Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-23 / 38. szám
„A múlt tükör, önmagunk tükre, mely mozaikdarabokból, megszámlálhatatlan kis részből lesz egész. “ Zsére (2irany) neve régóta fogalom. Zo- boralja néprajzi kincseinek egyik lelőhelyeként, s órizőjeként tartjuk számon. Vajon mit jegyez sorsa alakulásáról, életéről a község krónikája? Milyennek látja önmaga e sajátos fejlödésü és kultúrájú „kincsessziget", ha múlttá váló évtizedei, történelme tükrébe néz? A helyi nemzeti bizottságon szívesen fogadnak. Gál László elnök, aki 29 éve tölti be szülőfalujáért érzett mély felelősséggel hivatalát, maga lehetne a leghitelesebb krónikás. De ö tulajdonképpen három évtizedes munkájával az új meg új megírandó fejezeteket szolgáltatja a falu történetéhez. Azt mondja, beszéljenek helyette a tények, a dokumentumok. Régi és új fényképekkel hordanak tele széket, asztalt, s albumokba sorolt felvételeken éppúgy nyomon követhetem a változásokat, mint a vaskos, kézzel írott krónikában. felújított népszokásként fényképezve őrzik az albumok. Ugyanúgy a híres-neves ének- löcsoportnak a falu hagyományait népszerűsítő sikereit egy-egy emlékezetes fellépés alkalmából a ládafiából előkerült népviseletben. A történelmi dátumok mellett néhány szűkszavú mondat. A mozgósítás, a náci németek által kiürített falu „fekete vasárnapja", találkozás a partizánokkal, s 1945 március 28. a felszabadulás napja, később a szlovák tanítási nyelvű iskola megnyitása, 1958-ban az egységes földműves-szövetkezet megalakítása. A falu életének minden területére kiterjedőnek 1970-től mondható a krónika. Ekkor Zsérének 1393 lakosa van: 1179 magyar nemzetiségű, 211 szlovák, 3 cseh. Központi fűtése 15 háznak van, 88 háztartásnak saját kútról bevezetett vízvezetéke, 118 helyen fürdőszoba, 13 villanytűzhely, 7 gáztűzhely, 187 hűtőszekrény, 218 tévé, 62 porszívó, 82 motorkerékpár és 28 személygépkocsi. Felszerelik a neon közvilágítást. a krónika szerint éjszaka is nappali A híres-neves zsérei éneklöcsoport, 1975-ben amikor Vass Lajost látták vendégül KIRAGADOTT SOROK EGY FALU KRÓNIKÁJÁBÓL Gál László, a hnb elnöke A szépen rajzolt betűk Simek Vilmos kezevonását őrzik, aki 64 éve szolgálaton kívüli kántortanitóként kezdte el a falu életének lejegyzését. Mielőtt nekifogott a föllelt adatok és adalékok leírásához, szükségesnek tartotta, hogy bemutatkozzon. Ausztriában született, Bécsben tanult, kántortanító volt, majd 1951-től egyszerű munkásként dolgozott. ,,Zsére a 618 m magas Zsibrica nevű hegy keleti tövében a Szutuckai szoros mellett fekszik, északról patkóalakban erdőség veszi körül, a határ összterülete 682 hektár. Ezen a szoroson szöktek át 1708- ban a hazaáruló Ócskák brigadéros kuruc eszmékhez hú vitézei Zsérére, majd Pográ- nyon át Érsekújvárra, ahol Ócskáit 1710- ben kivégezték. “ A jellegzetes, néprajzi lexikonokban is nyilvántartott népviseletről megjegyzi az év- ' könyv írója, hogy „a nép a régi magyar népviseletén a század közepéig vajmi keveset változtatott. Ettől fogva már kezdik elhagyni, ma már nem látunk népviseletet, •ha csak a ládafiában nem." A lakosság foglalkozása földművelés és favágás. ,,Emberemlékezet óta létezik Zsérén iskola. Az 1791 -es nagy tűzvész idején a kántori lakás szobája volt az iskola, a tűz után szalmafödelet húztak rá. 1901 -ben épült a még ma is létező kétosztályos iskola segédtanítói lakássalA temetőben egyszerű fakeresztek voltak, az építkezés jellemzője: vályogházak „kicével", vagyis zsúppal fedve, apró ablakok. Az első rádió 1925 karácsonyán került a faluba, a plébános lakására. „Az egész falu a plébániára járt »hangot fogni«". A legelső négylámpásos rádiót amplionnal a krónikás szerezte be 1931 őszén, aki így emlékezik: ,,1932-től kezdve 1-2 színdarabot, népszínművet tanítottam be a gyerekekkel, felnőttekkel, javarészt tűzoltókkal." 1930-ban ugyanis megalakult az önkéntes tűzoltóság, amelynek tevékenysége az egész községre nézve nagyon áldásos volt, majd 1934-ben a tűzoltók 11 tagú fúvószenekara. Az 1931 -es népszámlálás szerint a lélek- szám 1200, nemzetiségre nézve magyarok, római katolikus vallásúak. 1936-ban épülni kezdett a vasút, 1938. május 15-én futott be először a vonat a zsérei állomásra. Ugyanebben az évben Manga János bemutatta a rádióban a helyi népszokásokat, népdalokat. A sárdózást, a villózést, a májfaállítást világosság van az utcákon. Dobszó helyett a 142 ezer korona értékben felszerelt han- gosanbeszéló adja hírül a legfontosabb közleményeket, új tüzoltószertár, borbély- és fodrászüzlet épül. A könyvtár 1500 könyvet, 65 rendszeres olvasót jegyez. A Cse- madok 42 taggal tevékenykedik. A szőlőhegyen lakossági munkával, Z akcióban kút épül, értéke 150 ezer korona. Eltüntetik a falut éktelenítö, eső idején sártengert jelentő tócsákat is. Ismét egy mondat, amely szerénységében is sokatmondó, s ma is tiszteletet parancsoló: „A hnb tagjai lemondtak részesedésükről, s azt különböző közszükségleti munkákba fektették be.“ 1972-ben parkosítanak, bekerítik a labdarúgópályát, portalanítják az utakat, megkezdik a propán-bután gázpalackok helybeli forgalmazását, mivel egyre több a gáztűzhellyel ellátott háztartás. A falunak ekkor húsz állandó véradója van. Sikeresen működik a nőszervezet, a Csemadok, s fáradhatatlanul próbál, szerepel az éneklöcsoport. A következő évben száj- és körömfájás bénítja meg az életet. Amikor elmúlik a veszély, újra nekilendül a munka. A falu közepén 1 millió 498 ezer korona értékben üzlethelyiség épül lakossági összefogással Harminc óvodása van a községnek, a 2-2 tanerös iskolában 41 gyerek tanul a magyar tanítási nyelvű és 36 a szlovák osztályokban. 1974- ben 1970 könyve van - 38 ezer 996 korona értékben - a helybeli népkönyvtárnak. ,,Sajnos, kevés a magyar könyv, különösen az ifjúsági olvasmány, pedig az olvasók 67, a fiatalok 70 százaléka magyar könyvet olvas“ - konstatálja a krónika. Az iskolának ekkor 73 tanulója van, 31 a magyar, 42 a szlovák tanítási nyelvű 1-5. osztályokban. 16 gyermek született, 23 ember halt meg. 1975- ben 1400 lakos szerepel a nyilvántartásban, valamint 422 lakóház és épület. Nagy esemény a decemberi műsoros est, amelyen Vass Lajos a vendégük. Ezeket irja a krónikába: ,, Boldog vagyok, hogy meghívtak ebbe a községbe, ahol a század elején Kodály Zoltán a magyar népzene legszebb kincseiből meríthetett és szívből gratulálok a jelen zászlóvivőinek, akik méltók a régi hagyományokhoz és látják, járják a jövőbe vezető utat is. “ Ugyanebben az esztendőben így összegezi véleményét falujáról a krónikás: „Az Zsérei utcarészlet igények elmaradnak a lehetőségek mögött. A nehéz munkával szerzett anyagi javakat nem tartós értékek beszerzésére fordítják, sokan az anyagi rivalizálás eszközének tekintik. A lakodalmakon például szinte értelmetlen méretű az ajándékozás Nem a minőség és a szükségesség, hanem a lehetősség szempontjai érvényesülnek. A szellemi fejlődés elmarad a családok anyagi helyzetének rohamos javulása mögött." Újabb létesítményeket adnak át az 1976-os évben, a könyvtár is tágasabb, korszerű helyiségbe költözik. Ünnepségek, műsoros estek, sikeres akciók, a társadalmi szervezetek szorgalmas, érdekes munkáját jelző bejegyzések között néhány mondat: „A magyar tanítási nyelvű iskolába egyre kevesebb gyereket iratnak a szülők. Az 1976/77-es tanévben 29 tanú tója van a magyar, 37 a szlovák tanítási nyelvű osztályoknak. Sajnálatos, hogy a jnb iskolaügyi szakosztálya elhelyezte innen a magyar tanítót a hnb és a szülők tiltakozása ellenére." 1977-től szlovák nyelven írják a krónikát. Ebben az évben is a Csemadok a legtöbbet dolgozó szervezet Zsérén. Az egykori kocsma raktárából - ismét a lakosság összefogásával, de a felsőbb szervek segítségének köszönhetően is - az egész falu örömére múzeum lesz, hogy őrizze egykori életük használati tárgyait, népviseletét. Meghatott mondatokkal emlékeznek a múzeum átadásának napjára A hnb 88 idős lakost összesen 20 ezer korona szociális segélyben részesít, s megnyílik a nyugdíjasok klubja. ,,Étkezést is tudnánk nyújtani az idős lakosoknak, de nem igénylik". Parkosítanak, betonozzák a gyalogjárókat és elkezdik a hentes- és zöldségüzlet építését. „Az éneklöcsoport krízisének éve ez." Vajon ha már nem lesznek a személyesen emlékezök, fogja-e tudni valaki, miért? Az 1978-as évet, a februári győzelem évfordulóját egyéni és kollektív kötelezettségek vállalásával köszöntik. Ünnepi műsorral lépnek fel kicsinyek és nagyok. Izgalomba hozza az egész környéket, hogy néprajzi filmet forgatnak Zsérén „Farsang a Zobor alján" címmel. Nagy veszteségként kerül a krónikába a Kovács házaspár elmenetele a faluból, „akik a kulturális élet mozgatói voltak". Új vezetője van a falu évkönyvének, Szórád József, a gímesi (Jelenec) iskola (Lórincz János felvételei) matematika-fizika szakos tanára, aki 1979- ben a társadalmi szervezetek sokrétű tevékenységéről számolhat be. A SZISZ, a nőszervezet, a Csemadok, a tűzoltók, a pionírok akciói szinte egymást érik. Van kirándulás, színházlátogatás. A nemzeti bizottságok szocialista versenyében az elismerő oklevél mellé 15 ezer korona jutalmat is kap a járástól a helyi nemzeti bizottság. A felszabadulás 35. évfordulóját faluszé- pítési munkával, ünnepségekkel köszöntik. Népszámláláskor 1325 állandó lakost (669 férfit és 656 nőt) jegyeznek, nemzetiségi megoszlásuk 1054 magyar, 264 szlovák és 7 cseh. Helyben 231-en dolgoznak, a járás más helyiségeiben 288-an, kerületen belül, azonban más járásban százan, ennél távolabb 34-en. 384 házat tartanak nyilván, ebből családi ház 335. Tíz év alatt -1970 és 1980 között - 36 ház épült. Fürdőszoba már 216 házban van, vízvezeték 191-ben, központi fűtés 35- ben, 288 háztartásban van hűtőszekrény, 12-ben automata-, 219-ben másfajta mosógép, tévéje 277, színes tévéje 8 családnak, motorkerékpárja 109 lakosnak, garázsolt gépkocsija 91 és nem garázsolt autója 16 zsérei lakosnak van. Egyre nagyobb az. érdeklődés a kertészkedök és a kisállatte- nyésztök szervezete iránt. Az 1983/84-es tanév kapcsán elégedetten jegyzik a krónikába, hogy plusz egy tanerőt kapott a magyar tanítási nyelvű iskola. A szlovák nemzeti felkelés 40. évfordulója alkalmából Banská Bystricába tesznek kirándulást. 25 éves fennállását ünnepli a mészüzem, a „Vápenka", amely nemcsak sok helybeli lakosnak ad munkát, hanem készségesen segít a községfejlesztésben is, ha lehetőségei engedik. Több mint 500 lakos kapcsolódik be a társadalmi munkába, épül a hnb székháza, megszervezik a szemételhordást. Az 1985-ös évből egyetlen, azonban nem akármilyen mondat: „Negyven év alatt 250 családi ház épült a faluban. “ És ez már a közelmúlt. A múlt s a jelen a folytatást, a jövőt alapozza. A hálózati vízvezeték építésének elkezdése most a beszédtéma, az egész falu legnagyobb vágya, s egyben az elnök gondja. - Csak erő legyen - sóhajt Gál László felhőssé váló arccal, mert -az idei esztendő, ahogyan mondja, az ó „krízisének éve". Vigyáznia kéne az egészségére, beteg volt. De vajon lehet-e, van-e pihenés ilyen beosztással, egy falu életének felelősségével a vállán? összezárjuk a krónikát, elrakjuk a fényképalbumokat. Szórád Józsefet, a képek és események megörökitójét, a falu „íródeákját" faggatom, hogy szíve szerint mit írt volna még a krónikába? - Benne van minden, azt hiszem... feleli halkan. Az elnök rábólint, hogy valóban, akik értékelik, azok is elégedettek vele, a járás legjobb krónikái között tartják számon. Betonkeverők az épülő falak tövében, üzletbe siető asszonyok az aszfaltozott úton, összekapaszkodó gyerekek játéka a pázsitos udvaron. Lassan elmarad mögöttem a falu, összezárul körötte a táj. A tárgyilagos, szűkszavú mondatok kérdések tüskéit törték belém. Vajon mennyi reménykedés, küszködés, hány átvirrasztott éjszaka, milyen derékfájdító munka, milyen vívódások és küzdelmek húzódnak meg mögöttük? Milyen lobogás, mennyi szeretet, mekkora összefogás nyomán született meg ami vein, és ami nincs, azt kin kellene számonkérni? Az értelmiség - nemcsak a pedagógus -, a mérnök, az orvos, mennyit tesz faluja kulturális, szellemi értékeinek gyarapításáért? Eljutott-e, s hová a könyvet hiányoló kérelem, az író-olvasó találkozókon fel-felvetett „tartós értékek igénye" milyen ide juttatott kulturális értékekben valósul meg? önismeretünk, önmagunk kérdésének idején túl azonban többet sürget az idő: önmagunk vállalását. Hogy a tények krónikába zárt konstatálását felváltsa igényeink kimondása. 1 H. MÉSZÁROS ERZSÉBET I I
