Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-09-23 / 38. szám

A partmunka megújításának útján A galántai (Galanta) járási pártszervezet eljárása a CSKP KB 9. ülése határozatainak teljesítésében A CSKP Központi Bizottsága ez év április 8-án és 9-én tartott 9. ülésén megvitatta azt, hogy a pártszervek és -szervezetek hogyan teljesítik a XVII. kongresszus stratégiai irány­vonalát. Megfogalmazta továbbá azokat a fel­adatokat, amelyeket szükséges teljesíteni a párt akcióképességének fokozása és a pártmunka stílusának, valamint módszerei­nek tökéletesítése végett. Arról, hogy hol tart e feladatok megvalósításában a galántai járá­si pártszervezet, Csömör Lajost, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának titkárát kér­deztem.- Beszélgetésünk kezdetén először is azt tisztázzuk, mi az, amitől meg kell szabadulni. Vagyis a pártmunkának melyek azok a mód­szerei, formái, amelyek ma már nem felelnek meg a kor követelményeinek?- Mindenekelőtt a direktív, utasításos irá­nyítási módszereket említeném. Ezek ahhoz vezettek, hogy felsőbb utasítás nélkül az irányított szervek és szervezetek nagyon ke­veset vagy semmit sem tettek, önállótlansá- guk olyan mértékű volt, hogy még a hagyo­mányos ünnepekre, történelmi évfordulókra az ünnepi beszédet is a járási pártbizottság titkárságától kapták. A tisztségviselők olyan elkényelmesedését hozta ez, amelyet jól ér­zékeltet egy anekdotába illő példa. A tézisek­ből összeállított beszédben szerepelt az az utasítás, hogy „kiegészíteni helyi példákkal". Akadt olyan hely, ahol ezt is fölolvasták az ünnepi összejövetel résztvevőinek. Ilyesmik természetesen nem használtak a tisztségvi­selők tekintélyének. Bizonyos teendők végzé­se sablonszerűvé vált, sok esetben fölösle­ges formaságok rögződtek meg, s ezeket mérlegelés nélkül, rutinszerűen alkalmazták. A pártgyúlések gyakran semmiben sem kü­lönböztek a termelési értekezletektől: a gaz­dasági tevékenység mindennapi gondjaival, szám- és statisztikai adataival foglalkoztak. A párt politikai tennivalói háttérbe kerültek, vagy ki is szorultak a gyűlésekről. Munkánknak ezekkel és egyéb fogyaté­kosságaival már korábban, a CSKP KB 9. sőt 7. ülése előtt is foglalkoztunk. A hibák fölszá­molására irányuló törekvésünknek döntő ösz­tönzést azonban a Központi Bizottság említett ülései adtak.-Hogyan bontották le járási szervezetük feltételeire a KB 9. ülésének határozatait?- Elsősorban a járási pártbizottság és vá­lasztott szervei aktivizálásának és a tevé­kenység tökéletesítésének útját jelöltük ki. A pártélet valamennyi területén meghatároz­tuk az apparátusnak a 9. KB-ülés határoza­taiból adódó teendőit. Fontos feladat volt annak tisztázása, hogy milyen eljárást köves­sünk a párt vezető szerepének elmélyítésé­ben, főleg a nemzeti bizottságokban és a Nemzeti Front szerveiben. A határozatok megvalósítása számos feladatot ró a járási bizottságra a kádermunka terén is. Ennek megfelelő biztosítására részletes feladatokat határoztunk meg az ideológiai és politikai nevelőmunkában, a tömegpolitikai munká­ban, az ipar és a mezőgazdasági-élelmiszer­ipari komplexum területén.- Az említett feladatok közül melyek kap­tak különös hangsúlyt?- Egymáshoz elválaszthatatlanul kapcso­lódó tennivalókról van szó. Közülük elsőként említeném a pártbizottság aktivizálását. En­nek az alapszervezetek tevékenységének a javulásában kell megmutatkoznia legin­kább. A taggyűlések előkészítésébe például igyekszünk minél több párttagot bekapcsolni. E tekintetben nagy szerepet szánunk a párt­csoportoknak. Szerepüket meghatározóvá kí­vánjuk tenni a taggyűlések előkészítésében. Ezért nagy gondot fordítunk vezetőik felkészí­tésére. Rendszeresen rendezünk számukra továbbképző tanfolyamokat, és törődünk az­zal, hogy a párt- és a társadalmi élet minden területéről megfelelő tájékozottsággal rendel­kezzenek. A járási szervre, illetve az apparátus dolgo­zóira támaszkodva erőfeszítéseket teszünk arra, hogy a taggyűléseken hozott határoza­tok mindenkor konkrétak legyenek, s tartal­mazzák teljesítésük ellenőrzésének módját, időpontját is. Munkánk e területen egyelőre nem hozott még átütő sikert. Mint minden pártszerv, járási bizottságunk is azon van, hogy valamennyi kommunista konkrét, ellenőrizhető feladatot teljesítsen. Alapszervezeteinkben már lassan általános­sá válik az, hogy bizonyos időközökben a ta­gok kötelesek beszámolni az elvégzett fela­datokról. Fontos módjává vált ez a tevékeny­ség serkentésének és az ellenőrzésnek. Járási bizottságunk szigorúan veszi a tag­gyűléseken való megjelenést. Ha a tagok részvétele 80 százalék alá csökken, akkor az illetékes titkár megteszi a szükséges lépése­ket: az alapszervezet bizottsága és a gazda­sági vezetés bevonásával elemzi az okokat, és közösen intézkednek eltávolításukról. A já­rási bizottság elnöksége foglalkozik azokkal az alapszervezetekkel, ahol a részvétel nem éri el a 70 százalékot. A járási pártbizottság munkájának tökéle­tesítését szolgálja plénumüléseinek újszerű előkészítése. A programjára kerülő beszámo­lót, miután az elnökség megtárgyalta, rendel­kezésükre bocsátjuk azoknak a plénumta- goknak, akik foglalkozásuknál, beosztásuknál fogva szakértői a tárgyalt problémának. Az ő javaslataik, észrevételeik figyelembe véte­lével készül azután el a plénum elé terjesz­tendő beszámoló végleges szövege. Nem­csak abból a szempontból hasznos ez, hogy az előterjesztett beszámoló reálisabb, hanem a vele foglalkozókat arra is, hogy az ülés vitájában alaposabban kifejtsék véleményü­ket, elképzelésüket. Járási bizottságunk legközelebbi ülésének előkészítésébe szeretnénk bevonni az állam­polgárok minél szélesebb rétegét. Kísérlet­képpen megpróbálkozunk azzal, hogy az ülés napirendjén szereplő problémákat járási újsá­gunkban, a Győzelmes Útban, közzétesszük, olyan felhívással, hogy a vele kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket az olvasók jut­tassák el a járási pártbizottságra. Ettől a lé­péstől azt várjuk, hogy hozzájárul a kölcsönös tájékozottság javításához: egyrészt a járás lakossága előzetesen értesül azokról a kér­désekről, amelyeknek a megoldásán dolgo­zunk, másrészt mi is pontosabb képet alkot­hatunk a pártonkívüliek nézeteiről.- A pártmunka új módszereinek alkalma­zása, a szokatlan feladatok megoldása új szemléletet követel, nyilván az elavult mód­szerektől nem egykönnyen tud mindenki megszabadulni. Ez a tény a káderpolitikában követett módszerek változtatását is igényli.- Már az alapszervezetek évzáró taggyű­léseinek, az üzemi és a városi konferenciák­nak az előkészítésekor igyekeztünk követke­zetesen demokratikus eljárást alkalmazni a jelölőlisták összeállításában. A párttagság szélesebb tömegeinek véleményét meghall­gatva azokat a kommunistákat jelölték a jelö­lőbizottságok, akik a munkában példamutató teljesítményt nyújtanak, s erkölcsi, jellembeli tulajdonságok tekintetében is alkalmasak a vezetői posztok betöltésére. Járási párt- szervezetünkben csak egyetlen olyan eset fordult elő, hogy a tagság az alapszervezet elnöki tisztségére a vezetőség által az előké­szítési időszakban kiválasztott elvtárs helyett mást javasolt. A járási pártbizottság január 20-án tartott ülésén elfogadott program szellemében meg­különböztetett figyelmet szentelünk a most alakult állami vállalatok önkormányzati szer­vei és igazgatói megválasztásának. Ennek politikai biztosítása jelenleg kádermunkánk legfontosabb feladata. A gazdasági vezetők pályázat útján való kiválasztását egyre szélesebb körben kíván­juk alkalmazni. E téren a Duslo nemzeti vállalatnál szereztek legtöbb tapasztalatot. Itt a vállalaton belül a vezetői munkakörök betöl­tésére pályázatokat hirdetnek. Minden pályá­zó szakmai, politikai és erkölcsi kvalitásait gondosan mérlegelve többnyire sikerül a legalkalmasabbat kiválasztani. A pályázók személyi tulajdonságainak megítélésében igénybe veszik a vállalati pszichológus vizs­gálatainak eredményeit is.- A CSKP Központi Bizottságának 9. ülé­sén nagy hangsúlyt kapott a párt tömegbefo­lyása. Hogyan próbálják erősíteni ezt járási pártszervezetükben?- Ennek általánosan ismert módja a pártta­goknak a munkahelyen, illetve a Nemzeti Front szervezeteiben és általában a pártonkí­vüliek között végzett politikai tevékenysége. Az alapszabályzat szerint minden kommunis­ta köteles munkahelyén és tevékenységi kö­rében propagálni és védelmezni a párt politi­káját. Mivel ezek közismert dolgok, erről rész­letesebben nem kívánok szólni. Mondanék azonban valamit arról, hogy az ifjúságot mi­ként tájékoztatjuk politikánkról és igyekszünk megnyerni támogatását; miközben értékes információkat szerzünk arról, ami fiataljainkat foglalkoztatja. Már hosszabb hagyománya és kialakult formája van „A párt beszél az ifjú­sággal" elnevezésű rendezvényeknek. Ezek­re a járás középiskoláiban kerül sor, s itt a járási pártbizottság tagjai: magas beosztású párt-, állami vagy gazdasági vezetők felelnek a fiatalok különböző kérdéseire. Az ifjúsággal fenntartott kapcsolatnak ez a formája oly mértékben bevált, hogy szeretnénk kiterjesz­teni más intézményekre, elsősorban a terme­lő üzemekre is.-A pártmunka hatékonyságát szokás a gazdasági eredményekkel mérni. Most, a 8. ötéves terv harmadik évének derekán, s a gazdasági mechanizmus átalakításának kezdetén milyenek a járás gazdasági ered­ményei?- Globális termelési feladatát a járás ipara teljesíti, sőt az év első hét hónapjának ered­ményeit alapul véve, túl is teljesíti. Sajnos vannak olyan üzemek is, amelyek különböző, többnyire objektív okok miatt nem tudnak eleget tenni tervfeladataiknak. A mezőgazda- sági termelés egyelőre jól alalul. Gabonából 6,2 tonnát takarítottunk be átlagban egy hek­tárról, s ez talán kiegyenlíti az aszály okozta terméskiesést kukoricából. A hosszan tartó szárazság jelentősen csökkentette a tömeg­takarmányok hozamát. Ennek pótlására rendkívüli intézkedéseket teszünk. A hústermelés tervét egyenletesen teljesít­jük, a választékkal azonban nem vagyunk elégedettek. A tejtermelésben is vannak tar­talékaink. Ha valami rendkívüli esemény köz­be nem jön, a járás teljesíti a 8. ötéves terv harmadik évének gazdasági feladatait, meg­teremtve ezzel a társadalmi, gazdasági átala­kítás eredményességének jövőbeli alapjait. Remélem nem tűnik szerénytelenségnek, ha megállapítom, hogy ebben része van már a pártmunka új elemeinek is. MORVAY GÁBOR A Tesla Holesovice érsekújvári (Nővé Zámky) üzemében már az év elejétől érvényesítették az új gazdasági mechanizmus alapel­veit. Ezzel magyarázható, hogy amíg a július elsejével állami válla­lattá alakult üzemek többségében még csak készülnek a választások­ra, az érsekújváriban már ezen is túljutottak. Megválasztották a dolgo­zókollektíva tanácsát, amely meg­kezdte tevékenységét. Jan Zajícekkel, az üzemi pártbi- zottág elnökével a választások sike­res előkészítésének és lefolytatásá­nak feltételeiről, valamint a legfonto­sabb tanulságokról beszélgettünk.- A választásokra való felkészü­lés során gondolni kell arra, hogy ez az emberek számára új dolog. Haj­lamosak arra, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítsanak a vá­lasztások jogi oldalának, és kevésbé tudatosítsák a döntésben rejlő fele­lősséget. Azt, hogy akiket megvá­lasztanak, azokra hallgatniuk kell. Ha felmerül valamilyen probléma, akkor annak megoldásában a meg­választottak nézeteit és javaslatait mindenkor felelősséggel kell mérle­gelniük. Még akkor is, ha azok lát­szatra nem népszerűek. Tehát azt, hogy kit javasolnak és választanak meg, az egyének alkalmasságának sokoldalú mérlegelésével kell eldön­teni. Ezeket az alapelveket a párt, a szakszervezet és a gazdasági ve­zetés hatékonyjelvilágosító munká­jával sikerült mégértetnünk. Csak ezt követően láttak hozzá a választások tulajdonképpeni elő­készítéséhez, mégpedig az előre ki­dolgozott időterv szerint.- Első lépésként megalakult a vá­lasztóbizottság, amelyben vala­mennyi részleg képviseltette magát. E bizottság irányításával a dolgozó­kollektívák jelölteket javasoltak a közgyűlésbe és a tanácsba. A köz­gyűlésbe minden öt dolgozó közül egyet. A tanácsba összesen 64 sze­mélyre tettek javaslatot. E szám többszöröse volt a megválasztható tagoknak. így az egyes dolgozókol­lektívákban a választás előtt egy egészséges véleménycsere bonta­kozott ki, hogy az első menetben kiválasztott három-négy egyén kö­zül ki is lenne az, aki a kollektívát a tanácsban leginkább képviselni tudná. A közgyűlés résztvevői már egy ilyen véleménycsere tapasztala­taival gazdagodva választották meg a dolgozókollektíva tizenöt tagú ta­nácsát. És azok, akik a 64 közül nem kerültek be a 15 közé?- Ez a választások előkészítésé­nek és lefolytatásának egy további oldala, amiről nem szabad megfe­ledkezni. Megfelelő politikai, nevelő és meggyőző munkát kell kifejteni, hogy azokat a jelölteket, akiket nem választottak meg, senki se tekintse vesztesnek, vagy olyannak, aki ku­darcot vallott. Úgy kell ezt elfogad­tatni, a köztudattal, hogy két-három kiváló dolgozó és ember közül egy kapta a több szavazatot, de a többi jelölt értéke ezzel mit sem változott. Továbbra is az élenjárók között ma­radnak, s ha tovább képezik magu­kat, tanulnak és igyekeznek, legkö­zelebb már rájuk szavazhat a többség. A dolgozókollektíva tanácsának elnöke Hlavicka Tamás mérnök, a minőségellenőrző osztály veze­tője.- A választásokat követően meg­kezdtük a munkát. Tervünk szerint még ebben az évben megvitatjuk a prémiumrendszer ösztönző formá­it, a raktárkészletekkel kapcsolatos kérdéseket és az 1989-es termelési tervet.- Vagyis elsősorban gazdasági jellegű kérdésekkel akarnak foglal­kozni.- Ezekkel kezdjük és nem vélet­lenül. Az önelszámolás és önfinan­szírozás lényegét minden dolgozó­val meg kell értetnünk. Egy adott pénzkerettel gazdálkodunk. Munka­bérekre, prémiumokra, fejlesztésre és szociális célokra annál több ma­rad, minél hatékonyabban terme­lünk. A hatékonyság most már nem elhatározás, szocialista kötelezett­ségvállalás vagy akarat kérdése, hanem kényszerű tényező. Párhu­zamosan meg kell teremtenünk an­nak feltételeit, hogy a közös nyere­ségből mindenkit érdemei szerint ju­talmazhassunk. Ez ugyanis nem­csak szervezési kérdés. Az üzeme­ket nem úgy tervezték és építették, hogy azokon belül önelszámoló egy­ségek fognak dolgozni. Például a gáz- és villanyfogyasztást egyelő­re nem tudjuk gépsorok szerint mér­ni, és ez az ösztönző érdekeltségű önelszámolás bevezetését nehezíti. A tanács munkaformái is szóba kerültek. Új szervről van szó, amely­nek munkájával kapcsolatosan még hiányoznak a kellő tapasztalatok. Tervek, elképzelések azonban már vannak.- Néhány lényeges alapelvet mint követelményt már leszögeztünk. Vi­gyázunk például, hogy ne vegyük át azokat a feladatokat, amelyek a szakszervezet vagy egyes bizott­ságok hatáskörébe tartoznak. Azt is elhatároztuk, hogy a tanács ülésé­nek napirendjéhez mindig össze­gyűjtjük az észrevételeket. Például, amikor a prémiumrendszer ösztön­zőbbé tételéről folytatunk majd esz­mecserét, előbb valamennyi dolgo­zókollektíva termelési értekezletén megvitatjuk e kérdést, hogy a javas­latokat és észrevételeket figyelembe vehessük. A vitás és problematikus kérdéseknek is helyt adunk, ha azt valamelyik dolgozókollektíva kérni fogja. Elképzelhető például, hogy megalapozott jelzések alapján fel­mérjük egy osztály-, részlegvezető vagy mester irányító-szervező mun­káiénak hatékonyságát. A tanács­ban valamennyi részleg képviselteti magát, így a kapcsolat közvetlen. Ezt Brenkus Gyula mérnök, a ter­melési osztály vezetője is kiemelte. Elsősorban azt várja a tanácstól, hogy a termelési jellegű kérdések megoldásában az osztály segítsé­gére lesz.- E hetekben sokat beszélünk ar­ról, hogyan hasznosítsuk a szocia­lista önigazgatás e fontos szervét. Személy szerint azt várom, hogy közelebb hozza egymáshoz a ter­melési osztályt és az egyes részle­geket, sót a dolgozókollektívák tag­jait is. A tanács segítségével közvet­lenül felmérhetjük, hogy elképzelé­seink és terveink milyen fogadtatás­ra találnak. Miben térnek el tőlük a dolgozókollektívák tagjainak a né­zetei. Milyen irányban túlfeszített a terv, s hol, miben vannak még tartalékok. Vagyis valamennyi közös feladatot egészen a legkisebb kol­lektívákig bontunk le, hogy a terme­lési eredmények alakulásáért a dol­gozókollektívák tagjai személyesen felelősséget érezzenek. Ez az önfinanszírozás feltételei közepette másként nem is lehet. Elsősorban három mutatótól, a saját termelés értékétől, a nyereség nagyságától és a raktárkészletektől függ a felhasználható keretek nagy­sága. Az egyes mutatók alakulásá­ban pedig meghatározó a munkater­melékenység és az egyéni felelős­ségérzet. Akárcsak az, hogy adott helyen milyen minőségű terméket gyártanak. Olyanokat, amelyek fogynak a piacon, vagy olyanokat, amelyek csak a raktárkészletet sza­porítják és a tiszta nyereséget csök­kentik EGRI FERENC Választások előtt és után Megkezdte munkáját a dolgozókollektíva tanácsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom