Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-01 / 26. szám

!{*«' • Mária Koryt’á- ková a pártcso­port munkáját irányítja senki sem látja be egykönnyen, hogy ö kevesebbet érdemel. Ezért is sokat tartózkodom az emberek között, hogy valóban mindent észrevegyék. Ugyan­akkor természetesen velem szemben is igényesek. Biztosítanom kell a folyama­tos termelést. Ha elromlik egy gép, ké­sedelem nélkül pótmunkát kell adnom, mert ez is feltétele a munkaidő kihasz­nálásának. A legutóbbi termelési érte­kezleten épp az ilyen jellegű kiesésekről alakult ki éles vita. A TANÁCS KÁDERVÁLTOZTATÁSOKAT IS JAVASOL A mester szavai is tanúsítják, hogy az új gazdálkodási feltételek közepette tör­111111111111111111111 v®nYszerűen megerősödik a kritikus {Ilii szemléletmód. A vezető következete­NAGYOBB FELELŐSSÉGÉRZET - KRITIKUSABB SZEMLÉLETMÓD Az új gazdálkodási alapelvek előnyeiről Az év elejétől a Nagykürtösi (Vefky Krtíá) Járási Szolgáltató és Termelő Vállalatban is az új gazdálkodási alapel­veket érvényesítik. Az azóta eltelt hóna­pok a felelős gazdasági vezetők és tisztségviselők számára sok és fontos tapasztalattal szolgáltak. Jozef Kuzma, gazdasági és Ladislav Andrásik mér­nök, kereskedelmi-üzemszervezési igazgatóhelyettes a tanulságok sorából a legfontosabbakat emelte ki.- A munka és a termelés hatékony­ságának legmeggyőzőbb „szavai" a számok, kezdjük tehát ezekkel. Tavaly négyszáz dolgozónk a 24,2 millió koro­na saját termelési értéket 350 ezer koro­na ráfizetéssel termelte ki. Az idei évre a korábbi veszteséggel szemben öt­venezer korona nyereséget terveztünk. Az eltelt hónapok gazdasági mérlege az előirányzottnál is kedvezőbb. A koráb­ban is nyereséges ágazataink az idén nagyobb haszonkulccsal dolgoznak. A jó kezdet után minden reményünk megvan, hogy a tavaly még ráfizetéses szolgáltatásaink közül három-négy nye­reséggel zárja az évet, a többi pedig lényegesen csökkenti veszteségének arányát. Az új gazdasági szabályozók tehát alapul szolgálnak a jobb munka­eredmények eléréséhez.- Ez nagyon lényeges gondolat. A hangsúly valóban az alapokon van. Az új gazdálkodási alapelvek ugyanis csak feltételei a jobb eredményeknek. Közvetlenül az emberektől, az irányítás­tól és a szervezéstől függ, hogy az adott vállalatban, termelő részlegen és mun­kahelyen kihasználják-e a lehetősége­ket. Idei eredményeink azt mutatják, hogy az új gazdasági szabályozók elő­nyeinek érvényesüléséhez megfelelő feltételeket teremtettünk. IRÁNYÍTÁSI ÉS ÜZEMSZERVEZÉSI ÚJSZERŰSÉGEK Néhány irányítási és üzemszervezési újszerűséget külön is kiemeltek. Az idén az előző év eredményeit és az új terv- feladatokat nem ünnepélyes külsőségek között megtartott vállalati termelési érte­kezleten ismertették, hanem részlegek és szolgáltatási ágazatok szerint vitatták meg. Ezeken a vállalat felelős irányitói, a pártalapszervezet és a szakszervezet tisztségviselői is részt vettek. A tanács­kozásokon nem volt szónoki beszámo­ló, és nem voltak előre megírt felszólalá­sok, hanem széles körű eszmecsere bontakozott ki. így számos nézet, javas­lat, vélemény és ellenvélemény formálta véglegessé egy-egy részleg éves ter­vét. Az ott dolgozók tehát valóban el­mondhatják, hogy éves feladataikat ma­guk összegezték. Párhuzamosan elemezték a ráfizeté­ses ágazatok tevékenységét. Pontosan megállapították a veszteségek okait, és ezek közül a szubjektiveket fokozatosan megszüntetik. Azért fokozatosan, mert - amint azt az üzemszervezési igazga­tóhelyettes szavai is bizonyítják - a ter­vezett intézkedések komolyabb változ­tatásokat is feltételeznek, vagyis időigé­nyesek.- A munkaidő kihasználása és a ta­karékos termelés létkérdése, de ez a korábbinál összetettebb intézkedése­ket igényel. Több szolgáltató részlegün­kön kiegészítő tevékenységet is beve­zettünk. A rendelésre dolgozó varro­dáinkban például munkaruhák készíté­sét. Bizonyos javításokat, szereléseket végző szakembereinknek más szakmát is el kell sajátítaniuk, hogy a vállalaton belül szükség szerint átcsoportosíthas­suk a munkaerőt. A hőtárolós kályhák szerelését és javítását végző dolgzóink- nak például a villanyszerelés elsajátítá­sát javasoljuk. Ha azt akarják, hogy folyamatos legyen munkájuk, vagyis ke­ressenek, akkor nincs más választá­sunk. Az egyéni teljesítmény szerint igazodó munkabérezésben az álldogá- lásért, semmittevésért ugyanis nem fi­zethetünk. A több keresetért valóban többet kell dolgozni. ÖNELSZÁMOLÓ EGYSÉGEK ÉS BRIGÁDRENDSZER Januártól a vállalat 35 önelszámoló egységre tagolódik. Ezeken belül egyre inkább meghonosodik a brigádrendsze- rú munkaszervezés és javadalmazás. Az év végén a termelőmunkát végzők­nek a fele már e korszerű szervezési formában fog dolgozni. Figyelemremél­tó, hogy a brigádrendszer bevezetését maguk a dolgozók kezdeményezik.- Az önelszámoló egységen belül az egyéni érdemek igazságos elbírálására ez a legjobb forma - mondta Cseri Lajos, a gépgyártó részleg vezetője - Évente 7,2 millió korona értékben különféle kéziszerszámokat és csoma­gológépeket gyártunk. A béralapból 59 dolgozó egyéni érdemei szerint része­sedik. Saját tapasztalatuk, hogy ilyen mun­kaszervezési és bérezési rendszerben a gazdasági propaganda és agitációs tevékenység szükségszerűen előtérbe kerül. Ha fennakadás van a termelés­ben, a kilenctagú pártcsoport, a két szocialista brigád ülésén vagy termelési értekezleten megvitatják a problémát és mindenkire kötelező határozatot hoznak. A pártcsoport Mária Koryt'áková ve­zetésével dolgozik. A termelést többek között úgy is segítik, hogy mindenkinek pártfeladatot adnak.- Ezek a feladatok konkrétak és test­re szabottak. Egyesek az új munkaerőt patronálják, mások újítási feladatot ol­danak meg, ügyelnek a gépek karban­tartására, megvitatják a munkaszerve­zési kérdéseket, vagy azt figyelik, hogy ki mennyire tesz eleget a takarékossági előírásoknak. Adolf Datko például az Ifjúsági Fényszóró helyi munkatársa. Segít felfedni a hiányosságokat és az emberi mulasztásokat - mutatta be fia­tal, 22 éves kollégáját a pártcsoport vezetője. A brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás Ján Ziika mester szá­mára is új feladatokat jelent.- Ha valakit elmarasztalok, meggyő­ző érveket kell felsorakoztatnom, hiszen sebben értékeli beosztottjait, és ugyan­ez fordítva is érvényes. Hasonló válto­zások szélesebb összefüggésekben is észlelhetők. Például az egyes részlegek között. Cseri Lajos, aki a dolgozókollek­tíva 15 tagú önigazgatási szervének, a tanácsnak az elnöke, erről is beszélt.- Eddig az egyes részlegek keveset tudtak egymásról. Most a tanács ülésén rendszeresen megvitatjuk a részlegek gazdálkodási eredményeit. Többek kö­zött azt is megnézzük, hogy más járási testvérvállalatokban az a bizonyos szol­gáltatás milyen arányú veszteséggel dolgozik. Ha szükséges, akkor gazdál­kodási, szervezési, sót káderváltoztatá­sokat is javasolunk. Ezt Ladislav Andrásik is megerősí­tette.- A tanács javaslatára már eszközöl­tünk káderváltoztatásokat. Egyik, koráb­ban veszteséges részlegünk új vezető­jét az ott dolgozók titkos szavazással választották meg. Egy másik részlegünk vezetői posztjának betöltésére pályáza­tot írtunk ki. Vagyis azon a szakaszon, részlegen, ahol indokolatlanul nagy a ráfizetés, nem halogatjuk a káder­cserét.- A réginél eredményesebb, hatéko­nyabb, de ugyanakkor nehézségekkel teli útra tértünk január elsején - sum­mázta a lényeget a gazdasági igazgató- helyettes. - A vállalaton belül nagy fel­adat az emberek gondolkodásmódjának a megváltoztatása. Épp ma magyaráz­tam meg az egyik fényképészünknek, hogy ezentúl nem ülhet ölbe tett kézzel, arra várva, hogy meghívják valamelyik iskolába, aztán hol a járás egyik, hol a másik sarkába utazik. Útjait szervez­nie kell, hogy egy napon több szomszé­dos iskolát vehessen sorra. A fuvarozási részleg vezetőjének is megmagyaráz­tuk, hogyan előnyösebb. Szervezés kér­dése az egész. Ugyancsak takarékos- sági okokból nagyon kritikusan meg­vizsgáljuk a szakmunkásképzés színvo­nalát. Úgy érezzük, hogy a kiadott pén­zünkért nem kapunk megfelelő gyakor­lati ismeretekkel felvértezett fiatalokat. A nemzeti bizottságokkal is megbeszél­jük a szolgáltatásokat. A jövőben az új igényeket csakis előzetes és alapos felmérés után fogjuk kielégíteni. És vé­gül, de nem utolsósorban, az illetéke­seknek a lehető leggyorsabban meg kellene szüntetniük azokat a visszásá- gokat, amelyek a megrendelői-szállítói kapcsolatokat terhelik. Ezek a hiányos­ságok ugyanis értékes kezdeményezé­seknek a kerékkötői. EGRI FERENC A michalovcei elektrotechnikai üzem pártbizottsága külö­nösen nehéz körülmények között tevékenykedik. Eze­ket a feltételeket a termelési terv feladatainak nagy dinami­kája, az erősáramú elektrotechnikai vállalat és üzemei vézér- igazgatóságának bekapcsolása az átalakítás kísérletébe és az üzemen belüli önelszámolás igényes fejlesztése, a munka- és technológiai fegyelem szilárdítása idézte elő. Emellett fokoznunk kellett az igényt az eszmei-politikai munkával szemben, a dolgozók gondolkodásának megváltoztatása ér­dekében. Az elektrotechnikai üzem a járás gazdaságát meghatározó ipari szervezet. Az üzem, amely 1988. január 1-jén a prágai erősáramú elektrotechnikai üzemek vezérigazgatósága kere­tében megkezdte a gazdasági mechanizmus átalakításának komplex kísérletét, a járás Szovjetunióba irányuló kivitelének 40 százalékát, tőkés kivitelének pedig egyharmadát adja. Két év alatt az üzem termelése 55 százalékkal növekedett, ebben ai évben további 22 százalékos növekedést kell elérnünk. Aránylag nehéz és bonyolult műszaki, technológiai, káder- és szervezési kérdéseket kellett megoldanunk, új gazdasági feltételek között. Az év folyamán segítettünk a krompachyi elektrotechnikai konszernvállalatnak felfuttatni a 112 mm-es tengelyű motorok gyártását. Saját nehézségeink ellenére a műszaki berendezé­sek túlnyomó többségét és a speciális szerszámokat előkészí­tettük a mintegy 180 ezer motor gyártásához. Az utóbbi három évben a mosógépek villanymotorjainak gyártása 580 ezerről 1 millió 100 ezerre nőtt, ennek 80 százaléka exportra kerül. Termelésünk évenkénti növekedése mintha felkészületle­nebből érte volna szállítóinkat, mint bennünket. Az anyagszál­lítást tekintve, nagy gonddal kezdtük az évet, aggódtunk amiatt, hogy konszernvállalatunk, a mohelnicei elektrotechni­kai üzem, tudja-e szállítani a mágneses köröket. A vezérigaz­gatóságon már az első negyedévben megkezdődött az érde­kek egyeztetése, egyes problémák azonban máig sem oldód­tak meg. Az egyik szállítónk például 600 ezer megrendelt csapágyat nem igazolt vissza. Ezeket azután importból és kevésbé jó minőségű csapágyakkal pótoljuk. Hasonló a hely­zet a rézhuzalokkal is; ezekből az első negyedévben 130 tonnát kellett volna behozni. Mivel a vezérigazgatóság későn kezdett el erről tárgyalni, az üzemen belül végrehajtott rendkí­vüli intézkedésekkel oldottuk meg a helyzetet; ez szintén pótanyagok felhasználására kényszerített bennünket, s ez természetesen a gazdaságosság és a minőség rovására * MINDANNYIUNKAT FOGLALKOZTAT ment. Nincs megoldva az alumíniumlemezek szállításának kérdése sem, és rossz a helyzet a szigetelócsövek terén is. Ezek helyett kevésbé jó minőségű, hövédö megoldást kell alkalmaznunk, amely ráadásul 100 százalékkal drágább, mint a behozott. Különösen kritikus a helyzet a beruházások terén. Ha a mechanikus szerelörészleg tervkiegészítését sürgősen nem hagyják jóvá, a helyzet tarthatatlanná válik. Az SZLKP járási konferenciáján kértük a felsőbb pártszervek segítségét ahhoz, hogy a szövetségi kormány mielőbb hagyja jóvá a kiegészítést. Az építkezés évek óta a szó szoros értelmében stagnál, és a bank részéről alkalmazott szankciók, amelyek ebben az évben több mint 50 millió koronát tesznek ki, konszernvállala­tunk keretei közt már elviselhetetlenek. Az idén kell behoz­nunk és üzembe állítanunk egy olasz automata csévézósort, ide a bank nem hajlandó pénzt felszabadítani megvételére. E nehéz feltételek és a látszólag megoldhatatlan helyzet ellenére, üzemünkben reális lehetősége van az 1988-as év feladatai teljesítésének. Elsősorban a minőségi mutatók telje­sítésére törekszünk, önelszámolási szétírást készítettünk valamennyi részleg szárfiára, és ezt havonta ellenőrizzük. A brigád rendszerű munkaszervezést és javadalmazást a dol­gozók 40 százalékánál alkalmazzuk, s az év végéig az üzem dolgozóinak 60 százalékára terjesztjük ki. Bízunk abban, hogy a gazdasági vezetés és a járási, valamint a kerületi pártszer­vek, amelyekhez segítségért folyamodtunk, közös erőfeszí­téssel megoldják gondjainkat. További gond, amely üzemünk kommunistáit és párton kívüli dolgozóit foglalkoztatja, a külkereskedelemből eredő aránylag nagy veszteség. Ez különösen érzékenyen érinti az olyan üzemeket, mint amilyen a mi elektrotechnikai üzemünk, amely termékeinek 80 százalékát külföldön értékesíti. Az a paradox helyzet alakult ki esetünkben, hogy a világpiaci ár kétszeresét kitevő nagykereskedelmi áron vásároljuk a rézve­zetőket, jelentősen drágábban a csapágyakat, alumíniumle­mezeket, s termékeinket a nagyon igényes külföldi piacon világpiaci áron értékesítjük. Olyan helyzet állt elő, hogy a közel 380 korona ráfordítással az adott körülmények között csak 300 devizakoronát nyerünk, a különbözet a külkereskedelemből származó veszteség. A fejlesztés gyors üteme, s valószínűleg az átalakítás sem változtat a lényegen. De mivel ez bonyolult ügy, s nemcsak a belpiaci árakat, illetve a külkereskedelmi vállalat szerintünk aránytalanul nagy nyereségét érinti célszerű lenne, ha ezek­nek a problémáknak a megoldásával a pártszervek is foglal­koznának, és más vállalatokat is érdekeltté tennének az igényes külföldi piacok megtartásában. JÁN DANILOVIŐ, a michalovcei elektrotechnikai üzem munkása • Cseri Lajos részlegvezető és Ján 2ilka rendszeresen eszmecserét folytat _ (A szerző felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom