Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-30 / 39. szám

A muzsik és a cár * (orosz népmese) Volt egyszer egy olyan cár, aki a világon semmit sem szere­tett annyira, mint a meséket hall­gatni. Mindig újabb és újabb me­sét akart. A cári mesemondók elmeséltek már minden történe­tet, amit csak ismertek, és egyi­kük sem tudott újat kitalálni. A cár messze földre kihirdette:- Lányomat és fele cárságo­mat adom annak, aki olyan me­sét mond nekem, amilyet még nem hallottam. Rengeteg jelentkező akadt. Jöttek hercegek, földesurak, tá­bornokok és kereskedők, de nem jártak szerencsével. Alig belekezdtek egy-egy mesébe, a cár rájuk kiáltott:- Ismerem, ismerem, hallot­tam már! - és kikergették a kérőt. Élt a cárságban egy szegény muzsik. Nem volt se háza, se földje. Gyakran napokig éhezett. Egyszer betért a kocsmába, hogy megmelegedjék. Az embe­rek gúnyolták:- Miért nem mész a cárnak mesét mondani? Rád vár a her­cegnő - és nevették. Hallgatta-hallgatta és közben arra gondolt:,,Miért is ne próbál­hatnék szerencsét. A cár veje nem akarok lenni, de egyszer- kétszer jóllakom legalább. “ Elment a palotába. Kérdi este őt a cár.- Mit akarsz, muzsik?-Jöttem, hogy meséljek ne­ked, felség. De előbb enni, inni szeretnék, ha lehet. Végignézett rajta a cár, és el­mosolyodott: ,,Ez aztán a vőle­gény! Az inge rongyos, a bocs- korát meg madzaggal kötötte a lábára." A muzsikot megetették, megi­tatták. A cár miután összehívta az urakat és a tanácsosait, azt mondta a legénynek:- Kezdd el a mesét!- Boldogult apám - fogott a mesélésbe - cárságod leggaz­dagabb embere volt. Hatalmas kastélyokat építtetett. Három kastélya olyan magas volt, hogy a tetejéről a galambok a csillago­kat csipegették az égről. Egyik udvarunk akkora volt, hogy a ga­lamb egy nap alatt nem tudott átrepülni egyik végéről a má­sikra.:. Hallgatott a cár, az urak is hallgattak, nem szóltak bele. A muzsik meg azt mondta:- Holnap folytatom. Ebéd után, ha már jóllaktam hússal és puha kenyérrel - aztán vacsorá­hoz látott. Másnap tovább szőtte a mese fonalát:- Volt egy hétesztendős bi­kánk. Egyik szarván is ült egy pásztor, a másikon is ült egy. A pásztorok dudáltak, énekeltek, de egyikük sem látta, hallotta a másikat. Ilyen hatalmas volt a bikánk. Hallgatott a cár, hallgattak az urak is. A mesélő felállt helyéről, és azt mondta:- Holnap befejezem, mára elég volt - és elment vacsorázni. Tanácstalan lett a cár, azt kér­dezi:- Mit tegyünk,urak? Ezt a me­sét még nem hallottam, de a lá­nyomat nem adom ilyen ágról- szakadt muzsiknak. Találjatok ki valamit, hogyan csapjuk be a mesemondót. A hercegek és az urak törték a fejüket. Töprengtek, gondol­kodtak és azt találták ki, hogy:- Mondd azt, felséges urunk, hogy ezt a mesét is hallottad már, és mi bizonyítani fogjuk, hogy mi is hallottuk. S hogy állí­tásunkat igazolhassuk, írást is készíttess róla, s azt mi vala­mennyien aláírjuk. Ebben egyeztek meg. De az egyezségről tudomást szerzett a muzsik is. Másnap, mintha mi sem történt volna, ebéd után leült, és folytatta a mesét:- Volt az én boldogult apám­nak egy kancája, az három nap alatt körülvágtatta a földet. És naponta háromszor fiadzott... A cár, a hercegek és az urak mosolyogtak a mesétön, de az csak folytatta a történetét:- Hatalmas ládáink voltak, melyek színültig voltak arannyal és ezüsttel. És te, felséges cár, annak idején elvittél tőlünk egy láda aranyat és még a mai napig sem adtad vissza... A cár felkiáltott:- Tudom! Tudom! A hercegek és az urak is bólo­gattak:- Mi is tudjuk, írást is adunk róla! Felugráltak a helyükről, és aláírták az írást. A muzsik elvette az okmányt és azt mondta:-Jól van, ha hallottátok, és még írást is adtok róla, akkor fizesd meg a tartozásod, cári felség! A cár csak ekkor jött rá, hogy rászedte őt az ágrólszakadt mu­zsik. De nem tehetett semmit: amit a toll leírt, azt fejszével ki nem vágják. Nem maradt más választásuk, meg kellett tölteni­ük egy ládát arannyal. Elvitte a muzsik a pénzt, és nagy lako­mát csapott. Még most is vígan él, ha meg nem halt. SÁGI TÓTH TIBOR fordítása NOBEL-DÍJASOK 14. SZÍNES FÉNYKÉP - FÉNYSUGÁRBÓL Ma már nem nagyon gondol­kozunk el azon, lehet-e színező­anyag nélkül színes fényképet készíteni. Ezzel a kérdéssel, év­tizedekkel a színes papírfénykép feltalálása előtt, Gábriel Lipp- mann francia fizikus foglalkozott. A fény kölcsönhatásának (inter­ferenciájának) elvén működő színesfényképezési módszerét 1891 -ben ismertette először nyilvánosság előtt. Bár fényké- •pészeti szempontból az általa kidolgozott eljárás ma elavultnak számít, a térhatású színes film és a televízió részére viszont a jövőt jelenti. Az általa kidolgozott módszer lényege azon a felismerésen alapszik, hogy a fémtükör felüle­tére tapadó, egyszínű fénnyel megvilágított fotográfiai réteg­ben állóhullámok jönnek létre. Az ezüstbromid emulzión (nap­jainkban is ez alakítja ki a fekete­fehér fényképet) higanyréteget alakított ki. Az emulzióra eső egyszínű (monokromatikus) fény a higanyfelületröl visszaverődött, közben pedig állóhullámok soro­zata keletkezett. Az ezüstszem­csék az állóhullámok duzzadási helyein csapódtak ki, miáltal egyközű párhuzamos ezüst­szemcse rétegek jöttek létre. Az ilyen módon kezelt emulzió fehér fényben szemlélve olyan színű­nek látszik, mint amilyen az ere­deti megvilágító fény volt. Ez az­zal magyarázható, hogy a fehér fényből csak azt az összetevőt veri vissza (az emulzió), amely­nek fél hullámhossza megegye­zik az ezüstszemcse rétegek tá­volságával. Ezen az elven, vagy­is az interferenciajelenségen alapszik a víztócsa tetején a szi­várvány minden színében pom­pázó gázolajréteg. Lippmann eljárásának jelen­tőségét csak fokozatosan ismer­ték fel, ezért tizenkét éves ké­séssel, 1908-ban tüntették ki Vitaminból is megárt a sok Ha megkérdeznénk tíz laikust, hogy mi a vitamin, közülük bizo­nyára kilenc még a régi, majd azt mondhatnánk, klasszikus meg­határozással felelne a kérdésre. Nevezetesen: az élethez oly fel­tétlenül szükséges anyag, ame­lyet a szervezet nem képes elő­állítani, ezért táplálékkal vagy gyógyszer formájában kell ma­gunkhoz venni. 1. Tudod-e, hogy ez a meghatározás miért nem állja meg a helyét? Az is kiderült az idők folyamán, hogy a vitaminokból feltűnően kis mennyiségekre van szükség, mert ezek úgy viselkednek, mint az enzimek. 2. Hát az enzimek hogyan viselkednek? A vitaminkutatásnak is meg­van a maga története. Eleinte - divatos hasonlattal élve - csak a jéghegy csúcsa látszott. Azt már a XVIII. században megfi­gyelték, hogy azok a tengeré­szek, akik a hosszú út alatt skor- butot kaptak, a szárazföldön ha­marosan meggyógyultak, még­pedig mindenféle gyógykezelés nélkül. 3. Mi a skorbut? Mitől gyógyultak meg? A múlt század végén a kuta­tók azt állították, hogy háromféle tápanyag feltétlenül szükséges az élethez. 4. Melyek? Ám az orosz Lunyin kísérleti állatai, amelyeket kizárólag e három táp­anyagon tartott, előbb-utóbb el­pusztultak. Ez azt bizonyította, hogy kell még valaminek lennie a három tápanyagon kívül, ami nélkülözhetetlen. 1896-ban egy Jáva szigetén szolgálatot teljesí­tő börtönorvos rájött, hogy míg a hántolt rizzsel etetett tyúkjai elhullanak, azok, amelyeket hántolatlannal etet, vígan fejlőd­nek. Ezzel rátapintott a beriberi nevű betegség lényegére. 5. Mi a beriberi? 1912-ben egy Fűnk nevű len­Kerék Imre Bronzban, ezüstben Köd ül a völgyben, madár a ködben nem leli útját, ide-oda röppen. Bronzban, ezüstben szikrázik minden. Barangol az ősz aranyból-szött ingben. Fellegek üszkén dereng a szúrt fény. Csillag didereg a pocsolya tükrén. Puskacsö villan - gyors lába dobban szökellő őznek zörgő csalitosban. a fizikai Nobel-díjjal. 1912-tól egészen 1921-ig, haláláig a Francia Tudományos Akadé­mia elnöke volt. A fizika több területén is jelen­tősét alkotott. Behatóan foglal­kozott a termodinamikával. Az ún. elektrokapillárgörbe-egyen- let az ő nevét viseli. James Clerk Maxwell kutatá­saiból kiindulva sikerült igazolnia, hogy a villamos vezető a körülöt­te kialakuló mágneses tér követ­keztében az elektromágneses teret deformálja (torzítja). E je­lenség a napjainkban folyó kuta­tások középpontjában van, lévén kiindulópont a szupravezetéssel összefüggő tulajdonságok kuta­tásában. Lippmann tétele össze­függ a vezetőknek azzal a tulaj­donságával, "hogy teljesen el­vesztik villamos ellenállásukat. A szupravezetés vizsgálatáért a későbbiek folyamán több fizi­kai Nobel-díjat is odaítéltek, leg­utóbb épp 1987-ben. E tudósok a Lippmann által kijelölt úton ha­ladva jutottak el jelentős felfede­zésekhez. OZOGÁNY ERNŐ gyei kutatónak sikerült kivonni a rizshéjból a B,-vitamint. Ö volt a keresztapa is, vagyis tőle szár­mazik a vitamin elnevezése, amely a vita - latinul élet - és az amint - vegyület - szavakból származik, és arra utal, hogy létfontosságú anyagról van szó. Ezek után Szent-Györgyi Albert- nek sikerült például paprikából és mellékveséből előállítania a C-vitamint, amiért Nobel-díjat is kapott. A C-vitamin a vitaminok kirá­lya, legalábbis erről esik a leg­több szó és ennek tulajdonítanak időről időre csodahatást. Két­ségtelen, hogy hiánya következ­tében könnyebben megfertőzö- dik a szervezet, azaz könnyeb­ben megkapjuk a különféle ragá­lyos betegségeket és sérülése­ink lassabban gyógyulnak. Ám mégsem helyes, ha valaki influ­enzajárványok idején marék­szám szedi a C-vitamin tablettát. 6. Mi baj lehet belőle? Gyakran emlegetik a B-vita- minokat is. Ám annak ellenére, hogy tizenkét B-vitamin van, mindig csak a B,-, B2-, B6- és B12-vitaminokról beszélünk. 7. Mi lehet ennek az oka? Az a szerencse, hogy ezek a fontos B-vitaminok megtalálhatók az ál­talánosan fogyasztott ételekben, így - mivel a szervezetnek csak kis mennyiségben van szüksége rájuk - nehézség nélkül hozzá­juk jutunk. 8. Mik ezek az élel­miszerek? Manapság már,mindenki tud­ja, hogy az egyoldalú táplálko­zás, amit vitaminhiányosnak is szoktak nevezni, hipo- vagy avi- taminózishoz vezet. 9. Mi az avi- taminózis, a hipovitaminózis és a megavitaminózis? Az is közismert, hogy az antibiotiku­mok elpusztítják a bélflórát. 10. Vagyis mit pusztítanak el? TEKNŐS PÉTER Válaszok: 1. Mert kiderült, hogy számos állat szervezete maga állítja elő a C-vitamint. Az ember béltrak­tusában viszont például a K-vita- mint kólibaktériumok „gyártják". Az A-vitamint sem készen visz- szük be a szervezetbe, hanem szintén a bélnyálkahártya vegyi üzemében keletkezik a karotin- ból, amely többek között a sár­garépában található. 2. Úgy, mint a katalizátorok, azaz vegyi folyamatokban részt vevő olyan anyagok, amelyek nem épülnek be a keletkező új vegyületbe, csak elősegítik, meggyorsítják a kémiai átalakulást. 3. A skorbut a C-vitamin hiányától kapott be­tegség. A főzelékféléktől, salá­táktól, gyümölcsöktől gyógyultak meg, amelyekhez a szárazföl­dön már hozzájutottak. 4. A fe­hérje, a szénhidrát és a zsír. 5. B,-vitamin hiánya. 6. A túl nagy C-vitamin adagok hasmenést, gyomor- és bélfekélyt okozhat­nak és vesekőképződést indít­hatnak meg. 7. Ezek az életfon­tosságú B-vitaminok, a többiek szerepe jelentéktelen. 8. A bar­na kenyér, a hüvelyesek, a krumpli, a hús, a tej, a tengeri hal, a zöldségfélék, a máj, a kar­fiol, a tojás, a belsőségek, más szóval a vegyes étrend elemei. 9. Avitaminózis = teljes vitamin- hiány, hipovitaminózis = kisebb fokú vitaminhiány, megavitami- nózus = vitaminfelhalmozódás. 10. Azokat a baktériumokat, amelyek - mint már említettük - maguk is vitaminokat állítanak elő. Derű- Tudod, mi történik azokkal a lányokkal, akik nem eszik meg, ami a tányérjukon van? - korholja az apa a lányát.- Igen, apu, tudom. Csinosak maradnak. XXX Százéves öregembertől kérdezi a riporter:- Mi a titka annak, hogy ilyen magas életkort sikerűit megérnie?- Miféle titokról beszél? Annyi az egész, hogy korán születtem. XXX- Van még szabad szobájuk? - érdeklődik egy skót a szállodában. -Már csak egy van, amely a tengerre néz. Ezért egy kerek százassal drágább is.- És ha becsületszavamat adom, hogy még csak ki sem pillantok az ablakon?! (Szlovák és cseh gyermeklapokból válogatta és fordította: B. Gy.) ÖSSZERAKÓ Hat kétbetűs szó: ÁR, DE, FA, JÓ, NE, TE. És most hat több betűs szó: HÁT, KÁD, KORA, RAG, VETÉS, VIZA. Olvass össze a két csoportból két-két szót úgy, hogy újabb hat szó alakuljon ki! (kun) ÚTKERESŐ A labirintus bejáratától in­dulva keressétek meg, melyik ka­pun tudtok kijut­ni belőle! MEGFEJTÉS A szeptember 16-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 15 kör, 12 háromszög, 13 négyzet; párduc, gepárd, puma, leopárd, tigris. Nyertesek: Máté Júlia, Balogújfalu (Vieska nad Blhom); Tuloki Anikó, Bátorkeszi (Vojnice); Urban Zoltán, Vágsellye (Sara); Kovács Tamás, Abafalva (Abovce); Szórád Melinda, Zsére (Zirany). I I I I I I I I I I I I | | B I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom