Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-16 / 37. szám
TUDOMÁNYI TECHNIKA év augusztus közepétől október közepéig éjféltájt, déli irányban a Halak csillagképében, kb. 40° magasságban, szokatlanul erős fényben fog tündökölni a Vörös Bolygó - a Mars, Földünknek ez a rejtelmes testvérvilága, amelyről olyan sokat és mégis olyan keveset tudunk. Azért ez a nagy fényesség és tündöklés, mert szeptember 22-én kivételesen közel jut a Mars a Földhöz, csak 58,8 millió kilométerre lesz tőlünk, s továbbá, mert szeptember 28-án szembenállásban - oppozícióban lesz a Nappal. Tekintettel arra, hogy az ilyen kedvező oppozíció a századunk végéig már nem ismétlődik, itt az alkalom, ismerkedjünk röviden a testvérbolygónk titkaival. A Mars a naprendszer negyedik bolygója, amelyet már a babiloniak és az egyiptomiak is jól ismertek és rendszeresen megfigyeltek. Feltűnő vörös fénye miatt már az ókorban a háború istenét személyesítették meg benne, mert a vörös színt a vérrel és a rozsdás karddal hozták összefüggésbe. A bolygó elnevezése a kaldeu- soknál Nergal, egyiptomiaknál Her- machis, aminek a jelentése Vörös Horusz, araboknál és a perzsáknál Mirich, a görögöknél Ares és a rómaiaknál Mars. A babiloniak és az egyiptomiak külön szentélyt avattak fel a Vörös Bolygónak, ahonnan mozgását figyelték. Rendkívül értékesek a Ni ni ve romjai közt talált ékírásos táblák a bolygó észleléséről az i. sz. előtti 17. századból. A Mars bolygó 227,9 millió kilométer középtávolságban kb. 687 nap alatt kerüli meg a Napot. Ellipszis alakú pályájának a távolsága napközeiben 206,6 millió kilométer, naptávolban 249,2 kilométer. A földi megfigyelő számára a Mars bolygó - és minden külső bolygó - akkor van a legkedvezőbb helyzetben, ha szembenállásban, azaz oppozícióban van a Nappal. A két oppozíció közt eltelt időt szinodikus keringésidönek nevezzük. A Mars szinodikus keringésideje kb. 780 nap, azaz 2 év és 50 nap, tehát a Mars oppozíciói is ennyi idő múlva ismétlődnek. Oppozíciókor minden bolygó este kel, éjfélkor delel és reggel nyugszik, tehát egész éjjel látható és megfigyelhető, s egyben ekkor van a Földhöz is legközelebb. A bolygó megfigyelésére nem alkalmas időszak, amikor a Nappal együttállásban, azaz konjunkcióban van, mert akkor a Nappal együtt kel, delel és nyugszik s mert ilyenkor a legnagyobb távolságban van a Földtől. A bolygónak viszonylag nagy excentrikussága miatt rendkívül változékony a távolsága nemcsak a Naptól, de a Földtől is. A legnagyobb földközelben a távolsága csak 55,5 millió kilométer, a legnagyobb földtávolságban pedig kb. 401 millió kilométer. Mivel bolygótávolsága tág határok között változik mind a Naptól, mind a Földtől, ezért nagymértékben változik a bolygó látszólagos átmérője és a fényessége, azaz a magnitúdója is. A bolygó látszólagos átmérője a legnagyobb földtávolban csak 3,5" a legnagyobb földközelben 25,3". A látszólagos fényessége pedig a -2,8 és a +2,0 magnitúdó értékek között mozoghat. A már említett nagy excentrikus- ság következtében azonban nem mindegyik oppozíció egyformán kedvező a megfigyelésre. Kedvező oppozícióban a bolygó távolsága nagyon közel van az 55,5 millió kilométeres értékhez, s ilyenkor a látszólagos átmérője a 25,3" és á fényessége a -2,8 magnitúdó értéket is elérheti. Kedvezőtlen oppozícióban a Földtől való távolsága a 102 millió kilométert is elérheti, amikor a látszólagos átmérője csak 14" és a fényessége csak kb. -0,2 magnitúdó. Tekintettel arra, hogy a Föld és a Mars napközelségének heliocentrikus hosszúsága majdnem azonos, ezért a kedvező oppozíciók augusztus végén és szeptember elején, a kedvezőtlen oppozíciók pedig február végén és március elején következhetnek be. Az ez évi Mars-oppozíció szeptember 28-án következik be, de a legnagyobb földközelségben szeptember 22-én lesz a Vörös Bolygó, amikor távolsága a Földtől 58,8 millió kilométer, látszólagos átmérője 23,81" és a fényessége -2,5 magnitúdó lesz. A bolygó látszólagos átmérője augusztus 19-tól szeptember 23-ig, azaz 35 napig nagyobb lesz mint 20", ami a megfigyelő csillagász számára azzal az előnnyel bír, hogy elegendő 10-sze- res nagyítás és már látni a bolygót, vagy 100-szoros nagyítás, amikor a bolygó korongját olyan nagynak látjuk, mint a Hold korongját szabad szemmel. Az elmúlt száz évben a legkedvezőbb Mars-oppozíció 1877-ben volt, amikor a Mars 55,53 millió kilométerre megközelítette a Földet, s látszólagos átmérője 25,3" volt. A 20. század legkedvezőbb Mars-oppozí- ciója 1,924-ben volt, amikor a bolygó távolsága 55,76 millió kilométer s látszólagos átmérője pedig 25,1" volt. Az ez évi Mars-oppozíció sem .nagyon marad el a két nagy oppozíció mögött. Ma már tudjuk, hogy a Marson nincs semmilyen élet, s ezért nem hisszük, hogy Wells képzelet szülte félelmetes marslakói felhasználják ezt a kedvező földközelséget arra, hogy látogatásukkal megtiszteljenek bennünket. Ellenben nagyon sok hivatásos és amatőr csillagász, távcsövekkel felszerelve mindent megtesz annak érdekében, hogy égi szomszédunk titokzatos világáról való ismereteinket gyarapítsa. Habár századunk elején a csillagászok a Mars-lakók létezésében már nem hittek, továbbra is feltételezték, hogy a Marson dús növény- takarónak kell lennie. A marsbéli élet létezéséről szóló heves tudományos viták csak az 1971 és 1976-os években csitultak el teljesen, amikor a szovjet MARSZ-szondák és az amerikai MARINER-9 és a VIKING- szondák a bolygó közvetlen közelében vagy a bolygó felszínén végeztek méréseket, és krátereket, hegységeket, hegyláncokat, nagy kiterjedésű síkságokat, homoksivatagokat, szakadékvölgyeket és valószínűleg szénsavhóval födött sarkvidékeket fedeztek fel. A nagy kiterjedésű foltok, síkságok és a fehér sarkvidék már 100-szoros nagyítással is láthatók. Ugyanakkor a sokat vitatott „marscsatornáknak" nyoma sincs a bolygó felszínén, ahol túlsúlyban vannak a különféle vas-oxidok, amelyeknek a mállási termékei vastag vörös színű porréteggel borítják a bolygó felszínét. Innen ered a bolygó feltűnő vörös színe. A bolygó felszínén gyakran hatalmas porviharok tombolnak, amelyek több kilométer magasba emelik a vörös homokot, és a viharok sebessége gyakran eléri a 400 kilométer óránkénti sebességet is. Például az 1971. évi nagy homokvihar magja 2400 kilométer hosszú sávot alkotott, és egymillió négyzetkilométeres területet fedett be. Ez körülbelül nyolcszor nagyobb, mint Csehszlovákia területe. Ezek a nagy porviharok is láthatók földi távcsövekkel. A Marsnak két kicsiny holdja van: a Phobos és a Deimos, amelyek, mert nagyon gyenge fényűek és mert túl közel vannak a bolygó fényes korongjához, amatőr-csillagász távcsövekkel nem figyelhetők meg. Feltételezzük, hogy a mostani nagy Mars-oppozíció is nagymértékben gazdagítja tudományos ismereteink kincsestárát, s akkor a hivatásos és az amatőr csillagászok szorgalmas és buzgó fáradozása meglelte a jutalmát. MOLNÁR IVÁN SZÓBÓL ÉRT A REPÜLŐ A Lockheed Corporation „Voice Recognizer" néven kifejlesztett egy olyan rendszert, amellyel a repülőgép a földről emberi hanggal irányítható. A hang gazdájának parancsait mikroszámítógép azonosítja, majd a repülőgépre sugározza. Ez utóbbi lehet akár felderítő katonai, akár mezőgazdasági célú - rovarirtó szert vagy vetőmagot szóró -, akár meteorológiai rendeltetésű gép. A repülést robotpilóta irányítja, a földi irányító hang alapján módosítva a repülés irányát. A gépen elhelyezett adó visszajelzi a földi irányítónak a repülés adatait. A berendezés csak egyetlen hangnak engedelmeskedik, visszaélés nem lehetséges. A gyártó szerint a rendszer számos kísérleten eredményesen vizsgázott. LÉZER HÁZIORVOSOKNAK A kalugai rádiólámpa üzem újabb félvezetős lézerberendezést hozott forgalomba számos betegség kórismézése és gyógyítása céljára. A két változatban - Uzor és Ulej néven - gyártott készüléket az orvosi lézertechnikai osztály munkatársai tervezték. Az újdonságokat szerzői tanúsítványok védik. A kalugai készülékek klinikai kipróbálása sikerrel folyik a Szovjetunió több városában. Kis méretüknek és súlyuknak köszönhetően széles körben lehet alkalmazni őket. (APN) Földközelben a Vörös Bolygo A termőterületek műtrágyázásával, illetve a terméseredmények szempontjából a kemizálás optimális mértékével és ennek környezeti hatásaival nem egy szakcikk, értekezés, vagy laikus eszmefuttatás foglalkozik a sajtó hasábjain. A műtrágyázás egyik különösen negatív hatásaként a zöldségfélékben és egyéb növényi termékekben fellelhető nitrogénszármazékokat nevezték meg, s ezzel összefüggésben felhívják a figyelmet a nitrogéntartalmú műtrágyák túlzott alkalmazására. A Szlovák Tudományos Akadémia Kísérleti Növénykórtani és Rovartani Intézetében elért legújabb eredmények azonban egy másik „bűnösre" mutatnak rá, amely részt vállal a modern mezőgazdaságban mutatkozó negatív jelenségek szinte mindegyikéből. Ez a figyelemre és főleg ellenőrzésre méltó elem - Ján Královicnak, az említett intézet munkatársának véleménye szerint - a kálium, amelynek problémájával már évtizedek óta foglalkoznak. Gond a tejjel A probléma bevezetőjében el kell mondani, hogy a csehszlovák mezőgazdaság a műtrágya-felhasználása, a gyom és rovarirtószerek alkalmazása területén is túl van azon a határon, amit a termelés mennyisége és minősége szempontjából optimálisnak nevezhetünk. Általánosan elterjedt nézet - mivel a termékekben magas a nitrátok aránya - hogy a talaj nitrogénnel van túladagolva. A nitrátok problémája természetesen komoly és aktuális, de a legújabb eredmények arra engednek következtetni, hogy ebben is a túladagolt kálium, illetve néhány helyen foszfor hatását kell látnunk. Köztudott, hogy viszonylag magas színvonalú nálunk a növénytermesztés, de problémáink vannak az állattenyésztésben, ahol a világ fejlett országaival való összehasonlítás nem éppen hízelgő a számunkra. Ez leginkább a tömegtakarmányok minőségével kapcsolatban ütközik ki. A tejtermeléshez például sokkal több erőtakarmányt használunk fel, mint más fejlett szarvasmarha-tenyésztéssel rendelkező országok, mivel tömegtakarmánnyal nem tudjuk elérni a kívánt tejho- zamot. A szárított tömegtakarmány ugyanis B nálunk 25-30 gramm káliumot is tartalmaz I kilogrammonként, noha az optimális mennyiség 10-15 gramm között lenne. De ugyanígy probléma a burgonya keményítőtartalma, illetve a cukorrépa cukortartalma, sót még 16. a gabona korai érése is, amely utóbbi legalább féltonnás veszteségeket okoz hektáronként. Mindez, Královic mérnök szerint a káliumtartalomra vezethető vissza. Hiányzó mikroelemek A kálium az az alapvető elem, amely a növényekben az ionok felvételéről dönt. Bizonyos koncentrációig harmonikusan felvesz mindenféle iont, de egy határon túl blokkolni kezdi a kalcium és a magnézium feltételét. Ezek az ember és az állat ásványi táplálékának alapelemei. Hiányuk csontlágyulás, csontritkulás, ízületi gyulladásokat okozhat, és manapság ezek a betegségek, az erre való hajlam már fiatal korban is sok esetben megfigyelhető. A kalciumot és a magnéziumot a növényi táplálékok, példáu a zöldség juttatják a szervezetbe, vagy a tej, de ha ezekből hiányzik, akkor természetesen más úton kellene és súlyosabb esetben kell pótolni. De ez csak két elem. A talaj magasabb káliumszintje más mikroelemek felvételét is akadályozza, például a légzés szempontjából fontos vas, vagy a már említett nitrátok lebontásához szükséges molibdén, mangán és cink felvételét. Ha ezek a mikroelemek ott vannak a szervezetben, akkor a nitrátokat ammóniákra bontják, és az távozik a szervezetből. Ha hiányoznak, akkor ez a szintézis nem megy végbe, csak nitridek vagy egyéb nitrogénszármazékok, például nitrózaminok keletkeznek, s mivel ezek karcinogén anyagok, betegségeket idéznek elő. A talajban lévő kálium a cink felvételének blokkolásával a gazdasági állatok reprodukcióját is veszélyezteti. Deformálja a sejtet Mivel a kálium nem engedi meg, hogy a növény elegendő kalciumhoz és magnéziumhoz jusson, ezzel tönkreteszi a sejtfalat, és emiatt növekszik a növények érzékenysége. A sejteket könnyen megtámadják a mikroorganizmusok, egyéb kórokozók, s mivel a laza sejtszerkezet elősegíti a szabad aminosa- vak felvételét - amelyek a mikroorganizmusokat táplálják - így azok elszaporodnak, a növényeken betegségek jelennek meg. Kedvező körülmények alakulnak ki a káliumot kedvelő gyomok számára is, s ezek már nagymértékben el is szaporodtak. Ha körülnézünk a földeken, ahol egyébként egyre több gyomirtót használunk, bizonyos fajta gyomok eltűntek, mások viszont állandóan terjednek. Eltűnt ugyan a konkoly, amelynek nem kedvez a kálium, de van helyette libatop és parlagi tüske minden mennyiségben. Ezek ellen újra herbicidet használunk, ami gátolja a fotoszintézist, tehát megint csak elősegíti a kálium felvételét. Ez újra lazábbá teszi a sejtek kötését, s csökkenti a kórokozókkal szembeni ellenállást, amelyet természetesen rovarirtóval kezelünk. Ez újra megindítja a problémák láncolatát, és a kör bezárult. S mindezekben a folyamatokban, amelyek bonyolultabbá teszik és drágítják a termelést, rontják a termékek minőségét, alapvető okként ott találjuk a káliumot. Kaaényítff A burgonya keményítötartalmának és a cukorrépa cukortartalmának alakulása a talaj káliumtartalmának függvényében De nemcsak a növények ellenállóképességét, illetve a mezőgazdasági termékek ásvá- nyianyag-összetételét befolyásolja, hanem közvetlen hatással van a gazdasági haszonra is. A burgonyában valamikor a hatvanas évekig még 20-21 százalékos volt a keményítőtartalom, amely mára 13-14 százalékra csökkent, s ugyanez a helyzet a cukorrépánál is, ahol a hatvanas évekig 18-20 százalékos cukortartalmat mérhettünk, s mára az átlag 14,6 százalék. Ehhez tudnunk kell, hogy az ötvenes években a talaj káliumtartalma kilogrammonként még körülbelül 90 milligramm- nyi szinten volt, s mára már 250 körüli értéket is mérhetünk. Csökkenteni kell Ahhoz tehát, hogy a fentebb felsorolt problémákat kiküszöböljük - az SZTA Növénykórtani és Rovartani Intézetének eredményei szerint - a legfontosabb feladat a talaj káliumtartalmának csökkentése. Ez nemcsak jobb terméseredményeket hozhat, hanem ami lényeges, javítja annak minőségét, és csökkentheti az egyéb műtrágyák, a növényvédő és rovarirtó szerek felhasználását is. Évek óta végzik a kálium és a nitrogén arányának a terméseredményekre való hatását vizsgáló kísérleteket. Bebizonyosodott, hogy a legnagyobb terméseredményeket akkor érik el, ha a talaj kilogrammja 90 mg mennyiségű káliumot tartalmaz, és hogy a terméseredmények 200 milligrammnál, különböző években 16-24 százalékkal is csökkenhetnek. Ez a 200 mg a jelenlegi átlagos szint. A talaj káliumtartalmának csökkentése megoldaná a nitrátproblémát is. Bebizonyosodott ugyanis a kísérletek során, hogy a nagyobb mennyiségű termés elérése érdekében magas káliumtartalom mellett háromszor- négyszer nagyobb mennyiségű nitrogént kell felvennie a növénynek. Ezen kívül a talaj káliumtartalmának csökkentése még egy sor más probléma megoldásában is segítene és egyszerűbbé tenné - természetesen olcsóbbá is - a mezőgazdasági termelést. Ehhez a tudományos dolgozók véleménye szerint szükséges, hogy mindenütt pontosan megállapítsák a talaj összetételét és kidolgozzák a műtrágyák szükséges adagolásának arányát Ezeknek a méréseknek az elvégzésére az agrokémiai vállalatok minden nagyobb befektetés nélkül képesek, tehát elsősorban a mezőgazdaság dolgozóin múlik, hogyan közelednek a felvetett problémákhoz. (Szénási) ■■■ ■ ■ ■ w m ■ *Pk ftrztIIIIIYl I III Cl WCXIIImI Új szempontok a műtrágyázásban
