Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-16 / 37. szám
szemben túlsúlyba kerül a bőrdísz- múáruk készítése. A bratislavai Kozatex hét üzemében gyártott termékek a hazai piacon kívül 28 országba jutnak el. Csupán a Szovjetunióba évente 35 millió korona értékben szállítanak. A szovjet partnerek a bratislavai szövetkezet bőrdíszmúáruit a legjobbak közé sorolják. Dr. Járt Jankovic kandidátus, a szövetkezet elnöke, valamint Dr. Ján Popelka, a szervezési-jogi osztály vezetője lelkesedéssel beszélnek arról, hogy miként képzelik el a közös vállalat működését. Részletekbe menően mindent átgondoltak, semmit sem bíznak a véletlenre. Az INTERGALKO létesítésére vonatkozó javaslatot a közös vállalatok, nemzetközi szervezetek és egyesülések alapítását szabályozó csehszlovák-szovjet kormányközi megállapodással összhangban dőlpróbaüzem novemberben Közös csehszlovák-szovjet vállalat a Szovjetunió területén A nemzetközi gazdasági integráció elmélyítésének egyik fő útja a közvetlen termelési és gazdasági kapcsolatok fejlesztése. Ez arra is lehetőséget nyújt, hogy a partnerek valamelyik országban közös vállalatot is létesítsenek, amelyből mindkét fél számára haszon származik. Ilyen alternatívát választott magának a bratislavai Kozatex ipari szövetkezet és a Munkácsi (Mukacsevo) Ipari Kombinát. A Szovjetunió területén működő első közös csehszlovák-szovjet vállalat az INTER- GALKO nevet kapta, amely az Internaeionalnij galantyernij kooperatyív (Nemzetközi bőrdíszműipari szövetkezet) rövidített szavainak összevonásából jött létre. A közös bőrdíszműipari vállalat létrehozásának a gondolata a Kozatex szövetkezetben merült fel, amikor az elmúlt év elején Prágában tanácskozásra jöttek össze a csehszlovák és a szovjet ipari szövetkezetek képviselői, hogy felmérjék az együttműködés elmélyítésének a lehetőségeit. A Kozatex vezetői kezdettől fogva nagy jelentőséget tulajdonítottak az ügynek, s bíznak benne, hogy az intenzív előkészítő munkának köszönhetően minden a terv szerint fog haladni. Ez azt jelentené, hogy még ez év november elsején elkezdődik a közös vállalat próbaüzemelése Munkácson. A Munkácsi Ipari Kombinát termelési programja elég sokoldalú. Textil- és bőripari termékek gyártásán kívül fafeldolgozással, üdítőitalok készítésével is foglalkoznak, sót még szalámit is gyártanak. A jelek szerint azonban a többi termékkel gozták ki. A javaslatot először az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének az elnöksége hagyta jóvá, majd pedig az államigazgatás köztársasági és szövetségi központi szervei elé terjesztették. Ezeken a fórumokon bizonyos észrevételek is elhangzottak, de többnyire csak „tudomásul vették" a javaslatot. Ami a vagyonjogi elrendezést illeti, a közös vállalat működésének első szakaszában, vagyis 1988. november 1-tól 1991 első felének közepéig, a csehszlovák fél részvételi aránya 45,2 százalékos lesz, ami a későbbiek folyamán 44,9 százalékra csökken. A gazdasági számítások szerint a közös vállalat átlagon felüli nyereséggel fog termelni, a beruházás tehát hatékonynak bizonyul. A jelenleg eszközölt befektetések öt, esetleg hat év alatt térülnek meg. A közös vállalatnak az első szakaszban két rekonstruált épület áll majd a rendelkezésére. A gépi berendezést a Kozatex szállítja. Két műszakban kétszáz dolgozó lesz alkalmazva, akik főleg női táskákat, iskolatáskákat és aktatáskákat fognak készíteni. A szovjet fél közben egy új termelési részleget is épít, a hozzá tartozó szociális létesítményekkel együtt. A második szakaszban a közös vállalatnak már 400 dolgozója lesz, s a termékskálát is kiszélesítik. Többek között kozmetikai táskák gyártásával is számolnak. Tekintettel a gyártás anyagellátásában mutatkozó nehézségekre, a Kozatex szerződéses alapon műbőrökkel, fémkészítményekkel látja el a közös vállalatot saját termeléséből, s a termelés műszaki előkészítéséről és fejlesztéséről is gondoskodik. Szeptemberben körülbelül húsz dolgozó érkezik a Kozatex bratislavai üzemeibe bedolgozásra, októberben pedig a Kozatex szakemberei üzemi munkaiskolát szerveznek Munkácson. A közös vállalat legmagasabb irányítási szerve egy nyolctagú elnökség lesz, amely döntést hozhat minden alapvető kérdésben. Az elnökség elnökévé csehszlovák állampolgárt fognak választani, s a közös vállalat igazgatója szovjet állampolgár lesz. A Kozatex szempontjából nagy jelentőségű lesz a bélésanyagként felhasznált pamutszövetek viszont- szállítása, amiből a hazai piacon hiány mutatkozik. Évente kétmillió négyzetméter behozataláról tárgyalnak, eddig ennek a felében sikerült megegyezni. Azzal számolnak, hogy a behozatal költségeit a közös vállalat nyereségéből téríthetik meg. Habár a közös vállalatok létesítése a szocialista országok együttműködésének egyik perspektív irányzatát képezi, s fontos szerepet játszik a nemzetközi integráció elmélyítésében, aa előkészítési munkákat nagyon megnehezíti az erre vonatkozó jogi előírások és a tapasztalatok hiánya. Az INTERGALKO esetében például már gondoskodni kellene a termelés anyagellátásáról, az első szállítói-megrendelői szerződésekről, de mindez addig nem valósítható meg, amíg az új vállalat nincs beírva a vállalati törzskönyvbe. Bízunk benne, hogy rövidesen ezek a kérdések is megoldásra találnak. FRANTISEK MUCHA A Magnitogorszki Metallurgiai Kombinát kollektívája a Szovjetunióban az év elejétől az önálló elszámolás elvei szerint dolgozik. Ez a körülmény az elért eredményekben is megmutatkozik. A féléves terv minden mutatóját túlteljesítették, s a termelés jövedelmezősége az egész szakágazatban itt a legmagasabb. Nagy gondot fordítanak a termelési részlegek folyamatos korszerűsítésére, valamint a teljesítményekhez igazodó megkülönböztetett munkabérezésre. A felvétel az idomacélok hengerművében készült. (A CSTK felvétele) Az aratás az állattenyésztéséről híres Mongóliában is nagy eseménynek számít. Különösen a Szelengai tartományban, az ország északi részén, ahol a lakosságnak csupán 4 százaléka él, de itt termelik a gabonafélék 40 százalékát. A felvételen B. Szühbátar kombájnos búzát arat. (A CSTK felvétele) átalakítás a KGST Titkárságán is folyamatban van. Formálódik az új szervezeti felépítés, szükségtelenné váló osztályokat és részlegeket szüntetnek meg, csökkentik az apparátus dolgozóinak a számát. Mi tette szükségessé ezeket az intézkedéseket? Hogyan valósul meg az átszervezés? Ezekre a kérdésekre az APN tudósítója Marin Marinovtól, a KGST titkárhelyettesétól kért választ.- Mint ismeretes, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 1949-ben keletkezett. Az akkor elfogadott együttműködési mechanizmus egészében véve nem működött rosszul, mert a gazdasági kapcsolatok lényegében csak a kölcsönös árucserére korlátozódtak. Ma már azonban az egyszerű áru- és termékcserével nem elégedhetünk meg. Az idő megköveteli, hogy a gazdasági kapcsolatokban és a tudományos-műszaki együttműködésben új, progresszívebb formákat alkalmazzunk. • Ez azt jelenti, hogy a KGST keretében az együttműködés egész mechanizmusa megváltozik?- Igen, most egy teljesen új szakasz kezdődik a tagországok együttműködésében, s ennek sikeres fejlődése jelentős mértékben függ a KGST szerveinek és szervezeteinek tevékenységétől. Az elmúlt év októberében, a KGST 43. rendkívüli ülésén célul tűztük ki az integrációs folyamat megújításának hosz- szú távú programját, s döntést fogadtunk el a KGST tevékenységének átalakításáról, szervezeti felépítésének alapvető tökéletesítéséről. • • Miben rejlik a változások lényege?- Elsősorban azt szeretném hangsúlyozni, hogy a nemzetközi együttműködésben a gazdasági szabályozók és ösztönzők széles körű érvényesítésére törekszünk. Ez számos kérdés komplex megoldását teszi szükségessé. Tökéletesíteni kell az együttműködés tervezését, külkereskedelmi, valutáris-pénzügyi rendszerét és jogi alapjait. Ezekből a követelményekből indul ki a nemzetközi szocialista munkamegosztás 1991-2005-ös évekre kidolgozott hosszú távú koncepciója is, amely lehetővé teszi a tagországok népgazdasági terveinek hatékonyabb koordinálását. A gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés az eddigi gyakorlattól eltérően három, egymással szorosan összefüggő Szinten fog kibontakozni, mégpedig kormányközi, ágazati és vállalati szinten. Az átalakításban a harmadik, a vállalati szintnek jut a legnagyobb szerep. A vállalat lesz az integráció legjelentősebb alanyi hordozója, annak minden szakaszában, a megállapodások előkészítésétől és aláírásától kezdve egészen az elszámolásig. A jövőben a KGST szervei főleg az együttműködés stratégiai kérdéseivel fognak foglalkozni, amelyek a legmagasabb, kormányközi szinten nyernek megoldást. Feladataik közé tartozik az is, hogy kialakítsák a gazdasági, szervezési és jogi feltételeket a gazdálkodó szervezetek közti közvetlen tudományos-termelési kapcsolatok fejlesztéséhez. Lényegében tehát egy olyan új mechanizmus kialakításáról van szó, amely képes lesz áthelyezni az együttműködés súlypontját a külkereskedelem szférájából a tudományos kutatás és a termelés szférájába, egyaránt figyelembe véve a nemzeti és az internacionalista érdekeket. Ennek az elérése azonban nem lesz egyszerű dolog, mert az ilyen jellegű munkában még nincsenek tapasztalataink. Nagyon mély gyökeret vertek a direktív, adminisztratív módszerek, a gyakori ülések és tanácskozások. Végeredményben a KGST munkájában is visszatükröződtek azok a negatív irányzatok, amelyek az elmúlt időszakban a KGST- országok gazdasági irányításában jelentkeztek. • Hogyan szűnnek meg az elavult módszerek az együttműködés szervezésében?-A KGST szervezeti felépítése egyszerűbbé válik, a Tanács szerveinek a száma harmadrésznyivel csökken. A szakosított ágazati és'szakágazati alakulatok többségét felszámoljuk, mert az ágazatokon belül megvalósuló együttműködés ügyintézése gyakorlatilag a nemzeti ágazati szervek és a közvetlenül együttműködő gazdálkodó szervezetek feladata lesz. • Az új feltételek között milyen lesz a KGST Titkárságának, mint a Tanács végrehajtó és ügyintéző szervének a felépítése? Az itt alkalmazott dolgozók milyen elvárásoknak tesznek majd eleget?- A Titkárság továbbra is ellátja azokat a feladatokat, amelyek a KGST-szervek ülésszakainak előkészítésével, szervezésével és ellátásával kapcsolatosak. Emellett megbízatást kap az együttműködésben fennálló helyzet rendszeres elemzésére, gazdasági-elemző tanulmányok és prognózisok kidolgozására, az elfogadott határozatok, a megállapodások és a sokoldalú egyezmények teljesítésének nyilvántartására. Az integrációval kapcsolatos közvetlen kérdések megoldása az egyes tagországok hatáskörébe tartozik, a Titkárság azonban alternatív javaslatokat terjeszthet elő, segítséget nyújthat a hosszú távú programok és megállapodások kidolgozásához, valamint az integráció gyakorlati feladatainak a megoldásához. A KGST Titkárságának az átalakítás eredményeként az integráció tényleges vezérkarává kell válnia. Hatékonyabb és rugalmasabb lesz a munkája, s alkotó módon fog viszonyulni minden problémához. Szeretnék konkrétabban is szólni az apparátus létszámának csökkentéséről. Mint már említettem, az ágazati ügyek intézése nem a KGST szerveire és szervezeteire fog tartozni, ennek értelmében 19 KGST-szerv átszervezése már meg is valósult, ami együtt járt az alkalmazottak létszámának csökkentésével. Ennek megfelelően a Titkárság azon osztályai és alakulatai is megszűnnek, illetve módosulnak, amelyek a szóban forgó szerveket szolgálták ki. • Hasonló folyamat megy végbe a Szovjetunió minisztériumaiban és más■ központi szerveiben is, ahol szintén csökkentik az apparátusi dolgozók létszámát. Az érintett embereket nyugtalanítja, hogy mi lesz a további sorsuk.- További beosztásuk kérdéseivel természetesen az illetékes országok szervei foglalkoznak, ahonnan ezeket a dolgozókat Moszkvába küldték. Az is természetes, hov minden felszabaduló dolgozó jövőjéről mesz- szemenő tapintatossággal gondoskodnak, figyelembe véve az új feltételekhez szükséges képességeiket. A KGST Titkárságának a magvát nem alkothatják hivatalnokok, itt alkotó szellemű, kezdeményező és bátor emberekre van szükség. A KGST apparátusában nem kevés a szakképzett dolgozók száma, akik azonban teljes mértékben nem fejthettek ki alkotó munkát. Számukra az „ettől- eddig" elv volt érvényben. Bizonyára egyetértünk abban, hogy alkotó munkára nem mindenki képes, gyakran még a legfegyelme- zettebb, a legpontosabb és a legnagyobb teljesítményekre képes dolgozók is csalódást okoznak ilyen vonatkozásban. Ilyen értelemben a KGST-nek is vannak káderproblémái, bár ez paradox módon hangzik a létszám- csökkentés jelenlegi feltételei között. • A KGST apparátusának 900 dolgozója közül nem akad elegendő szakember az új feltételek között végzendő munkára?- Mint már mondottam, a KGST munkájában nem egyszerű irányváltoztatásról van szó, hanem alapvető tartalmi átalakulásról, s erre nincs mindenki felkészülve. Azt sem mondhatjuk, hogy az apparátus dolgozói közül senki sem tud az új feladatoknak eleget tenni. Nagyon sokan hozzáértően, színvonalasan végzik a munkájukat, megbízhatunk bennük. Ennek ellenére a KGST Végrehajtó Bizottsága jogosan mutatott rá,,hogy a Titkárságot meg kell erősíteni tapasztalt szakemberekkel. Kidolgoztunk egy olyan szakmai követelményjegyzéket, amelynek meg kell felelnie minden ide küldött dolgozónak. Én a magam részéről az egyes munkakörök betöltésénél a pályázati rendszer bevezetését tartanám célravezetőnek. A KGST Titkárságán végzett munka hatékonysága alapvető mértékben függ a dolgozók rátermettségétől, szakképzettségétől is. Energikus, rugalmas emberekre van szükségünk, akik képesek a problémák gyors és szakszerű megoldására, olyanokra, akik egyszerre tudnak nemzeti és internacionalista kategóriákban gondolkozni, ahogy azt az átalakítás érdekei megkövetelik. A. ANTONOV Alkotó és rugalmas munkával VÁLTOZÁSOK A KGST TITKÁRSÁGÁNAK SZERVEZETI FELÉPÍTÉSÉBEN ÚJ E 1988
