Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-07-01 / 26. szám
• A Kokkulda mecset, az üzbég főváros kevés műemlékének egyike JSZÚ 38. VII. 1. ISMERKEDÉS Őszintén be kell vallanom, nem sokat tudtam Üzbegisztán tényleges életéről az út előtt, s azt hiszem, az olvasók közül is nagyon sokan vannak így. A lexikonok adataiból - az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság területe 447,4 ezer négyzetkilométer, lakosainak száma 20 millió, az Amu- darja és a Szirdarja folyók közti sivatagos területen fekszik, nyersanyagokban gazdag, viszonylag fejlett feldolgozó iparral rendelkező, öntözéses mezőgazdaságot folytató köztársaság - aligha alkothatunk magunknak képet egy nép életéről. Sőt tizenkét napi ott-tartózkodás is csak ahhoz volt elég, hogy az üzbégek múltjával ismerkedve megpróbáljam megérteni jelenüket, sajátosságaikat. Első találkozásom Üzbegisztánnal nagy csalódás volt. Taskent ugyanis éppen olyan nagyváros, mint bármely itt, Közép-Európá- ban vagy másutt. Többemeletes - bár általában nem túl magas - modern lakóházak, az intézmények csupa beton és üveg épületei. A Kőváros (ennyit tesz Tas-kent türkmé- nül) talán csak abban különbözik a többi nagyvárostól, hogy itt a csodával határos módon megmaradt tenyérnyi óvároson kívül a legrégibb épületek is alig több, mint húszévesek. 1966-ban a súlyos földrengés szinte a földdel tette egyenlővé a várost. Az egész ország összefogott, hogy mielőbb tető kerüljön az emberek feje fölé. Minden köztársaság, minden vidék elküldte a maga szakembereit, így van az üzbég fővárosnak a több tízezer kilométernyi csatorna karbantartásához, a további csatornák építéséhez. Ezen a sivatacj&s területen ugyanis a víz a szó legszorosabb értelmében életet jelent. Emellett persze magasabb hozamokat, több élelmiszert, jobb ellátást - mégpedig össz-szövetségi vonatkozásban. Üzbegisztán jelentős mennyiségű gyapotot, selymet, növényi olajakat, gyümölcsöt, mezőgazdasági, textil- és egyéb gépeket, textíliát, petrolkémiai termékeket és földgázt szállít más szovjet köztársaságokba, ugyanakkor a Szovjetunió exportjában az Oroszországi Föderáció után a második helyet foglalja el. NAPJAINKRÓL Üzbegisztánban - ugyanúgy, mint szerte a Szovjetunióban - a gazdasági élet fejlesztésében, irányításában egyre nagyobb szerepet kapnak a tanácsok. S több önállóságot is ahhoz, hogy az eredményes gazdálkodás nyereségéből finanszírozzák hatáskörükben a szociális fejlesztést. Hogyan valósul ez meg a gyakorlatban - erre kerestem a választ a legilletékesebbnél, Aman Hamidovics Alimdzsanovnál, az Üzbég SZSZK Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének osztályvezetőjénél. Az osztály, melynek az élén áll, a népképviselők tanácsainak munkáját irányítja.- Több lett a munkánk az utóbbi időben, de érdekesebb is. Több a felelősség, de legalább látjuk, hogy van értelme, van foganatja annak, amit csinálunk. Én személy szerint úgy látom, hogy az 1986 nyarán o FELFEDEZŐ ÚTON ÜZBEGISZTÁNBAN I. O-—igorúan magánügy, de azért el- mondom ritka családnevem állítólag ázsiai eredetű, őseim valamikor a tatárjárás idején jöttek Magyarországra nem éppen békés szándékkal, de azután letelepedtek itt, megvetették lábukat a magyar környezetben. Ez talán azért történt, mert maguk is idegenek voltak a tatár hordákban, kényszerből voltak katonák. Többé- kevésbé hiteles levéltári források szerint üzbégek voltak, vagy legalábbis Üzbegisztán területéről származtak. Ekkoriban, a 13. század elején volt kialakulóban az üzbég nemzet, amely nem nagyon illet bele a tatárok (valójában mongolok) által meghódított Közép-Ázsia népeinek sorába: sosem folytatott nomád életmódot, mint szomszédai, mezőgazdasággal, kézművességgel foglalkozott. Állítólagos őseim talán éppen ezért hagyták ott Batu kán vagy Szubutáj portyá- zó hadait, s választották a békés földművelést a Csallóköz és a Mátyusföld határán. Talán csak mese ez a történet, s ha igaz is, hét és fél évszázad után aligha van akár csak egy csepp üzbég vérem is. Viszont lehet, hogy a keleti kultúrák iránti érdeklődésem, vonzalmam mellett ez a családi ukrán és belorusz, lett és örmény negyede. Erre nemcsak az utcanevek emlékeztetnek, hanem a házak díszítésén is felismerhetők az egyes köztársaságok jellegzetességei. Taskent valójában egy oázis közepén fekszik, melyet a Csircsik folyó öntöz. A városban pedig minden talpalatnyi zöldet öntöznek, különben a nagy parkok, az utak melletti zöld sávok, a terek színpompás virágágyásai elpusztulnának a rekkenő hőségben. Hiszen a hőmérő már május közepén is 30-32 fokot mutat, s augusztusban megszokottak a 40 fok körüli kánikulák. Ilyenkor egy forró katlanná válik a kétmilliós város, s lakói csak egyet tehetnek: türelmesen várják, míg a Tyansan hegység felől felkerekedik a szól és elfújja a felforrósodott levegőt. Mértek már a köztársaságban 49,5 Celsius fokot is, ami a maximumot jelenti a Szovjetunióban. A márciustól szeptemberig tartó nyarat kellemes ősz követi, majd rövid, de hideg tél, mínusz 7-12 fokos fagyokkal. Ilven természeti körülmények között nem könnyű az élet, a munka, pedig a köztársaságban van mit tenni: a fejlett ipari közpon• Taskent, Lenin tér. A kép jobb oldalán a legfelsőbb tanács elnökségének székhaza. megválasztott tanácsok döntő többsége valóban a népet képviseli, már az átalakítás szellemében tevékenykedik. Fokozatosan eltűnik a formalizmus a tanácsi munkából, egyre konkrétabbá válik, emberközpontúb- bá. Ezt egyszerűen megkövetelik az átalakítás forradalmi feladatai, s megkövetelik képviselőiktől maguk az emberek, akik nagyon gyorsan beleszoktak a glasznosztyba- vélekedik az osztályvezető. Értékes tapasztalatokat szereztek ebben a közép-ázsiai köztársaságban is a legutóbbi tanácsi választások során, amikor a 11 kerület mindegyikében kísérletképpen egy-egy tanácsot úgy választottak meg, hogy éltek a többes jelölés lehetőségével és a jelölteket is a korábbitól eltérő módon választották ki.- Ezek a tanácsok sokkal hatékonyabban működnek, a tagjaik sokkal aktívabbak- mondja Aman Hamidovics. - A kísérlet azt is bebizonyította, feleslegesek voltak az aggodalmak, hogy kedvezőtlenül alakul a népképviseleti testületek szociális összetétele. Üzbegisztánban semmi ilyen nem történt, s tudomásom szerint más köztársaságokban sem. A múltban ideálisnak tartott szociális összetételtől 2-3 százalékos az eltérés, vagyis pontosan ugyanúgy, mint korábban, tükrözi a társadalom tényleges szociális összetételét. Viszont lényeges különbség, hogy ezúttal ez nem utasítás vagy sugalmazás alapján történt így, hanem az állampolgárok akaratából. S azt is láthatjuk, hogy ezekbe a „kísérleti“ tanácsokba olyan embereket választottak be, akik valóban tekintélynek örvendenek, hozzáértóek, nyitottak az emberek gondjai, problémái iránt, képviselői mandátumukhoz nem viszonyulnak formálisan, azt valóban a bizalom jelének tekintik, s ennek a bizalomnak meg is akarnak felelni legjobb tudásuk és képességeik szerint. Hagyományos vagy „kísérleti" tanácsról legyen szó, bizonyára nem könnyű Üzbegisztánban képviselőnek lenni. Vannak ugyanis a köztársaságnak olyan sajátos gondjai, melyek megoldásában kénytelen -kelletlen úttörőnek kell lennie. niM. NMI IflHUI ? mese is arra késztetett, hogy Üzbegisztán- ba utazzam. Nem a gyökereim kerestem, hanem a mesés Keletet. Nem szeretem a „nézzenek jobbra, nézzenek balra" - stílusú turizmust, viszont szeretem másokkal megosztani a látotta- kat-hallottakat. (gy nem egy utazási irodához fordultam, hanem a szerkesztőség jóváhagyásával az APN sajtóügynökséghez, amely meg is szervezte az üzbegisztáni riportutat, amiért ezúton is köszönetét mondok. tok mellett ott vannak a hegyi falucskák, a kislakok, melyek lakosainak életszínvonala gyakorta jóval alacsonyabb az átlagosnál. Üzbegisztán nagyon gazdag: van itt földgáz és kőolaj, barnaszén, vasérc, színesfémek, Üzbegisztánból származik a szovjet gyapot kétharmada, a selyem nagy része. Termelnek itt zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt, rizst, dohányt. A jelentős gépipar elsősorban a mezőgazdaság és a bányaipar szükségleteit hivatott kielégíteni, és biztosítania kell a megfelelő gépeket A HAGYOMÁNYOK TERHE Sajátosan üzbég probléma a nagyon magas, négy ezreléket elérő születési ráta. Az üzbég családokban átlagosan négy-öt gyerek van, vidéken az átlag eléri a hetet- nyolcat, de nem tekintik szenzációnak az ennél több gyereket sem. Mivel kevés a bölcsőde, az óvoda, az üzbég nőknek alig harminc százaléka vállal állást. Minden állami támogatás ellenére jól jönne a nagycsaládokban a második kereset, de a gyermek- intézmények akkut hiánya miatt erősen korlátozott a nők munkavállalásának lehetősége. Akkor sem sokkal jobb a helyzet, ha a gyerekek már iskoláskorúak, mivel tantermekből is kevés van, az iskolákban általánosnak számít a kétmúszakos oktatás, de vannak helyek, ahol a hárommúszakos tanítást is be kellett vezetni, ami szinte lehetetlenné teszi, hogy az anyák munkába lépjenek.- Vidéken azért nem dolgozhatnak asz- szonyaink, mert öt-hat gyereket nem lehet a nagymamára bízni, a városokban pedig azért, mert a kettőt sincs kire hagyni. A két- háromszombás lakótelepi lakásokban már nem él együtt több nemzedék, ahogyan a kislakokban ez még mindig hagyomány, bevett szokás. Az iparban, a mezógazdasá- goban pedig hiányzik a munkaerő. Most van kibontakozóban az a mozgalom, hogy a nők otthon vállalnak bedolgozást. Az érintett üzemek állami támogatást is kapnak ennek a tevékenységnek a megszervezéséhez, dehát nem minden, sőt valójában nagyon kevés ágazat élhet ezzel a lehetőséggel. Gondot okoz az is, hogy az üzbégek családi életére nagyon nagy hatással voltak évszázadokon keresztül az iszlám hagyományok, az iszlám szokásjog, s ez még ma is érezteti hatását. Még a szovjethatalom éveiben, évtizedeiben is tabu volt az alkotmány értelmében egyenjogú nők sokszor megalázó helyzete a családokban. Aki lázadni próbált, azt a falu közvéleménye is kiközösítette, nemcsak a család.- Sajnos, az utóbbi években is volt még példa arra, hogy az asszonyok kilátástalan helyzetükben az öngyilkossághoz folyamodtak. Hihetetlennek tűnik ez akkor, amikor vannak női vezetőink, akadémikusaink, neves művészeink - mondja Aman Hamidovics. - Ma minden egyes ilyen esetet kivizsgálunk, szigorúan megbüntetjük a tragédia okozóit. Es felelősségre vonjuk azokat is, akik tétlenül szemlélték a családi drámákat, akiknek módjuk és kötelességük lett volna, hogy közbelépjenek. Vonatkozik ez elsősorban a tanácstagokra. Meggyőződésünk, hogy a kialakuló új társadalmi légkör ezen a téren is gyökeres változásokat eredményez. GÖRFÖL ZSUZSA '( !éí»e-» 4* • A sokemeletes Üzbegisztán szálló olyan módszerrel épült, hogy egy erősebb földrengés se tehessen benne kart- (APN-felvételek)
