Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-11 / 45. szám

JSZÚ 5 Október elején járt Csehszlovákiában Klaus Wedemeier, Bréma főpolgármestere, a szabad Hanza-város szenátusá­nak elnöke. Néhány napot töltött a szlovák fővárosban is. Látogatásának legfőbb oka az volt, hogy Bréma a tizedik lett Bratislava testvérvárosainak sorában. Az erről szóló nyilatko­zatot október 4-én írták alá a két város vezetői. Ismerkedjünk meg Brémával egy kicsit, annál is inkább, mivel a jövőben minden bizonnyal többet fogunk hallani róla, akár a kulturális cserével, diákok cserelátogatásával, a kereskedelmi, környe­zetvédelmi együttműködéssel, de magas rangú vezetőink remélhetőleg gyakoribb kölcsönös tárgyalásaival kapcsolat­ban is... J A brémai városháza a legszebb európai reneszánsz épületek közé tartozik „Drausen und drinnen, wagen und gewinnen“ - évszázadok óta ez a fő jelszava a brémai kereskedők­nek. Nagyjából annyit jelent, hogy messzi földön és otthon is a kocká­zat, a bátorság győzelmet, nyeresé­get eredményez. Ez a felirat olvasha­tó ma is a 16. században épült Schüt- ting, a Piac-téren álló kereskedőház falán, hirdetve az elődök bölcsessé­gét, amelynek köszönhetően Bréma ma az, ami: hatalmas konténerkikö­tő, fejlett gépkocsiiparral, repülő­gép- és hajógyártással, kávé-, do­hány-, gyapotfeldolgozó iparral, ha­lászattal rendelkező város, fontos tudományos, kulturális, egyetemi központ. A brémaiak másik vezérelve a szabadság gondolata volt mindig. Bréma hivatalos nevében is ott van ez a szó: szabad Hanza-város. De még az észak-német kereskedő vá­rosok legendás szövetségének meg­alakulása előtt érvényes volt, hogy aki egy évet és egy napot lakott Brémában, az szabad, a városon kí­vül senkinek sem szolgája. A har­mincéves háború idején a Hanza- tanács a három legerősebb tagot bíz­ta meg azzal, hogy az egész szövet­ség nevében cselekedjen. Ennek az „emléke", hogy Hamburg, Lübéck és Bréma - a 180-200 város közül utolsóként - ma is használhatja a szabad Hanza-város címet. Bréma ügyes diplomáciával bizto­sította függetlenségét és a kereske­delmi hatalom státuszát. Kapcsolat­ba került valamennyi kontinenssel. A második világháború után először a brit megszállási zónában volt ame­rikai enklávé, majd 1949-ben, az NSZK megalakulásakor lett önálló szövetségi tartomány. ben" évente tízezer hajót fogadnak csaknem száz országból. El lehet képzelni, milyen műszaki ellátottsá­got, felkészültséget, jó munkaszer­vezést, gyorsaságot igényel mindez. No és előrelátást: az elmúlt 30 év alatt több mint 3 milliárd márkát ruháztak be a brémai kikötőkbe. A Hanza-kereskedő egyszerűen tud­ja, hogy a nyereség kiadásokkal is jár... Bréma tehát hű a Hanza-hagyo- mányokhoz: nyitott a világ felé, szo­lid partnere kíván lenni mindenki­nek. Elsősorban ezt hangsúlyozta bratislavai sajtóértekezletén Klaus Wedemeier is, aki Bréma város fő­polgármestere, Bréma szövetségi tartomány szenátusának (azaz kor­mányának) elnöke, s mellesleg az egyházi ügyekért felelős szenátor tisztségét is betölti. Tudni kell még róla, hogy 44 éves, a gazdaság, a ke­reskedelem terén számít szakem­bernek. Huszonnégy éve a Német Szociáldemokrata Párt tagja, s talán neki köszönhetően is Bréma az SPD egyik bástájya az NSZK-ban (legu­tóbb egy évek, az 1987. október 15- én rendezett választásokon erősítet­ték meg Wedemeiert tisztségében). Klaus Wedemeier megnyerő sze­mélyiség, hogy úgy mondjam, ko­runk embere: a párbeszéd, az együttműködés híve, legyen szó akár az otthoni politikai ellenfelek­ről, akár egy szocialista ország tag- köztársaságának fővárosáról, mint jelen esetben Bratislavárói. (Bréma mellesleg Gdanskkal és Rigával tart még fenn testvérvárosi kapcsolatot.) A bratislavai sajtóértekezleten az egyik kolléga polgármester „elvtárs­nak" szólította Wedemeiert, ami nyilvánvaló nyelvbotlás volt, de tovább hallgatva a brémai vezetőt, elv-társnak, (így elválasztva) min­denképp tekinthető. Lelkesen be­szélt ugyanis a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együtt­működés szükségességéről, a kelet -nyugati kapcsolatokban az egyen­jogúságot, az előítéletek felszámolá­sát, a nyíltságot nevezte különösen fontosnak. Ő maga is nyíltan szólt arról, hogy a történelemből le kell vonni a tanulságokat, s természete­sen nem szabad megfeledkezni a fa­sizmus rombolásáról, vagy ahogy ő fogalmazott, „pusztító őrültsé­géről". És Bréma erre is jó példa: a város ifjúságának egyik ismert találkozó- helye a Lidice-Haus, s a város veze­tői hozták létre az úgynevezett Lidi- ce-kezdeményezést, amely a népek közötti megértés érdekében munkál­kodik. (Klaus Wedemeiercsehszlová- kiai programjában természetesen szerepelt Lidice is, de ezt a látogatás - Franz Josef Strauss bajor vezető temetése miatt - le kellett mon­dania.) Bréma és Csehszlovákja kapcsola­tai nagy múltra tekintenek vissza. Csehországból már a múlt század végén bőripari termékek, vasáru, textíliák érkeztek a kikötővárosba, ahol viszont - különösen a húszas évektől kezdve - Csehszlovákia szá­mára gyapotot, dohányt, cigarettát rakodtak át. Brémában 1920-ban csehszlovák konzulátus létesült, s mára Bréma a csehszlovák külke­reskedelem számára az egyik legje­lentősebb export- és importkikötő. Ami Bratislavát és Brémát illeti, a jövőben elsősorban a helyi, a kom­munális politika területén folytat együttműködést, tapasztalatcserét a két város. Az építészeti és történel­mi emlékek megóvása, a városfej­lesztés, de főleg a környezetvédelem mind olyan terület, ahol az együtt- cselekvés mindkét fél számára nagy hasznot hozhat. És annak készsége és lehetősége, hogy egymástól tanul­junk, valamint a kölcsönös bizalom kialakítása úgyszintén hozzájárulás a jószomszédi viszony fejlesztésé­hez, végeredményben pedig az euró­pai béke megszilárdításához. (papucsok) A bremerhaveni konténerkikötő Bremerhaven Európa legnagyobb gépkocsi-átrakodó kikötője (évi 700 ezer autó), de Bréma Sebaldsbrück nevű negyedében Mercedeseket is gyártanak) a combi és a sportos típusokat) Igaz is, tulajdonképpen két város­ról van szó, magáról Brémáról (522 ezer lakos) és a tőle 65 kilométerre északra fekvő Bremerhavenról (134 ezer lakos) - közöttük alsó-szászor­Föderatív állam lesz Belgium szági területek fekszenek -, ők együtt alkotják az NSZK legkisebb szövetségi tartományát (alapterülete mindössze 404 négyzetkilométer). A különálló területet, az „előre­tolt bástyát" a múlt század elején szerezte Bréma, amikor a Hannoveri Királyságtól vásárolt egy darabka földet a Weser folyó tengri torkola­tánál. Itt épült fel Bréma új kikötője, Bremerhaven. Itt és az „anyakikötő­A Roland-szobor Bréma szabad­ságát és függetlenségét jelképezi (több mint 10 méter magas) Belgiumban nagy reményeket fűznek az 1989. január 1-én érvénybe lépő állami re­formhoz - legalábbis kormánykörökben. A fö­deráció bevezetése ugyanis még nem garan­cia a gazdasági gondok megoldására, legfel­jebb a felelősség oszlik majd meg a szövetsé­gi kormány, valamint a flamand, illetve a val­lon autonóm terület vezetői között. Emlékezetes a flamand (azaz holland) nyelv- területen levő Fouron városka polgármesterének esete. Röviden a lényeg az, hogy Happart pol­gármester vallon (azaz francia ajkú), akárcsak a városka lakosságának jelentős része. Csak­hogy a tanácsüléseken a flamand nyelv haszná­lata volt a kötelező, amit a derék városatya nem volt hajlandó tiszteletben tartani, sőt, egyesek szerint nem is tud flamandul. Nos, az ügy „be­gyűrűzött" Brüsszelbe is, és az Happart-botrány több Ízben okozott kormányválságot. Legutóbb tavaly októberben, s azt követte egy hosszú „kormánynélküli" időszak egészen idén májusig, amikor ismét - immár nyolcadszor - Wilfried Martens alakíthatott kabinetet. Az új otparti kormány, úgy tűnik, elejét kívánja venni a fouronihoz hasonló afféroknak, és elhatározta: Belgium föderatív állam lesz. Az erről szóló törvényt a parlament mindkét háza augusztusban hacjyta jóvá. A rossz nyelvek szerint Martensék célja a jog­körök „leadásával" az olyan problémák „átpasz- szolása" a területi autonóm vezetésnek, amelyek a brüsszeli kormány életét megkeserítik. A mi­niszterelnök szeptember közepén azonban így fogalmazott: „A föderatív Belgiumban új jogkörö­ket kell biztosítani- az egyes közösségeknek, szélesebb autonómiát a területeknek, s egyben fenn kell tartani egy erős, stabil és összetartó központi kormányt". Ami igaz, igaz, az összetar­tásra még nagy szüksége lesz a Martens-kor- mánynak, illetve a belga politikai pártoknak. Az új törvény értelmében a szövetségi kor­mány a külpolitika, a pénzügyek, a bíróságok, a hadügy és a rendőrség kérdéseiben lesz illeté­kes. Az autonóm területek nagyobb önállóságot kapnak a gazdasági döntésekben, az ö hatáskö­rükbe fog tartozni az energiaipar, a közlekedés, a környezetvédelem, a foglalkoztatottság (ponto­sabban a munkanélküliség), az egészségügy és az oktatásügy (ez utóbbiban nemcsak a flaman- dok és vallonok, hanem a keleti határvidéken élő mintegy 65 ezer német ajkú belga is önállóan dönthet). A föderatív államnak egyébként három része lesz: az északi flamand és a déli vallon autonóm terület mellett jóval nagyobb jogköröket kap a kétnyelvű főváros, Brüsszel is. A reform szaka­szonként valósul meg, úgy, hogy a jövő év második felére - a kétkamarás parlament átalakí­tásával és a szövetségi kormány jogköreinek pontos meghatározásával - ér véget. Nehézségek már most, az előkészítés során felmerülnek. Például a vallonok jóval több pénzt követelnek az iskolaügyre, mivel szerintük az ö oktatási rendszerük sokkal elavultabb, mint a flamandoké. A föderáció ellenzői már Belgium kettészakadásáról beszélnek, ami azért túlzás. A többség szerint helyes a döntés, a reform hozzájárul Belgium stabilitásához. Tulajdonkép­Az NDK-beli Horizont című hetilap térképe a fö­deratív Belgiumról. A ferdén vonalkázott rész a flamand, a szürke a vallon tartományokat jelöli, középer. a kétnyelvű Brüsszel és a vallon ország­rész keleti szélén fekszik a német nyelvterület. pen a Martens-kormány elképzeléseinek támo­gatásaként, jóváhagyásaként fogható föl, hogy az október 9-i helyi választások nem hoztak lényeges változást a községi és városi tanácsok összetételében. Azért a kétségek is jogosak, hiszen ha a köz­ponti kormánynak már most nincs pénze a gaz­dasági és szociális programok finanszírozására, vajon honnan szerzik meg azt az autonóm kor­mányok? (P- 9) Bratislava tizedik testvérvárosa: Bréma

Next

/
Oldalképek
Tartalom