Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-26 / 34. szám

Latinyina... Nurmi... Spitz... Ewry... Cáslavská... Andrianov... Az ö győzelmeiktől visszhangoztak az elmúlt olimpiák „falai", róluk áradoztak a világsajtóban. Vajon kik voltak a nyári játékok immár több mint kilenc évtizedének legA tornasport olimpiai királynője: Larisza Latinyina

eredményesebb főszereplői? Úgy véljük, hogy „olimpiaközeiben" ez is érdekli a sportkedvelőket. A nyári játékokon 1896- tól 1984-ig 35 sportoló nyert legalább öt aranyérmet. Joggal nevezhetjük őket aranysportolóknak. A 10 legjobbról szólunk a következőkben. A név és a nemzetiség után az arany-, ezüst- és bronzérmek száma van feltüntetve.

1. LARISZA LATINYINA (Szovjetunió) 9-5-4. 1934. december 27-én született. A tornasport olimpiai királynője. 1956-60- 64-ben aratta páratlan sikereit, összetettben kétszer bizonyult a világ legjobbjának, talajon, szőnyegen mutatott be egyedülálló, szép gyakorlatokat. Aranyérmei, 1956: egyéni összetett, csapat, lóugrás, talaj. 1960: egyéni összetett, csapat, talaj. 1964: talaj, csapat. Nyolcszor nyert világ- és kétszer Európa-bajnokságot.

2. PAAVO NURMI (Finnország) 9-3-0. 1879. június 13-án született, 1973. október

3-án hunyt el. A legendás emlékű futó 1920-24-28-ban volt az olimpiák ünnepelt, hallgatag csillaga. Aranyérmei - 1920: 10 000 m 31:35,8, 10 000m mezei futás 27:15,0, 10 000m mezei csapatverseny, 1924: 1500 m 3:53,6, 5000 m 14:31,2, 3000 m mezei csapatverseny, 10 000 m mezei futás, 32:54,8, 10 000 m csapatverseny, 1928: 10 000 m 30:18,8.

3. MARK SPITZ (Egyesült Államok) 91-1. 1950. február 10-én született. A müncheni olimpia úszóhósére nyilván mindenki emlékezik. Az 1968-ban váltótagként nyert két aranyérmét a bajor fővárosban héttel toldotta meg. 1968: 4x100 és 4x200 m gyorsváltó, 1972: 100 és 200 m gyors 51,2 és 1:52,78, 100 és 200 m pillangó 54,27 és 2:00,70, 4x100 m és 4x200 m gyorsváltó, 4x100 m vegyesváltó.

4. SAVAO KATÓ (Japán) 8-3-1. 1964 október 11-én született. A férfi tornasport kiemelkedő egyénisége Montrealban nyert

két aranyérmével (csapat, korlát) az örökranglista 4. helyére került. 1968-ban (egyéni összetett, csapat, talaj), majd négy évvel később (egyéni összetett, csapat, korlát) is a világ legjobbja volt.

5. RAYMOND EWRY (Egyesült Államok) 8-0-0. 1873. október 14-én született,

1937. október 1-jén hunyt el. Egyéni versenyszámokban a nyurga amerikai nyerte a legtöbb aranyat az olimpián - mind a nyolcat. A „gumiember" a helybőlugrásban verhetetlen volt. 1900: magasugrás 165 cm, távolugrás 321 cm, hármasugrás 10,58 m. 1904: magasugrás 150 cm, távolugrás 345 cm, hármasugrás 10,54 m. 1908: távolugrás 333 cm, magasugrás 157 cm.

6. NYIKOLAJ ANDRIANOV (Szovjetunió) 7-5-3. 1952. november 14-én született. A legkiválóbb tornászok egyike volt. Hat aranyérmét egyéni számban szerezte

Véra Óáslavská valamennyi elsőségét egyéni versenyben nyerte- 1972: talaj, 1976: egyéni összetett, talaj, gyűrű, lóugrás, 1980: lóugrás; Moszkvában tagja volt a győztes szovjet csapatnak.

7. BORISZ SAHLIN (Szovjetunió) 7-42. 1932. január 27-én született. Olimpiai sikereit 1956-60-64 aratta. Rómában nem

Paavo Nurmi, a hallgatag finn

kevesebb, mint négy egyéni számban (összetett, nyújtó, lóugrás, lólengés) szerzett elsőséget.

8. VÉRA ÓÁSLAVSKÁ (Csehszlovákia) 7-4-0. 1942. május 3-án született. Valamennyi aranyérmét egyéni versenyben nyerte - 1964: összetett, lóugrás, gerenda, 1968: összetett, lóugrás, korlát, talaj; Mexikóvárosban csak a gerendán szorult a 2. helyre.

9. VIKTOR CSUKARIN (Szovjetunió) 7-3-1.1921. november 9-én született. Ő indította el a szovjet férfitornászok olimpiai sikersorozatát. 1952-ben, majd Melbourne- ben is a sportág legjobbja volt. összesen öt egyéni győzelmet aratott, az utolsót - 35 éves korában...

10. GEREVICH ALADÁR (Magyarország) 7-1-2.1910. március 16-án született. A magyar sport klasszikus alakja, az olimpiai vívóversenyek legsikeresebb egyénisége. 1932-tól 1960-ig hat olimpiáról mindig aranyéremmel tért haza, utoljára 50 esztendős korában! Egyénileg 1948-ban a kardvívásban szerzett elsőséget.

Sorolhatnánk tovább a hatszoros olimpiai bajnokokat. Az olasz vívó Mangiarottit (6- 5-2), a belga íjász Innist (6-3-0), a japán tornász Nakajamát (6-2-2) a svéd kajakkirály Fredrikssont (6-0-2), a magyar kardvívó Kovács Pált (6-0-1), Kárpáti Rudolfot (6-0-0)...

Mennyi nagy név. Ki csatlakozik hozzájuk Szöulban? Legnagyobb esélye az amerikai atlétának, Cári Lewis-nak van. Ő négy aranyérem birtokosaként utazik a szeptemberi olimpiára...

Mark Spitz hét aranyérmet Raymond Ewry, a helybőlugrásban nem talált legyő- nyert a müncheni olimpián zőre

Nyolcvannégy érmes ország

Eddig nyolcvannégy ország szerzett érmet a nyári olimpiai játékokon. Az első harmincnál feltüntettük a részvétel számát is. 1956 és 1964 között közös német csapat indult az olimpiákon, az érmeket az NDK és az NSZK között „osztottuk szét". A három oszlopban az arany-, ezüst- és bronzérmek vannak feltüntetve.

1. Egyesült Államok (19)

695

522

443

2. Szovjetunió (10)

340

293

252

3. Nagy-Britannia (20)

160

203

193

4. Olaszország (18)

134

111

116

5. Franciaország (19) •

133

152

154

6. Svédország (19)

132

134

156

7. NDK (7)

122,5

115

109,5

8. Magyarország (18)

111

101

129

9. Finnország (17)

95

74

107

10. Japán (14)

83

71

76

11. Ausztrália (20)

69

61

81

12. Németország (1936-ig)

68

79

70

13. NSZK (9)

66,5

92

107,5

14. Románia (12)

48

53

76

15. Csehszlovákia (17)

42

45

46

16. Hollandia (18)

41

43

57

17. Lengyelország (13)

38

51

86

18. Kanada (18)

36

66

59

19. Norvégia (18)

36

30

33

20. Svájc (20)

35

57

54

21. Belgium (18)

33

46

41

22. Dánia (19)

29

55

50

23. Bulgária (11)

27

50

39

24. Jugoszlávia (16)

23

28

23

25. Kuba (13)

23

22

15

26. Törökország (14)

23

12

10

27. Új-Zéland (15)

22

4

13

28. Dél-afrikai Köztársaság (1960-ig)

16

15

20

29. Kína (1)

15

8

9

30. Görögország (20)

14

26

26

31. Ausztria

14

24

31

32. Argentína

13

18

13

33. Mexikó

9

12

16

34. India

8

3

3

35. Dél-Korea

7

12

18

36. Brazília

6

7

17

37. Kenya

6

7

9

38. Észtország (1936-ig)

6

6

9

39. Egyiptom

6

6

6

40. Etiópia

5

1

4

41. Irán

4

10

15

42. Jamaica

4

8

6

43. Írország

4

4

5

44. Spanyolország ^45. Pakisztán

3

12

6

3

3

2

46. Uruguay

2

1

6

47. Marokkó

2

1

0

48. Koreai NDK

1

4

2

49. Portugália

1

3

7

50. Uganda

1

3

1

51. Venezuela

1

2

5

52. Trinidad

1

2

4

53. Tunézia

1

2

2

54. Peru

1

1

0

55. Bahama-szigetek

1

0

1

56. Zimbabwe

1

0

0

57. Mongólia

0

5

5

58. Chile

0

5

2

59. Kolumbia

0

2

2

60. Libanon

0

2

1

61. Lettország (1936-ig)

0

2

1

62. Tanzánia

0

2

0

63. Puerto Rico

0

1

3

64. Nigéria

0

1

3

65. Tajvan

0

1

2

66. Ghana

0

1

2

67. Thaiföld

0

1

1

68. Kamerun

0

1

1

69. Haiti ) v

0

1

1

70. Izland

0

1

1

71. Szíria

0

1

0

72. Elefántcsontpart

0

1

0

73. Szingapúr

0

1

0

74. Ceylon

0

1

0

75. Fülöp-szigetek

0

0

5

76. Algéria

0

0

2

77. Antillák

0

0

2

78. Panama

0

0

2

79. Guynea

0

0

1

80. Niger

0

0

1

81. Bermudák

0

0

1

82. Zambia

0

0

1

83. Dominikai Köztársaság

0

0

1

84. Irak

0

0

1

összeállította: TOMI VINCE

K

evés szám csinált olyan gyors karriert a női atlétikában, mint a maratoni futás. Csak a hetvenes évek derekán kezdtek rendezni versenyeket a nőknek a leghosz-* szabb távon, de iránta olyan nagy érdeklődés mutatkozott, hogy fokozatosan a férfiak hagyományos rendezvényein is engedélyezték a gyengébb nem indulást. A nemzetközi és a kontinentális szövetség is felkarolta a legfiatalabb női versenyágat és gyors egymásutánban világ-, Európa-bajnoki és végül olimpiai rangot kapott. A támogatást a távfutónők egyre jobb eredményekkel hálálták meg, bár az olimpián, majd különösen a római világbajnokságon a nyári hőséggel is meg kellett küzdeniük. Szinte biztos, hogy a Los Ange- les-inél jóval nagyobb mezőny indul majd Szöulban, ahol éppen ebben a számban avatják az atlétika első bajnokát.

Már tudjuk, hogy nem lesz ott a rajtnál a címvédő Joan Benőit, mert sérülés miatt „lemaradt" az amerikai válogatóról. Hiányozni fog a nemhivatalos világcsúcs tulajdonosa, a norvég Ingrid Kristiansen is, ó ugyanis a 10 000 m-et választja. Indul viszont, s egyöntetű vélemény szerint „toronymagas

esélyes" a 30 éves, törékenynek tűnő portugál Rosa Mota. Maratoni pályafutását 1982- ben mindjárt Európa-bajnoki aranyéremmel kezdte, s azóta 11 versenye közül csak hármat vesztett el. A stuttgarti Eb-n, majd Rómában a vb-n is fölényes, többperces (!) előnnyel győzött.

Legerősebb'ellenfelének a norvég Grete Waitz, a maratoni futás első világbajnoknöje, s egyik kiemelkedő egyénisége ígérkezik. Az utolsó két világversenyen sérülések miatt nem indulhatott, de most, 35 évesen ismét jó formában van. Éremért küzdhet a fiatalabb nemzedéket képviselő ausztrál Martin, az idei világrangelsó (2:23:51) és a sérüléséből felgyógyult NDK-beli Dörre, továbbá a nagyon megbízható 36 esztendős szovjet Ivanova.

Áz idén az élvonal új nevekkel bővült. Különösen figyelmet érdemel 2:27:56-os Ázsia-rekordjával a még csak 23 éves kínai Hsziao, az NDK-beli Stephan és az amerikai válogatón első Broos. De bőven találunk olyan „régi" futónőket is, akik az első tíz közé kerülhetnek. így a harmincon felüliek gárdájából a szovjet Szmehnova és Hramenkova, a holland Beurskens, a francia Villeton és a 44 évével brit rekorder Welch. A középmezőnyben szerepel az apró, pehelysúlyú magyar Szabó Karolina.

Nincs még olyan múltja és rangja a 10 000m-es távnak, mint a maratoninak, de ebben az évtizedben a női hosszútávfutás fejlődésével népszerűvé vált. Érthető, hiszen azoknak a futónóknek, akiknek a 3000 m

rövid, de a maratoni még hosszú, kitűnő érvényesülési alkalmat biztosít és a marato- nistáknak is jó kiegészítő versenytáv. Nemzetközi „szereplését" a stuttgarti Eb-n kezdte, az olimpián most kerül először a műsorba.

Egy hónappal ezelőtt még mindenki lefogadta volna Kristiansen győzelmét. Ám azóta a 32 esztendős norvég világcsúcstartó elvesztette ezen a távon veretlenségét, méghozzá Oslóban. Ebben közrejátszottak erős hasfájdalmai. Többhetes pihenőt írtak elő számára és ez feltétlenül csökkenti esélyeit. Bár Rómában is hosszú kihagyás után győzött okos taktikával, az elején elhúzva a kissé bátortalan mezőnytől. Legyőzője a fiatal skót McColgan (tavaly leánynevén Lynch) azonban mindenképpen egyenrangú ellenfélként jelentkezett, s a hajrában ő a gyorsabb. Feltétlenül versenyben lehet a rohamosan fejlődő NDK-beli Ullrich, továbbá a tapasztalt szovjet Bondarenko és Zsupijeva. S lesz még néhány 32 percen belüli futónö a mezőnyben, így a kínai Vang, az amerikai Jennings, az új- zélandi Audain, a portugál Machado és eset- lég a magyar Verébné. subertzoltAn

Egy nagy esélyes és a többiek

Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő Kiss Jozset. helyettes főszerkesztő Szarka István es Csető János Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10.. telefon 309. 331-252. f • 332-301 Főszerkesztő 532-20 Szerkesztósegi titkárság 550-18 Sporirovat 505-29. Gazoasagi ügyek 506-39 Tavno 092308 Adminisztráció: Pravda Kiadovallalat. 815 80 Bratislava. Volgogradska 8.

' Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava. Martanoviőova 21.). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava. Jiráskova 5.. telefon: 335-090,

335-091 Hirdetési iroda kozuleteknek 815 80 Bratislava, Vajanského nabrezie 15.. II. emelet, telefon 551-83. 544-51 Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadassa! együtt - 14.70 korona. A vasárnapi kiadás VASÁRNAPI KIADÁS előfizetési dija negyedévenként 13,- korona. Terjeszti a Postai Hirlapszolgálat. elófizetesekel elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS. Ústredná expedícia a dovoz tlaőe, 813 81 Bratislava.

Index 48097 Gottwatdovo námestie 6