Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-25 / 47. szám

M

iközben a szocialista országok többségének gazdaságában mélyreható változásokra kerül sor, a KGST keretében megvalósuló sokoldalú együttműködésükben lényeges átalakulás nem tapasztalható - állapítja meg Alekszandr Kondrasov, a TASZSZ szovjet hír- ügynökség szemleirója. Bulgáriává tanácskozása óta eltelt két évet értékelve megállapíthatjuk, hogy egyes vonatkozásokban jelentős haladást értünk el. Amiről két évvel ezelőtt úgy beszéltek, mint szükséges, de nehezen megvalósítható változásokról, ma már a tények sorába tartozik, s a KGST szerveinek konkrét feladatává vált.

Tisztázódott az együttműködés tökéletesítésének stratégiai célja, a KGST-országok egységes piacának létrehozása. A felek meghatározták azokat a formákat és módszereket is, amelyek az együttműködés elmélyítéséhez vezetnek, a vállalatok és egyesülések közti közvetlen kooperációs kapcsolatokat, a közös vállalatok, tudományos-kutatási és konstrukciós kollektívák létesítését. Megegyeztek abban, hogy alapjaiban meg kell változtatni az együttműködés extenzív modelljét, amely a korábbi években alakult ki, s amely a szovjet tüzelő- és nyersanyagoknak a többi KGST-országban gyártott késztermékekre való cseréjére irányult. A felek abban is megállapodtak, hogy tökéletesíteni kell a pénzügyi kapcsolatokat, gondoskodni kell a transzferábilis rubel

Az együttműködés új mechanizmusa a belső viszonyok függvénye

bán, Magyarországon, Lengyel- országban és a Szovjetunióban a gazdasági reformok már a mindennapi élet elválaszthatatlan részét alkotják, a KGST szintjén azonban csak az előkészítés szakaszában vannak. Mialatt nemzeti viszonylatban már a konkrét határidőket, mutatókat és feltételeket is meghatározták, a KGST dokumentumaiban inkább csak a fokozatosságról, a szakaszokról, a feltételek kialakulásáról van szó.

Ez érthető, sőt törvényszerű. A sokoldalú együttműködés mechanizmusának átalakítása sokkal bonyolultabb ügy, s végrehajtása hosszabb időt igényel. Figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes tagországok nem egyenlő mértékben készültek fel az együttműködés formáinak és módszereinek megváltoztatására, gazdasági fejlettségük színvonala különbözik egymástól.

Az 1986 novembere, a KGST- országok kommunista és munkáspártjai vezető képviselőinek moszkpénzfunkcióinak erősítéséről, s átválthatóságának eléréséről.

Ezeket a feladatokat és célokat az átalakítás kezdeti szakaszában szerzett tapasztalatok is alátámasztják. A KGST-országok tudományos- műszaki haladásának 2000-ig szóló komplex programját például, amit 1985-ben hagytak jóvá, az eredeti elgondolás szerint többnyire a régi módszerekkel, a minisztériumok és más központi hivatalok közvetítésével kellett volna megvalósítani. Az élet azonban olyan választ adott erre a kérdésre, hogy ezt a komplex programot elsősorban a vállalatok és a tudományos kutatóintézetek közti közvetlen kapcsolatokra kell építeni. A közvetlen kapcsolatok és a kooperációs szállítások fejlesztése azonban komoly nehézségekbe ütközött a nemzeti árak közti összhang hiánya, valamint a transzferábilis rubel pénzfunkcióinak gyengesége miatt. Ez a körülmény több KGST-országot arra késztetett, hogy megállapodást Írjanak alá

a nemzeti valuták használatáról a közvetlen kapcsolatokra vonatkozó elszámolásokban, a KGST szerveit pedig arra kötelezte, hogy kezdjenek komolyan foglalkozni a transzferábilis rubel pénzfunkcióinak megerősítésével.

Sok minden megváltozott a KGST szerveinek a tevékenységében is. Egyrészt csökkentették ezek számát, másrészt pedig megszüntették az olyan jellegű gazdasági tevékenységüket, amelyek lényegében a nemzeti külkereskedelmi és központi ágazati szervek hatáskörébe tartoznak, s fölösleges kettősséget jelentettek. Tevékenységüket a továbbiakban a széles körű programok kidolgozására, végrehajtásuk szervezésére, az új tervezési módszerek, az áru és pénzviszonyok, valamint a jogi normák kialakítására, az elemző és előrejelző munkára kell irányítani. A KGST bizottságai közvetlenül segítik elő a gazdálkodó szervezetek közti kapcsolatok fejlesztését.

Az új kérdések sokaságának megoldásában azonban az egyes tagállamok állásfoglalása távolról sem egységes, nem mindig nyilvánul meg azonos érdekeltség az új sokoldalú megállapodásokban és tervekben. A KGST Végrehajtó Bizottságának legutóbbi 129. ülésén például szintén nem sikerült megállapodni számos olyan kérdésben, amelyek az együttműködés pénzügyi mechanizmusának átalakítására vonatkoznak. Ugyanakkor senki sem dramatizálja a nézetek eltérését. A KGST szerveire hárul az a feladat, hogy közelítsék a felek álláspontjait, s keressék a kölcsönösen elfogadható alternatívákat. A tagországok a legfontosabb kérdésben egyetértenek, mégpedig abban, hogy át kell alakítani a sokoldalú együttműködés mechanizmusát. Arra az élet, a kölcsönös együttműködés gyakorlata ad választ, hogy erre milyen konkrét formákban, s milyen határidőkben kerül sor.

Egyesek feltehetik a kérdést, hogy nem túl lassú-e a KGST tevékenységének az átalakítása. Véleményem szerint az ütem fontos, de nem alapvető kérdés. Sokkal fontosabb az, hogy a tagországok fel legyenek készülve az új alapokra épülő együttműködésre, s hogy kialakuljanak ehhez a szükséges feltételek a nemzeti gazdasági mechanizmusokban. Az átalakítás ezután válik maximálisan eredményessé, s maga a folyamat is meggyorsul.

(ÓSTK)

Változások Bulgária gazdasági mechanizmusában

A jövő év január elsejétől kezdve háromfokozatú bérrendszert vezetnek be Bulgáriában, amely a keresetek érdem szerinti megkülönböztetését szolgálja. Erre az intézkedésre a gazdasági mechanizmus átalakítása keretében kerül sor. Változások következnek be az árképzésben, valamint az adórendszer területén is.

Bulgáriában 1989-ben a nemzeti jövedelem 6,1 százalékos növekedésével számolnak, amihez nemcsak megfelelő időjárási feltételekre van szükség a mezőgazdasági termelés számára, hanem a gazdasági reformnak is hatékonyabban kell érvényesülnie. Abban bíznak, hogy a vállalatok növekvő önállósága és önfinanszírozása elősegíti a termelés és a munkatermelékenység növelésének a meggyorsítását, s csökkenteni fogja a termelési költségeket. Hasonló hatást várnak az árképzésben, valamint az adó- és bérrendszerben bekövetkező változásoktól.

Az egyik legfontosabb cél az, hogy a belső árak fokozatosan megközelítsék a világpiaci árakat, s így a gazdaság rugalmasabban alkalmazkodhasson a nemzetközi piacokon jelentkező változásokhoz. Ehhez az áruk versenyképességét is növelni kell. A nagykereskedelmi árak reformja az első szakaszban a termékek 22 százalékára terjed ki, ezek olyan áruk, amelyek döntő szerepet játszanak a többi ágazat termelési költségeiben. Csökkentik például a folyékony tüzelőanyagok, a villamos energia, az öntöttvas, az acél, valamint a színesfémek nagykereskedelmi árát. A szállítási díjakat teljes mértékben a világpiaci árakhoz igazítják. Növelik a mezőgazdasági termékek felvásárlási árait, de ez nem lesz kihatással a kiskereskedelmi árakra.

Az adóreform arra irányul, hogy a vállalatokat hatékonyabb gazdálkodásra ösztönözze, s kialakítsa a feltételeket a teljes önálló elszámolásra való áttéréshez. Ennek keretében 3 százalékos lesz az eszközlekötési járulék, 4 százalékos a forgalmi adó, s megkülönböztetett módon 600, 400 vagy 300 leva lesz az egy dolgozóra számított foglalkoztatási adó, attól függően, hogy a vállalat a munkaerő-ellátottság szempontjából milyen helyzetű körzetben fekszik. Emellett a gazdálkodó szervezetek egységesen 40 százalékos adót fizetnek a tiszta nyereségből, habár kivételes esetekben egyes vállalatok nyereségi- adó-engedményben részesülhetnek, esetleg ilyen adót nem is kell fizetniük.

Az új bérezési rendszernek is motivációs jellege van. Korlátozni fogják a béralap képzésébe való adminisztratív beavatkozásokat, de ugyanakkor nagyobb szerephez jutnak a közgazdasági szabályozó eszközök. A béralap

nagyságát és az egyes dolgozók keresetét a termelés végső eredményei fogják meghatározni.

Január elsejétől az alapbérek három fokozatát vezetik be. A munkásoknál a havi alapbér három szintje 140, 205 és 300 levának felel meg. A főiskolai végzettségű szakemberek alapbérét beosztásuktól függően 230, 350 és 450 levában állapították meg. A vezető dolgozók alapbére az első csoportban 350, a másodikban 450, a harmadikban 550 leva lesz. Ezekhez az alapbérekhez az eddig szokásos módon bérpótlékokat fognak kifizetni. A bérrendszer lehetővé teszi á keresetek növekedését, ha ezt a termelési eredmények megengedik. A túlságosan nagy kereseti különbségek mérséklése céljából a tarifabérek 80 százalékosnál nagyobb túllépése esetében progresszív adóztatást vezetnek be.

(RYNKI ZAGRANICZNE)

Traktorok - közös fejlesztésben

A Martini Nehézgépipari Művek vállalatai a gépek és berendezések széles választékát gyártják. Legjelentősebb termékeik közé tartoznak az 57-120 kW teljesítményű traktorok, amelyeket a varsói ZPC-URSUS vállalattal kooperációban gyártanak. A csehszlovák -lengyel együttműködés azonban ezen a területen a kutatásra és fejlesztésre is kiterjed. Ezt a tevékenységet a Martinban működő Csehszlovák-Lengyel Traktorfejlesztési Kutatóközpont dolgozói látják el.

A közös kutatóközpont 1963-ban létesült a Brnói Traktorfejlesztési Kutatóintézet keretében. Akkor a Z 8011 -es és a Z 8045-ös traktorok kifejlesztése volt a feladat. Később, 1982-ben a kutatóközpont Martinba költözött át, mert az 57-120 kW teljesítményű traktorok fejlesztéséért a Martini Nehézgépipari Művek Kutatási-Fejlesztési intézete vette át a felelősséget.

A csehszlovák-lengyel kutatóközpont tevékenysége a jelenlegi időszakban magában foglalja a kutatási és fejlesztési munkákat, a traktorok minőségi tesztelését, a szabadalmak, valamint a műszaki- gazdasági információk gyűjtését és felhasználását, a gyártás technológiai fejlesztését és szakosítását.

Az együttműködés első szakaszában a csehszlovák és a lengyel mezőgazdaság az UR II egységesített sorozat négy modelljéhez jutott. Ezek a traktorok Crystal néven kerültek kereskedelmi forgalomba. A kutatás és fejlesztés tehát sorozatgyártással zárult. Az együttműködés további szakaszában a csehszlovák és a lengyel mezőgazdaság az UR II egységesített sorozat négy modelljéhez jutott. Ezek a traktorok Crystal néven kerültek kereskedelmi forgalomba. A kutatás és fejlesztés tehát sorozatgyártással zárult. Az együttműködés további szakaszában intenzív műszaki-tervezési és konstrukciós munka kezdődött, amely egyrészt az új UR IV-es egységes sorozat kifejlesztésére, másrészt pedig az új fejlesztési eredményeknek az UR ll-es sorozatnál való kihasználására irányult. Ebben az időszakban a tervezóasztalokon elkészült az UR ll-es traktorok három korszerűsített változata, ezek közül kettő Martinban kiérdemelte „az év modellje" elnevezést. Az UR IV-es egységesített sorozatban a traktorok két új változatát fejlesztették ki, amelyek a mezőgazdasági erőgépek új nemzedékét képviselik.

A Csehszlovák-Lengyel Traktorfejlesztési Kutatóközpont alapításának 25. évfordulója alkalmából a Csehszlovák Tudományos- Műszaki Társaságnak a martini kutatási-fejlesztési intézetben, valamint a Nyitrai (Nitra) Mezőgazdasági Főiskolán működő alapszervezetei, a Martini Nehézgépipari Művek kombinát, valamint a 2ilinai Technika Háza „Traktor Sympo 88“ címmel szakmai értekezletet rendeztek, amelyen többek között a traktorok fejlesztésében elért eredményekkel, az új típusok megbízhatóságával, tesztelésük tapasztalataival, az új fejlesztési irányzatokkal, valamint a traktormotorokkal szemben támasztott új követelményekkel foglalkoztak, -liSzovjet textilipari gépek Csehszlovákiában

Ez év október 12-én a TIBA nemzeti vállalat 02-es berouni üzemében ünnepélyes keretek között adták át az ötezredik Csehszlovákiába szállított STB szovjet szövőgépet. A szovjet textilipari gépek behozatalának sokéves hagyománya van, az első gépek az ötvenes évek közepén kerültek hazánkba. Ez fordított irányban is érvényes, a csehszlovák textilipari gépgyártás termékeinek több mint egyharmada a Szovjetunióban talált gazdára. A szovjet textilüzemekben ma már több ezer csehszlovák fúvókás szövőgép dolgozik.

Széles körű a két ország együttműködése a textilipari gépek fejlesztésében. Az orsó nélküli fonógépek kifejlesztésében különösen jelentős volt a csehszlovák és a szovjet konstruktőrök együttműködése, melynek eredményeként a nálunk gyártott gépek magas műszaki színvonalat értek el. A nemzetközi munkamegosztás egyik kiemelkedő példáját az STB rendszerű szövőgépek

Bulgáriában, a blagojevgrádi Georgi Dimitrov Híradástechnikai Műszergyárban elkezdték a „Quantum" típusú félelektronikus telefonközpontok gyártását, amelyek átmenetet képeznek a mechanikus és az elektronikus telefonközpontok között. A berendezések nagyobb részét a Szovjetunióba exportálják. A felvételen Georgi Popov és ltja Nikolov technikusok a „Quantum“ telefonközpont részegységeinek helyes beállítását ellenőrzik. (A CSTK felvétele)

nyújtják. Ezeket a hatvanas évek közepén a Novoszibirszki Textilipari Gépgyárban kezdték .gyártani. Az egész KGST keretében csak itt gyártott STB szövőgépekből az első 28 Csehszlovákiába szállított gépet a brnói Mosilana vállalatnál helyezték üzembe. Mivel teljes mértékben beváltak, nemcsak nálunk, hanem a többi KGST-országban is nagy lett irántuk az érdeklődés, ezért 1971- ben a Csebokszari Gépgyárban is bevezették a gyártásukat, mégpedig Lengyelországgal, Magyarországgal, Bulgáriával, valamint 1972-től Csehszlovákiával való együttműködésben.

Az STB szövőgépek egyik legnagyobb felhasználója a csehszlovák pamutipar, melynek vállalatainál, elsősorban a varnsdorfi Velveta vállalatnál ma már több mint háromezer ilyen gép működik. A jelenlegi időszakban az említett két szovjet textilipari gépgyár termékeit a Techmas- ekszport külkereskedelmi szervezet bő választékban kínálja, különböző szövetek gyártásához, 180-tól 390 cm-ig terjedő szélességben. A Csebokszari Gépgyárban előkészítik a nagy fordulatszámú STB szövőgépek új nemzedékének, valamint a nehéz szöveteket készítő szövőgépeknek a gyártását. Ezeket a gépeket a moszkvai „INLEGMAS 88“ nemzetközi textilgépipari kiállításon már be is mutatták a szakembereknek. A Novoszibirszki Textilipari Gépgyárban az idén elkészül egy 10 gépből álló próbasorozat abból az új típusú szövőgépből, melynek gyártását a svájci Sulzer cégtől vásárolt licenc alapján vezették be.

Annak érdekében, hogy a szovjet partnerek szorosabbra fűzhessék kapcsolataikat a csehszlovák megrendelőkkel, Brnóban egy műszaki központot is létesítettek, melynek dolgozói műszaki tájékoztatást nyújtanak a szovjet textilipari gépek kiválasztásához. Emellett tanfolyamokat is rendeznek a textilipari mesterek és gépbeállítók számára, s pót- alkatrészeket is raktároznak a meghibásodott gépek rugalmas javításához. -kv-