Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-12-09 / 49. szám

LENGYELORSZÁGI JEGYZETEK II. P oznan legnagyobb áruháza, a Centrum, nevéhez hűen a város központjában található. Mint a boltok nagy része, tíz órakor nyit, de a dolgozók már nyolckor a mun­kahelyükön vannak, hisz az árut elő kell készíteniük. Türelmetlen vevők is gyakran sorakoznak már a nyitás előtt, hogy elsőkként jussanak be az áruházba. A nyolcszintes, kör alakú impo­záns épület irányítója Dzdislaw Sa- wala igazgató szívélyesen fogad iro­dájában. Bár előzőleg telefonon megbeszéltük, hogy a dolgozókról való gondoskodás a látogatásom célja, mindketten természetesnek vettük, hogy bevezetőként röviden bemutassa az áruházat.- Több mint három évtizede ál­lunk a vásárlók rendelkezésére, s bi­zony elérkezett az ideje, hogy átala­kítást, korszerűsítést végezzünk áruházunkban. Az első emeleten már befejeztük a munkát: szebb, tetszetősebb a csemege, az édes­ségek részlege. A helybeli Goplana csokoládégyár patronálja az ámház- nak ezt az osztályát, elsősorban az ő termékeiket kínáljuk itt. Fokozato­san valamennyi emeletet új köntös­be öltöztetjük. A választékbővítés formái Persze nem hagyta szó nélkül az áruválasztékkal kapcsolatos gond­jaikat sem.-A tartós fogyasztási cikkeket keresik leginkább a vevők, s ezekből nem tudjuk az igényeket kielégíteni. Ha végigmegy az áruházon, több helyen láthatja, foghíjas a kínálat, de egy ilyen látogatás nem ad hú képet a forgalomról, mivel a keresett cik­keket nem kell kínálnunk, azokat azonnal, amint megérkeznek a rész­legre, elviszik. Igyekszünk minden elérhető „ forrást" kihasználni a vá­laszték bővítésére, hisz számunkra elsődleges, hogy nyereségesek le­gyünk. A nyereségtől függ, mennyit köphetünk magára az áruházra, s mennyi jut a dolgozóinknak. A szállítókkal jó együttműködésre törekednek, persze amiből az ipar nem gyárt eleget, abból egyetlen áruház vezetője sem tud megfelelő mennyiséget beszerezni.- Szüntelenül keressük a kihasz­nálatlan lehetőségeket - mondotta, majd meg is magyarázta a szinte már frázisként hangzó mondatot:- Szerintem nagyon jó módszer a különböző országok áruházaival lebonyolított árucsere. Megfelelő ke­reskedői szellem és persze a köl­csönösen előnyös elengedhetetlen jóakarat is szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön az üzlet. Magyarországi, ro lániai, bulgáriai, vietnami, ki- áruházakkal vein kapcsolatunk, a kö­vetkező évben pedig Jugoszláviával szeretnénk árucserét létrehozni. És végül, de nem utolsósorban említem meg a Jihlavai Priorra! való együtt­működésünket. Baráti a kapcsola­tunk és nyugodtan kijelenthetem, hogy a legmegbízhatóbb partne­reink közé tartoznak. „Megértjük egymást“ Kinek nem esik jól, ha külföldön honfitársairól dicsérő szavakat hall? örültem, hogy ilyen jó véleménnyel van a Centrum igazgatója a mi ke­reskedőinkről. És az is érdekelt, mit vár a jövőtől, hogyan képzeli a kö­vetkező közös lépéseket.- Jó egy éve cseréltünk először árut. Csehszlovák partnereink em­léktárgyakat, bőrdíszművel, szem­üveget, kisiparosok által készített cikkeket választottak nálunk, mi pe­dig a vásárlókkal együtt örültünk a turistafelszereléseknek, a sport­kellékeknek, a tomaruháknak. De tárgyaltunk arról is, hogy az árucse­re csak egy része az együttműködé­sünknek. Amikor a Prior áráházban jártam, úgy ítéltem meg, van mit tanulnunk csehszlovák barátainktól. Például nagyon tetszettek az ottani kirakatok. Es miért ne vehetnénk át a jó ötleteket? Egyébként, ha Jihla­vába utazok, mindig viszek magam­mal valakit a dolgozóim közül, a tár­gyalásokat ily módon tanulmányúnál kötjük össze. Úgy képzelem, időn­ként a mi eladóink közül néhányan a Priorban, a jihlavaiak pedig nálunk árusíthatnának. Szerintem ez volna az igazi, nem formális és a munkán­kat nagyban elősegítő kapcsolat. A mi eladóink,,elleshetnék" a kultu­rált kiszolgálás néhány csinját-bin- ját, de talán mi csinálunk néhány dolgot másképp, amit a priorosok vehetnének át tőlünk. Nagy elő­nyünk, hogy szomszédok vagyunk és még nagyobb, hogy különösebb nyelvi nehézségeink sincsenek. Lehetőségeket, elképzeléseket sorolt az igazgató, melyek megvaló­sításához a lengyel és remélhetőleg a mi kereskedelmi szervezeteink ve­zetőinek is egyre nagyobb önállósá­guk lesz. Hiszen nem titok, hogy az eddigi kötöttségek nemigen segítet­ték elő még a legjobb induló és sikeresnek mutatkozó kapcsolatok alakulását sem.- Visszatérve még az itteni hely­zethez - folytatta az igazgató úgy terveztük, hogy az egyik emeleten valutáért fogunk árusítani. Eddig a Pewex és a Baltona boltjaiban vásárolhattak valutáért a vevők, de most már nekünk is lehetőségünk nyílt erre. Egyébként az a célunk, hogy forgalmunk 20 százalékát a behozott - vagy a központilag elosztott, vagy pedig árucserék által nyert - cikkekből érjük el. Amit a nőkért tesznek Áru, vevők, beszerzés, kínálat - beszélgetésünk fő témái. Zdzislaw Sawala nem vonta kétségbe, hogy ezek a legfontosabbak munkája so­rán. Ugyanakkor azt is hangsúlyoz­ta, hogy a dolgozókról való gondos­kodás semmiképpen sem kerülhet háttérbe. Az elárusítói pálya ugyanis Lengyelországban sem tartozik a „kapósak" közé. A pult mögött dolgozni nem leányálom. Kitartás, szakmaszeretet kell ehhez. És per­sze a jó kollektíva sem elhanyagol­ható szempont. Ennek kialakítását is figyelemmel kísérik.- Ámházunknak 350 dolgozója >x: H Jönnek-mennek a vevők (Archívumi felvételek) Az impozáns áruházat rövidesen belülről is felújítják van, 90 százalékuk nő - mondotta az igazgató. - Nem állítom, hogy nem okoz gondot, sokszor feszült­séget a nők magas aránya, de ha­zudnék, ha azt mondanám, nem lehet a lányokkal, asszonyokkal jól, eredményesen dolgozni. Szerintem hegyeket lehet a nőkkel megmoz­gatni, csak érteni, tudni kell a nyel­vükön, odafigyelni a problémáikra, segíteni azon nehézségek leküzdé­sében, melyek kihatással vannak munkavégzésükre. A kisgyermekes anyáknak nem egyszerű megoldani, hogy naponta este hétig dolgozhassanak. Egyéb­ként Lengyelországban a nők a gyermek négyhónapos koráig kap­ják a teljes fizetésüket, majd attól függően alakul a pénzbeli támogatá­suk összege, mennyi a férjük jöve­delme. Több esetben a gyerekek négyéves koráig otthon maradnak az anyukák. Poznanban kevés az óvodai férőhelyek száma. Az apró­ságok megbetegedése miatt is gyakran hiányoznak a nők: évente hatvan munkanapot lehetnek otthon az orvos igazolására betegápolás címen.- Reggelente tulajdonképpen so­hasem tudom, mennyien dolgozunk aznap - jelentette ki az igazgató. - Az egyes részlegvezetők önállóan dönthetnek, melyik munkatársunk hány órától meddig dolgozik. A ru­galmas munkaidő nagy előnyt jelent a nőknek. Ha a kollektívában jól kijönnek, megegyeznek, a nehézsé­geiket is könnyebben áthidalják. Szociális programjuk keretében más formákat is kihasználnak az áruház dolgozóinak stabilizálására. A nagyobb befektetésekre felvett kölcsönök egy részét törlesztik az alkalmazottak helyett. Az arra rászo­rulóknak segélyeket adnak és nyug­díjasaikról sem feledkeznek meg. Rendszeresen találkoznak velük, betegségük, vagy a családtag elha­lálozása esetén támogatják őket.-Az orvos helyben rendel, ezt nagyra értékelik a nők. Üzemi kony­hánk nincs, de térítést fizetünk az ebédekért, melyeket a közelben levő étteremben fogyaszthatnak el dol­gozóink. S ha már a pénzbeli támo­gatásról, kedvezményekről beszé­lünk, szólhatunk arról is, hogy szín­ház- és mozijegyeket, különböző sportrendezvényekre belépőket is vásárolunk. Az üdülések költségeibe is „be­szállnak", s az áruház saját turista­felszereléssel is rendelkezik - sát­rakkal és a többi kellékekkel - eze­ket kikölcsönözhetik a dolgozók. A gyerekek nyaraltatására is gondot fordítanak. * * * Délután még élénkebb a forgalom a Centrumban. Sok a vásárolni szándékozó, keresik a számukra megfelelő árut. Az eladókra a hiá­nyos kínálat még a szokásosnál is nagyobb terhet ró: a munka nehe­zén kívül el kell viselniük az elége­detlenséget is. Az áruház igazgatója viszont bizakodó: igyekeznek min­den tőlük telhetőt megtenni az áru- beszerzés és a dolgozókról való gondoskodás terén egyaránt. A két feladatot egyformán fontosnak tart­iaR DEÁK TERÉZ UZKTIH « Vitéz Erika, a Szövetségi Gyűlés képviselője | ár első találkozásunk, rövid beszél­getésünk is arról győzött meg, fiatal vérében pezseg a tenni akarás, a jobbítás szilárd szándéka, teljes lényében vibrál az őszinteség, az emberség. Számtalanszor bizonyította már, egészséges elégedetlen­ségét nem elégíti ki a fonákságok feltárása, orvoslást is keres a bajokra, utánajár, intéz­kedik, kér és követel az illetékeseknél, míg­nem megoldódik a probléma. így volt ez, mikor az alapiskola költöztetése és a szepsi (Moldava nad Bodvou) gimnáziumok összevonása ellen kellett fellépnie, kardos­kodott az oly sokat hirdetett és propagált törpevízművek építése mellett, mert a közeli Medzevben épülő erőmű megvalósítása elé több tucat akadályt igyekeztek gördíteni, szorgalmazza a falvak, de Kassa (Kosice) körzete üzlethálózatának fejlesztését is, mindenütt síkraszáll az igazság és az em­berség érdekében.- Valahogy úgy érzem, egyre jobban hiányzik az emberekből az emberség, öreg nénik és bácsik utaznak naponta Kassára ügyes-bajos dolgaikat intézni és sokszor szóba sem állnak velük. Azzal tanácsolják el őket, hogy ma nincs félfogadás - holott idejük lenne bőven. A személyszállítás gondjainak megoldása régóta sürgető fel­adat, de mikor számtalanszor tapasztalom, hogy a gépjárművezető goromba még az ószhajú utasokkal szemben is, s a képviselői igazolvány pedig egyszeriben megszelídíti, mézes-mázos szavakra fakasztja őket, ak­kor nekem is szólnom kell: ezt másképp kell csinálni. Nem vagyok alázatos, de mindig szépen kérem a megoldást. Érzésem sze­rint az emberek ma már elfelejtettek kérni, csak követelnek. Én ezt csak akkor teszem, ha szépen már nem megy. Vitéz Erika a Szepsi Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola igazgatóhelyettese, a Szövetségi Gyűlés Nemzetek Kamarájá­nak képviselője, a Kassa (Kosice)-vidékí Jnb képviselője. Választókerületébe szülő­városán, Szepsin kívül tizenkét falu és Kas­sa egyik lakótelepe tartozik. A képviselői ténykedéssel össze kell egyeztetnie a pe­dagógusi munkát és a családi teendőket, meg a nemrég épült családi házuk körül is mindig akad munka. Mindezt kétgyermekes családanyaként végzi és nem rejti véka alá, hogy a megértő és segítőkész férj, a jó családi háttér nélkül ez lehetetlen lenne.-Kívülálló talán fel sem tudja mérni, mennyi szabadidő, türelem és kitartás kell a képviselői feladatok teljesítéséhez. A prá­gai üléseken kívül á kerületi és járási szer­vek összejövetelein, a nemzeti bizottságok nyilvános gyűlésein is igyekezek ott lenni és szinte lelkiismeretfurdalásom van, ha vala­melyik faluba nem juthatok el. Nemcsak érdekel az emberek véleménye, a valós helyzetről kapott információ. Ezek az összejövetelek munkajellegüek abból a szempontból, hogy itt dolgozzuk ki állás- foglalásunkat a törvényjavaslatokhoz, amit én aztán a központi szervek felé tolmácso­lok. Gyakran csak a késő esti órákban kerülök haza, de mindenért kárpótol, ha sikerül valamit közös összefogással megol­dani. Már szepsi alapiskolásként kezdték megismerni nevét a járás határain túl is. Előadói tehetsége a vers és prózamondás­ban nyiladozott, s mikor gimnazistaként '^'SSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSfSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSJ (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom