Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-23 / 38. szám
A partmunka megújításának útján A galántai (Galanta) járási pártszervezet eljárása a CSKP KB 9. ülése határozatainak teljesítésében A CSKP Központi Bizottsága ez év április 8-án és 9-én tartott 9. ülésén megvitatta azt, hogy a pártszervek és -szervezetek hogyan teljesítik a XVII. kongresszus stratégiai irányvonalát. Megfogalmazta továbbá azokat a feladatokat, amelyeket szükséges teljesíteni a párt akcióképességének fokozása és a pártmunka stílusának, valamint módszereinek tökéletesítése végett. Arról, hogy hol tart e feladatok megvalósításában a galántai járási pártszervezet, Csömör Lajost, az SZLKP Galántai Járási Bizottságának titkárát kérdeztem.- Beszélgetésünk kezdetén először is azt tisztázzuk, mi az, amitől meg kell szabadulni. Vagyis a pártmunkának melyek azok a módszerei, formái, amelyek ma már nem felelnek meg a kor követelményeinek?- Mindenekelőtt a direktív, utasításos irányítási módszereket említeném. Ezek ahhoz vezettek, hogy felsőbb utasítás nélkül az irányított szervek és szervezetek nagyon keveset vagy semmit sem tettek, önállótlansá- guk olyan mértékű volt, hogy még a hagyományos ünnepekre, történelmi évfordulókra az ünnepi beszédet is a járási pártbizottság titkárságától kapták. A tisztségviselők olyan elkényelmesedését hozta ez, amelyet jól érzékeltet egy anekdotába illő példa. A tézisekből összeállított beszédben szerepelt az az utasítás, hogy „kiegészíteni helyi példákkal". Akadt olyan hely, ahol ezt is fölolvasták az ünnepi összejövetel résztvevőinek. Ilyesmik természetesen nem használtak a tisztségviselők tekintélyének. Bizonyos teendők végzése sablonszerűvé vált, sok esetben fölösleges formaságok rögződtek meg, s ezeket mérlegelés nélkül, rutinszerűen alkalmazták. A pártgyúlések gyakran semmiben sem különböztek a termelési értekezletektől: a gazdasági tevékenység mindennapi gondjaival, szám- és statisztikai adataival foglalkoztak. A párt politikai tennivalói háttérbe kerültek, vagy ki is szorultak a gyűlésekről. Munkánknak ezekkel és egyéb fogyatékosságaival már korábban, a CSKP KB 9. sőt 7. ülése előtt is foglalkoztunk. A hibák fölszámolására irányuló törekvésünknek döntő ösztönzést azonban a Központi Bizottság említett ülései adtak.-Hogyan bontották le járási szervezetük feltételeire a KB 9. ülésének határozatait?- Elsősorban a járási pártbizottság és választott szervei aktivizálásának és a tevékenység tökéletesítésének útját jelöltük ki. A pártélet valamennyi területén meghatároztuk az apparátusnak a 9. KB-ülés határozataiból adódó teendőit. Fontos feladat volt annak tisztázása, hogy milyen eljárást kövessünk a párt vezető szerepének elmélyítésében, főleg a nemzeti bizottságokban és a Nemzeti Front szerveiben. A határozatok megvalósítása számos feladatot ró a járási bizottságra a kádermunka terén is. Ennek megfelelő biztosítására részletes feladatokat határoztunk meg az ideológiai és politikai nevelőmunkában, a tömegpolitikai munkában, az ipar és a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum területén.- Az említett feladatok közül melyek kaptak különös hangsúlyt?- Egymáshoz elválaszthatatlanul kapcsolódó tennivalókról van szó. Közülük elsőként említeném a pártbizottság aktivizálását. Ennek az alapszervezetek tevékenységének a javulásában kell megmutatkoznia leginkább. A taggyűlések előkészítésébe például igyekszünk minél több párttagot bekapcsolni. E tekintetben nagy szerepet szánunk a pártcsoportoknak. Szerepüket meghatározóvá kívánjuk tenni a taggyűlések előkészítésében. Ezért nagy gondot fordítunk vezetőik felkészítésére. Rendszeresen rendezünk számukra továbbképző tanfolyamokat, és törődünk azzal, hogy a párt- és a társadalmi élet minden területéről megfelelő tájékozottsággal rendelkezzenek. A járási szervre, illetve az apparátus dolgozóira támaszkodva erőfeszítéseket teszünk arra, hogy a taggyűléseken hozott határozatok mindenkor konkrétak legyenek, s tartalmazzák teljesítésük ellenőrzésének módját, időpontját is. Munkánk e területen egyelőre nem hozott még átütő sikert. Mint minden pártszerv, járási bizottságunk is azon van, hogy valamennyi kommunista konkrét, ellenőrizhető feladatot teljesítsen. Alapszervezeteinkben már lassan általánossá válik az, hogy bizonyos időközökben a tagok kötelesek beszámolni az elvégzett feladatokról. Fontos módjává vált ez a tevékenység serkentésének és az ellenőrzésnek. Járási bizottságunk szigorúan veszi a taggyűléseken való megjelenést. Ha a tagok részvétele 80 százalék alá csökken, akkor az illetékes titkár megteszi a szükséges lépéseket: az alapszervezet bizottsága és a gazdasági vezetés bevonásával elemzi az okokat, és közösen intézkednek eltávolításukról. A járási bizottság elnöksége foglalkozik azokkal az alapszervezetekkel, ahol a részvétel nem éri el a 70 százalékot. A járási pártbizottság munkájának tökéletesítését szolgálja plénumüléseinek újszerű előkészítése. A programjára kerülő beszámolót, miután az elnökség megtárgyalta, rendelkezésükre bocsátjuk azoknak a plénumta- goknak, akik foglalkozásuknál, beosztásuknál fogva szakértői a tárgyalt problémának. Az ő javaslataik, észrevételeik figyelembe vételével készül azután el a plénum elé terjesztendő beszámoló végleges szövege. Nemcsak abból a szempontból hasznos ez, hogy az előterjesztett beszámoló reálisabb, hanem a vele foglalkozókat arra is, hogy az ülés vitájában alaposabban kifejtsék véleményüket, elképzelésüket. Járási bizottságunk legközelebbi ülésének előkészítésébe szeretnénk bevonni az állampolgárok minél szélesebb rétegét. Kísérletképpen megpróbálkozunk azzal, hogy az ülés napirendjén szereplő problémákat járási újságunkban, a Győzelmes Útban, közzétesszük, olyan felhívással, hogy a vele kapcsolatos javaslatokat, észrevételeket az olvasók juttassák el a járási pártbizottságra. Ettől a lépéstől azt várjuk, hogy hozzájárul a kölcsönös tájékozottság javításához: egyrészt a járás lakossága előzetesen értesül azokról a kérdésekről, amelyeknek a megoldásán dolgozunk, másrészt mi is pontosabb képet alkothatunk a pártonkívüliek nézeteiről.- A pártmunka új módszereinek alkalmazása, a szokatlan feladatok megoldása új szemléletet követel, nyilván az elavult módszerektől nem egykönnyen tud mindenki megszabadulni. Ez a tény a káderpolitikában követett módszerek változtatását is igényli.- Már az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek, az üzemi és a városi konferenciáknak az előkészítésekor igyekeztünk következetesen demokratikus eljárást alkalmazni a jelölőlisták összeállításában. A párttagság szélesebb tömegeinek véleményét meghallgatva azokat a kommunistákat jelölték a jelölőbizottságok, akik a munkában példamutató teljesítményt nyújtanak, s erkölcsi, jellembeli tulajdonságok tekintetében is alkalmasak a vezetői posztok betöltésére. Járási párt- szervezetünkben csak egyetlen olyan eset fordult elő, hogy a tagság az alapszervezet elnöki tisztségére a vezetőség által az előkészítési időszakban kiválasztott elvtárs helyett mást javasolt. A járási pártbizottság január 20-án tartott ülésén elfogadott program szellemében megkülönböztetett figyelmet szentelünk a most alakult állami vállalatok önkormányzati szervei és igazgatói megválasztásának. Ennek politikai biztosítása jelenleg kádermunkánk legfontosabb feladata. A gazdasági vezetők pályázat útján való kiválasztását egyre szélesebb körben kívánjuk alkalmazni. E téren a Duslo nemzeti vállalatnál szereztek legtöbb tapasztalatot. Itt a vállalaton belül a vezetői munkakörök betöltésére pályázatokat hirdetnek. Minden pályázó szakmai, politikai és erkölcsi kvalitásait gondosan mérlegelve többnyire sikerül a legalkalmasabbat kiválasztani. A pályázók személyi tulajdonságainak megítélésében igénybe veszik a vállalati pszichológus vizsgálatainak eredményeit is.- A CSKP Központi Bizottságának 9. ülésén nagy hangsúlyt kapott a párt tömegbefolyása. Hogyan próbálják erősíteni ezt járási pártszervezetükben?- Ennek általánosan ismert módja a párttagoknak a munkahelyen, illetve a Nemzeti Front szervezeteiben és általában a pártonkívüliek között végzett politikai tevékenysége. Az alapszabályzat szerint minden kommunista köteles munkahelyén és tevékenységi körében propagálni és védelmezni a párt politikáját. Mivel ezek közismert dolgok, erről részletesebben nem kívánok szólni. Mondanék azonban valamit arról, hogy az ifjúságot miként tájékoztatjuk politikánkról és igyekszünk megnyerni támogatását; miközben értékes információkat szerzünk arról, ami fiataljainkat foglalkoztatja. Már hosszabb hagyománya és kialakult formája van „A párt beszél az ifjúsággal" elnevezésű rendezvényeknek. Ezekre a járás középiskoláiban kerül sor, s itt a járási pártbizottság tagjai: magas beosztású párt-, állami vagy gazdasági vezetők felelnek a fiatalok különböző kérdéseire. Az ifjúsággal fenntartott kapcsolatnak ez a formája oly mértékben bevált, hogy szeretnénk kiterjeszteni más intézményekre, elsősorban a termelő üzemekre is.-A pártmunka hatékonyságát szokás a gazdasági eredményekkel mérni. Most, a 8. ötéves terv harmadik évének derekán, s a gazdasági mechanizmus átalakításának kezdetén milyenek a járás gazdasági eredményei?- Globális termelési feladatát a járás ipara teljesíti, sőt az év első hét hónapjának eredményeit alapul véve, túl is teljesíti. Sajnos vannak olyan üzemek is, amelyek különböző, többnyire objektív okok miatt nem tudnak eleget tenni tervfeladataiknak. A mezőgazda- sági termelés egyelőre jól alalul. Gabonából 6,2 tonnát takarítottunk be átlagban egy hektárról, s ez talán kiegyenlíti az aszály okozta terméskiesést kukoricából. A hosszan tartó szárazság jelentősen csökkentette a tömegtakarmányok hozamát. Ennek pótlására rendkívüli intézkedéseket teszünk. A hústermelés tervét egyenletesen teljesítjük, a választékkal azonban nem vagyunk elégedettek. A tejtermelésben is vannak tartalékaink. Ha valami rendkívüli esemény közbe nem jön, a járás teljesíti a 8. ötéves terv harmadik évének gazdasági feladatait, megteremtve ezzel a társadalmi, gazdasági átalakítás eredményességének jövőbeli alapjait. Remélem nem tűnik szerénytelenségnek, ha megállapítom, hogy ebben része van már a pártmunka új elemeinek is. MORVAY GÁBOR A Tesla Holesovice érsekújvári (Nővé Zámky) üzemében már az év elejétől érvényesítették az új gazdasági mechanizmus alapelveit. Ezzel magyarázható, hogy amíg a július elsejével állami vállalattá alakult üzemek többségében még csak készülnek a választásokra, az érsekújváriban már ezen is túljutottak. Megválasztották a dolgozókollektíva tanácsát, amely megkezdte tevékenységét. Jan Zajícekkel, az üzemi pártbi- zottág elnökével a választások sikeres előkészítésének és lefolytatásának feltételeiről, valamint a legfontosabb tanulságokról beszélgettünk.- A választásokra való felkészülés során gondolni kell arra, hogy ez az emberek számára új dolog. Hajlamosak arra, hogy túlságosan nagy jelentőséget tulajdonítsanak a választások jogi oldalának, és kevésbé tudatosítsák a döntésben rejlő felelősséget. Azt, hogy akiket megválasztanak, azokra hallgatniuk kell. Ha felmerül valamilyen probléma, akkor annak megoldásában a megválasztottak nézeteit és javaslatait mindenkor felelősséggel kell mérlegelniük. Még akkor is, ha azok látszatra nem népszerűek. Tehát azt, hogy kit javasolnak és választanak meg, az egyének alkalmasságának sokoldalú mérlegelésével kell eldönteni. Ezeket az alapelveket a párt, a szakszervezet és a gazdasági vezetés hatékonyjelvilágosító munkájával sikerült mégértetnünk. Csak ezt követően láttak hozzá a választások tulajdonképpeni előkészítéséhez, mégpedig az előre kidolgozott időterv szerint.- Első lépésként megalakult a választóbizottság, amelyben valamennyi részleg képviseltette magát. E bizottság irányításával a dolgozókollektívák jelölteket javasoltak a közgyűlésbe és a tanácsba. A közgyűlésbe minden öt dolgozó közül egyet. A tanácsba összesen 64 személyre tettek javaslatot. E szám többszöröse volt a megválasztható tagoknak. így az egyes dolgozókollektívákban a választás előtt egy egészséges véleménycsere bontakozott ki, hogy az első menetben kiválasztott három-négy egyén közül ki is lenne az, aki a kollektívát a tanácsban leginkább képviselni tudná. A közgyűlés résztvevői már egy ilyen véleménycsere tapasztalataival gazdagodva választották meg a dolgozókollektíva tizenöt tagú tanácsát. És azok, akik a 64 közül nem kerültek be a 15 közé?- Ez a választások előkészítésének és lefolytatásának egy további oldala, amiről nem szabad megfeledkezni. Megfelelő politikai, nevelő és meggyőző munkát kell kifejteni, hogy azokat a jelölteket, akiket nem választottak meg, senki se tekintse vesztesnek, vagy olyannak, aki kudarcot vallott. Úgy kell ezt elfogadtatni, a köztudattal, hogy két-három kiváló dolgozó és ember közül egy kapta a több szavazatot, de a többi jelölt értéke ezzel mit sem változott. Továbbra is az élenjárók között maradnak, s ha tovább képezik magukat, tanulnak és igyekeznek, legközelebb már rájuk szavazhat a többség. A dolgozókollektíva tanácsának elnöke Hlavicka Tamás mérnök, a minőségellenőrző osztály vezetője.- A választásokat követően megkezdtük a munkát. Tervünk szerint még ebben az évben megvitatjuk a prémiumrendszer ösztönző formáit, a raktárkészletekkel kapcsolatos kérdéseket és az 1989-es termelési tervet.- Vagyis elsősorban gazdasági jellegű kérdésekkel akarnak foglalkozni.- Ezekkel kezdjük és nem véletlenül. Az önelszámolás és önfinanszírozás lényegét minden dolgozóval meg kell értetnünk. Egy adott pénzkerettel gazdálkodunk. Munkabérekre, prémiumokra, fejlesztésre és szociális célokra annál több marad, minél hatékonyabban termelünk. A hatékonyság most már nem elhatározás, szocialista kötelezettségvállalás vagy akarat kérdése, hanem kényszerű tényező. Párhuzamosan meg kell teremtenünk annak feltételeit, hogy a közös nyereségből mindenkit érdemei szerint jutalmazhassunk. Ez ugyanis nemcsak szervezési kérdés. Az üzemeket nem úgy tervezték és építették, hogy azokon belül önelszámoló egységek fognak dolgozni. Például a gáz- és villanyfogyasztást egyelőre nem tudjuk gépsorok szerint mérni, és ez az ösztönző érdekeltségű önelszámolás bevezetését nehezíti. A tanács munkaformái is szóba kerültek. Új szervről van szó, amelynek munkájával kapcsolatosan még hiányoznak a kellő tapasztalatok. Tervek, elképzelések azonban már vannak.- Néhány lényeges alapelvet mint követelményt már leszögeztünk. Vigyázunk például, hogy ne vegyük át azokat a feladatokat, amelyek a szakszervezet vagy egyes bizottságok hatáskörébe tartoznak. Azt is elhatároztuk, hogy a tanács ülésének napirendjéhez mindig összegyűjtjük az észrevételeket. Például, amikor a prémiumrendszer ösztönzőbbé tételéről folytatunk majd eszmecserét, előbb valamennyi dolgozókollektíva termelési értekezletén megvitatjuk e kérdést, hogy a javaslatokat és észrevételeket figyelembe vehessük. A vitás és problematikus kérdéseknek is helyt adunk, ha azt valamelyik dolgozókollektíva kérni fogja. Elképzelhető például, hogy megalapozott jelzések alapján felmérjük egy osztály-, részlegvezető vagy mester irányító-szervező munkáiénak hatékonyságát. A tanácsban valamennyi részleg képviselteti magát, így a kapcsolat közvetlen. Ezt Brenkus Gyula mérnök, a termelési osztály vezetője is kiemelte. Elsősorban azt várja a tanácstól, hogy a termelési jellegű kérdések megoldásában az osztály segítségére lesz.- E hetekben sokat beszélünk arról, hogyan hasznosítsuk a szocialista önigazgatás e fontos szervét. Személy szerint azt várom, hogy közelebb hozza egymáshoz a termelési osztályt és az egyes részlegeket, sót a dolgozókollektívák tagjait is. A tanács segítségével közvetlenül felmérhetjük, hogy elképzeléseink és terveink milyen fogadtatásra találnak. Miben térnek el tőlük a dolgozókollektívák tagjainak a nézetei. Milyen irányban túlfeszített a terv, s hol, miben vannak még tartalékok. Vagyis valamennyi közös feladatot egészen a legkisebb kollektívákig bontunk le, hogy a termelési eredmények alakulásáért a dolgozókollektívák tagjai személyesen felelősséget érezzenek. Ez az önfinanszírozás feltételei közepette másként nem is lehet. Elsősorban három mutatótól, a saját termelés értékétől, a nyereség nagyságától és a raktárkészletektől függ a felhasználható keretek nagysága. Az egyes mutatók alakulásában pedig meghatározó a munkatermelékenység és az egyéni felelősségérzet. Akárcsak az, hogy adott helyen milyen minőségű terméket gyártanak. Olyanokat, amelyek fogynak a piacon, vagy olyanokat, amelyek csak a raktárkészletet szaporítják és a tiszta nyereséget csökkentik EGRI FERENC Választások előtt és után Megkezdte munkáját a dolgozókollektíva tanácsa
