Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-10-07 / 40. szám
ii meYMnm mim Egy kisváros élelmiszer-ellátási gondjairól Nem tudni, valójában mi váltotta ki azt a Somorja (éamorin) közellátásával kapcsolatos levél- és telefonáradatot, melyet az utóbbi néhány hónapban kaptunk olvasóinktól. Igényesebbek lettünk vagy minőségi változás történt az ellátásban? Egyesek abban látják az okot, hogy a város lakosságának 60 százaléka nem helyben vállalt munkát - hozzávetőleg háromezren ingáznak nap mint nap, abból több mint kétezren Bratislavában dolgoznak -, ismerik a fővárosi kínálatot, és hasonlítgatnak. S mert többen tűzték tollhegyre az alapvető élelmiszerekkel való ellátást, szükségesnek véltük foglalkozni a témával lapunk hasábjain is. AZ OLVASÓ VÉLEMÉNYE P. K. „Azon családanyák közé tartozom, akik kora reggel indulnak munkahelyükre a közeli fővárosba, s késő délután, teli bevásárlószatyrokkal utaznak haza a zsúfolt autóbuszon. A táskák tartalma a legtöbb esetben csak tej, sajt, kenyér, péksütemény és hentesáru, amit szívesebben vennék meg otthon, ha délután ötkor vagy fél hatkor - amikorra hazaérkezem - még az üzletben megvásárolható lenne. “ Egy háromgyermekes családanya - nevét kéri ne közöljük - úgy vélekedett, hogy városunk a közellátás szempontjából a járás hasonló városaihoz képest el van hanyagolva. Véleménye szerint a járásban nagyon érződik a „Szerdahely-cent- rikusság“ az ellátásban. „Olyan kevés Mi Iáéi kot, Dolinkát, Termixet, krémtúrót kapnak az üzletek, hogy szinte pillanatok alatt tűnik el a pultokról“ - írja levelében Sz. Károlyné. Egy fiatal anyuka jeligés levelében azt olvastuk, hogy sajtból szinte semmilyen választék nincsen, kenyérből legfeljebb egy fehér és egy barna fajta kapható - kalória- szegényből csak elvétve -, kalácsot, szendvicset, kuglófot, brióst lehetetlen délután venni. Ha valóban a vásárlók igényeinek kielégítése lenne a kereskedelem első számú érdeke - veti fel levelében Vonyik Zsuzsanna -, akkor nemcsak a márkás és kevésbé márkás italokkal, luxuscikkekkel lennének a polcok tele, hanem volna választék az ésszerű és egészséges táplálkozást szolgáló termékekből is. Nem történhetne meg, hogy szombaton egy-két órával a nyitás után már nem lehet friss tejet, kiflit, kalácsot vásárolni. Az nem kifogás - legalábbis levélírónk szerint nem fogadható el délelőtt 9-10 órakor -, hogy több fogyott a szokásosnál. Nincs lehetőség az utánrendelésre? A VNB ÁLLÁSPONTJA Több észrevételből, véleményből is válogathattunk volna, ám a So- morjai Városi Nemzeti Bizottság illetékesei biztosítanak: ismerik a közellátással kapcsolatos lakossági véleményeket és a problémák megoldására törekszenek, a rendelkezésükre álló eszközökkel azonban nem mindig érhető el a kívánt eredmény. A rendszeres ellenőrzés az üzletekben és a levelezés a kereskedelmi szervezetekkel kevésnek bizonyul; olykor a szankciók kilátásba helyezésével sem történik semmi. Az alábbiakban néhány, a témánkkal kapcsolatos gondolatot ragadok ki a vnb 1988. június 16-i plenáris ülésének anyagából, amely a közellátással foglalkozott. Az alapvető élelmiszerekkel való ellátás az értékelt időszakban (egy év) az előző esztendők szintjén volt. Állandó jelleggel hiányoztak a pultokról a kekszfélék, ásványvizek és üdítőitalok, kompótok, zöldségkészítmények, csokoládés és nem csokoládés cukorkák. A zöldség- és gyümölcsellátás megfelelő, a hús- és hentesáruval kapcsolatban a legnagyobb elégedetlenség a minőséggel és a választékkal volt. Tejből az üzletek a megrendelt mennyiséget kapták meg; az üzletvezetőknek annyit kell rendelniük, hogy a délutáni órákban is legyen friss tej, s ne egy-két naposat áruljanak, amint az az első negyedévben előfordult. Hiánycikk a tartós tej (csomagolóanyag híján az egész országban), s az egyéb tejtermékek közül a nem a nagymegyeri (Calovo) Milex által gyártott termékek. A pékáruval kapcsolatban a legnagyobb elégedetlenség a minőséggel és a választékkal van. A délutáni órákban kenyéren kívül szinte semmilyen péktermék nem kapható. A vnb kereskedelmi szakosztályának felmérése alapján a dunaszerdahelyi (Dunaj- ská Streda) pékség a megrendelt mennyiséget és választékot szállította az üzletekbe; a kereskedelemnek rugalmasabban kell reagálnia a lakossági igényekre. MIT MONO A JEDNOTA ALELNÖKE? Kulcsár Lajos mérnök, a dunaszerdahelyi Jednota alelnöke a kereskedelmi szervezetet képviselte a szóban forgó plenáris ülésen. Az előterjesztett jelentés sokrétűsége és a felszólalók sokasága miatt nem volt alkalma, hogy véleményt fűzzön a plénum anyagához.- Szövetkezetünk kerületi és országos viszonylatban a jók közé tartozik. Az idei kiskereskedelmi forgalmi tervünk 1 milliárd 152 millió korona. Hatvanhét millió korona értékű áru szállítására szerződésileg senki sem vállalkozott. Tavaly 84 millió korona értékben kellett szerződésen kívüli partnerektől árut venni, az idén már 100 millióért. Az üzletvezetők jelen vannak az árukiválasztáson - rendelik az árut -, de csak azt kaphatják, ami a központi nagyraktárban van. Az ellátás fogyatékosságainak enyhítését szeretnénk elérni a külföldi partnerkapcsolatokkal, valamint a saját felvásárlói és nagykereskedelmi tevékenységünkkel. Milácikból, krémtúróból, amely azért a fővárosban sem vásárolható mindig, olyan keveset kapunk a járásban, hogy ez a mennyiség egy, de legfeljebb két város ellátására lenne csak elegendő.-S az igény, hogy délután is legyen friss tej és kifli, kalács az üzletben?- Jogos követelés, s állítom a hiányban közrejátszik az üzletvezetők mulasztása. Nem mernek rendelni az aránylag rövid szavatossági idejű termékekből, például sajtból. Mért esetleg nem fogy el, s a leírással huzavona van... Fogyasztóink pedig igényesek. Puhasajtként csak a Lunexot, Syrokrémet, esetleg néhány tubusos fajtát fogadják el. A kisebb csomagolású, olcsóbb sajtokat nem.- Az olvasók, képviselők és a kereskedelmi dolgozók hiányolják a délutáni utánrendelési kenyérből, péksüteményekből, tej- és tejtermékekből.-A jnb kereskedelmi szakosztályának kezdeményezésére létrejött egy ún. koordinációs bizottság, melynek ülésein a délutáni szállítás lehetősége szinte állandóan napirenden van. A tejjel kapcsolatban konkrét tárgyalások is voltak, ám amennyit a somorjai üzletek rendelnének, annyi a termelőnek a szállítási költségek miatt nem rentábilis. ...A JNB KERESKEDELMI SZAKOSZTÁLYVEZETŐJE? Somorja, közellátás szempontjából nincs elhanyagolva- mondotta Haizok Ilona mérnök, a jnb kereskedelmi szakosztályának vezetője.- Vannak ugyan fogyatékosságok és hiánycikkek, de nemcsak nálunk. Bratislavához pedig nem hasonlíthatjuk magunkat. Szakosztályunk támogatja a gondolatot, hogy a lakosság átálljon, átállhasson a reggeli bevásárlásról a délutánira. A fogyasztó frisebb áruhoz jutna; kenyérből szinte meleget kaphatna, még délután megvehetné a jelenleg csak másnap reggel üzletbe kerülő tejet is. A termelő-szállító vállalatnak is előnyösebb lenne a beosztás: délután kiszállítani a másnap reggelig elegendő árut, s egy délelőtti után- szállítással pótolni a hiányzó meny- nyiséget.- Feltételezem, hogy a termelők szívesen szerveznék át a szállítási ütemtervet, ha a kereskedelem ezt .igényelné, illetve ha így saját szállítási gondjaikon is enyhíthetnének. Mi az oka annak, hogy ezen a téren eddig mégsem történt változás?-A legnagyobb akadály a fogyasztói szokás, melyet nem lehet egyik napról a másikra megváltoztatni. A dunaszerdahelyi üzletekbe például délután is érkezik friss kenyér és tej. A fogyasztó mégis reggel akar bevásárolni. A másik ok - s ez a tejre vonatkozik -, a nem megfelelő szállítóeszközök. Az üzletvezetők azért nem mernek renValaha fiatalok voltak ők is. Míg bírták erővel, hajnaltól estig dolgoztak, hogy gyermekük jobban, köny- nyebben élhessen. De aztán elszálltak felettük az évek, romlani kezdett látásuk, hallásuk, kiszállt kezükből az erő, s egyre gyakrabban fordult velük elő, hogy elfelejtették az aznap történteket. Aztán ha elhal mellőlük a társuk, nem veszi körül őket szeretettel, gyengédséggel a család, magukba zárkóznak, befelé fordulnak, megkeserednek. Sajnos, nem ritka eset, hogy a család nem vállalja a megöregedett szülőt, nagyszülőt, aki, más választása nem lévén, hiszen egyedül élni már képtelen - nyugdíjas ottdelni a délután szállítandó tejból, mert a termelő a legnagyobb hőségben sem szállít hútökocsiban, hanem közönséges nyitott, legfeljebb ponyvás teherautón. Az üzletben esetleg másnapra megmaradt pékárut pedig a fogyasztó nem szívesen veszi meg. ...ÉS A TERMELŐ? Nem lenne teljes az élelmiszer-ellátásról alkotott kép, ha nem hallgatnánk meg a termelőket is. Elsőként Paraszti Andrást, a dunaszerdahelyi pékség igazgatóját kerestük fel.- A termékek éjszakai kiszállítása valóban nagy terhet ró ránk. Ahhoz, hogy a megrendelések 80 százaléka reggel hatra az üzletben legyen, nekünk szinte éjfélkor kell kezdeni a berakodást.-Tehát vannak községek, ahová a pékáru három-négy órával a bolt nyitása előtt érkezik meg, s néhány óra alatt nyáron kissé megszárad, télen a hidegtől megkeményedik...-Nekünk a fogyasztói érdekekhez kell igazodnunk. A fogyasztó pedig reggel hatra kéri a friss árut. Az utánrendelési gyakorlat jelenleg olyan, hogy délelőtt kilencig fogadunk el megrendeléseket, s ezeknek a délelőtt folyamán teszünk eleget. A délutáni szállításra nincsen igény. honba kényszerül. S hiába a gondoskodás, ők haza vágynak. De előfordul az is, hogy másképp alakul sorsuk. Idegeneknél lelnek új otthonra. A nyári konyha pelyhes kiskacsák csipogásától hangos. A ház asszonyát, Kázmér Esztert temérdek tennivalója közepette zavarom, ám mégis kedvesen invitál a ház belsejébe. - Jusztina néni elmúlt 83 éves, épp három éve hogy idevettem magamhoz, s gondozni kezdtem. Több mint tíz évig gyakran fordult meg nálam, s ha bármire szükségem volt, tudtam, rá mindig számíthatok. Aztán amikor magára maradt... De ezt hadd mesélje ó. Somurjával kapcsolatban egy konkrét példa: a koordinációs bizottság kezdeményezésére felajánlottuk, hogy a turistaszezonban indítunk délután is gépkocsit. Az új járatot megrendelések híján két-három nap múlva le kellett állítani.-Az olvasók panaszolják, hogy szombaton kevés a kifli a boltokban.-Akkor az üzletvezetők keveset rendelnek, ebből a termékből többet is tudunk készíteni és szállítani. A város kenyér- és pékáruellátásával kapcsolatban szó esett a távlati tervekről, elképzelésekről is. Jobb lenne az ellátás - tudtuk meg az igazgatótól -, ha a helyi pékség, ahol jelenleg a főváros részére készítenek fonott kalácsot, a városnak sütne. Elmondta, hogy már több éve folynak a tárgyalások a pékség visz- szaszerzéséröl - a vnb is erre törekszik -, ám a bratislavai vállalattal mindeddig nem sikerült megegyezni. A nagymegyeri Milexben Nagy Róberttel, a Milex igazgatóhelyettesével, Bankó Gyula mérnökkel és Méri Zoltánnal, a kereskedelmi osztály vezetőjével beszélgettünk. Megerősítették, hogy nem rendelkeznek saját szállítóeszközökkel, s az autó- közlekedési vállalatnak csak közönséges gépkocsijaik vannak. Ám biztosítottak arról, hogy az 5° Celsiusra lehűtött tej nem savanyodik meg másnapig sem, ha az üzletben megfelelő körülmények között - hűtőben - tárolják. A délutáni szállítással kapcsolatban kiderült; az igényről nem tudtak. A koordinációs bizottság ülésein ugyan szóba került, de a kereskedelmi szervezetek közül csak a Zdroj kezdeményezte. A Jednota mindössze egy alkalommal küldött megrendelést 19 láda tejre, amit nagy gépkocsival nem kifizetődő szállítani. Hiányolják azonban, hogy a kereskedelmi szervezetektől nem érkezett semmilyen visszajelzés válaszlevelükre, amelyben ugyan száz ládát jeleztek alsó határként, de bizonyos engedményekre hajlandók lettek volna. Felajánlották: a délutáni tejszállítással kapcsolatban felkeresik a vnb illetékeseit. Az újságírónak nem áll szándékában megkérdőjelezni, vajon érdemes-e, elvállalható-e 19 ládás megrendelés (300 liter tej), amikor fuvaronként két és fél, háromezer koronát tesznek ki a szállítási költségek. Mindössze azon csodálkozik kissé, hogy a Jednota megrendelő levelében 2 üzlet van feltüntetve, miközben Somorján 7 Jednota, és egy Zdroj élelmiszerbolt van. S eszébe jut egy korábbi beszélgetés is a somorjai Zdroj üzletvezetőjével, aki szerint „a városban 50 ládánál is több tejet el lehetne adni délután. Csupán az üzleteseknek kellene összefogniuk s vállalni a pluszmunkát a vásárló érdekében". GÁGYOR ALÍZ- Egy fiam volt, az is meghalt- telik meg szeme könnyekkel, s az emlékezés súlya alatt arcának ezernyi ránca még jobban elmélyül.- Pedig még hatvan éves sem volt. Van nekem egy szobám a menyemnél, de... - Nem folytatja, tekintetével Kázmér Esztert keresi. - Egy nap azt mondtam Esztikének, ha az egyik ajtón kiteszel, a másikon úgyis bejövök hozzád. Mert ott, a régi házban nekem nem volt jó.- Akkoriban özvegyültem meg én is, s mert láttam Juszti néni elesett- ségét, magamhoz vettem. Voltak, akik megkérdezték, miért vállalom, hiszen a ház körül sok a munka, állatokat is tartok, piacra járok. No, • Naponta megfordulunk az élelmiszerboltokban (Nagy László illusztratív felvetele)
