Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-07 / 40. szám
ISZÚ 21 8. X.7. MOST KELL MEGGONDOLNI Ősszel legcélszerűbb áttérni a biológiai kertművelésre Az utóbbi években a háztáji kertészkedök - főleg a család egész évi ellátásához szükséges gyümölcs- és zöldségfélék megtermelésén munkálkodó kertbarátok - közül sokan egyre behatóbban érdeklődnek a kertművelés vegyszerektől mentes ún. biológiai módszerei iránt. A módszert népszerűsítő kiadványokból szerzett ismeretek és ötéves gyakorlati tapasztalatok birtokában elmondhatom, hogy a biológiai kertművelésre való áttérés alapjait ősszel kell lerakni. A vegyi készítmények használatát nélkülöző kertészkedésnek ugyanis a biokomposzt használata az alapja. Ez pedig szerves anyagokból, elsősorban növényi maradványokból készíthető el legkönnyebben. Márpedig ősszel bőven akad a kertben komposztnak való alapanyag. A biokomposzt készítésének többféle módja van. Én az Alwin Seifert által a Kertészkedés mérgek nélkül című könyvben leírt módszert választottam, részben a saját lehetőségeimhez igazítva. A kert árnyékos részében jelöltem ki a komposzttelepnek 6x1 méteres területet. Itt 40 cm mély gödröt ástam, s a komposzttelepet 40 cm magas beton-, illetve deszkafallal vettem körül. Rétegezve halmozom fel a kertből származó növényi maradványokat, a konyhai hulladékokat, a nyúltrágyát stb. A folyamatos komposztálás eredményeként a telepen rendszerint 30-30 százalék érett, egyszer átforgatott, valamint frissen rakott komposztom van. A halomba kerülő növényi maradványokat 5-10 cm-es darabokra aprítom, s 35-40 cm vastag rétegben rakom a halomra taposás-tömörítés nélkül. Erre mintegy 5 cm nyúltrágyát, majd néhány lapát agyagot teszek. Amikor éppen van, fahamut és csontlisztet is hintek a komposztra, persze csak keveset. Az egészre újabb réteg növényi-konyhai hulladék, nyúltrágya, majd legfelülre ismét agyag kerül. Érlelés közben egyszer átlapátolom a rakványt, hogy az alapanyag jól összekeveredjen, minden összetevője értékes szerves trágyává érjen. A biológiai kertművelésre való őszi áttérést az is indokolja, hogy a biokertészek nem tartják szükségesnek, sőt egyenesen ellenzik az őszi talajforgatást. Nem ásással-szántással igyekeznek elejét venni a megüresedett ágyások elgyomosodásának, hanem azzal, hogy a betakarított növényzet után azonnal bevetik mustármaggal a területet. Lehet, hogy furcsán hangzik, de ennek a módszernek több előnye is van. Az első, hogy a kisebb talajmenti fagyokat is jól tűrő mustár nagyjából mínusz 7 fokig ideális talajtakarót ad. Védi a talajt a kiszáradástól, a szél- és vízeróziótól, s persze a már említett elgyomosodástól. Még október végén, sőt november elején is érdemes mustárt vetni, mert ha kelés után elfagy is a növényzet, a több centiméter hosszú gyökerek behállózzák, lazítják és levegőztetik a talajt. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy az elhalt gyökerek és a talaj felszínét borító levélmaradványok tél végén és kora tavasszal bőséges táplálékot szolgáltatnak a gilisztáknak, vagyis kedvező feltételeket teremtenek a kertbarátok munkáját leginkább segítő földigiliszták szaporodásához. Sőt. A mustár zsenge levelei a zsályához hasonlóan a napi étrend változatosabbá tételéhez is hozzájárulnak a vitaminokban szegény késő őszi napokban. A gyümölcsöskertben szintén ilyenkor lehet legkönnyebben átállni. Tapasztalataim arról tanúskodnak, hogy a facsemetéket legjobb biokomposzt felhasználásával telepíteni. A kertben tűzzük ki a gyümölcsfák helyét, majd ássunk legalább 60x60x60 centiméteres gödröket. A kitermelt földet 15-20 napig tartó levegőztetés után keverjük össze annyi darabos (durva) komposzttal, hogy visszataka- rás után a gödrök helyén 20—40 cm magas halmocskák keletkezzenek. Október végén vagy november elején ezekre a halmokra telepítsük a facsemetéket. KÖTELES GÁBOR Virágasztal zsúrkocsiból Szobanövényeink származásuk szerint igen sokfélék. A forró fennsíkról származnak például a kaktuszok, a vizipál- mák pedig a mocsaras vidékek lakói voltak. A szavannák fáin kúszó broméliák ugyanúgy kedvelt dísznövényeink, mint a párás trópusi és szubtrópusi erdők árnyéktűrő aljnövényei. Sajátos életfeltételeiket lehetőség szerint télen is biztosítani kell, ami nem könnyű feladat. Egy igen egyszerű - és olcsó - megoldással növényeinket elegendő fényhez juttathatjuk, s a gyakori szellőztetés okozta hőingadozás káros hatásától is megóvhatjuk virágainkat. Sok lakásban akad egy ,,megunt", nem használt zsúrkocsi, vagy egy régi, de jó állapotban lévő asztalka. Ha levesszük a fedőlapjukat, a „felszabadult" felső keretbe egy odaillő, megfelelő méretű, fából, alumíniumból vagy műanyagból készült kis teknöt süllyeszthetünk. A kisebb cserepes növényeket a teknő aljára terített kavicsos homokra állítjuk, közéjük jó minőségű földet vagy homokot szórunk, annak a tetejére pedig apró kavicsot terítünk. Természetesen csak lazán. Ez a fedőréteg biztosítja a talaj laza, levegős, nem túl nedves állapotát, s egyben védi a cserepek közét kitöltő földet a kiszáradástól. Erősebben bokrosodó vagy futó szobanövényeinket az így összeállított virágasztal szélére helyezzük, hogy minél többet lássunk belőlük. Az asztalka lábaira görgős hordozótalpat erősíthetünk, s máris guríthatjuk a lakás legvilágosabb- legmelegebb részébe, ahol növényeinket szellőztetés idején nem érheti károsodás. Érdemes megfigyelni, milyen jól érzik magukat növényeink egymás társaságában, s milyen optimális így közelükben a páratartalom. A rögtönzött virágasztalnak nagy előnye, hogy szinte teljesen kizárja a növényekre oly veszélyes túllocsolás lehetőségét. Ugyanis a kis teknő aljára terített homok beszívja - és egyben tárolja - a pillanatnyilag felesleges vízmennyiséget. A zöld lombozat vízzel, lombtrágyával történő permetezése praktikusan, kevés fáradsággal megoldható, ami szintén nem utolsó szempont. Valamint az sem, hogy az időjárás zordabbra fordultával, illetve a téli szellőztetések alkalmával az asztalkával együtt a szobanövényeket is könnyen „védett" helyre vihetjük. Mindehhez már csupán azt kell tudni, hogy a függöny gyakori teljes elhúzásával lényegesen növelhetjük a szobába beáradó fény mennyiségét, ezzel is javítva dísznövényeink életfeltételeit. (Szabad Föld) Keresett a csincsillaprém Kell-e bogyózni-magozni a szőlőt? Szüret idején a kertbarátok sokat beszélnek a borkészítés és a borkezelés mesterfogásairól. Rendszerint vita tárgyát képezi, hogy kell-e, érdemes-e bogyózni, illetve magozni a szőlőt préselés előtt? A kérdésre - a Kertészet és Szőlészet 1981. szeptember 3-i számában megjelent Nemcsak az évjárattól függ című cikkből idézve - dr. Mercz Árpád szavaival válaszolunk. Az érett szőlőfürt kocsánya általában zöld, ritkán beírna (elfáso- dott). A zöld kocsány levének kémiai összetételére jellemző a magas kötött savtartalom és a különösen sok oldható polifenol (cser- zöanyagok, összehúzó ízú, keserű zamatot adó vegyületpk). Ha a must a kocsányból kioldja ezeket, vagy erős sajtolással mi juttatjuk bele a mustba, akkor romlik a bor minősége. A kocsány különválasztásával, tehát a bogyózással javíthatjuk borunk minőségét. Ami a szölömagokat illeti: tömegük 3-5 százaléka a bogyóénak, kémiai összetételükre - a borkészítést tekintve - legjellemzőbb a magas olajtartalom (a borba kerülve ízrontó!), és a fenolos anyagok mennyisége. A kocsány után a magok tartalmazzák a legtöbb összehúzó ízű, keserű zamatot adó fenolos anyagot. Mégsem magozzuk a szőlőt, mint például a meggyet, mert a viszonylagos mennyiség nem nagy, és némely borok (például a vörösborok) minőségéhez tartozó vegyületeket (cserzöanyagokat, vanilint stb.) is tartalmaznak. A Dél-Amerikában őshonos, az Andok magas hegyeiben, Chile, Peru és Bolívia területén élő nemes csincsilla (Chinchilla lanigera) kisteny észtöi körökben nálunk még újdonságnak számít. Tenyésztésével egyelőre csak kevesen foglalkoznak, viszont az érdeklődők száma egyre gyarapszik. A CSSZK-ban Prága közelében, Szlovákiában pedig Komáromban (Komárno) van a csincsillatenyésztés központja. A kezdeményező kisállattenyésztök tavaly szakosított klubot alapítottak, melynek hetven tagja van. A nemes csincsilla fölöttébb értékes, külföldön is jól értékesíthető prémet ad. A legalább 36 cm hosszú és 10 cm széles prémek 850 koronát érnek. Az első küldemény az NSZK-ban talált vevőre, s az első minőségi osztály követelményeinek megfelelő gereznák darabjáért 30 márkát fizettek. Az NSZK-beli partner a következő szállítmányokra is vevő. A csincsillatenyésztők komáromi klubjában nemrég látogatást tettek a Zilinai Efsz szakvezetői, akik a tenyésztömunka 'fortélyai felől érdeklődtek. Mint mondták, úgy tervezik, hogy üzemi csincsillafarmot létesítenek, egyelőre ötszáz tenyészállattal. A Púchov melletti Mesteckói Efsz hasonló terveket szövöget. A klub tagjainak állománya a komáromi vár egyik átalakított bástyájában kapott helyet. A csincsilla a rágcsálók közé tartozik, tehát elsősorban növényi eredetű táplálékon él, de a komáromi tenyésztők speciális tápokat is etetnek. A szakosított klub vezetői és tagjai szívesen nyújtanak felvilágosítást az érdeklődőknek. HOSTINA IRÉN A nemes csincsilla a világ egyik legértékesebb prémjét szolgáltatja, érthető, hogy nem csupán a kisállattenyésztök, de a mezőgazdasági vállalatok is érdeklődnek a tenyésztése iránt (Finta Róbert felvétele) Teli kamra: FOKHAGYMA SÓS VÍZBEN A városi lakótömbökben, ahol nincs hűvös kamra, sem hideg pince, sós vízben lehet legkisebb veszteséggel tárolni a fokhagymát. A fokhagymát gerezdekre szedjük, megtisztítjuk, majd bébiételes üvegpoharakba rakjuk. Fél liter vízből és fél kilogramm sóból felöntölevet készítünk, amit hidegen töltünk a poharakba. Magától értetődő, hogy ilyen kevés vízben a só nem oldódik fel maradéktalanul, de ez nem baj. A visszamaradó só- Lól minden pohár tetejére tegyünk egy kávéskanálnyit. A lezárt poharakat 5-7 percre állítsuk forrásban lévő vízbe. Hosszabb csírátlanítás nem javasolható, mert a fokhagyma könnyen szétfő, s például piritóshoz már nem használható. (Zahrádkár) • A gyümölcstelepítésre már készülhetünk. Ássuk ki az ül- tetögödröket, szerezzük be az érett, jó minőségű szerves trágyát. Kezdjük el a Bőse kobak körte, a Golden Oelicious alma* és a középérésű mandulafajták szedését. * * * • A csemegeszőlőt csakis teljes érésben szüreteljük. A bor- kezelő anyagokat és a fajélesztőt vásároljuk meg. A szüretre, a must fogadására készülve tisztítsuk meg a hordókat, edényeket, eszközöket.-kKERESZTREJTVÉNY VÍZSZINTES: 1. Thomas Stearns ELIOT, amerikai származású, No- bel-díjas angol köttő és író gondolata (zárt betűk: C, D, T, Z, E,). 14. Mozart Szöktetés a szerájból című operájának szereplője. 15. Növény. 16. Sirkert. 18. Napszak a költők nyelvén. 19. Rag. 20. Tallium, arzén. 21. Azonos betűk. 23. Alkaloid. 25. Személyes névmás. 26. A henger fele. 27. Szafaládédarab! 29. Azonos mássalhangzók. 30. Méz - szlovákul. 31. Város a Kirgiz SZSZK-ban. 32. „A“ kerülő út. 34. Régi úrmérték. 35. Szerveződő. 36. Ráma. 37. Madár, névelővel. 39. Mintadarab. 40....ék, befejező formula. 41. Siránkozik. 43. Juttatok. 44. Bebugyolál. 45. Határozatlan névelő. 46. Holmium, bőr. 47. Megszólítás. 48. Tantál, nikkel. 49. R. S. Ó. 50 Torban van! 51. Az USA tagállama. 53. A szobába. 54. Franciaországi város. 55. Deciliter. 56. Végtag. 58...ok, ókori néptörzs Kö- zép-ltáliában. 60. Valamely szó betűinek felcserélésével alkotott más szó. 64. Formai. FÜGGŐLEGES: 2. Huzatos. 3. Német festő. 4. Szép. 5. Jelez. 6. Visszalő! 7. Üt. 8. Mókus. 9. Füves terület. 10. London peremei. 11. Angol államférfi. 12. Lovas nomád nép. 13. Határozószó. 14. ELIOT második gondolata (zárt betűk: N, NN, N, Z, R). 17. Nyár végén kikelt csirke. 22. Szerszám. 24. Szovjet repülőgépek jelzése. 25. Maga előtt hajt. 27. A skandinávok középkori vándor dalnoka. 28. Féltve óvott. 30. Az egészségre káros anyag. 32. Előtag + tesz. 33. Vés. 34. Mélyedés. 35. Oxigénigényes. 36. A kelleténél előbb történő. 38. Tornác. 39. Marokkói város. 41. Képző. 42. Autótípus. 44. Beleakad. 45. Növény. 47. A múlt idő jele. 49. Hangszer. 51. Vissza: az eszkimók hókunyhója. 52. Égési termék. 54. A jurakorszak felső szakasza. 55. Ének. 57. Némán remél! 59. Z. A. E. 61. Tiltószó. 62. Radon. 63. Ad acta. A szeptember 23-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Jobb egy mentő ötlet, mint egy mentöegylet. Könyvjutalomban részesülnek: Ondró Emö, Stúrovo, Bárdos Edit, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Polcsányi Sándor, Kassa (Kosice), Horváth Erzsébet, Bratislava, Takács József, Sókszelőce (Selice).
