Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-04 / 44. szám
MDK tsfíuomas Mária Orságová és Mária Jancoková éppen külföldi megrendelésre medvebőrből szőnyegeket varrt.- Az ilyen macik bőrének összevarrása és alábélelése bizony nem könnyű női munka - mondja egyikük. - A bölények feldolgozása azonban még bonyolultabb. Vastag bőrüket még árral sem tudjuk átbökni. A férfiak segítenek ilyenkor nekünk, ,, nyílásokat" vágnak a bőrbe, mielőtt összevarrnánk az egyes részeket. Nem mondom, sokat kínlódunk, főleg a bőr megrongálódott részeivel. Ma már a nyitrai (Nitra), a Ceská Lipa-i vagy a bratislavai múzeumok látogatói is láthatnak bölényeket. Pavol Haraba éppen egy vaddisznó bőrével dolgozik. Eltávolítja a zsírréteget, a megmaradt csontocskákat majd a bőrt vegyszerbe teszi. Megállapítja:- Érdekes a munkánk. Azért választottam ezt a szakmát, mert már kiskoromtól érdekeltek az állatok, örülök, ha a kitömött hattyú, sas, teknósbéka vagy papagáj olyan, mintha élő lenne. Hol sajátítható el ez a szakma? Mindenkinek elsősorban magának kell tanulnia. Csehszlovákiában nincsenek szaktanfolyamok, iskolák a preparálok számára: Ahhoz, hogy ki tudjak tömni egy egzotikus állatot, tanulmányoznom kell a szakirodalmat és a fényképek alapján készítem el az élő állat hú mását. Nemcsak én, itt csaknem valamennyien szakemberek vagyunk, pedig nincs szakmunkásbizonyítványunk. Mi nem tehetünk erről. Mivel szakoktatás nincs, magunk tanulunk, saját tapasztalatainkból okulunk. Én már nyolc éve dolgozom itt. Branislav Brinza a ziari műhelyben eltöltött tíz év alatt sok mindent megtanult. Éppen egy őz fejének modelljét készíti. Keze ügyesen jár. Látni, hogy szinte vakon el tudja készíteni az állat testének vázát.- Most egy őzzel dolgozom, aztán egy hiúz, borz vagy macska következik. Nem válogatok, azt csinálom, amivel megbíznak. Az emberek sok mindent hoznak hozzánk - kakasokat, papagájokat, tengeri malacokat, kutyákat. Nem akarnak megválni kedvenceiktől, emlékül kitömetik őket, vagy legalább a bőrüket preparáltatják. Miért ne, elvégre ezért vagyunk itt. Egy madár kitömésére hat hónapot, egy emlősére 24 hónapot kell várni (a hőkezeléssel készített műanyag vázú állatokra 30 hónapot is). A halak 18 hónap alatt készülnek el. Az agancsok felszerelése, a trófeák feldolgozása 24 hónapig tart. A preparatóri- um 24-36 hónapos jótállással dolgozik. Szlovákiában egyedülálló részleg működik a 2iar nad Hronom-i Csehszlovák -Szovjet Barátság Efsz mellett - a szakemberek hazai és egzotikus állatokat preparálnak. Számos olyan vadásztrófea látható itt, amelyre tulajdonosai jogosan büszkék: muflon, borz, vaddisznó, fácán, vadkacsa, vadmacska, hiúz, róka és medve. Különleges példányokkal is találkozhatunk. Ilyen a Kanadából származó fóka preparált bőre, a Líbiából hozott kaméleon, a mongol farkas, az indiai zebu, a Jugoszláviából hozott cápa, vagy az a hatalmas harcsa, amelyet egy szerencsés prievidzai halász kapott horogra az Ipolyban. A ziari műhely különböző alapanyagokkal, medve vagy hiúz-koponyákkal, kitömött ragadozókkal és madarakkal látja el a tudományos intézeteket, iskolákat. Preparátumaik eljutnak a Csehszlovák Tudományos Akadémia brnói intézetébe, a Zvoleni Erdészeti és Faipari Főiskolára, az Erdőgazdasági Kutatóintézetbe, a zbraslavi Vadászati Kutatóintézetbe vagy akár a Kassai (Koéi- ce) Állatorvosi Főiskolára. Sok száz általuk preparált állat gazdagítja a múzeumok gyűjteményeit; láthatók a bratislavai Szlovák Nemzeti Múzeumban, a Banská Bystrica-i kerületi múzeumban, a ruzomberoki Liptói Múzeumban vagy a Banská Stiavnica melletti Antolban levő erdészeti, faipari és vadászati múzeumban. Preparátumaik iskolai segédeszközökként is szolgálnak, a tanulók ezek segítségével ismerkednek az állatvilággal. Nemcsak a hazai vadászoknak, halászoknak és más megrendelőknek dolgoznak a ziari szakemberek, szívesen tesznek eleget az utazási irodák révén hozzánk látogató külföldi vadászok megrendeléseinek is. Eddig más országokból érkezett vadászok által elejtett több mint háromszáz medvét, több száz muflonfejet, hiúzt, őzt és más vadásztrófeát preparáltak. Az utóbbi években a Koospol és Zverimex külkereskedelmi vállalatok több mint tízezer preparált állatot, illetve vadásztrófeát szállítottak külföldre. Rendkívül előnyös devizaszerzési lehetőség ez, és egyúttal megoldódott az elejtett zsákmány felvásárlása is. A köztársaságban csak a ziari szakemberek preparálnak olyan nagy állatokat, mint a bölény, a láma és a szarvas. A nagy állatok csontvázának összeállítása nagyon igényes munka. A preparátornak valóban A bölények kitömése bonyolult munka alaposan ismernie kell az állatok anatómiáját, de tulajdonképpen ügyes, jó képzelö- eróvel megáldott szobrásznak is kell lennie. Hogyan folyik a ragadozó madarak, a halak és emlősök preparálása? Mit kell tenni azért, hogy a kitömött állat megkapja végleges formáját? Hallgassuk meg Ján Bahnó- nak, a részleg vezetőjének magyarázatát:- Az elejtett állatokat és trófeákat le kell nyúzni, zsírtalanítani, a bőrt vegyileg kitisztítani, kifeszíteni, a megrongálódott részeket összevarrni, kiszárítani, elkészíteni a test vagy a fej vázát és a talpazatot. Az emlősöknél még a fej preparálása előtt el kell készíteni a modellt, erre ráfeszitik az állat bőrét, majd a szakember megcsinálja a szemeket, a füleket és a szájat. A bőr két- három hétig szárad, majd a szőrme ,,kozmetikázása" következik. A madarak teste forgácsból készül, erre felerősítik a lábakat, a szárnyakat, a koponyát, majd a tollazatot. Úgy mint az emlősöknél és halaknál, a madaraknál is műanyaggal pótoljuk a húsos részeket. Így készül a medve, a borz, a hiúz, a róka vagy a farkas. A külföldi megrendelőknek a Tatratour hazaszállítja a preparátumokat. Hosszúak a vállalási határidők, így a türelmetlenebbek nem ritkán kontárokhoz fordulnak. A ziari szakemberek ezért le akarják rövidíteni a várakozási időt. Természetesen nem a minőség rovására. Fő céljuk - jól és lehetőleg minél gyorsabban dolgozni. Úgy, hogy a megrendelő mindig elégedett legyen. Csakhogy... Mi történik, ha valaki védett állatfajtát hoz kitömésre és kitart amellett, hogy az állat öt illeti meg? Ján Bahno válaszol a kérdésünkre:-A védett állatokat nem szolgáltatjuk vissza, a megmunkálás után iskolák vagy múzeumok kapják meg. Ha bizonyítható, hogy a védett állatot lelőtték, jegyzőkönyvet készítünk és azt az Állami Természetvédelmi Központnak adjuk át, ahol a megrendeléseinket gondosan figyelemmel kísérik és ellenőrzik. Ziar nad Hronomban évente mintegy 2500 állatot, ebből 1600 madarat preparálnak. A részleg tíz dolgozója 1,5 millió koronát termel ki. Az utóbbi időszak különleges preparátumai közül meg kell említeni azt a 350 kilogrammos, Ulicban elejtett hatalmas medvét, amely bal hátsó lába nélkül járta Kelet-Szlovákia erdeit, valószínűleg már régebben egy vadász találata csonkította meg. Különlegességnek számított a Králo- va hola alatt puskavégre kapott fajdkakas is. Jelenleg a bojnicei állatkert volt büszkeségének, egy oroszlánnak a fejét preparaljak JÚLIUS TADIAN Egy vadász házát díszíti majd ez a trófea (A szerző felvételei) Vaddisznó bőrét tisztítja Pavel Haraba MIÍRT ? A VAGYONVÉDELEM BUKTATÓI Eredeti szándékom szerint az Érsekújvári (Nővé Zámky) járás olyan gazdálkodó szervezetében szerettem vona eljutni, melyben kiválóan sikerült megszervezni az ún. önvédelmi rendszert. - Őszinte leszek, nem tudok egyértelműen követendő vagy negatív, esetleg a járás valamennyi gazdálkodó szervezetére jellemző példát említeni - tudtam meg azonbna dr. Tuzárová Valériától, a járási ügyészség ügyészétől. - Figyelembe kell vennie, hogy az ügyészségre, éppen tevékenysége jellegéből kifolyóan, főként a negatív információk jutnak el, elsősorban a hiányosságokról, bűncselekményekről szerzünk tudomást, illetve arról, milyen körülmények tették lehetővé a jogsértő cselekmények elkövetését. Az ilyen információk hiánya egy szervezettel kapcsolatban azonban még nem bizonyítja, hogy ott tökéletesen működne az önvédelmi rendszer. Előfordulhat ugye, hogy egy olyan gazdálkodó szervezet, melynek dolgozói gyakrabban nyúlnak a közöshöz, többet tesz vagyona megőrzése érdekében, mint egy másik szervezet, melynek dolgozói jobban viszonyulnak a szocialista társadalmi tulajdonhoz, s melyről ezért kevesebb negatív információ van.- Mit mondanak erről a viszonyulásról a statisztikai adatok?- Azt, hogy talán a palárikovói Agrokomplexben a legrosszabb a helyzet. Ezt a szervezetet az ügyészség indítványára tavaly ezer korona összegű bírsággal sújtotta a járási pénzügyi igazgatóság. Idén ismét javasoltuk a bírság kiszabását - ezúttal 2000 koronás bírságot róttak ki -, mivel az év első felében mintegy 15, a vállalati tulajdon sérelmére elkövetett bűntett, illetve vétség jutott tudomásunkra. A körülmények elemzése során kiderüli, hogy valamennyit az üzemi rendészek hanyag munkája tette lehetővé. Nem ellenőrizték a kilépő dolgozókat, visznek-e valamit a szocialista tulajdonból, s ez bátorította a gyengébb jellemúeket.- A tavalyi bírságolás tehát nem érte el a célját?- Azt éppen nem mondanám. Tavaly a kerítések állapotáért, s a helytelen raktározásért kapták a bírságot. A kerítések állapotára a raktározás módjára már jobban ügyelnek - márcsak azért is, mert a vállalat által kifizetett bírságot személyesítették, azaz megtérítették a felelős dolgozókkal. Ezek után természetesen érdekelt, hogyan látják a vagyonvédelem állapotát az Agrokomplex vezetői, mi az oka a kedvezőtlen állapotnak, s főként mit szándékoznak tenni vagyonvédelmi tevékenységünk javításáért. Milán Oőadlík mérnökkel, a palárikovói Agrokomplex igazgatójával a vállalat gazdasági udvarainak egyikén, Rastislavicében találkoztam. A 2000 korona összegű bírságról még nem volt tudomása, az erről szóló határozatot még nem kaptam kézhez. így ezzel kapcsolatban nem is tudott állást foglalni. Persze, a határozat kézbesítése után felülvizsgálják az ügyet, s amennyiben bebizonyosodik az üzemi rendészek vétkes hanyagsága, a felelős dolgozókat kötelezik a bírság megfizetésével keletkezett kár megtérítésére.- Látnia kell azonban - folytatta Milán Ocadlík -, hogy ez nem egy gyár, ahol az emberek kerítésen belül dolgoznak, s ahol munkába jövet és menet szemmel tarthatnánk őket, ellenőrizhetnénk, mit hoznak be, mit visznek ki. Sok dolgzónk az egyik gazdasági udvarból a másikba jár munkaidejében, mert hol itt akad munkája, hol pedig ott. Nehéz mindenkit ellenőrizni. Meg aztán, ha bent a kerítésen belül találunk nála valamit, az még nem egyértelmű bizonyíték. A házába, udvarába nem mehetünk. A legcélszerűbb akkor ellenőrizni őket, amikor már úton vannak hazafelé, bár ez talán nem a legszabályosabb. Kételkedem abban, hogy a kisebb lopásokat, vétségeket sikerül véglegesen felszámolnunk, hiszen a legjobb dolgozókollektívában is akadhat, aki nem törődik azzal, hogy szégyent hoz társaira. Mégis tudatosíttatnunk kell dolgozóinkkal, hogy vagyonúnkból semmi sem fölösleges, bárki bármit visz is el, az hiányozni fog a kollektívának.- Az emberek tudatának megváltoztatása azonban sok időt vesz Mária Orságová munka közben
