Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-09-02 / 35. szám
A legjobb gazdaság igazgatója sem érezheti „nyeregben" magát ’SSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/SSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSSS/J M? EGY VÁLASZTÁS TAPASZTALATAI A Lounyi járáshoz tartozó lubeneci Állami Gazdaság földjein beérett a gabona, kezdetét vette az aratás. Kora reggeltől késő estig valamennyi munkaszakaszon bőven akadt tennivaló. Ám azokban a napokban mégsem csupán ezek a gondok foglalkoztatták a gazdaság dolgozóit. A kollektívákban azon törték a fejüket az emberek, mi is történt valójában, és most aztán hogyan tovább. Ugyanis július 1-jén a gazdaság állami vállalattá alakult és... augusztus elején a dolgozókollektívákat képviselő küldöttek nem választották meg az igazgatót. Ez nagy meglepetést váltott ki. A gazdaságban már március óta sokat gondolkoztak a gazdassági mechanizmus átalakításáról. Májusban, amikor tudomást szereztek arról, hogy felsőbb szinten mérlegelik a gazdaság állami vállalattá nyilvánításának lehetőségeit, a szakszervezet üzemi bizottsága és az üzemi pártbizottság hozzálátott az előkészületekhez. A pártszervezetekben és dolgozókollektívákban azt latolgatták, milyen előnyökkel járna, ha valóban állami vállalattá válnának, milyen változásokat hozna ez a szervezésben, növelné-e a dolgozók részvételét az irányításban. Aztán július 1 -jén az állami gazdaság valóban átalakult állami vállalattá. Ez természetesen nem csupán nagyobb jogokkal, de nagyobb felelősséggel is jár. Növeli a kollektíva felelősségét a termelési eredményekért, az önigazgatási szervek és persze az igazgató tevékenységéért. Igaz, hogy a törvény az állami vállalat megalakulásától négy hónapot engedélyez a szervek megválasztására, Lu- benecben mégis úgy döntöttek, kicsit meggyorsítják ezt a folyamatot. Abból indultak ki, hogy ők már jó előre megvitatták a továbblépés lehetőségeit. Egyszer-kétszer elhangzott, hogy aratás utánra kellene halasztani a választásokat, de azután - elsősorban a szak- szervezeti szövetség járási bizottságán - az a nézet győzött, hogy a lubeneciek a nyári munkák dandárjában is megbirkóznak a választások előkészítésével kapcsolatos tennivalókkal. Mivel az alapítót, a CSSZK Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumát képviselő járási mezőgazdasági igazgatóság támogatta ezt a nézetet, a járási pártbizottság egyetértett. Júliusban nagy lendületet vett a készülődés. A szakszervezeti bizottság a gazdasági vezetőkkel együttműködve javaslatot tett a választóbizottságra, melynek összetételével az üzemi pártbizottság egyetértett, hisz valamennyi részleg képviselve volt benne. Kidolgozták a választási rendet, amely kimondta, hogy az állami gazdaságban a küldöttek testületé és a dolgozók tanácsa látja el a szocialista önigazgatási szervek feladatát. Aztán döntöttek a küldöttek testületé mellett, mert a gazdaság egymástól több tíz kilométerre fekvő részlegein hatszáznál több dolgozó van, s valamennyiüket ném lehetne egyszerre egybehívni. A testületbe 158 dolgozót választottak meg, néhány részlegen titkos, másutt nyílt szavazással. A szakszervezeti műhelybizottságok a dolgozókollektívák véleménye alapján 40 dolgozót javasoltak a dolgozók tanácsába. Közülük a választási bizottság a három pótjelölttel együtt 16 dolgozót választott ki a jelöltek névjegyzékébe. Az alapító megfontolta, kit jelöljön a vállalat igazgatói tisztségére. Az ötvenhat éves Vladimír Vacek mérnök 17 évig állt a gazdaság élén, miközben a gazdaság korszerű mező- gazdasági vállalattá lépett elő, s jó nevet vívott ki magának a járásban. A járásban itt dolgozik a legtöbb diplomás szakember, eredményei alapján ez a vállalat fizet legtöbbet a dolgozóinak. Mindez természetesen az egész kollektíva érdeme, de tagadhatatlan, hogy elérésükhöz személy szerint az igazgató is hozzájárult. S ezt a gazdaságban nem is tagadják, éppen ellenkezőleg. Az igazgatóról közismert, hogy önmagával és másokkal szemben egyaránt igényes. Van tekintélye a dolgozók körében. Szobájának ajtaja mindig és mindenki előtt nyitva áll. Az alapító mindezt mérlegelte, s arra a következtetésre jutott, nincs ok az igazgató leváltására. Ezért Vacek mérnököt egyetlen jelöltként javasolta az igazgatói tisztségre. A javaslattal az üzemi pártbizottság, a szakszervezeti bizottság és a járási szervek egyetértettek. C* JUIUOI CU.OI V^IV Ezt követően a gazdaság igazgatója egy hét alatt bejárta az állami gazdaságnak mind a tíz részlegét, s úgymond bemutatkozott a választóinak. A dolgozókollektívákkal való találkozásokon főleg a vállalat jelenéről és jövőjéről beszélgettek. Az alapító csak három alkalommal kísérte el az igazgatót, hogy indokolja a jelölését, hét részlegen az üzemi pártbizottság elnökének jelenlétében folyt a tanácskozás. A vita az esetek többségében a termelési gondokkal összefüggő kérdésekre összpontosult, a jelölt személyét sehol nem kifogásolták. Viszont valamilyen formában minden részlegen megkérdezték a dolgozók, miért csak egy jelöltet állítanak, miért nem kapnak lehetőséget a választásra? A döntést mindenütt megindokolták, de a dolgozók valószínűleg nem érték be a magyarázattal, bár ezt nyilvánosan nem mondták ki. A vrouteki részleg növénytermesztési dolgozóival, valamint a vállalat igazgatóságának dolgozóival folytatott beszélgetésen a résztvevők szá- monkérték az igazgatótól a gazdaság fejlesztésében elkövetett mulasztásokat. Némely részlegen felmérést készítettek, hogy milyen esélye van a volt igazgatónak az ismételt megválasztásra. Például a petrohradi növénytermesztési központban a dolgozóknak 70 százaléka az igazgatóra, a többi ellene szavazott. A lubeneci állattenyésztési központban a szakszervezeti múhelybizott- ság és a pártszervezet vezetőségének együttes ülésén vitatták meg az igazgató újraválasztására tett javaslatot s támogatták a jelölését. Egyes kommunista küldöttek ezt a tényt figyelmen kívül hagyták a választásoknál. A választás napján A választásokra augusztus 3-án került sor. A 158 megválasztott küldöttből 146 jelent meg. A dolgozókollektívák tanácsának 13 tagját és 3 póttagját titkos szavazással választották meg. A jelöltek a szavazatok 89-92 százalékát kapták. Ezután azonnal összeült a dolgozók tanácsa s titkos szavazással megválasztotta a tanács elnökét, név szerint Zde- nék Vukliseviő mérnököt, a petrohradi növénytermesztési központ vezetőjét. Az események gyorsan követték egymást. A dolgozók tanácsának első ülésén az alapító megbízott képviselője azonnal előterjesztette a javaslatot az igazgató megválasztására. Röpke néhány perc alatt végeztek. Nem megvitatták, inkább csak végighallgatták a javaslatot, melyet az alapító készített elő. S néhány perccel később már kezdődött is a választás. A küldöttek testületének tagjai között kiosztották az egyetlen nevet tartama- zó szavazócédulákat, miközben az alapító képviselője, Josef Cernansky mérnök röviden indokolta az előterjesztett javaslatot. Vladimír Vacek mérnök megválasztása érdekében sem Stanislav Srámek, az üzemi pártbizottság elnöke, sem a szakszervezeti üzemi bizottság élére alig fél éve megválasztott Ladislav Sis- mis nem emelt szót. Állítólag előre megállapodtak abban, hogy felesleges szaporítani a szót, elég, ha az alapító képviselője indokolja a jelölést. Aztán jött a hideg zuhany - a gazdaság volt igazgatója a szavazatoknak csupán 29 százalékát kapta, tehát nem választották meg az állami vállalat élére. - Ez lehetetlen... - mondták többen a küldöttek közül. - Olyan magától értetődő volt, hogy öt jelölik erre a posztra... mindenkinek kellett volna szavazni, nem csupán a küldötteknek... Mi okozta a kudarcot? Eltelt egy hét, elérkezett a komoly mérlegelés, a tapasztalatok összegezésének ideje. Erre természetesen nem vállalkozhatunk egyedül, ahhoz túl rövid ideig tartózkodtunk a állami gazdaságban. Nyilatkozzanak azok, akik a leginkább érdekeltek a tapasztalatok levonásában. Zdenék Vukliéeviő mérnök, a dolgozókollektíva tanácsánek elnöke: - A sietséget tartom a legnagyobb hibának. Eredetileg aratás > után kellett volna megtartani a választásokat, [gy csak 14 napunk volt az előkészületekre, ami nagyon kevés. A tanácsban nem volt idő a jelölés felelősségteljes megvitatására, így tulajdonképpen csak statisztáltunk a választásoknál. Helytelenítem, hogy a dolgozók tanácsának napján tartják az igazgató választását is. Szerintem legalább egy hónapnak kellene eltelni a két választás között, hogy legyen idő a dolgozókollektívákban megvitatni a javaslatot. Vacek elvtárs jó szakember, de a dolgozók gyakran a szemére vetették, hogy keveset jár közéjük. Egyesek most azon morfondíroznak, miként fog viselkedni az új választásokig. Stanislav Srámek, az üzemi pártbizottság elnöke: - Talán nem támogattuk eléggé Vacek elvtársat, a jelölést magától értetődőnek tartottuk. Tudtuk, hogy igényessége miatt egyesek nem kedvelik. Hajlamos volt arra, hogy mások, főleg a technikusok feladatait is teljesítse. Azon töprengek, vannak-e olyan fejlettek a dolgozókollektíváink, hogy helyesen használják ki a demokráciát, a kezükbe adott hatalmat? Nem siettük el a választások bevezetését, képes a kollektíva helyesen ítélni, a személyes érdekektől mentesen, a közösség érdekeinek megfelelően határozni? Vacek elvtárs a bemutatkozó tanácskozásokon arról is beszélt, hogy meg kell szilárdítani a munkafegyelmet, s a hanyagok rovására a becsületes dolgozókat jobban meg kell fizetnünk. Csak munkát ígért, becsületes munkát. A realitásokból indult ki. Csakhogy az emberek többet akarnak s talán úgy gondolják, hogy a volt igazgató már nem teljesíti a követeléseiket. Pártszervezetünk lebecsülte az emberek körében végzett munkát. Miroslav Valenta, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője, a vállalat alapítójának képviselője: - Kitűnt, hogy a vezető dolgozó számára a jó eredmények sem jelenthetnek biztonságot. Lebecsültük a jelöltek bemutatásának fontosságát. Nem emlékeztettük a dolgozókat arra, mit tett Vacek mérnök személy szerint a gazdaságért. Nem mérlegeltük kellően azt a tényt, hogy jelöltünk hirtelen természetű, s hajlamos arra, hogy bírálattal válaszoljon a bírálatra, ami nem mindenkinek tetszik. És a választásoknál ezek a pszichológiai tényezők szintén szerepet játszhatnak. Ladislav Vopat, technikus, a küldöttek testületének tagja: - A volt igazgatónk igényes, de előfordult, hogy nem ellenőrizte a feladatok teljesítését. Legalábbis nem a kiszabott időben. Megválasztásával kapcsolatban nem kértem ki a munkatársaim véleményét, magam döntöttem. Jozef Henlín, karbantartó, a küldöttek testületének és a választási bizottságnak a tagja: - Az emberek maguk akartak választani és nem a küldöttek testületének közvetítésével. Lehet, hogy akkor más lett volna az eredmény. Tudomásom van arról, hogy a küldöttek között vannak olyanok, akik azzal a feltett szándékkal érkeztek a gyűlésre, hogy „tör- lesztenek". Sokan nem is tudatosították, milyen hatalmat kaptak a kezükbe a szavazólappal, így tulajdonképpen visszaéltek a demokráciával. Aztán meg az a sietség. Elsőnek lenni, már-már mindent az új törvény értelmében csinálni tovább. Ez megbosszulta magát. Valószínűleg nem ok nélkül engedélyeztek négy kerek hónapot a választások előkészítésére. Jarmila Vohryzková, részlegvezető, a küldöttek testületének tagja: - Engem személy szerint nagyon bánt, ami történt. Várnunk kellett volna aratás végéig. Beszéltem az egyik küldöttel. Azt mondta, azért húzta át az igazgató nevét, mert úgy gondolta, egy szavazaton nem múlhat. Ki tudja, hányán gondolkodtak hasonlóképpen, hányán nem nőttek fel a kollektíváért érzett felelősséghez. Egyesek attrakcióként fogadták a titkos választásokat... Szubjektív demokratizmus? Vladimír Vacek mérnök a választások után néhány nap szabadságot vett ki, 17 év alatt első ízben aratás idején. - Még nem emésztettem meg a történteket - mondta. - Minden tekintetben elemzem a helyzetet. Valószínű, hogy a kudarcot részben a régi „bűnöknek" köszönhetem. Annak, hogy egyesek a választásokat használták fel arra, hogy bosszút álljanak a jogosan kiszabott büntetésekért. Bizonyos csoportok nézetei is megnyilvánultak a választásokon. Személy szerint úgy gondolom, hogy a demokrácia nem volt objektív. Különféle tanácskozásokon gyakran tapasztaltam, hogy mostanában az emberek sokkal bátrabban beszélnek. Azt gondolják, hogy a bővülő demokráciában mindent szabad, s mindenáron átültethetik az igazukat. Ha érvekkel bizonyítjuk, hogy nincs igazuk, egyszeriben gorombává válnak és demokráciát követelnek. Ugyanakkor azon töprengek, mit hanyagoltam el, hol vétettem hibát? Egyesek felkeresnek, és elmondják, mennyire bosszantja őket ez az egész. A gazdaságot mindenesetre úgy vezetem tovább az új igazgató megválasztásáig, mint eddig. Mindenekelőtt be kell takarítanunk a termést. Azon leszek, hogy az utánam következő számára megfelelő feltételeket teremtsek a kezdéshez. Tanulságok A lubeneci Állami Gazdaságban tartott választások eredményével összefüggésben Alexandr Hnizdiuch, a lounyi járási pártbizottság vezető titkára így nyilatkozott:- A járási pártbizottság nem játszott kellő szerepet a választás előkészítésében. Az esetből nekünk is le kell vonnunk a tapasztalatokat. Egyebek között azt, hogy jobban meg kell ismernünk a jelölteket, mérlegelni valamennyi pozitív és negatív tulajdonságukat, jellemüket. Részt kell vennünk valamennyi választás előtti gyűlésen. Ha az üzemi pártbizottság elnökét nem számítom, a lubeneci gazdaságban egyetlen ilyen tanácskozáson sem vett részt a járási pártbizottság képviselője Az alapítóval együtt nekünk is meg kell indokolnunk a jelöléseket, s hatékonyabban kell őket támogatnunk a választásokon. Ahol az eredmények nem kielégítőek, két jelöltet kell állítani. A lubeneci Állami Gazdaságban több kádertartalék van, közülük lehetett volna választani jelöltet. Most majd megtesszük. Fontos tapasztalat, hogy a választásokat nem szabad elkapkodni. Előkészítésükre használjuk ki a rendelkezésre álló négy hónapot. Adjunk időt az embereknek a mérlegelésre, végezzünk megfelelő pártmunkát a kommunista küldöttek körében. Az említett gazdaságban szó sem volt a nézetek egyeztetéséről. A jelöltet mindig alaposan és részletesen be kell mutatni a küldöttek testületének. Nem kevésbé fontos, hogy a küldötteket és valamennyi dolgozót felvilágosítsunk arról, két oldala van a demokráciának - jog és felelősség. Tehát mi is okultunk a történtekből, s a járás többi állami vállalatánál már ezeknek a tapasztalatoknak a birtokában készítjük elő a választásokat. Ennek jó példája a liboricei Állami Gazdaság, ahol szintén egy napon választották meg a dolgozók tanácsát és a vállalat igazgatóját. Itt is csak egy jelölt volt, de az összes szavazatot megkapta. Frantisek Churavy, az Ústí nad Labem-i kerületi pártbizottság osztályvezetője: - Kerületünk 23 állami gazdaságából július 1 -jén 21 alakult át állami vállalattá. Ahol eddig megtartották a választásokat, ott a legjobb munkások és tisztségviselők kerültek be a dolgozókollektívák tanácsába. Az igazgatók megválasztásánál azonban a párt- és szakszervezeti szervek egyaránt elhanyagolják a tömegpolitikai munkát. A javaslatot előterjesztő alapító szintén nem elég aktív. Elmondhatjuk, hogy az újonnan megválasztott küldöttekkel nagyon keveset foglalkoznak. A libeneci Állami Gazdaság üzemi pártbizottsága, amely már az állami vállalat pártbizottságának feladatkörét tölti be, ráadásul azt a tényt is lebecsülte, hogy az igazgató-jelölt bemutatkozását szolgáló tanácskozásokon nem válaszoltak meg kielégítően számos olyan kérdést, amelyek a gazdaság fejlődésével kapcsolatban évek óta felhalmozódott problémákat érintették. Hogyan tovább? Nem arról van szó, hogy egy vállalatnál nem választották meg az igazgatót. Erre másutt is lesz példa. Elvégre ezért helyettesítettük a kinevezést választásokkal. Az a döntő, hogy a megválasztott igazgató számíthasson az egész kollektíva támogatására és segítségére. Csakis így érhetünk el többet, mint eddig. Vladimír Vacek mérnök, akit Lubenecben nem választottak meg igazgatóvá, az új igazgató munkába lépése után más feladatot kap a járás mezőgazdaságában. A lubeneci gazdaságban természetesen új választást kell tartani. A nehéz feltételek között gazdálkodó vállalat fejlesztési problémái azonban megmaradnak. Elengedhetetlenül szükséges, hogy a megoldásukhoz vezető program teljesítését nem csupán az igazgató, de a vállalat valamennyi dolgozója, mindenekelőtt a kommunisták szintén kötelességüknek tartsák. Ezt elsősorban a küldötteknek, valamint a dolgozókollektívák tanácsa tagjainak kell szem előtt tartaniuk, ha majd idő múltán egy új igazgató-jelölt megválasztásáról kell dönteniük. IX. 2.
