Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-23 / 38. szám
Az FMZ Agromet Plock lengyel mezőgazdasági gépgyár az Agromet-Motoimport és a Motokov külkereskedelmi szervezetek közvetítésével az idén már a kétezredik Bizon kombájnt szállította Csehszlovákiába. A Bizon Super Z056- os jelzésű jubiláns kombájnt a Mélníki járásban gazdálkodó Veltrusyi Állami Gazdaság ajándékba kapta, mivel ez a gazdaság vásárolta 1974- ben Csehszlovákiában az első lengyel kombájnt. Jelenleg Csehszlovák-lengyel együttműködés a mezőgazdaság gépellátásában a nevezett gazdaságban összesen 17 lengyel gyártmányú kombájnt üzemeltetnek, s nagyon elégedettek velük, mind a műszaki színvonal szempontjából, mind pedig az üzemeltetés előnyeit tekintve, amelyek főleg a megdőlt gabona aratásánál mutatkoznak meg. Jelenleg a Bizon kombájnok két típusát szállítják Csehszlovákiába, az egyik a Bizon Super, a másik a Bizon Rekord, amely turbómotorral van ellátva. Ezeken kívül üzemi próbákat végeznek az új kivitelezésű Bízón Gigant Z083-as kombájnnal is. Az idén összesen 250 lengyel kombájnt vásárolunk, ebből 83 Rekord és 167 Super típusút. A lengyel konstruktőrök most a dobos törekrázóval ellátott kombájnok új nemzedékét fejlesztik ki, amelyek nagyobb haladási sebesség mellett is csekély szemveszteséggel dolgoznak. E kombájnok iránt több külföldi országban is nagy az érdeklődés. A Motokov külkereskedelmi vállalat a kombájnokon kívül más mezőgazdasági gépeket is vásárol Lengyelországból, például takarmányelosztó kocsikat, trágyaszórókat, kézi permetezőgépeket, burgonya- kiszántókat, kukoricabetakarító adaptereket, szalmazúzó- kat, valamint különböző zöldség- és gyümölcskertészeti gépeket. Az utóbbiak közé tartozik a KPS 3A LOS ribiszke- betakaritó kombájn, amelyet a KGST szakosítási programja keretében magas műszaki színvonalon gyártanak. A lengyel mezőgazdasági gépipar folyamatosan gondoskodik a szállított gépek pótalkatrészellátásáról is, teljes mértékben eleget téve a megrendelők szükségleteinek. A csehszlovák mezőgazdasági gépgyártás termékei közül a Motokov külkereskedelmi vállalat kétsoros burgonyaülte- tóket, hidraulikus rakodógépeket, ekéket, traktorvontatású pótkocsikat, valamint rotációs kaszálógépeket szállít a Lengyel Népköztársaságba. Újabban növekvő mennyiségben szállítanak TZ 4-KI4-es kis- traktorokat, valamint MF-70-es kaszálógépeket is. -pfNem könnyű az úttörők munkája Mire törekszik a Skoda-Uralmas csehszlovák-szovjet közös vállalat? A plzeni Skoda és a szverdlovszki Uralmas vállalatok nemrég ünnepelték együttműködésük kezdetének 30. évfordulóját. Ebből az alkalomból Lubomir Strougal, a szövetségi kormány elnöke, valamint Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió minisztertanácsának az elnöke közös üdvözlő levélben köszöntötték a három évtizede együttműködő vállalatok kollektíváit. A levél többek között a következő mondatot is tartalmazta: ,,A kölcsönösen előnyös együttműködésben jelentős eseménnyé vált a Skoda-Uralmas közös csehszlovák -szovjet vállalat létrehozása, amely hengerművek tervezésével és szállításával fog foglalkozni." Tény, hogy a külgazdasági mechanizmus átalakításában jelentős szerepet tölt be a közvetlen kapcsolatok fejlesztése és a közös vállalatok létesítése. A Skoda-Uralmas csehszlovák-szovjet közös vállalat létrehozása a hengerművek gyártásában kibontakozott sokéves együttműködés legújabb eredménye. A közös vállalat munkája olyan berendezések tervezésére, gyártására és szállítására irányul, amelyek paramétereik szempontjából a nemzetközi élvonalba fognak tartozni Az új szervezési formától elsősorban azt várják, hogy mindkét partner számára lehetővé teszi a kapacitások jobb kihasználását, javítja a termelés minőségi színvonalát, lerövidíti a kivitelezés idejét, s növeli a világpiaci versenyképességet. A közös vállalat tehát nagy feladatok előtt áll, s nagyon sokat várnak tőle. A plzeni „Skodovák", a szverdlovszki ,,Za tyazseioje masinosztrojenyije“ üzemi lapok, valamint a „Tyzdenník aktualít" hetilap szerkesztősége ezért úgy határozott, hogy közösen fogják patronálni a közös vállalat működését. A közös munka beindításával kapcsolatban bizonyos nehézségek, nyugtalanító kérdések is felmerültek. Mikor kerül sor a vállalat jogi elismerésére, a vállalati törzskönyvbe való bejegyzésére? Hogyan lehetne meggyorsítani a munkák menetét az indulás kezdeti szakaszában? Számos tanácskozáson foglalkoztak már ezekkel a kérdésekkel Szverdlovszkban és Plzenben, s bár az erőltetett sietség a későbbiek folyamán megbosszulhatná magát, mégiscsak felmerül a kérdés, hogy miként lehetne az ügyek intézését meggyorsítani. Nemrég a Rudé právo hasábjain cikk jelent meg a Skoda Plzen képviselőinek a tollából, amelyben a szerzők beszámoltak a közös vállalat közös problémáiról. Felkértük Vlagyimir Liszakovot, az Uralmasexport külkereskedelmi vállalat igazgatóhelyettesét, hogy fűzzön kommentárt a Rudé právoban megjelent cikkhez. Ö így válaszolt: „Megismerkedtünk a cikkel, s teljes mértékben egyetértünk azzal, hogy a közös vállalat alapításával kapcsolatban túlságosan sok probléma merül fel. A fő probléma abban rejlik, hogy mindeddig csehszlovák részről nem fogadtak el hivatalos döntést az új szervezet jogi helyzetéről. Ez főleg azért fontos, mert a közös vállalat vezetőségének Plzenben lesz a székhelye. Egyelőre még konzultációk folynak erről, s szeretnénk minél kevesebb időt veszíteni. Az előkészítési munkák keretében néhány közös szállításban már megegyeztünk, a két vállalat szakembereiből közös munkacsoportot hoztunk létre, amely meghatározza a hengermű műszaki paramétereit, s egységesíti a szabványokat. Ez az előkészítési munkálatok nagyon fontos részét képezi. Tulajdonképpen egy közös tudományos kutatóintézetnek az alapjait raktuk le. A partnerek a közös vállalat keretei között azokat a hengermúvi berendezéseket fogják gyártani, amelyekre már korábban is szakosodtak, s amelyek gyártásában gazdag tapasztalatokra tettek szert. Hangsúlyozni kell azonban, hogy a hengermúvi berendezések nem sorozatgyártásban készülnek. Külön meg kell tervezni minden új terméket, s a gyártási feltételeket is elő kell készíteni. A közös vállalatban az ügyintézés folyamatait okvetlenül meg kell gyorsítani, hiszen a hengerművek kifejlesztése egyébként is hosszú időt vesz igénybe. A tervezés és a szállítás között öt-hét év telik el. Ahhoz, hogy Vállalataink sokoldalú partnere a Rade Koncár A csehszlovák-jugoszláv árucsere-forgalom növelésében jelentős szerepe van a Rade Koncár jugoszláviai cégnek, amelynek jelenleg már 6 kooperációs szerződése van csehszlovák vállalatokkal, s ezek alapján ebben az ötéves tervidőszakban 165 millió dollár értékű árucsere valósul meg. A legjelentősebb kooperációs szerződés a hűtőgépek és a mélyhűtők közös gyártására vonatkozik, amely 1973- ban kezdődött, s értéke ebben az ötéves tervidőszakban eléri a 86 millió dollárt. A Zlaté Moravce-i Calex vállalat az elmúlt évben már az egymilliomodik kompresszort szállította a jugoszláv cégnek. Az 1986-1990-es évekre a Rade Koncár és a füleki (Fil'akovo) Kovosmalt vállalat villanytűzhelyek gyártására vonatkozó kooperációs szerződést írt alá. Ennek keretében 22 millió dollár értékű árucsere valósul meg. A jugoszláv cégnek a vyskovi Rostex céggel kötött legújabb kooperációs szerződése kórházi ételelosztó rendszerek gyártására vonatkozik. A Rade Koncár gyártási programjában főleg energetikai berendezések, villanymotorok, transzformátorok, mozdonyok stb. szerepelnek, s a fogyasztási cikkek csekély részt képviselnek benne. A cég a világ számos országába szállítja termékeit, legnagyobb partnere a Szovjetunió, s második helyen mindjárt Csehszlovákia következik. Eddig többek között 15 ezer felvonómotort vásároltunk tőle, s az új csehszlovák villamosok motorjai is a Rade Koncár cég termékei. __ (Sh) már a következő ötéves tervidőszakban folyamatosan dolgozhassunk, mielőbb alá kell írnunk minden megállapodást a kölcsönös szállításokról és kötelezettségekről. Ezért csehszlovák partnereinkkel állandó kapcsolatban vagyunk. A kölcsönös megértésből nincs hiány." Nem könnyű dolog előkészíteni egy közös vállalat sikeres működését. A Skoda-Uralmas vállalat a maga nemében első példa a KGST-országok gyakorlatában. A felek kölcsönös tanácskozásain elsősorban gazdasági kérdésekről van szó, ezek között is a kölcsönös szállítások szerződéses árainak meghatározása áll az első helyen. Ez év márciusában Járt Ludvik, a Skoda termelési-gazdasági egység vezérigazgatója, valamint Igor Sztroganov, az Uralmas termelési egyesülés vezérigazgatója több dokumentumot írt alá a közös vállalkozás meggyorsítása érdekében. Az aláírt megállapodások a hengerművek tervezésére, gyártására és szállítására, valamint az ezzel kapcsolatos kereskedelmi műveletekre vonatkoznak. Ebből az alkalomból a közös vállalkozás nehézségeit is megvizsgálták, hogy minél gyorsabban leküzdjék azokat. Az első szállítást egyébként a közös vállalatnak 1995-ig kell teljesítenie, ez egy felületkezelő gépsorra vonatkozik a szverdlovszki Verch-lszetszki Kohóüzem számára. Az aláírt megállapodásokról Igor Sztroganov így nyilatkozott: „A közös vállalatban konkrét lehetőséget látunk a munkások és konstruktőrök kollektíváiban felhalmozódott iapasztalatok egyesítéséhez és hatékony kihasználásához. Ez lehetővé teszi, hogy világszínvonalat elérő berendezéseket gyárthassunk, s felvehessük a versenyt a legismertebb nehézgépipari tőkés cégekkel. A közös vállalat létesítésének legnagyobb jelentőségét azonban a felek számára kínálkozó előnyökben látom. Az eddigiek folyamán részletesen egyeztettük a közös vállalat munkájára vonatkozó elképzeléseinket, de mivel teljesen új dologról van szó, természetesen számos bonyolult kérdés is felmerült, főleg a kölcsönös elszámolások, az árak és a szervezés területén, s ezek megoldását alaposan elő kell készíteni." Májusban Plzenben Járt Vileta mérnök, kandidátus vezetésével létrehozták a közös vállalat irányítási csoportját. Ennek a héttagú csoportnak két tagja van már a szverdlovszki Uralmasból. Habár a közös vállalat gyakorlatilag még nem létezik, a Skoda és az Uralmas egyaránt részt vállal az előkészítés költségeinek pénzügyi fedezéséből. Sok probléma származik azonban abból, hogy a Skodaexport külkereskedelmi szervezetet még nem csatolták a Skoda állami vállalathoz, s hogy a csehszlovák kormány még nem hagyta jóvá a közös vállalatot, habár egyes szervezeti kérdéseket már háromszor is átdolgoztak. A közös vállalat előkészítői tisztában vannak azzal is, hogy a kölcsönös szállításokat sürgősen meg kell tárgyalni a központi tervező szerveknél, hiszen kölcsönös kötelezettségekről van szó. Csak ezután kerülhet sor a külföldi részvétellel működő csehszlovák vállalat jóváhagyására a kormány vagy a minisztérium részéről, valamint az elszámolással kapcsolatos kérdések megoldására. Számos kérdésben különböző elavult előírások jelentenek akadályt, s nem mindenki mer kockázatot vállalni magára határozott fellépést igénylő döntésekben. A helyzet azonban egyre biztatóbb, ami jelentős mértékben ‘köszönhető a Szövetségi Kohászati, Gépipari és Elektrotechnikai Minisztérium pozitív hozzáállásának, a Csehszlovák Állami Bank részéről nyújtott segítségnek, de elősegítik az ügyek intézését a pártszervek is, valamint a Csehszlovák -Szovjet Baráti Szövetség szervezetei. Alexander Mitrofanov, Ruslan Lapikov, Václav Janda A gyógyszerek egy lakosra számított kivitelében Magyarország az ötödik helyet foglalja el a világon. A magyar gyógyszeripar külgazdasági sikereit korszerű berendezések segítik elő. A CHINOIN gyógyszeripari művek egyik üzemében például egy új hemodina- mikai laboratóriumot helyeztek üzembe, ahol a légzőszervi betegségek gyógyítását kutatják. A felvételen állatokkal végzett kísérletekkel vizsgálják az új asztmaellenes gyógyszer hatását. (A CSTK felvétele) Irányzatok és szerkezeti változások Románia külkereskedelmében A jelenlegi ötéves tervidőszakban Románia külkereskedelme olyan aktív szaldó elérésére irányul, amely lehetővé teszi a külföldi adósságok felszámolását, s megszilárdítja az ország valutatartalékait. Az ötéves terv szerint a külkereskedelmi forgalom értékének 41-45 százalékkal kell meghaladnia az 1981 -85-ös években elért szintet. Ezen belül elsősorban a kivitelnek kell gyorsabb ütemben növekednie. A külkereskedelemnek fontos szerepe van a román gazdaságban, amely 30 százalékos arányt képvisel a nemzeti jövedelem termelésében. A külkereskedelem kiemelt feladata a népgazdaság nyersanyagokkal, új technológiai eljárásokkal, gépi berendezésekkel stb. való ellátása. Az előző ötéves tervidőszak első éveitől kezdve elért aktív külkereskedelmi mérleg, a behozatal korlátozása és a kivitel növelése lehetővé tette az ország külföldi adósságainak több mint 50 százalékos csökkentését. A termelési szerkezet korszerűsítése a külkereskedelem áruösszetételére is kedvezően hatott. A kivitel súlypontja a nyersanyagokról a magas fokon feldolgozott termékekre került át, amelyek ma már kétharmados arányt képviselnek a kivitelben. A behozatal területén fordított irányú volt a fejlődés, itt a nyersanyagok részaránya növekedett, amelyek ma már az egész behozatalnak mintegy négyötöd részét képezik. Románia kőolajszükségletének 70 százalékát, vasércszükségletének 90 százalékát, valamint a kokszolható szénnek 60 százalékát behozatalból fedezi. A jelenlegi ötéves tervidőszak első két évében azonban csökkent a román külkereskedelem dinamikája, ami azzal függ össze, hogy az ország ipari termelésében csupán 17 százalékos arányt képviselt a kiviteli termelés. A központi párt- és állami szervek számos intézkedést fogadtak el a vállalatok kiviteli termelésben való érdekeltségének növelésére. Számos vállalatnál azonban az idén is lemaradás mutatkozik a kiviteli feladatok teljesítésében. Az illetékes központi szervek ezért nagy gondot fordítanak a romániai termékek világpiaci versenyképességének növelésére, a termelés szerkezeti átalakításának folytatására, a tudományos-műszaki alkotó munka ösztönzésére, s a tudományos-technikai forradalom legújabb ismereteinek gyakorlati felhasználására. Nagy súlyt helyeznek a termelési kooperáció korszerű formáinak fejlesztésére, valamint a kormányközi megállapodásokból eredő hosszú távú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére. (CSTK)
