Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-30 / 39. szám

w •-c Tizenegy világ- és tíz Európa-csúcs az olimpiai medencében Valódi úszógála volt Csalódást okozott a hattagú csehszlovák csapat Felejthetetlen úszódöntőket láthatott a szöuli olimpiai fedettben a közönség és a tévénézők milliói. A hat verseny­napon nem kevesebb, mint 11 világ- és 10 Európa-csúcs született. A nőknél Silke Hörner (200 m-es mellúszás), Janet Evans (400 gyors), a férfiaknál az USA váltója háromszor (4x200 gyors, 4x100 gyors és vegyes), Dar- nyi Tamás kétszer (400 és 200 ve­gyes), valamint Duncan Armstrong (200 gyors), Uwe Dassier (400 gyors), Matt Biondi (50 gyors) és Dávid Ber- koff (100 hát) állított fel világrekordot. A várakozásnak megfelelően az NDK versenyzői szerepeltek a legjobban: 11 arany-, 8 ezüst- és 2 bronzérmet gyűj­töttek. Őket követik az amerikaiak: 8 első, 6 második és 4 harmadik helye­zéssel. Az éremtáblázaton az önmagu­kat felülmúló magyarok végeztek a harmadik helyen (4-2-0). Mint minden nagy rendezvényen a szöuli úszógálán sem maradtak el a meglepetések. Mindjárt a nyitányon az ausztrál Duncan Armstrong megtré­fálta az esélyeseket: világcsúccsal nyerte a 200 m-es férfi gyorsúszást. A nagyágyúk közül Matt Biondi a har­madik, Michael Gross pedig csak az ötödik helyen ért célba. A második versenynapon egy alig ismert surina- me-i fiú okozott szenzációt. A 21 esz­tendős Anthony Nesty Biondit egy századmásodperccel, Grosst pedig több mint egy másodperccel utasította maga mögé a 100 m-es pillangó finálé­jában. Majd a nőknél is robbant a bom­ba: két bolgár úszónő (Dangalakova és Frenkova) is megelőzte Silke Hornért (100 m-es mellúszás). A100 m-es férfi hátúszás után mindenki biztosra vette, hogy a finálét követő eredményhirdeté-- sen Dávid Berkoff nyakába akasztják az aranyérmet. Annál is inkább, mert az amerikai versenyző már a selejtező­ben világcsúcsot úszott. A döntőben azonban a japán Daicsi Suzuki nyert, akinek az a győzelme volt az első komolyabb nemzetközi sikere! A záró­napon a 14 esztendős Egerszegi Krisztina (200 hát) aratott váratlan diadalt. Kristin Ottó hat aranyérmet szer­zett (50 és 100 gyors, 100 hát, 100 pillangó, 4x100 gyorsváltó és vegyes­váltó), és ő lett a XXIV. Nyári Olimpiai Játékok legeredményesebb úszója. Az NDK kiválóságát követi a férfimezőny legsikeresebbje, az amerikai Matt Bi­ondi. A 201 centiméteres versenyző öt számban (50 és 100 gyors, 4x100 vegyesváltó, 4x100 gyorsváltn és Kristin Ottó hat olimpiai aranyér­mével a legeredményesebb ver­senyző lett. 4x200 gyorsváltó) diadalmaskodott. Janet Evans az ötkarikás játékok előtt kijelentette: „Három aranyérmet aka­rok nyerni Szöulban". Ezt maradékta­lanulteljesítette, s a 400 m-es vegyesú­szásban világcsúccsal lett első. Két világrekordot csak Darnyi Ta­másnak, a vegyesúszókirálynak sike­rült elérnie az idei olimpián. Széchy Tamás mesteredző tanítványa az 1983- as komoly szemműtétek után bámula­tos formába került. Példátlan sorozat áll mögötte. Már három éve minden fontosabb viadalt megnyert. A szófiai Európa-bajnokságon a 200 és 400 m- es vegyesúszásban egyaránt első lett. Egy évvel később a madridi világbaj­nokságon sikerült dupláznia, majd 1987-ben, a strasbourgi kontinensvia­dalon mindkét vegyesúszószámot vi­lágcsúccsal nyerte. Ugyanezt megis­mételte pár nappal ezelőtt Szöulban. Vitathatatlan: Darnyi Tamás volt az olimpiai úszóversenyek egyik legna­gyobb egyénisége! Vlagyimir Szalnyikov olimpiai rajtja az utolsó pillanatig kétséges volt. A maratoni táv világrekordere már évek óta messze elmarad a várako­zástól. Az 1980-as moszkvai olimpia aranyérmese csak negyedik lett az 1986-os úszó vb-n. Ekkor már minden­ki leírta őt. És erre a 28 esztendős sportoló kitűnő idővel nagy fölénnyel nyerte meg a férfi maratoni gyorsú­szást. Feltétlenül említést érdemel Michael Gross. A 200 m-es gyorsúszás, vala­mint a 100 pillangó elöntőjében elért gyengécske ötödik helyezése után talp­ra tudott állni, és a 200 pillangó fináléjá­ban olimpiai csúccsal győzött. A kétsze­res olimpiai és tizenháromszoros Euró- pabajnok Szöulban is bizonyított. Szabó József Európa-csúccsal nyerte a 200 méteres mellúszást (ŐSTK-felv.) Ismét leszerepeltek a csehszlovák úszók. A hat versenyző messze elma­radt egyéni legjobbjától, s ez azt jelen­tette: Marcekék egy számban sem tud­ták kiharcolni a legjobb nyolc közé jutást. Már a júliusi országos bajnok­ság megmutatta: az olimpiai csapat egyik tagja sincs formában. Alexander Marceket kivéve senki sem teljesítette az olimpiai nevezési szintet, mégis hat úszót nevezett a szövetség. Utólag is bebizonyosodott: egyikük sem szolgált rá az olimpiai szereplésre. Már hónapok óta feszült a helyzet a Csehszlovák Úszószövetségben. Gyakori viták és nézeteltérések zavar­ták az ötkarikás csapat felkészülését. Közvetlenül az olimpia előtt Pavel Paz- dírek elnök lemondott, ami még tetézte az izgalmakat. Az együttes háza táján sem volt minden rendben, így hát ne csodálkozzunk a gyenge szereplésen. Úgy tűnik, a többhetes fárasztó külföldi edzőtáborozások helyett okosabb lett volna otthon készülni. Márciusban a bratislavai téli bajnokság után re­ménykedtünk, hogy megmozdul az ál­lóvíz, mert a javulás jelei mutatkoztak. Ezeket a részsikereket az illetékesek és a versenyzők túlértékelték. Most ismét mély hullámvölgybe került a sportág. Hogy mikor sikerül kimozdí­tani a csehszlovák úszósport kátyúba rekedt szekerét, az a jövő zenéje. Ez főleg a versenyzőkön múlik, akik jócs­kán adósak maradtak a jó szerepléssel az olimpia évében. ZSIGÁRDI LÁSZLÓ arnokban még indulok a télen, de a nyári versenyek már nélkülem zajlanak. Befe­jezem. “ Ezt a nyilatkozatát nem nagyon szellőztettük, valljuk be, szavait nem vettük komolyan. Budapesten, miután meg­nyerte a fedettpályás Európa-bajnokságot, méghozzá jó idővel, gyors versenyen, óvatosan rákérdeztünk. Nem adott teljesen egyértelmű választ, de mi biztatónak tartottuk a fele­letként elhangzott egyetlen szót is. ,,Megpróbálom" - mondta Jozef Pribilinec a Budapest Sportcsarnok folyosóján. Ebben benne volt, folytatja a felké­szülést, de hogy ott lesz-e Szöulban, az egészségi állapotától, formájától függ majd. Mert lassan tíz évi ver­senyzői pályafutását nem szeretné vereséggel befejezni, úgy utazni a minden sportoló álmát jelentő olimpiára, hogy kegyelemből elviszik. Nem, ezt soha! Azt is megfogalmazta magában, hogy bár minden érem szépen csillog, számára az igazi sikert csak az aranyérem jelentheti. Ezüstöt már nyert, kettőt az eddigi világbajnoksá­gokon, hat esztendeje Athénban, a kontinensvetélkedőn, többször is a Világ Kupában, de aranya csak kettő van: 1983-ban a Lugano Trophyn, 1986-ban pedig a stuttgarti Eb-n szerezte. Gyorsnak gyors volt az ötkarikás játékok előtt, de a tech­nika némi gondot okozott. Két versenyen kizárták szabályta­lan gyalogolás miatt. Mestere, Juraj Benőik dühös is volt, de a júliusban Prágában rendezett országos bajnokság után kicsit megnyugodott. „ Kértem a bírókat, ne kíméljék, semmit ne nézzenek el neki, ezzel csak ártanának" - magyarázta a tőle megszokott vehemenciával, s a beszélgetés közben elpanaszolta: tanítványa, bizony, néha fegyelmezetlen, ön­fejű. Nem könnyű vele dolgozni. Ezt már régebben is hallottuk, gondoltuk, azért edző és tanítvány most is zöldág­ra vergődik egymással. Kettejük között akadtak nézeteltéré­sek, de ez soha nem hátráltatta a munkát. Jozef Pribilinec született gyaloglótehetség, s a pályán töltött sok-sok év után néha úgy érezte, maga magát jobban ismeri, mint mestere, másképpen fog edzeni; kevesebb gürcöléssel is a többiek előtt lesz. Csakhogy a mester más véleményen volt, és szerencsére mindig sikerült meggyőznie tanítványát. Nem ünneprontásnak szántuk a fönti sorokat, de a valós képhez ez is hozzátartozik. Egyébként is hajlamosak va­gyunk arra, hogy kígyót-békát kiabáljunk, ha valaki kudarcot vall, de ha győz, hőssé avatjuk. S elfeledkezünk arról, hogy a hősöknek is lehetnek hibáik, gyengéik. Egy kiváló sport­ember, egy olimpiai bajnok is (csak) ember! De térjünk vissza a pénteki naphoz. Ültünk a tévé képernyője előtt, s vártuk, mi történik a második atlétikai Az aranykovács Nagyszerű pillanat a szöuli olimpián. Eredményhirdetés a 20 km-es gyalogolásban. Középen az aranyérmes Jozef Pribilinec, balra a második Weigel, jobbra Damilano (A ŐSTK-felvétele) döntőben, a 20 km-es gyaloglásban, amelyben Pribilinecen kívül ott volt Mrázek és Blazek is. Túl sokat nem láttunk, a rajt után a stadionban megtett pár métert, majd a beérke­zést, mert a koreai tévések teljesen mellőzték a stadion mel­letti 2,5 km-es körpályán folyó versenyt. így a beérke­zésig semmi hírünk nem volt a több mint egyórás esemény­ről. Aztán végre feltűnt az első gyalogló a bejáratban: Jozef Pribilinec, de gzorosan ott volt a nyomában az NDK fjO km- es világbajnoka, a világrekorder Rónáid Weigel, Az órára vetett pillantás elárulta, igen gyors volt az iram, hiszen 1:20 órán belüli idő nem mindennapos egy-egy viadalon. S az sem, hogy az 52 indulóból az első kör után még 31 legyen az élbolyban, a következő után 25, a 10. kilométernél még mindig 21 -en maradjanak, s így csak a hajrá döntsön az érmekről, a helyezésekről. Erre az eshetőségre ugyan fölkészültek, a taktikai utasítás úgy hangzott, nem szabad leszakadnia, s aztán, ha alkalom kínálkozik, a 15. kilométer után robbantania kell, hiszen köztudott, hogy Pribilinec jól bírja a hajrát. Persze, közben ügyelnie kellett a stílus tisztaságára is, nehogy figyelmeztes­sék, mert ha egyszer a bírók valakire „ráülnek" könnyen „elszáll" a verseny... Pribilinecet nem kellett egyszer sem figyelmeztetni, tiszta lappal érkezett a stadionba, de tarkójá­ban ott lihegett a nagy rivális Weigel. ,,Gyorsits. tesz, ami leszI" - ordította a kiabálástól berekedt Juraj Benőik olyan 400 méterrel a cél előtt, s a tanítvány szót fogadott. Tudta, nincs vesztenivalója, ha Weigelben több erő van, akkor úgyis megelőzi, de ha fáradtabb, nem bír vele tartani... Weigel fáradtabb volt. Nem eredt a nyomába, csak tisztes távolságból követte, s nézte, hogy Jozef Pribilinec áthalad a célvonalon. Talán percek teltek el; ö csak feküdt a tartánon. Akkor állt föl, amikor az NDK-beli fiú lehajolt hozzá, hogy gratuláljon. Szemével gyorsan keresett valakit a lelátón, s amint megta­lálta, fejét a tenyerébe hajtva mozdulatával mutatta: ez nem lehet igaz! S egyre csak ezt ismételte. Nem tudta elhinni, hogy sikerült. S épp az olimpiai játékokon. Csak ekkor fogta föl, hogy nem álmodik, ott van a szöuli Olimpiai Stadionban, amikor lord Killanin nyakába akasztotta a bajnoknak kijáró aranyérmet. URBÁN KLÁRA feÚJSZ VASÁRNAPI kiadás Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, hetyettes főszerkesztő Szarka István és Csetó János. Szerkesztőség 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309, 331-252, 332-301 Főszerkesztő 532-20 Szerkesztőségi titkárság 550-18. Sportrovat 505-29. Gazdasági ügyek 506-39 Táviró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedessel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vallalatanak 02-es üzemeben (815 80 Bratislava, Martanoviőova 21.). Hirdetési iroda magánszemelyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5.. telefon 335-090. 335-091 Hirdetési iroda kozuleteknek 815 80 Bratislava. Vajanskeho nábreiie 15.. II. emelet, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadassa! együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13.- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS, Ústredná expedicia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava, Gottwaldovo námestie 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom