező változásokat, a gazdasági mechanizmus átalakítására, illetve tökéletesítésére irányuló intézkedéseket. A gazdaságpolitika egyeztetésében a tagországok a legfelsőbb szintű gazdasági tanácskozás elveiből indulnak ki, arra törekedve, hogy az együttműködés stratégiai céljaival összefüggő kérdésekre optimális megoldásokat találjanak. Ebben döntő szerepe van a népgazdasági tervek egyeztetésének, melynek keretében a gazdálkodó szervezetek kezdeményezöen kapcsolódnak be az előirányzott stratégiai feladatok teljesítésébe. A népgazdasági tervek egyeztetése ezért három kölcsönösen összefüggő szinten valósul meg, éspedig kormányközi szinten, az egyes népgazdasági ágazatok, valamint a gazdálkodó szervezetek szintjén. Ez az eljárás már az 1991-1995-ös tervek egyeztetésénél is érvényesül. A népgazdasági tervek egyeztetése folyamán sor kerül a kollektív koncepcióban szereplő előirányzatok megtárgyalására, valamint a feladatok időrendi sorrendjének, s megoldási módszereinek a meghatározására is. A szocialista gazdasági integráció fejlesztésében, tehát a kollektív koncepció megvalósításában is fontos szerepe van a KGST szervezeti rendszerének, amely az együttműködés adott céljaihoz és feltételeihez igazodva fokozatosan alakult ki és fejlődött. Az együttműködés legfontosabb alapelve, a tagországok szuverén egyenjogúsága már az első szervezeti formáknál is megnyilvánult. A KGST első hét ágazati és funkcionális bizottságát 1954-ben hozták létre. A Végrehajtó Bizottság, mint a Tanács legfelsőbb végrehajtó szerve, 1962 óta működik. Ugyanebben az évben létesült a Szabványügyi Intézet, valamint a Végrehajtó Bizottság Tervirodája. A hetvenes évek elején a szocialista gazdasági integráció Komplex Programjának elfogadása bizonyos változtatásokat tett szükségessé a KGST szervezeti felépítésében, így 1971- ben létrehozták a Tervezési Együttműködési Bizottágot, valamint a Tudományos-Műszaki Együttműködési Bizottságot. A Terviroda, amely korábban a Végrehajtó Bizottság szerveként működött, a Tervezési Együttműködési Bizottság állandó munkaszervévé vált. Az említett új bizottságok mellé 1974-ben Anyagi- Műszaki Ellátási Bizottságot is létesítettek, majd pedig 1984-ben Gépipari Együttműködési Bizottság is létesült. Az egyes népgazdasági ágazatok vagy szakterületek szerint különböző állandó bizottságok is létesültek, mint például az Építésügyi, a Gépipari, a Közlekedési, a Könnyűipari, a Mezőgazdasági, az Élelmiszer- ipari, a Külkereskedelmi, a Vaskohászati, a Vegyipari stb. Állandó Bizottság. E bizottságokban a tagországokat küldöttségek képviselik, ezek vezetője általában a miniszter, vagy az adott területért felelős miniszterhelyettes. Tagjai a tervhivatalok, minisztériumok főosztályvezetői, egyes vállalatok és tudományos intézetek igazgatói. Az állandó bizottságokat a KGST ülésszakai hozzák létre. A KGST-nek olyan szervei is vannak, amelyek hasonló feladatokat látnak el, de nem bizottságként működnek. Ezek az ún. „értekezletek", amelyek abban különböznek az állandó bizottságoktól, hogy a tagországokhoz nem intézhetnek ajánlásokat, hanem javaslataikat a Végrehajtó Bizottság elé terjesztik, amely aztán ajánlások formájában juttattja el a tagországokhoz. A KGST szervei keretében működő állandó és ideiglenes munkaszervek száma 1987-ben már a háromszázat is meghaladta. A KGST szervezeti felépítése egészében véve a tagországokban alkalmazott ágazati irányítási rendszernek felelt meg. Ebben a szervezeti felépítésben a KGST alapítása óta eltelt csaknem 40 év alatt jelentős komplex programok, közös objektumok építésére vonatkozó sokoldalú megállapodások, valamint nemzetközi gyártásszakosítási és kooperációs programok kidolgozására, jóváhagyására került sor. Hangsúlyozni kell azt is, hogy a KGST szervezeti felépítése kizárja az együttműködés irányításának bármilyen nemzetek feletti formáit és módszereit. Az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a KGST jól szolgálta az egyes tagországok, valamint az egész szocialista közösség érdekeit. A jelenlegi időszakban azonban, amikor a tagországok a gazdasági fejlődés új szakaszába lépnek, a KGST szervezeti felépítését is át kell alakítani. A KGST tevékenységét a szocialista gazdasági integráció államközi problémáinak következetes megoldására kell összpontosítani. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakán 1987-ben, valamint a KGST 44. ülésszakán 1988- ban elfogadott határozatok értelmében a KGST 19 szervét rendezték át, miközben részben a régi szervek összevonásával 6 új szervet hoztak létre. A KGST reprezentatív szerveinek a létszáma 36-ról 24-re csökkent. Megszüntették az Anyagi-Műszaki Ellátási Bizottságot, az állandó bizottságok közül pedig az Atomenergia Békés Célú Felhasználásával Foglalkozó, a Villamosenergetikai, a Rádiótechnikai és Elektronikai Ipari, a Mezőgazdasági, az Élelmi- szeripari, a Polgári Repülésügyi, a Külkereskedelmi, az Építésügyi, az Égészségügyi, az Új Alapanyagokkal Foglalkozó, a Biotechnológiai, valamint a Fejlődő Országokkal Való Együttműködési Állandó Bizottságot. A KGST „értekezletei" közül megszüntették a Jogi Értekezletet, az Árhivatali Vezetők Értekezletét, a Belkereskedelmi Miniszterek Értekezletét, a Találmányi Hivatali Vezetők Értekezletét, a Munkaügyi Miniszterek Értekezletét, továbbá a Vízügyi Vezetők Értekezletét. Ugyanakkor új bizottságokat hoztak létre a külgazdasági kapcsolatokban való együttműködés, az elektronizálás, az agráripari komplexum, valamint a tüzelő- és nyersanyagellátás területén. Új állandó bizottságok is létesültek, amelyek a villamos- és az atomenergetikai, a környezetvédelmi és a jogi együttműködés kérdéseivel foglalkoznak. A korábban elfogadott programok feladatait az új szervezeti felépítésnek megfelelő módon osztották el. Az említett változtatásokkal azonban a KGST szervezeti felépítésének az átalakítása nem fejeződött be, a továbbiakban is számolni kell az olyan szervek megszüntetésével, illetve összevonásával, amelyek tevékenysége az új feltételek között nem bizonyul elég hatékonynak. A módosítások szélesebb teret nyújtanak a sokoldalú együttműködés további fejlesztéséhez, a gyakorlati eredmények azonban elsősorban attól függnek, hogy milyen haladást sikerül elérni a tagországok nemzeti gazdasági mechanizmusainak átalakításában, illetve gazdasági irányítási rendszerüknek az intenzifikálás követelményeihez igazodó tökéletesítésében. (-ai) II. Változások a KGST szervezeti felépítésében a ii SZOVJET-OUSZ GUMI EGVUTTMUKODES A Szovjetunió az idei év első felében Nyugat-Európa csaknem minden országából növelte behozatalát. Csupán Franciaország és Olaszország volt kivétel. Az elmúlt év első felében Olaszország a harmadik helyet foglalta el a Szovjetunióval kereskedő nyugat-európai országok sorrendjében, az idén azonban 1828 milliárd lírás Szovjetunióba irányuló kivitelével, valamint 822 milliárd lírás behozatalával az ötödik helyre került. A helyzet kedvezőtlen fejlődéséről tárgyalt Moszkvában De Mita olasz kormányelnök, akivel jelentős ipari vállalkozók is érkeztek a szovjet fővárosba. Amint arról a „Neue Züricher Zeitung" beszámolt, az olasz fél 680 millió ECU (European Currency Unit, európai valutaegység, az adott összeg körülbelül 1040 milliárd lírának felel meg) kölcsönt folyósított a Szovjetunió számára az Olaszországból származó behozatal fedezésére. A 7,5 százalékos kamatlábbal nyújtott hitelt a könnyűipar korszerűsítésére fogják felhasználni. A kormányelnöki látogatás alkalmából további két szerződést is kötöttek, együttesen több mint 1000 milliárd líra értékben. Az egyik keretében a Pressindustria olasz vállalat Szovbutial néven közös vállalatot hozott létre a Tobolszki Petrolkémiai Kombináttal. A közös vállalat gumiabroncsokat és speciális gumitermékeket fog gyártani. A másik szerződés acélgyártásra vonatkozik. Az ILVA olasz társaság nagy átmérőjű acélcsöveket és más acéltermékeket fog szállítani a Szovjetunióba, szovjet acélipari félkész termékekért. A Giprokaucsuk tudományos kutatóintézet a Szintez-Kaucsuk termelési egyesüléssel, valamint a Pressindustria olasz vállalattal együttműködve Moszkvában létrehozta az első szovjet-olasz kutatási szervezetet is, amely a „Szinion" nevet kapta. A Szinion közös kutatási szervezetet környezetkímélő technológiai eljárások, petrolkémiai szintetikus gyártóberendezések kifejlesztésére, valamint különleges szintetikus kaucsukok gyártására létesítették. A Szovjetunió belső piacának iparcikkekből való jobb ellátása érdekében a bakui Bakkondicionyer termelési egyesülés az olasz Merloni konszernhez tartozó Merloni Projetti tervezőirodával együttműködve Bakmii néven közös vállalatot hozott létre, amely a piacon leginkább keresett villamos háztartási gépek és berendezések kifejlesztésével, valamint gyártásával fog foglalkozni. Villamos húsdarálók, mixerek, kávédarálók, valamint kis méretű villanymotorok gyártásáról van szó. Ez a közös vállalat bizonyára jól kamatoztatni fogja a Bakkondicionyer eddigi gyártási tapasztalatait, az olasz Merloni Projetti tervezőiroda képességeit a villamos háztartási gépek termelésének fejlesztésében, s olyan termékek gyártását teszi lehetővé, amelyek a világpiacon is versenyképesek lesznek. A Bakmii közös vállalat termelését 1990 elején indítják be, s a tervek szerint évente 1,5 millió mikrovillanymotort, továbbá 750 ezer komplett villamos háztartási gépet fognak gyártani. A tőkebefektetés 72 százalékáról a Bakkondicionyer, 28 százalékáról a Merloni Projetti gondoskodik, miközben a szovjet fél adja a telket és fedezi az építkezés költségeit, az olasz cég pedig a gépsorokat szállítja, megszervezi a termelést, s szakoktatásban részesíti a dolgozókat. (Vnyesnyaja torgovlja) Szibériában, az Angara folyón már három vízi erőmű üzemel. Az irkutszki, a bratszki és az Uszty llimszk-i vízi erőművek évente 66 milliárd kWh villamos energiát termelnek. Az angarai vízlépcső rövidesen egy negyedik létesítménnyel is bővül. A felvételen a bogu- csani vízi erőmű építése látható, amelynek nagy jelentősége lesz az ércekben és kőolajban gazdag közép-angarai területi-termelési komplexum fejlesztésében. (A ŐSTK felvétele) ÚJ sz 1988. XII.
