Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-11-11 / 45. szám

- új feltételek között

A prágai Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézet az elmúlt időszakban jelentős eredmények egész sorát mondhatja magáénak, s két Munka Érdemrenddel, A Kiváló Munkáért, valamint az Érdemes Építő kitüntetéssel is elismerték munkáját. A pozitív eredmények ellenére azonban az intézet fejlődése nem volt zökkenőmentes. A vezetés adminisztratív módszerei, az elektronikai fejlődés megítélésének tisztázatlan irányvonala és a népgazdaság egyes ágazatai közti hiányos kapcsolatok kedvezőtlenül befolyásolták az intézet fejlődését. 1988. július 1 -tői az intézet állami vállalat lett, és most - úgymond - a helyét keresi és vezetői a további lépések iránya fölött elmélkednek.

Bizonytalanság a feladatok besorolásában

Az állami vállalatok közé történő besorolás jelentkezőíve kidolgozásánál a hozzáférhető adatok alapján feldolgoztuk a jövendő kapcsolatainkra vonatkozó elemzéseket. Az állami vállalatról szóló törvény nem tesz különbséget termelő vállalat és kutatóintézet között. Úgy véljük, hogy egy termelő vállalatnak, amely sorozatgyártással foglalkozik, nem lehetnek velünk azonos szabályzói.

Jóllehet, az Állami Műszaki-Fejlesztési és Beruházási Bizottságnak a műszaki fejlesztés tervezésére vonatkozó alapelveiben szó van az állami megrendelések elnyerésének lehetőségéről és a meghatározás hosszabb ideje ismert, mégis mindeddig tisztázatlan, csak elméleti fogalom maradt. Eddig nem volt lehetőségünk részt venni semmilyen versenytárgyaláson, hogy ezáltal kipróbáljuk lehetőségeinket és alaposan megismerjük hiányosságainkat, örömmel fogadnánk az említett eljárások egy konkrétabb formáját. Szeretnénk remélni, hogy a műszaki fejlesztés irányítása tárgyilagosabb lesz, és az adminisztrációs módszerek fokozatosan korlátok közé szorulnak.

A kutatás-termelés ciklusának lerövidítését szorgalmazó igyekezetben fontos a tudományos-műszaki fejlődés feladatainak kétoldalú, tehát anyagi és műszaki oldalról való biztosítása. Ez az előkészítési szakasz az egész ciklus leghosszabb része, azért, mert nem működnek a szállítói-megrendelői kapcsolatok. A szállítási határidő kedvező esetekben is több mint egy év, s ez az jelenti, hogy az egy évvel ezelőtt kapott kutatási feladat részleteivel nem foglalkozhatunk hamarabb, mint most.

Az állami és reszort jellegű feladatok beiktatásának jelenlegi módja sem tisztázott. Konkrétan: intézetünkben az idén kerül sor egy állami és két ágazati jellegű feladat megoldására, melyek kutatási kapacitásunk 30 százalékát veszik csak igénybe. Ezért új feladatokat kell találnunk. S közben abból az elgondolásból indulunk ki, hogy az állami feladatok bizonyos műszaki és gazdasági színvonalat biztosítanak az intézet számára, tehát stabilizációs hatásuk van.

Az 1986-os évben elfogadták a teljesítmény-elektronika tárgykörébe tartozó feladatot, mely az atomenergetika és a híradástechnika területein lenne alkalmazható. A feladatok kidolgozására azonban beruházási eszközök híján eddig nem került sor. Még mindig tartós jelenség népgazdaságunkban az új technika hiánya.

Idén három feladat témáját dolgoztuk ki, amit jóváhagyásra is előterjesztettünk. Témáik az erős áramú elektronika termelési folyamatainak automatizálása és elektronizálása, továbbá az elektronikai termékek megbízhatóságának növelése és a nagyfeszültségű kapcsolóberendezések és vizsgálati eszközök fejlesztésének problémája. A feladatok besorolásáról, elfogadásáról azonban eddig nincsenek értesüléseink. A kutatások finanszírozásához való hozzájárulás a vállalatok részéről óvatos, esetleg elutasító. Ezen kívül nem is érdekük, hogy több évre előre elkötelezzék magukat egy bizonyos termék gyártására.

Az állami hozzájárulás mértéke

Az állami vállalatokról szóló törvény

8. paragrafusa szerint a vállalatok saját szükségleteiket és kiadásaikat a bevételből fedezik, ami főleg a vállalkozásból származhat. Ez az alapelv helyes, mivel a jövőben magasabb szintű, hathatósabb gazdálkodáshoz és nagyobb felelősséghez vezethet a népgazdaság fejlesztését illetően. Felteszem azonban a kérdést, lehet-e ezt az alapeívet mechanikusan alkalmazni a kutatóintézet körülményei között?

Mindenütt a világon az állam részt vállal a kutatási költségekből - hazánkban talán majd ezt szolgálják az állami megbízások, amik nem téveszthetek össze a kötelező állami tervvel. Az állami megbízás kockázattal is jár, és maga a fogalom jogilag nem világos. Legfrissebb értesülések szerint az NSZK-ban az állam 40 százalékban, Franciaországban 54 százalékban, Nagy-Britan- niában 48 százalékban, Japánban 22 százalékban, az USA-ban pedig 46 százalékban vállalt részt a kutatások finanszírozásából. Ez egészében természetes, hisz ha a kutatás teljesíteni akarja küldetését, be kell biztosítani a szakterület és az ágazat fejlődését, egyértelműbbé kell tenni és fejleszteni kell a nemzetközi kapcsolatokat és munka- megosztást.

Az állami vállalatok feltételezik, hogy az új gazdasági mechanizmus megváltoztatja a kutatás és fejlesztés eredményeinek az alkalmazásához való viszonyt. A műszaki fejlesztés költségeit a vállalat a fejlesztési alapból biztosítja, és a nyereségből való részesedést nor- matívum szabja majd meg. Ugyanazon fejlesztési alapba tartoznak a beruházási költségek és az eszközlekötés forgalmi alapja is.

Alapjában véve logikus és helyes összefüggésekről van szó. De előtérbe helyezi-e a vállalat a műszaki fejlesztést? A vállalatok szabályszerűen olyan rövid távú feladatok megvalósítására összpontosítanak, melyek az azonnali szükségletek kielégítését szolgálják, vagyis olyan feladatokra, ahol az ún. innovációs szint a legalacsonyabb. Távlati feladatokkal, stratégiai műszaki feladatokkal és magas szintű újítással nem számolnak. Ha szükséges is az önelszámolás módszereinek alkalmazása, nem engedhető meg a kutatás teljesen haszonérdekű tétele, mert az szükségszerűen az elméleti munka stagnálásához vezetne. Az intézet vizsgálati eszközeinek fejlesztése biztosítja a feltételeket ahhoz, hogy a magasfeszültségű elektronika terén a műszaki színvonal és a minőség ellenőrzésének központja legyünk. Az intézet két kísérleti központtal rendelkezik, amely ágazati jogosultsággal bír, és a többi munkahelyek laboratóriumai is alkalmasak bonyolult elektrotechnikai problémák megoldására.

A műszaki vizsgálatok nagyon költségesek, igényesek, mind a berendezések

színvonalát, mind pedig a dolgozók magas szintű műszaki képzettségét illetően. Költséges a műszerek és eljárások kutatása is, amelyekben széles körű nemzetközi együttműködést folytatunk. Nem valószínű, hogy a költségek megtérítéséhez a vállalatok hozzájárulnának.

Véleményem szerint ez államérdek lenne, hiszen befolyásolja a termelés minőségét. Két állami feladat javaslatát terjesztettük elő és várjuk az ezzel kapcsolatos állásfoglalást. Mérlegeltük az intézet helyzetét az új feltételek között, és az a véleményünk, hogy hozzájárulhatnának ahhoz a kívánt változáshoz, amely a szállítók piacát a megrendelők piacává változtatja.

Rugalmasabb szervezéssel

A jelenlegi feltételek közepette kritikusan kell értékelnünk saját munkánkat és annak szervezettségi szintjét is. Túlságosan hozzászoktunk a stabil szervezeti rendszerhez, és eddig nem használtuk ki például eléggé a kutatócsoportok létesítését sem, amelyek szakképzettségüknél fogva egy-egy feladat gyors megoldásárá specializálódnának. Sikeres vállalatok vezetői hangsúlyozzák, hogy az irányítás modelljének alapja az emberek irányítása. A vezető dolgozók megválasztása aszerint történjék, milyen mértékben képesek az emberek ösztönzésére.

A kötött szervezési rendszer irányítása általában egyszerűbb, de a rugalmasság és az alkalmazkodóképesség az új vállalatoknál gyakoribb. Feltételezhető, hogy a fokozatosan érezhető gazdaságosság felé való nyomás - a gazdaságirányítás mechanizmusa átalakításának kísérő jelensége - pozitív szerepet tölt majd be, főleg ha hangsúlyt kap a béreszközök kialakítása és a műszaki fejlődés magas szintű feladatainak megoldása közötti összefüggés.

A nemrég még érvényes költségmo- dell az alkotó munka árképzésében szó szerint negatív hatással bírt a kutatás és fejlesztés ösztönzése terén. Annak ellenére, hogy érvénybe lépett a V-6/88-as határozat a magállapodás alapján kialakítandó árakról, a dolgozók többsége még mindig a régi fogalmakban gondolkodik.

A jelenlegi időszakot úgy jellemezhetnénk, mint a vállalatokról szóló törvény alkalmazásának egy átmeneti időszakát, valamint az új normatívákra való áttérést, melyek részben már kidolgozottak, részben pedig az előkészítés stádiumában vannak.

Számolnunk kell azzal, hogy a 8. ötéves tervidőszak sikeres befejezése nem lesz egyszerű. Problémák sora áll előttünk, melyeknek összefüggéseit sem ismerjük. Nem elég csak a vállalkozási tevékenység szükségességét hangsúlyozni, legfontosabb a vállalaton belüli és kívüli gazdasági kapcsolatok megoldása. Hiányosak az ismereteink a központi szervek elgondolásait illetően. Gyorsan közeledik a 9. ötéves tervidőszak előkészítése. De vesztegetjük az időt meddő vitára pl. a választásokra, és nem keressük a módjáChogy hogyan fokozhatnánk a munkatermelékenységet adott feltételek mellett, hogyan ész- szerűsíthetnénk a vezetést, minimálisra csökkentve az adminisztrációt. Nem szavakra van szükség, de a módszerek minőségi megváltoztatására, mely elősegítené a népgazdaság fejlődését. A kutatásnak nemcsak lehet, de kell is hogy legyen beleszólása ebbe. Tevékenységéhez azonban megfelelő teret és feltételeket kell biztosítani.

OLDRICH HÓRA kandidátus, a prágai Erősáramú Elektrotechnikai Kutatóintézet igazgatója

Az intézet által fejlesztett termékek a brnói Invexen (Foto: BW - Stursa)

A

Chepos kombinát ez év július elsejével alakult és küldetése továbbra is az, ami a régi, ugyanilyen elnevezésű tröszté volt: a vegyipari és élelmiszeripari berendezések és beruházási egységek gyártása, s ezen belül a biotechnológiai eljárások műszaki-technológiai alapjának megteremtése. A kombinát Hradec Králové-i Győzelmes Február vállalata, főleg a biotechnológia területén szerzett jó hírnevet az utóbbi időben, itthon és külföldön is. Ezeknek az új technológiai eljárásoknak a gyakorlati alkalmazásáról és műszaki fejlesztésének módjairól, jövőbeni irányairól beszélgetünk a következőkben Bohuslav Meiichar mérnökkel, a vállalat műszaki igazgatójával.

• A biotechnológia fiatal tudományág ugyan, de alkalmazásához már nagyon sok területen hozzáláttak. Ezek közül melyekre specializálódik a Chepos?- Mi a biotechnológiát egészében figyeljük és megpróbálunk minden területen megkapaszkodni. A biotechnológia gépészeti berendezései mindig valamilyen egységekből tevődnek össze, amelyek egy-egy eljárás hasznosítását teszik lehetővé. Példának felhozhatnám mondjuk a fermentációs, a lepárló, vagy a szárító egységet. Építőelemes rendszereket fejlesztünk ki, s azután ezekből a berendezésekből vagy üzemegységekből össze tudunk állítani egy termelőegységet, akármelyik biotechnológiai eljárásra. Ezek az egységek bizonyos típusnagyságokban készülnek, a kisebb kapacitásoktól egészen a gyáregységnyi méretekig képesek vagyunk szállítani.

• Akkor tehát a nagyságrendi különbségek a lényegesek?- Inkább az eljárások sokfélesége a fontos, mert mindegyik folyamatnak megvan a sajátossága, de ha egyszer kifejlesztettünk valamilyen célra egy berendezést, azt máshol ugyanabban a formában esetleg más méretekben

A piac igényeihez igazodva

Sikerek a biotechnológiai berendezések gyártásában

is alkalmazni tudjuk. Számunkra tehát a fejlesztés folyamata a fontos, ahol széles körű együttműködésre van szükségünk, például kutatóintézetekkel, akadémiai munkahelyekkel stb. A felhasználók azután már velünk beszélik meg a szállítás módját, közösen állítjuk össze a számukra megfelelő termelőegységet.

• Ahhoz, hogy mindenféle alkalmazói igényt kielégíthessenek, mennyire kell megelőzniük a felhasználókat? Mennyire kell előre látniuk az igényeket?- Megrendelőink különböző szakágazatokba és szervezési szférákba sorolhatók, néhányuk most kezdi csak a biotechnológiák alkalmazását, máshol már nagyok a tapasztalatok, vannak például külföldről behozott berendezéseik. Mi arra kényszerülünk, hogy piackutatást végezzünk, mégpedig a világpiacon, hiszen nemcsak csehszlovák vállalatok számára szállítunk. A piackutatásunkat a szó igazi értelmében kell venni, tehát megismerjük mindazt, amit a konkurencia kínál, és azt is, amit bárhol a felhasználók keresnek. A csúcstermékek gazdasági és műszaki. jellemzőinek tanulmányozása után jelöljük ki fejlesztésünk számára a feladatokat.

Ezzel a módszerrel két-három évvel ezelőtt kezdtünk dolgozni, ekkor - hogy úgymondjam - objektivizáltuk a fejlesztés és a kutatás feladatait, tehát nem az egyéni elképzelések megvalósításához fogtunk hozzá, hanem azt fejlesztettük, amire a piac igényt tart.

• Mivel viszonylag új és a technológiai fegyelem szempontjából igényes berendezésekről van szó, s mivel önök nem bírnak mindent saját vállalatuknál elkészíteni, felmerülhet a kérdés, mennyire elégedettek hazai alszállítóik pontosságával és gyorsaságával?- A szállítói-megrendelői kapcsolatok kérdése, természetesen nagyon komoly dolog. Speciális, steril szerelvényeket, magasszintú irányítási rendszereket kell beszereznünk, s ezen kívüf mérőműszereket, szabályozóeszközöket, érzékelőket, amelyekből hiány van. Amit lehet, természetesen itthon igyekszünk megrendelni. Ahol ez nem megy, ott lehetőséget keresünk a kooperációra a KGST- országokkal, főleg a Szovjetunióval és Jugoszláviával, de nem zárjuk ki a fejlett kapitalista országok vállalataival való együttműködést sem, ha ez szükséges. De ez utóbbi esetben is a kooperációt részesítjük előnyben, az egyszerű vásárlással szemben.

• Melyik hazai vállalatnál található a legjellemzőbb példája az önök munkájának?- Paskov, tehát az itt lévő papírgyár mellé épített biotechnológiai üzemegység jó-példája a mi lehetőségeinknek és a nemzetközi együttműködésnek is. A mi fermentációs berendezésünk valóban csúcsszínvonalú, eléri azokat a paramétereket, amelyekkel külföldi cégek ajánlották saját berendezéseiket. De ugyanígy magas színvonalú a lepárló és hűtőrészleg is. Az irányító rendszert viszont a finn Valmet cégtől hoztuk, a szeparátorokat pedig a svéd Alfa Laval szállította, mivel ezek a cégek az adott területen a világszínvonalat képviselik.

• Ezek az eljárások kisebb méretekben is alkalmazhatók. Van-e esélye az olyan megrendelőnek önöknél, aki nem akar gyáregységet építeni?-Természetesen. Szállítunk olyan berendezést is, amely például csak kilogrammos mennyiségeket produkál. Ezeket főleg a tudományos akadémiák laboratóriumai, illetve a kutatóintézetek vásárolják tőlünk. Közösen készítettünk el például jövőbeni felhasználóval, a CSSZTA Mikrobiológiai Intézetével egy fermentort, amely az ő saját szükségleteiket elégíti ki. Eközben természetesen mi is hasznos tapasztalatokra tettünk szert.

S ha már az együttműködésről van szó, megemlíteném még a bratislavai LIKO vállalat kutatóintézetét, amellyel szintén régi a kapcsolatunk, tőlük a kidolgozott eljárások dokumentációját kapjuk és javaslatokat a technológiai megvalósításra, s mi cserébe gépeket, berendezéseket szállítunk részükre. SZÉNÁSI GYÖRGY