Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-30 / 39. szám
TUDOMÁNY TECHNIKA A technológiai innováció frontjáról a legújabb hír: bealkonyult a robotoknak. Mindez akkor következik be, amikor a termelési folyamatokban növekszik és szélesedik az automatizálás. Az 1985-ös év a személyi számítógépek eladásának válságát hozta, az 1987-es évben a robot volt az áldozat. Az amerikai szakértők véleménye ellenére az ipari robotok eladásának mértéke tavalyelőtt és tavaly fokozatosan az 580 milliós ösz- szegről 400 millió dollárra csökkent, és ugyanígy kevesebb a gyártók száma is, 328 helyett 300. A robot, amelyet a hetvenes években megváltóként a nyolcvanas években.pedig már „a munkalehetőségek gyilkosa"- ként emlegettek, sok esetben alkalmatlannak mutatkozott a munkábaállásba. Néhány helyen például „felmondás" fenyegeti, ha rövid időn belül nem válik legalább egy kicsit intelligensebbé. A Time magazin szerint ez történt a Campbell Soup társaság ohioi üzemében, ahol a 215 ezer dolláros Állástalan robotok robotnak leveskonzervet kellett volna gyártania. Mivel hibáival sokezres károkat okozott, a vállalat vezetősége úgy szabadult meg tőle, hogy egy egyetemnek ajándékozta. Az ügyetlen robot helyére három ember állt be. Még komolyabb következményekkel járt a robotok ügye tavalyelőtt a Ford üzemekben, ahol 200 robot, amely szerelőszalagon dolgozott, tévedésből kifelejtett néhány hegesztési folyamatot a kormányművön. Az amerikai autógyárnak 30 ezer már eladott autó gazdáját kellett kinyomoznia, s a gépkocsikat kijavítania, ami nemcsak az anyagi, de főleg a vállalat jó hírén esett károk miatt jelent a cégnek veszteséget. Warren Seering a híres Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) automatizálási szakembere azt állítja, hogy a robotok sokkal drágábbak, mint az emberek. Változik az automatizált gyárakról kialakult elképzelés is, amely régebben egy robotosított szigetre emlékeztetett, de most már több új gyártási filozófia tör magának utat. Mindegyik az informatikára alapozza működését, de mindenképpen előtérbe helyezi az embert, és a gyártásszervezést. „A jövő sikeres gyárainak építése elsősorban az embereken múlik, és nem a gépeken" - ez az egyik aranyszabály, amelyet a Hewlett-Packard elektronikai konszern elnöke John Young diktált tavaly menedzsereinek. A gyárak automatizálásának alapja nem a robot, amint azt eddig konferenciák egész során hangoztatták, írták be a szakkönyvekbe, tanulták az egyetemeken, hanem inkább a számitógép. Nem véletlen, hogy a jövő gyárának jelzése, a CÍM rövidítés, számítógéppel integrált termelést (Computer, Integrated Manufacturing) jelent. „Amikor a gyár automatizálásáról van szó, az emberek mindjárt a robotra gondolnak, pedig a mai gyárban az információknak nagyobb a jelentőségük, mint a gépnek. A titok abban van, hogy ez integrálja és adja a gyártáshoz azokat az ismereteket, amelyek az egész ciklusból érkeznek. A megrendeléseket, a tervrajzokat, a műszaki megoldásokat" - mondja John Se- ruggs a Hewlett-Packard átvevő rendszerének vezetője. Az új gyártási rendszer gerince a „network" az információátviteli hálózat, melynek részei telefonvonalak, számítógépek, műholdak lehetnek, s ezek szolgáltatják az adatokat, a rugalmas gyártórendszereknek, ahol megrendelésre és méretre gyártanak. Példa? Egy olasz eladó megrendeléseket gyűjt be, ezeket egy személyi számítógépbe programozza és átadja a körzeti információs központba. A hálózaton keresztül a megrendelések a tervezőközpontba érkeznek -, amely bármely európai államban lehet. A termék rajzának minden részletét számitógépes grafikára dolgozzák át, ez újra végighalad a hálózaton, és a gyárba kerül, amely akár egy másik földrészen is lehet. Ugyanezen az úton érkeznek vissza az információk a gyárból a megrendelőkhöz a termék minőségéről és gyártási idejéről. „A CÍM segítségével válaszolhatunk a piac igényeire, mégpedig feleannyi idő alatt, mind eddig, raktárkészletek nélkül, jobb minőséggel, kisebb költségek mellett"- hangsúlyozza Seruggs. Itália első ilyen alapon működő vállalata az Olivetti. A vállalati információk integrálásának a terve itt egyszerre született meg az automatizált gyár terveivel. Ez a Scasmagna-i 6zámítógépgyáruk, amelynek beruházási költségei elérték az 500 milliárd lírát. „Az eredmények nagyon pozitívak, főleg a termék- minőség és az idő szempontjából" - mondja Carlo Ronca az Olivetti automatizálási főnöke s hozzáteszi: „Az elektronika világában nagyon fontos tényező a termék piacra dobásának ideje, mivel az élettartama nagyon alacsony. (A piacon való eladhatóság ideje- a szerk.) Három hónap előnyt nyerni 18 hónapos ciklusnál lírában több tízmilliárdos nyereséget jelent". A CÍM módszerhez most az elektronikán kívül más ipari ágazatok is csatlakoznak. Például a Zanussi cég éppen az Olivettinél rendelte meg hűtőgépgyárának átszervezését. A Seleco 3 televíziót gyártó üzemében a Hewlett-Packard mintája nyomán alkalmazta az integrált automatizálást. A gépgyártásban és az autóiparban szintén dolgoznak ilyen projekteken, főleg a Coman és a Digital cégek együttes irányítása mellett. A legutóbbi Milánói Automatizálási Biennálén (BIAS) a CÍM volt a központi téma, amely iránt már a kisebb cégek is érdeklődtek. Az alkalmazás üteme olyan gyors, hogy két és fél év alatt a rugalmas automatizációs gyártási rendszerrel felszerelt vállalatok száma Olaszországban megkétszereződött" - mondja Sergio Mariotti, a gazdasági folyamatok automatizálását kutató laboratórium vezetője. „Az olasz modell azonban a lépések sorozatára épül s a teljesen automatizált gyártástól még messze vagyunk". 100+1 lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Heliotechnika Kazahsztán népgazdaságában A legnagyobb és legolcsóbb energiaforrást, a Nap energiáját hasznosítja az az új rádiorelé-vonal, amelyet Kazahsztánban építettek ki. Ezen a 130 kilométeres tévéhidon megkezdődött az adások továbbítása a dzsezkazgani terület legtávolabb eső falvaiba. A televíziózás és a rádiózás fejlesztésével foglalkozó szovjet tudományos kutatóközpontok ezt a hegyes és sivatagos területen át húzódó vonalat választották ki a legújabb rendszereik „ellenálló képességének" széles körű gyakorlati kipróbálására. Olyan automatikus rádióreié-berendezéseket alkalmaztak itt, amelyek feltöltödő napelemekkel működnek. A berendezéseket magas sziklákon helyezték el és így jelentősen növelték a hatósugarakat. A heliotechnika nem igényel állandó kiszolgáló személyzetet és a magas fokú megbízhatóságát a sok napfényes nap és a borús időjárás idején bekapcsolódó akkumulátor szavatolja. Ez a rádiórelé-vonal az első azoknak a „napfényes" tévéhidaknak a rendszerében, amelyek átfogják majd a Szovjetunió más körzeteit is. Kazahsztán területén szolgáltatja a legnagyobb kísérleti terepet egy új ágazat, a helioenergetika kialakításához és fejlesztéséhez. A köztársaságban eddig több mint harminc fajta különböző rendeltetésű heliotechnikai berendezést próbáltak ki sikeresen. Több ipari és mezőgazdasági létesítményben ez az ökológiailag tiszta energia már kiemeli a vizet a föld mélyéből, majd sótalanitja és felmelegíti, fűti az épületeket és elősegíti a vetőmagok gyors sarjadását. Alma-Atában már működik egy gyógyászatimegelőző heliokomplexum. (APN) Újabb kísérletek ember AIDS elleni oltására Dániel Zagury francia kutató és munkatársai elsőként oltottak be egészséges embereket az AIDS ellen. E célra úgynevezett rekombi- náns oltóanyagot készítettek, mégpedig oly módon, hogy az AIDS- virusának (HÍV) genetikai anyagából elkülönítették azt a gént, amely a vírus egyik felszíni fehérjét (jele: gp160) meghatározza, s géntechnológiai úton bejuttatták abba a tehénhimlővírusba, amellyel a himlőjárványok leküzdése előtt az emberi himlő ellen a lakosságot beoltották. Az ekként módosított tehénhimlővirus- sal megfertőzött megfelelő sejtek termelni kezdték a gp160 jelű fehérjét, s az megjelent emezeknek a sejteknek a felszínén is. Zagury mintegy másfél évvel ezelőtt ezzel a módosított himlővirussal - bőrkarcolásos eljárással - saját magát oltotta be, s ezt tette néhány önként vállalkozó zairei személlyel is. Eredményként azonban csak nagyon gyönge AIDS elleni immunválaszt kapott. Ezért később megkísérelte fokozni ezt az elsődleges immunválaszt. Ez évi áprilisi beszámolója szerint ekn oltást követő 120. napon 35 millió olyan saját fehér vérsejtet fecskendezett be önnön gyüjtöeré- be, amelyet kémcsőben előbb ,, megfért ózott" az elsődleges oltás módosított himlővírusával, majd azt - a vírust - formaldehiddel hatástalanította. Ezután a 299. és a 350. napon az izmába tisztított gp160 vírusfehérjét fecskendezett be. A szervezetét érő eme hatások válaszaként benne viszonylag sok HÍV elleni ellenanyag képződött, sőt, kifejlődött benne az úgynevezett sejt közvetítette immunitás is, vagyis aktívvá váltak azok a sejtek, amelyek leküzdeni képesek a HIV-fertözést. Azokban a személyekben azonban, akiknek a szervezetébe csak a gp160 fehérjét juttatták be, nem fejlődött ki immunválasz. Zagurynak és munkatársainak e kísérletei egyelőre csak azt igazolták, hogy az AIDS-fertőzés leküzdésére immunizálással igenis mozgósíthatók a szervezet védekező erői, csakhogy - sajnos - még mindig távol vagyunk attól, hogy ezeket a kísérleti eredményeket a mindennapi orvoslásban hasznosíthassuk. (Natúré) B IX. 30. A Metra Blansko számjegykijelzős mérőmúszercsaládjának legújabb tagja a PK 370-es műszer, amely az üzemi körülmények között gyors és univerzális használatot tesz lehetővé. Ez a típus a család további tagjaival, a PK 380 és PK 400 típusokkal együtt a világpiacon is jól értékesíthető termék (CSTK-felvétel) rssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/sssssssssssssssssssssss/ssssssss/sssssssssssssssssss^ PAPÍR NÁDBÓL Kubai szakemberek olyan technológiát fejlesztettek ki, amelynek segítségével a nádcukor gyártásánál keletkező mellékterméket dolgozzák fel jó minőségű újságpapírrá. Az Így készült újságpapír minden tekintetben egyenértékű a fából előállított papírral. Az új technológiát alkalmazó Quivican-i gyár napi 20 tonna papír gyártására képes. FOGSZUVASODÁS A glasgow-i egyetemen 270 ezer angol fontos költségvetésű, négy éven át tartó egészségügyi felmérés során vizsgálják azokat a bonyolult folyamatokat, amelyek a fogak romlása és az ínyek megbetegedése folytán végbemennek. Ez a kérdés a lakosság 99 százalékát érinti. Számos országban az állami költségvetésből többet költenek fogászati kezelésre, mint a rák elleni harcra. A vizsgálat, amelynek során hatezer tizenkét éves gyereket követnek majd nyomon, folytatása annak a felmérésnek, amelyet 1983 és 1986 között 3000 gyereken végeztek. Ez utóbbi felmérés kimutatta, hogy a fluortartalmú fogkrémek használata segíti meggátolni a fogköképződést, és véd a szuvasodás ellen. A vizsgálat során többek közt tanulmányozták a gyerekek étkezési szokásait és a szájüreg baktériumflóráját. Három különböző fluorkoncentrációjú készítményt próbáltak ki. A fogszuvasodás elleni védelem kimutathatóan nőtt a fluorkoncentráció növekedésével. EPILEPSZIA GYÓGYÍTÁSA ÚJ AGYSZÖVETTEL Kínai sebészek agyszövet- átültetéssel gyógyítottak meg egy epilepsziában szenvedő lányt. Nyugati idegsebészek abszurdumnak tartják a bejelentést. A beteg egy jiangxi-i lány, aki hat hónapos korában kiesett a bölcsőből. Röviddel azután már lázgörcstől szenvedett, amely hamarosan halántéklebeny-epilepsziává fejlődött ki nála. A most 19 éves, de csecsemői személyiségű és viselkedésű lány halántéki lebenyeinek egyharmadát eltávolították és egy abortált magzat agykérgi lebenyeivel helyettesitették. A kínai hírügynökség szerint a beteg három nappal a műtét után fel tudott ülni, 20 nap múlva pedig világos arckifejezéssel mutatta ki örömét vagy bosszúságát. Ekkor már alapvető szavakat is megértett, és játékokkal is foglalkozott. Az orvosok szerint az átültetés javította az intellektuális funkcióit és epilepsziáját gyógyszerekkel ellenőrizhetővé tette. Ezzel szemben a londoni Pszichiátriai Intézet egyik szakértője szerint a javulást nem az átültetés, hanem az agyi lebeny eltávolítása okozta. Ez szokásos műtét a londoni Maudsley Kórházban már 1950 óta, de ott mindig csak az egyik lebeny egyharmadát távolítják el, mert mindkét lebeny eltávolítása szerintük súlyos amnéziához vezet. VÍZOLDHATÓ MŰANYAGOK Az iparban alkalmazott természetes polimerek közül a legnagyobb mennyiségben keményítőt (Nyugat-Európá- ban évi 1,3 millió tonnát) a papír-, az élelmiszer- és a textilipar, valamint a ragasztó- és állati tápgyártás, de természetes gumifélékbőí (például algi- nátokból) is 20 ezer tonnát használt. Emellett mind nagyobb jelentőségre tesznek szert a módosított természetes polimerek, elsősorban a karboxid-metil-cellulóz, amelyek világfogyasztása évi 240 ezer tonna és újabban a szintetikus vízoldható polimerek, amelyekből Nyugat- Európa évente majd 100 ezer tonnát használ fel (poliakrila- midok, poliamidoaminok, poli- etiléniminek, polimetakrilátok, polivinilalkohol, polivinilpirro- lidon). A mennyiség fele a polivinilalkohol. A szintetikus és félszintetikus vízoldható polimerek növekvő felhasználásának környezetvédelmi okai vannak. A természetes polimerek ugyanis az élővizekbe jutva eutrofizációt okozhatnak, az ily módon csökkent oxigéntartalom pedig halpusztuláshoz vezet. A vízoldó polimerekből a kőolajtermelés iszapsűrítő karboxid-metil-cellulózt és poliakrilátokat. A gyógyászat a vízhelyettesítőként, de kapszulák is készülnek belőle. A kontaktlencsék vízben duzzadó műanyagokból készülnek. Némely vízoldható polimernek gyógyszerhatása is van.
