Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-28 / 43. szám
[J szú 5 )88. X. 28. Bohuslav Chóoupek és Perez de Cuellar november 7-i találkozója New Yorkban (ŐSTK-felvétel) lehet kidolgozni. 3. A világszervezet reálisan közreműködhet a hagyományos fegyverek korlátozásában. A Szovjetunió támogatja azt a gondolatot, hogy az ENSZ vezessen nyilvántartást a hagyományos fegyverek eladásáról. 4. A lázas fegyverkezés nem törhető le, ha nem vezetik be az ellenőrzést a tudományos-műszaki eredmények katonai célú alkalmazása felett. Az ENSZ főtitkársága mellett olyan csoportot kellene létrehozni, amely az új technológia értékelésével és prognosztizálásával foglalkozna. 5. Megérett az a szükségszerűség is, hogy a Biztonsági Tanács rendszeresen tartson külügyminiszteri szintű üléseket, úgy, ahogy az ENSZ Alapokmánya meghatározza. 6. Mindennemű katonai jelenlétet a nemzeti határok közé kell korlátozni. A Szovjetunió ellenzi az idegen területeken levő támaszpontokat és katonai jelenlétet, a nemzeti szuverenitás megsértését azáltal, hogy idegen országok kikötőibe bejelentés nélkül visznek atomfegyvereket. 7. Nem szabad megengedni, hogy az Afganisztánnal megkezdődött rendezési láncolat megszakadjon. A Szovjetunió javasolja, hogy a BT állandó tagjainak és az ENSZ főtitkárának a találkozóján vitassák meg a genfi megállapodások teljesítését. 8. Sürgető szükség van új ellenőrző mechanizmusokra. A Szovjetunió felszólítja a nemzetközi közösséget, vitassa meg egy olyan nemzetközi felügyelő és ellenőrző ügynökség létrehozásának a gondolatát, amely az ENSZ égisze alatt működne. Sevardnadze ezt követően beszélt a Szovjetunióban a jogállam kialakításáról. Mint mondotta, a jövőben alkotmányjogi megvitatás alá fognak esni az olyan kérdések is, mint a katonai költség- vetés, a csapatok külföldi bevetése és a hadseregépítés. Aláhúzta: az átfogó biztonság katonai, politikai, gazdasági és humanitárius garanciáinak a felsorolásakor a Szovjetunió első helyre teszi a jogi biztosítékokat. „A jogállamoktól a jogi világig - ez ennek a folyamatnak a logikája." Október 3-án a Szovjetunió memorandumot nyújtott át az ENSZ főtitkárának. Az okmány az ENSZ hatékonyságának növelését célzó legújabb szovjet elképzeléseket rögzíti. Ismét indítványozza például a BT öt állandó tagjának szorosabb együttműködését, a BT feszültségoldó tevékenységének jobb összehangolását. Kimondja, hogy az ENSZ békefenntartó tevékenységét szilárd jogi és pénzügyi alapokra kell helyezni. A szovjet elgondolás szerint létre kellene hozni a világszervezet katonai megfigyelőinek és fegyveres erőinek tartalékállományát. A Szovjetunió kész részt venni az ezzel kapcsolatos kiképzési és utánpótlási feladatokban és saját katonáit is hajlandó ilyen célokra rendelkezésre bocsátani. AKTÍV SZEREPET VÁLLALUNK Hazánk aktívan elő kívánja segíteni a kedvező folyamatok kibontakozását a világban. Bohuslav Chnoupek külügyminiszter október 7-i beszédében részletesen foglalkozott a februári Jakéfát tervvel, aláhúzva, hogy ez a javaslat a Varsói Szerződés és a NATO érintkezési vonalán a konfrontációtól mentes biztonság garanciáinak békés eszközökkel történő megszilárdítását jelenti. Katonai és nem katonai jellegű intézkedések komplexumáról van szó. A biztonság nem csupán a katonai tényezőktől függ, Csehszlovákia éppen ezért a javaslat szerint szervesen ötvözni kívánja a politikai, gazdasági, ökológiai és humanitárius területre kiterjedő intézkedéseket. Mindez azt szolgálja, hogy az Európa két részében elterülő országok között kialakuljon a rendszeres politikai párbeszéd, méghozzá széles körű és szilárd alapokon. Indítványaink kapcsolódnak más szocialista országok javaslataihoz, s figyelembe veszik a nyugati partnerek konstruktív magatartását, nézeteit is. MALINAK ISTVÁN AZ ANYAGI CSŐD VESZÉLYE elő. Rónáid Reagan nemzetközi konferenciát javasolt a vegyi fegyverek betiltására. Elképzelései szerint e tanácskozás megerősítené a 63 éve aláirt genfi jegyzőkönyvet (az USA csak 50 évvel később, 1975-ben ratifikálta), s hangot adna a világméretű aggodalmaknak a harci gázok bevetése miatt. Eltekintve attól, hogy éppen Washington kezdte meg a bináris fegyverek gyártását, Sevardnadze egy nappal később kedvezően reagált e javaslatra. Még szembetűnőbb volt Párizs pálfordu- iása. Mitterrand támogatta Reagan javaslatát, kijelentve, hogy Franciaország szívesen adna otthont e konferenciának. Sürgette, a világközösség sújtsa gazdasági és kereskedelmi szankciókkal azt, ha egy ország mérgesgázt vagy más vegyi fegyvert használ. Változott tehát Párizs véleménye, hiszen eddig (a genfi leszerelési konferencián, ahol éppen e témában van kilátás a legnagyobb egyetértésre), ragaszkodott ahhoz, hogy egy nemzetközi konvenció megkötése után még tíz évig tárolhasson ilyen eszközöket, s fenntarthassa a gyártókapacitást. Egyes források szerint Mitterrand később, Reagannal megtartott találkozóján azt mondta, Párizs bezárja az ilyen üzemeket, ha más országok is ezt teszik. Mindehhez még csak annyit fűzünk hozzá, hogy a nyugati szakértők számára a Szovjetunió rendezte tavaly az első, nagy visszhangot kiváltó vegyifegyver- bemutatót Sihaniban, s elsőként jelentette be, hogy leállítja a vegyi fegyverek gyártását. Napjainkban új jelenségnek vagyunk tanúi, amit egyesek úgy jellemeznek, hogy,,ismét divatba jött az ENSZ", „a világszervezet a reneszánszát éli" amit az is érzékeltet, hogy az ENSZ békefenntartó erőinek, vagy ahogy általában nevezni szokták őket: a kéksisakosoknak ítélték oda az idei Nobel-békedíjat. Ez esetben is az általános légkör hatásáról van szó, vagyis a szovjet-amerikai kapcsolatok javulása elősegítette az ENSZ befolyásának növelését. Most van mód megragadni azokat a lehetőségeket, amelyeket a második világháború után az ENSZ létrehozával megteremtettek az államok. A mostani, a 43. ülésszak általános vitájában felszólaló állam- és kormányfők, külügyminiszterek, diplomaták beszédeiből kiérezhetö volt a nagyobb optimizmus, annak ellenére, hogy évek, évtizedek óta ugyanazokról a globális problémákról vitáznak, amelyek közül több nem hogy megoldódott volna az idők folyamán, hanem mélyült. Szándékos a megoldódott kifejezés, bár tudjuk, a gondok nem oldódnak meg maguktól, azokat valakiknek meg kell oldaniuk. Ami pedig nagyon sokáig azért nem sikerülhetett, mert az alapokmányban meghirdetett elvek ellenére a figyelmet sokszor a politikai, ideológiai csatározások kötötték le. Különösen a hatvanas években erősödött ez az irányzat, miután számos gyarmati ország függetlenné vált, erősödött az el nem kötelezett országok mozgalma, létszámukat tekintve fölénybe kerültek, s gyakran éppen az ENSZ talaján bírálták élesen az USA politikáját. A világszervezet (és egyes szakosított szervezeteinek) a viszonya az amerikai kormányzattal alaposan megromlott. Washington 1984-ben kilépett az UNESCO- ból, mondván, Amerika-ellenes politikát érvényesít, s nem a küldetésének megfelelő célokat szolgálja. Két évvel később pedig ugyanígy érvelve leállította befizetését a világszervezet pénztárába. Ez érzékeny anyagi veszteséget jelentett, főleg, ha tekintetbe vesszük, hogy más tagállamok is elmaradtak a hozzájárulással Ha nem következett volna be fordulat, a világszervezet ez év novemberében bezárhatta volna kapuit. Rónáid Reagan amerikai elnök szeptember végén mondta el Utolsó beszédét az ENSZ-ben, de előtte úgy döntött, hogy az USA megkezdi a tartozás törlesztését, s két hete ismét több mint 80 milliót utalt át az ENSZ-kasszába. Az amerikai hátrálék még így is 366 millió dollár. De az anyagi csőd veszélye elhárult a világszervezet felöl. Reagan azzal indokolta döntését, hogy változott a helyzet, elégedett az ENSZ-beli reformokkal. A13 ezres hivatalnokgárdát ugyanis 15 százalékkal csökkentették, s a költségvetési tervezetet immár konszenzussal, nem pedig egyszerű szótöbbséggel hagyják jóvá. Az elnök méltatta Perez de Cuellar főtitkár békeeröfeszítéseit, s új jelenségnek nevezte, hogy az ENSZ közvetítésével számos válsághelyzet megoldására van kilátás. Emlékezhetünk, az idei Nobel-békedíj odaítélése előtt sok volt a találgatás arról, hogy ki fogja azt megkapni. Az esélyesek között volt Diego Cordovez, a főtitkár helyettese, akinek fontos szerepe volt az afgán rendezésben. Maga Cuellar is szóba került, aki az iraki-iráni békefolyamatban, a namíbiai kérdés, a nyugat-szaharai helyzet és a ciprusi probléma megoldásának elindításában is fontos kezdeményezéseket tett. ÁTFOGÓ BIZTONSÁGI RENDSZER Egy évvel ezelőtt, közvetlenül az ENSZ-köz- gyúlés 42. ülésszakának megnyitása előtt jelent Tavaly október elején a Szovjetunió Sihaniban rendezett vegyifegyver-bemutatót, hat héttel később pedig szovjet szakértők látogattak el az USA tooelei vegyi raktárába (képünkön). Itt tárolják az amerikai vegyi arzenál negyven százalékát. (Archív felvétel) HANGNEMVÁLTÁS Mindezzel párhuzamosan az általános vita hangneme - korábban gyakran az éles konfrontáció jellemezte - is változott. Az amerikai elnök említett beszédében például a két nagyhatalom viszonyában, s az általában érvényesülő kedvező folyamatokat elemezte, amit Moszkvában is értékeltek. Ugyanakkor Reagan megismételte néhány korábbi tételét, támadta Nicaraguát és Kubát, s bírálta az emberi jogok helyzetét a Szovjetunióban, de erről a szovjet külügyi szóvivő kijelentette: Reagan kijelentéseire Moszkvában úgy tekintenek, mint a republikánusok elnökválasztási kampányának részére. Újdonságnak számított a mostani, 43. ülésszak két hete véget ért általános vitájában az, hogy több nyugati ország is konstruktív javaslattal állt Hétfőn volt 43 éve annak, hogy hatályba lépett az ENSZ Alapokmánya, amely leszögezi: a világ- szen/ezetet a tagállamok azzal a céllal hozták létre, hogy megmentsék a jövő nemzedékét a háború borzalmaitól, védelmezzék az alapvető emberi jogokat, a kis és nagy nemzetek egyenjogúságát, előmozdítsák az államok békés és kölcsönösen előnyös együttműködését. Nem lehetne sem tömör, sem egyértelmű választ adni arra a kérdésre, hogy mennyire tudott a világszervezet érvényt szerezni e nemes eszméknek. Hiszen az, ami berkeiben lejátszódott, mindig az általános nemzetközi helyzetet, légkört tükrözte. Voltak évek, s nem is a távoli múltra gondolunk, amikor egyes körök már „temették" az ENSZ-t, a puszta szócséplés fórumának tekintették, mondván: mit érnek a határozatok, ha úgysem tud semmit tenni megvalósításuk érdekében. Mi ezzel az állásponttal ellentétben mindig is tekintélyének, hatékonyságának növelését szorgalmaztuk, hiszen ez az egyetlen olyan világméretű szervezet, amely lehetőséget nyújt az emberiség égető gondjainak megvitatására. , meg a moszkvai Pravdában és az Izvesztyijában Mihail Gorbacsov cikke a nemzetközi biztonság átfogó rendszerének megteremtéséről, s arról, hogy ebben sokkal nagyobb szerepet kell kapnia a világszervezetnek. E rendszer kiépítésére először az SZKP XXVII. kongresszusa tett javaslatot, s mint ismeretes, négy fő területet ölel fel, vagyis katonai, politikai, gazdasági és humanitárius intézkedések egész rendszerét feltételezi. A béke megőrzésének már működő intézményrendszerére épít, a világszervezetre: „Jelenkorunk valóságában már megvannak azok a téglák, amelyekkel el lehet kezdeni a biztonsági rendszer felépítését". Fontos elvként szegezte le a cikk: az átfogó biztonság elengedhetetlen feltétele az ENSZ Alapokmányának tiszteletben tartása. Az államok közötti konfliktusok megoldása érdekében pedig támogatta az ENSZ-fótitkár korábbi javaslatát, hogy hozzanak létre a világszervezet keretében sokoldalú központot a katonai veszély csökkentésére. A szovjet vezető itt vetette fel, hogy közvetlen vonalat kell létesíteni az ENSZ-központ és az állandó BT-tagok fővárosai között, s ebbe kapcsolják be az el nem kötelezettek mozgalmának soros elnökét is. Továbbá javasolta - ezt Sevardnadze külügyminiszter az idén szeptemberben is felvetette és kiegészítette a közgyűlés vitájában hogy a BT-üléseit ne csak New Yokrban tartsák, hanem a súrlódások és feszültségek körzeteiben, illetőleg az állandó tagok fővárosaiban felváltva. „Az átfogó biztonság javasolt rendszere annyira lesz hatékony, amennyire hatékonyan működik majd az ENSZ, annak Biztonsági Tanácsa, s más nemzetközi intézmények és mechanizmusok“ - állapította meg Mihail Gorbacsov. Amikor a főtitkár cikke megjelent, még nem volt szovjet-amerikai rakétaszerzödés, afgán rendezési megállapodás, javában dúlt az iraki-iráni háború, s több konfliktus rendezési folyamata sem kezdődött még el. Más volt a légkör, vegyes a fogadtatás. Azt ugyan sokan elismerték, hogy nagyon jó lenne, ha mindezt sikerülne megvalósítani, de túl korainak tartották, utópisztikus vágyálomnak. Ennek ellenére a cikket olvasták, tanulmányozták, s ezért hatott. Ezt az azóta érvényesülő nemzetközi tendenciák bizonyítják. Ha belegondolunk, óriási változásoknak kellett bekövetkezniük - a szemléletben is - ahhoz, hogy a kormányok és politikusok, akik két-három éve még bírálták a világszervezetet, most újra felfedezzék azt. Ennél hasznosabb „divatot" az emberiség számára el sem lehet képzelni. SZOVJET JAVASLATOK Eduard Sevardnadze az amerikai elnök beszédét követő napon fejtette ki országa álláspontját. Beszédét nagy várakozás előzte meg, mivel már hagyomány, hogy a Szovjetunió a világszervezetben fontos javaslatokat terjeszt elő. A moszkvai megközelítést jól jellemzi az a gondolat, hogy egyedül a béke, a deklarációk kategóriájából a gyakorlati intézkedések szférájába átültetett béke adja meg az emberiségnek a túlélés lehetőségét, a Szovjetunió e világméretű tendenciát megértve, összekapcsolta vele a saját átalakítását. Nézzünk néhányat a javaslatból. 1. Sok szó esett már az űrkutatási világszervezet létrehozásának fontosságáról. Ennek szolgálatába lehetne állítani a sokat vitatott radarrendszereket, a Szovjetunió krasznojarszki, illetve az USA grönlandi és angliai állomásait. 2. A közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződést alá lehetne támasztani a rakétagyártási technológiák terjesztését korlátozó megállapodással, amelyet az ENSZ égisze alatt 0003E RENEIIANUII
