Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-11-04 / 44. szám
szú A KOCKÁZATOT IS VÁLLALNI KELL Eredmények és gondok egy efsz-ben Egy viszonylag csendes októberi délutánon érkeztünk a Dunaszerdahelytől (Dunajská Streda) tízegynéhány kilométerre lévő Vásárútra (Trhové Myto). Kisiskolások indultak csoportosan haza, mások a buszmegálló környékén hancúroztak. Tőlük tudtuk meg, merre találjuk a szövetkezet székházát.- Aztán tudjátok-e, milyen nevet visel a szövet- kezet? Kórusban jött a válasz: - Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz. Ezek szerint a gazdaság valószínűleg nemcsak a termelési gondokkal foglalkozik, hanem egyebek között az alapiskolát is támogatja, :í$í segíti. ÖSSZHANGOT, NEM CSAK A TERVEKBEN A 4750 hektáros mezőgazdasági üzemet augusztus 19-től új elnök irányítja. A tagság ekkor választotta meg elnökévé Papp István mérnököt, a gépüzemelési ágazat vezetőjét. Úgy tűnik, helyesen döntöttek, hisz a kiválasztott szakember a szövetkezetben töltött másfél évtized alatt bizonyára kellő áttekintést szerzett az egyes ágazatokban és munkahelyeken folyó tevékenységről, s ismeri mindazokat a gondokat, amelyek néhány év alatt szép lassan felhalmozódtak, lefékezték a fejlődés korábbi ütemét. Ugyanis az utóbbi években a szövetkezet gazdaságilag legyengült, főleg ami az állattenyésztési ágazat produktivitását illeti. Ezúttal a bűnbakkeresés elmaradt., Legalábbis az újságíró jelenlétében, aki tisztában van azzal, hogy a vezetőknek a sikerek mellett a kudarcokat is vállalniuk kell. Már csak azért is, mert megtorpanásra, átmeneti hanyatlásra megfelelő felkészültség és lelkiismeretes munka esetén is sor kerülhet. Ezzel a kockázattal a legelőrelátóbb vezetőnek is számolnia kell. Más lapra tartozik, hogy a vétett hibákat nem szabad takargatni, mert ha összegyűlnek a gondok, egyre nehezebb nekivágni a kapaszkodónak.- Alig két hónapja kerültem a szövetkezet élére, s úgy gondolom, nem volna ésszerű, ha az elődöm szapulásával kezdeném a pályafutásomat - mondta Papp István mérnök, amikor a gondjaik felől érdeklődtünk. - Pillanatnyilag amolyan összekötő kapocs vagyok múlt és jövő között. A múltról, az eddigi eredményekről és gondokról az ágazatok vezetői hivatottak beszélni. Nekem inkább elképzeléseim vannak, melyeket szeretnék mielőbb megvalósítani. Tudom, nem könnyű, amit vállaltam, de a jövő egyébként sem lesz mentes a kockázatoktól. Január 1-től gyökeresen megváltoznak a külső gazdasági feltételek, és ez kihat a szövetkezetek gazdálkodására, belső életére is. Tudjuk, hogy nagyobb földadót, ötven százalékos béradót kell fizetnünk, s módosulnak az egyéb gazdasági szabályozók is. Hogy mindez végeredményben miként fogja befolyásolni gazdálkodásunk eredményességét, azt egyelőre csak találgatni lehet. Annak ellenére, hogy már tudjuk, miként módosulnak a felvásárlási árak, és a kevésbé vonzó termelési ágak megfelelő fejlesztését központi támogatással igyekeznek szabályozni. Előzetes számításaink szerint sajnálattal kellett megállapítanunk, hogy ezentúl kevesebbet áldozhatunk a beruházásokra, és természetesen a kulturális és pártélet támogatásából sem vállalhatunk akkora terhet, mint eddig. Alaposan meg kell majd fontolnunk, hová tesszük a koronákat, mire költjük a pénzünket. A jövőre nézve, pillanatnyilag azt tartom legfontosabbnak, hogy megteremtsük az ágazatok közötti összhangot, a jó együttműködés feltételit. Mégpedig nem csupán a tervekben, de a mindennapi gyakorlatban is, mert enélkül aligha teljesíthetjük az egyre komolyabb feladatokat, nem vihetjük előbbre a szövetkezet egészének fejlődését. Ha úgy tetszik, a kapaszkodás évei következnek, s erre alaposan fel kell készülnünk. SOKAT SEGÍT AZ ÖNTÖZÉS A/arga István mérnök 1975 óta áll a szövetkezet növénytermesztési ágazatának élén. Nem állíthatom, hogy szilárd optimizmussal tekint a jövőbe, pedig egy kimondottan hatásos intenzifikációs tényező birtokában, meglehetősen kedvező feltételek között gazdálkodhatnak. Nevezetesen a földterületnek csaknem 92 százalékát tudják öntözni, ami azt jelzi, hogy hosszú éveken át tudatosan készültek a fejlesztési elképzelések megvalósításának kedvező feltételek megteremtésére. Az idei aszályban ismételt öntözéssel összesen 11 ezer hektárral juttattak éltető mesterséges csapadékot, s állítják, hogy ez a megnövekedett költségek ellenére is kifizetődőnek bizonyult.- Az új fejlesztési koncepció átgondoltabb, megfontoltabb - bizonygatta a növénytermesztési ágazat vezetője. - Persze a magunk részéről az eddigi eredményekért sem kell szégyenkeznünk. A növénytermesztésben az idén is jó évet zárhatunk. A tömegtakarmányokon kívül erőtakarmánybói is elegendőt termeltünk, így az állami alaptól függetlenül tervezhetjük az állattenyésztési ágazat fejlesztését. Klasszikus formában évek óta igyekszünk kihasználni a kettős termesztés előnyeit. Irányított tápanyagpótlással és rendszeres öntözéssel 60-70 tonnás hektárhozamot érünk el a kiváló étrendi hatású szudáni fűből, és a lucernánk is kielégítő hozamot adott. Szóba kerültek az új termelési technológiák, valamint a haladó tudományos ismeretek érvényesítése is. Varga István elmondta, hogy a szemes kukoricát a BKR útmutatásai szerint termelik, a vetőmagtermesztésben pedig a Slovosivo Vetömagtermeltetö és Értékesítő Vállalattal, valamint a slád- kovicovói Magtermesztó Állami Gazdasággal működik együtt a szövetkezet. Talán kevesen tudják, hogy a külföldi tapasztalatok alapján meghonosított csepegtető öntözésnek a vásárúti szövetkezet a hazai gesztora. Ezzel kapcsolatban Bogyai Ferenc, a szövetkezet műszaki szolgáltatási részlegének vezetője elmondta, hogy a csepegtető öntözés előnyeit 1980-ban 53 hektáron próbálták ki. A tapasztalatok birtokában két évvel később már az egész gyümölcsösben, tehát összesen 252 hektáron alkalmazták ezt a módszert. Az eljárás mások érdeklődését is felkeltette, így a szövetkezet néhány év alatt mintegy 2500 hektáron építette ki az érdeklődő gazdaságokban ezt a speciális öntözőhálózatot. Akadtak megrendelők Prága és Kassa (Koéice) környékén, s legutóbb a Trenöíni járás egyik mezőgazdasági vállalatánál dolgoztak a szövetkezet szakemberei. A speciális hálózat egyik előnye, hogy nem csupán az aszály mérséklésére, de a tavaszi fagykárok megelőzésére is alkalmas. ÉRDEKELTSÉG ÉS HOZZÁÁLLÁS A mezőgazdaság fejlődésével és a piaci igények alakulásával összefüggő előrejelzéseket figyelembe véve, a szövetkezetben új fejlesztési elképzeléseket vetettek papírra. Mivel eddig az állattenyésztésben észleltek legtöbb fogyatékosságot, a tervekben ennek az ágazatnak szenteltek legnagyobb figyelmet. Az erők összpontosításának szükségességét valószínűleg már a régi vezetés is felismerte, hisz januárban új embert, Bíró Ottó mérnököt állították az ágazat élére.-Tennivaló volt is, lesz is bőven - fogalmazott a szakember. - Évekre lesz szükség, hogy pótoljuk az ágazatot sújtó mulasztásokat. Miért szépítsem a helyzetünket? Például a tejtermelésben észlelt problémák miatt az idén hozzávetőlegesen 1 millió koronával elmaradunk az ágazat tervezett bevételeitől. Elsősorban az üszönevelést kell eredményesebbé tennünk, de ehhez több és jobb minőségű takarmányra lesz szükségünk. Vagyis, az igényesebb feladatokból kiindulva kell a jövőben összehangolni a növénytermesztési és állatte- - nyésztési ágazat tevékenységét. A húseladási feladatainkat mindig teljesítettük. A sertéstenyésztésben nincsenek gondja- ' ink, hisz - egyebek között a korszerű technológia jóvoltából - a tervezett 1500 tonna vágóállat értékesítéséhez az idén is megteremtettük a feltételeket. A tehenészetben visszatérünk a bekötéses rendszerű tartási teöhnológiához, remélve, hogy ezzel növelhetjük a dolgozók egyéni felelősségét. A brigádrendszerű munkaszervezésben és javadalmazasban szerzen tapasztalatok ugyanis arra utalnak, hogy az egyéni anyagi érdekeltség fokozása nélkül a tejtermelésben, illetve a szarvasmarha-hizlalásban nem tudunk említést érdemlő változást elérni. AZ ÖTLET IS HOZZÁJÁRULÁS A gazdasági mechanizmus átalakításának feltételei között a tervezés, illetve a termelés szervezése egyre nagyobb követelményeket támaszt a vezetőkkel szemben, akik váltig állítják, hogy egyre nehezebb a jövőbe látni. Éppen ezért nem csak a központi előrejelzéseket igénylik, de a gazdaság dolgozóinak véleményére, javaslataira is igényt tartanak. Ennek fontosságát hangsúlyozta például Szalai Antal, a szövetkezet üzemi pártbizottságának elnöke. Elmondta, hogy a gazdaság három pártalapszevezetében 193 kommunista dolgozik. A pártbizottságban, de a gazdasági vezetésben is örömmel nyugtázzák, hogy az utóbbi időben élénkebbé, nyíltabbá vált a taggyűlések légköre, a kommunisták bátrabban hozzászólnak a problémákhoz, s ötletekkel, javaslatokkal is segítik a gondok megoldását. Ez azt jelzi, hogy a nehézséPapp István a szövetkezet elnöke (balról) a kukorica nedvesség- tartalmát ellenőrzi Heizer Jenő gépésszel (A szerző felvétele) gek ellenére megszilárdult a kommunistáknak és általában a dolgozóknak a gazdasági és politika vezetésbe vetett | bizalma. Szavait Bogyai Ferenc is megerősítette, akiről csak a végén tudtuk meg, hogy a műszaki szolgáltatási részleg irányítása mellett a szövetkezetben működő CSSZBSZ-alapszerve- zet elnöki tisztét is ellátja. Ez pedig nem egyszerű feladat, tekintve, hogy a szervezet, amelynek tevékenységéből a szövetkezet valamennyi tagja részt vállal, nem formálisan létezik. Egész évben sok rendezvényünk van, amelyek rendszerint több száz érdeklődőt vonzanak. A legnagyobb érdeklődést általában a barátsági hónapban megrendezett „Mit tudsz a Szovjetunióról" című vetélkedők váltják ki, de sokan részt vesznek például a könyv- és gyermekrajz-kiállításokon, az író-olvasó találkozókon, valamint a színjátszó csoportok bemutatkozásán is. A község vezetőivel együttműködve évente megszervezik a szovjet filmek bemutatóját stb. A szövetkezet tagjai közül - szintén a CSSZBSZ-szervezet hozzájárulásával | - többen jártak a Szovjetunióban. A gazdaság 830 tagjából számosán bekapcsolódnak az immár hagyományosan májusban megrendezésre kerülő csónakversenybe, valamint a szövetkezethez tartozó három község futball-csapatainak ranga1 ‘ dójába. SZITÁS GABRIELLA Országjáró kőrútunk alkalmával a Komáromi (Komárno) Állami Gazdaság zöldségfeldolgozó részlegén figyeltünk fel az őszi gondok egyikére. Csengetett a telefon, Both Eleonóra vegyészmérnök emelte fel a kagylót. A kiszűrődő hangfoszlányokból arra következtettünk, valaki hosszasan kérleli az üzemegység vezetőjét, hogy minél hamarabb vegyék át tőlük a terményt, mert elértéktelenedik. A válasz határozott volt:- Egyetlen kiló paprikát sem vehetünk át mert azt sem győzzük feldolgozni, amit már beszállítottak a termelők. Később a járási mezőgazdasági igazgatóság föagronómusával, Jo- zef Rusnák mérnökkel az őszi munkákról beszélgettünk. Ennek kapcsán zöldségértékesítési problémákra is kitértünk.- Úgy hallottuk, hogy a termelőknek elég sok gondot okoz a paprika eladása. Hogyan fordulhat ez elő, hisz a mezőgazdasági vállalatok előre megkötötték az értékesítési szerződéseket?- Sajnos, a felvásárlók sok esetben nem tartják meg a szerződéseket. A legtöbb baj a piros érett paprika felvásárlása körül van. Például a csicsói (Őicov), nemesócsai (Ze- mianska Olca), imelyi (Imel'), nasz- vadi (Nesvady), árobárovói és csal- lóközaranyosi (Zlatná na Ostrove) szövetkezet az idén is csak nagy nehézségek közepette tudja értékesíteni a termést. A gazdaságok vezetőinek sokat kell kilincselniük a felvásárló szervezeteknél, amíg az áru elkel. Pedig jó minőségű árut kínálnak. Sajnos, úgy néz ki a helyzet, hogy a termés egy részéből komposztot kell készíteni. „Felpaprikázva" indultunk vissza Szlovákia fővárosába. Eszembe jutott, hogy például a Posen lakónegyedben, a bratislavai Barátság Efsz boltjában a minap olyan silány paprikát árultak, hogy még a kedvezményes árat is sajnálhatja érte a fogyasztó. Zuhogó eső ide, sártenger oda, behajtottunk a csallóközara- nyosi szövetkezet kertészetébe. A rossz időjárás ellenére a kertészet dolgozói piros paprikát osztályoztak. Amikor a járművek megteltek áruval, elindultak céljuk felé. Annak ellenére, hogy már alkonyodni kezdett, a munka jól haladt. Úgy tűnt a csoport tagjai már megszokták az időjárás viszontagságait, no és a problémákat. Többen egykedvűen mutatták a több tucatnyi ládában fonnyadó zöldpaprikát. Forgács Lajos kertész keserűen csak ennyit mondott:- Hiábavaló volt az igyekezetünk, ebből is komposztot kell készítenünk, mert nem vitték el idejében, így becsülik a felvásárlók a termelők munkáját... Amikor behúzódtunk az eső elől az irodában, borúsan mondta, hogy az ismétlődő nehézségek elveszik a termelők kedvét. Pedig az idén is megtettek mindent, hogy minél több jó minőségű paprikát szállíthassanak a piacra. Harminckét hektáros területen termeltek a szántóföldön paprikát, mégpedig elég nehéz viszonyok között. A termés jó, de a jelek szerint, egy része ebek har- mincadjára kerül. Újszerű próbálkozásokról, kísérletekről beszélt. Mint mondta, náluk is kevés volt a munkaerő a zöldr ségtermesztéshez. Ezért ellátogattak más vállalatokba, hogy tanulmányozzák, miként lehetne ennyhíteni a gondokon és fellendíteni a zöldségtermelést. A tapasztalatok birtokában a vezetőség úgy döntött, fokozatosan bevezetik a részes művelést. A 77 fóliasátorból harmincat szövetkezeti tagoknak, a többit más vállalkozóknak adták ki művelésre. A részes művelésre vállalkozók között akadtak nyugdíjasok, hajógyári munkások, sőt szakácsok is.-A jól „beállított" anyagi érdekeltségnek köszönhetjük a bő termést. A szerződések megkötésekor köteleztük a vállalkozókat, hogy egy-egy 4,8 áras fóliaházban 27 ezer korona értékű paprikát kell termelniük. Ebben az esetben a bevétel 16 százalékát kapják meg. Aki ennél nagyobb bevételt ér el, a pluszbevételből 25 százalékkal részesedik. Megtudtuk még, hogy a vállalkozók munkáját rendszeres szaktanácsadással segítették. Az együttműködés egyre tökéletesebbé vált. Nem volna semmi baj, ha a felvásárlók rugalmasabban dolgoznának.- A szerződés értelmében például szeptemberben a Zelenina komáromi üzemének 260 tonna paprikát kellett volna átvennie tőlünk, de csak 70 tonnát vitt el. Ehhez nem kell kommentár. Jelentős kárunk származott abból, hogy a paprika nem került idejében a fogyasztókhoz. Nem beszélve arról, hogy a részes művelésre vállalkozók is megbot- ránkoznak azon, ha a kész árut rothadni látják. Elnéztük a sötétedéskor is szorgalmasan dolgozó asszonyokat. Ők valóban mindent megtettek azért, hogy az áru idejében útnak indulhasson. A felvásárlók viszont... Mintha termelő és felvásárló nem egyazon célért fáradozna.- Sajnos, eddig a termésnek még csak egyharmadát takarítottuk be. Talán egy fagyhullám megoldja a problémát - mondta búcsúzáskor Forgács Lajos. BÁLLÁ JÓZSEF- Lehet, hogy tényleg nincs szüksége az országnak a paprikára? - kérdezték a termést váiogató-osztályozó asszonyok. A szerződéskötések idején másként beszéltek a felvásárló szervezet képviselői... (Lőrincz János felvétele) Hozamnövelés,
