Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-26 / 34. szám

Akvarisztika

A paprika gyógyszer is

A paprika a legismertebb zöldségnövényeink egyike. Kellemes izének és nagy C-vitamin-tartalmának köszönheti, hogy sokan szívesen fogyasztják. Gyógyászati szempontból a fűszerpaprika a legértékesebb.

Ezt pirosra érett állapotban kell betakarítani, alaposan megszárítani, majd válogatás után a penésztől mentes terméseket megórölni.

A paprika csípős ízét, melyet még 10 milliós hígításban is érzékelni lehet, a capsicin okozza. Az intenzív piros színt elsősorban a capsatin adja, de található a termésben egyéb festékanyag (zeaxantin, kriptoxan- tin, casorubin, leteuin, valamint alfa- és beta-karotin) is. Fontos szerepe van még a capsidin növényi antibiotikumoknak, valamint a már említett C-vitaminnak. Az újabb kutatások eredményeiből ma már azt is tudjuk, hogy a zöldségfélékben és a gyümölcsökben található C-vitamin hatásosabb, mint a tablettákban lévő, mert a természetes anyagok rostokat is tartalmaznak, amelyek lekötik a belekben az epesavakat. Ennek azért van jelentősége, mert így az epesavak nem tudnak felszívódni a májba, tehát a máj kénytelen a koleszterolt felhasználni újabb epesavak szintéziséhez. Ennek következtében csökken a vér koleszterolszintje, tehát nem kerülhet sor az erek elmeszesedésére. A növényi rostok jelenlétében azért hat tökéletesebben a C-vitamin, mert oxigént visz a koleszterol- molekulákba, s ezzel meggyorsítja a koleszterol lebomlását.

A paprika étvágyjavító hatása közismert. Az őrölt piros paprika az emésztést szintén javítja, mivel serkenti a gyomorsavképzést. Ebből következik, hogy akinek egyébként is sok a gyomorsava, annak nem előnyös sok piros paprikát fogyasztani. Persze azok részére sem ajánlható, akik gyomorfekélyben vagy magas vérnyomásban szenvednek, esetleg kimondottan érzékenyek a fűszerekre. Jó, ha az ideges, ingerlékeny természetűek is kerülik a piros fűszerpaprika túlzott fogyasztását.

A paprika gyógyhatásai között meg kell említenünk a bőrpírt okozó hatást. Reumatikus jellegű ízületi és izomfájdalmak esetén kitűnő hatást lehet elérni a csípős paprikából készült péppel vagy a Capsicola néven forgalmazott, ragasztós kötszer használatával.

A paprikából készült festvény (Tinctura capsici) több gyárilag készült gyógyszernek fontos alapanyaga. Vízzel 5:1 arányban hígítva torokgyulladásnál kitűnő öblögető. A capsicin por alakban is kapható, ebből naponta 0,05 grammot elég bevenni, mert nagyobb adagban erősen izgatja a beleket, és hasmenést okozhat Dr. NAGY GÉZA

Esövízfogó csatornára

Ahol nincs vízvezeték, kút vagy természetes vízforrás, az esővizet gyűjtik össze. Sok hétvégi ház tulajdonosa kannában, tartályban hordja a vizet, hogy növényeit megöntözze, vagy kezet moshasson a kerti munka után. A tetőről lefolyó esővíz alkalmas ilyen célra; hordókba, kádakba gyújthetjük a tetőről lefolyó csapadékvizet.

Nemcsak nagy tartályokban, hanem pl. az esőcsatornára szerelt kisebb méretű edényben is felfoghatunk esővizet. S ha csak keveset is, azt is nagyon meghálálják a szobanövények, amelyek ritkán jutnak esővízhez. A tartályt a levezető csatorna első szakaszára, kb.1-1,5 m- es magasságban célszerű felszerelni. A víz tárolására 10-15, esetleg 20 literes műanyag- vagy fém kannát használhatunk. Az edényt úgy kell kialakítani, hogy a felesleges (az edény űrtartalmát meghaladó meny- nyiségú víz akadálytalanul továbbfolyhasson a lefolyócsőbe. Előny, ha a tartály belsejében úgy áramlik a víz, hogy közben a tetőről a tartályba jutó szennyeződések eltávozhassanak a túlfolyón.

Bal oldali ábránkon a felfordítva szerelt műanyag kannába ívelt csodarab (2) nyúlik. S ha a kanna már megtelt, a felesleges víz egy rövid csövön (3) át az esőcsatornába (1) ömlik.

A víztároló elhelyezéséhez a PVC lefolyócső egy darabját vágjuk ki. Ezután alakítsuk ki a kanna méretéhez, faltól való távolsághoz illő méretű, ívelt csodarabot. A kb. 90 fokos szögbe íveltre hajlított cső végét 45 fokban fűrészeljük körbe, s az ábra alapján kivágott műanyag lemezdarabbal ragasszuk be a cső végét. A csatornán lefolyó viz útjába kerülő palástrészt vágjuk ki.

A lezúduló viz a kivágott nyíláson # keresztül jut a csőbe. Az ívelt cső és a túlfolyó számára vágjunk lyukakat a kiemelt lefolyócsődarabba. A műanyag kanna alján (amelyik majd felülre kerül) vágott nyílásba erősítsük a bevezető, ill. a túlfolyó szerepét betöltő csövet. A csövekre ragasztással, tömítőgyűrűvel, esetleg tömí- tömasszával is rögzítsük. A kanna eredeti nyílására (ha szükséges, a zárókupak felhasználásával) szereljünk műanyag leeresztő csapot (4).

Végül a kiemelt csatornaszakaszt csatlakoztassuk a lefolyóhoz. A vízzel teli kanna elég súlyos. Felszerelésekor vagy a csatorna rögzítését erősítsük meg, vagy a falra szerelt laposacél tartókra helyezzük.

Horgany- vagy horganyzott lemez anyagú esőcsatornára is szerelhető víztároló tartály (egy lehetséges megoldás a jobb oldali ábránkon látható). Ehhez horganyzott lemezből készült tartályt (7) vagy más edényt (pl. üres festékes kannát) használhatunk fel. Az esőcsatorna 40-50 cm hosszú darabját vágjuk ki.

A cső 15-20 cm-es szakaszára (5) szegecseljük vagy forrasszunk tere- lölemezt. A rövidebb csodarabot a kanna felső lapjába vágott nyílásba forrasszuk, az eredeti lefolyócső megmaradt hosszabb darabját (6) pedig a kanna aljához. A cső vége a kanna felső szélétől kb. 10 cm-re legyen. A kanna menetes kiöntőnyílására szereljünk csapot (8).

A víztároló tartály feletti csatorna végét és a kannából kiálló csőcsonkot ráncolással szűkítsük, majd a tartályt csatlakoztassuk az esőcsatornához. A kannát méretétől, alakjától és a kifolyócső elhelyezésétől függő kialakítású tartóra helyezzük. (Ezermester)

KÖNNYEN SZAPORÍTHATÓ, OLCSÓ HALELEDEL

A vágkirályfai (Krárová nad Vá- hom) víztározó vizének vizsgálatakor a szél által partra sodort dafnia- petéket gyűjtöttünk. Egy részüket keltetés céljából akváriumba helyeztük. Néhány nap múlva a kikelt daf- niákon kívül apró rózsaszínű férgeket fedeztünk fel az akváriumban. Különleges viselkedésük felkeltette a figyelmünket. A táptalajtól elszakadva, először lassan az akvárium fenekére süllyedtek, majd kis idő múltán kígyószerú csavarodással feljöttek a víz felszínére. Ha valamilyen akadályba, úszó tárgyba vagy az akvárium falába ütköztek, azonnal rátapadtak. Néhány példányt kihalásztunk és külön akváriumba tettünk, melynek vizét folyamatosan levegőztettük. Etetésre szénalisztet és élesztőt használtunk. A víz az edényben barnásra színeződött, de áttetsző maradt. Két hét múlva az ismeretlen férgek úgy elszaporodtak, hogy egy részüket meghatározás céljából elkülöníthettük, a többit sorsára hagytuk.

A vizsgálatok során megállapítottuk, hogy a Naididae család Oligo- chaeta osztályába tartozó Allonais pectinata fajról van szó (Stephenson, 1910), amely előfordulását tekintve eddig nem csupán nálunk, de egész Európábn ismeretlen volt. A szakira-, dalom Indiában, Kínában, Etiópiában és Ausztráliában honos fajként említi, ahol az édesvízi tározók iszapos talajában tenyészik.

Az A. pectinata a nálunk ismert Naididae család fajaitól eltérő. A legalapvetőbb különbség, hogy a hátkötegeken hasadozott (szétváló) csillók találhatók, melyeknek 1-5 ún.'foghíjuk van. A hátkötegek továbbá 1-2 hajszálcsiliót is tartalmaznak. Ilyen típusú hasadozott csillói vannak például a Tubificidae család egyes képviselőinek, például a Tubifex tubifex-nek. Eltérően ettől a családtól, melynél a csillók a test második ízétől (szegment) kezdődnek, az A. pectinata esetében a hatodik íznél kezdődnek a csillók, hasonlóan,. mint a nálunk is előforduló Nais család képviselőinél.

Az A. pectinata 20-25 mm nagyságúra is megnő, de többnyire csak 10 mm-es. Testének átmérője eléri a 0,3 mm-t. Olykor ivari, de gyakrabban ivartalan úton szaporodik. Az utóbbi esetben a test két részre válik, s mindkettő önállóan fejlődik tovább (architómia). Tenyészetünkben a férgek csak osztódással szaporodtak.

Fő tápláléka a szerves, elsősorban növényi eredetű maradványokat tartalmazó törmelék- és iszaptömeg, továbbá a bomló növények és egyéb hozzáférhető szerves anyagok. A táptalajon néha kolóniákat képez, miközben a test elülső része a táptalajba fúródik, a hátsó testrész pedig a vízben lebeg. ATubifexnél ismert, jellegzetes légzörezgéseket nem tapasztaltuk.

Tapasztalataink szerint az A. pectinata nagy bioanyag-termeló képességét és igénytelen tenyésztését a halivadék téli táplálásánál lehet hasznosítani. Kutatásainkat az is ösztönözte, hogy ez a féreg hasonlít a halivadék etetésére eddig használt

Alilophorus furcatus-hoz. Mesterséges tenyésztésénél megfelelő táplálékul szolgálhat például a sárgarépa, a már említett szénaliszt, továbbá a banánhéj, a tök húsa, a friss élesztő, a száraz kenyér stb. Legjobb eredményt a kombinált táplálék (500 cm3 széna- vagy fűliszt, 300 cm3 here, 100 cm3 sárgarépa, 5 cm3 dafnia, 2 gramm műtrágya, 5 tabletta szólőcukor) használata ígér. Az említett összetevőket szárítva, őrölve összekeverjük és leforrázzuk, majd kemény tésztát keverünk belőle. Ezt szárítás után a hűtőben tárolhatjuk. A férgek kisebb (10 literes) akváriumban, vagy akár a fotólaboratóriumban használatos tálcákban is tenyészthetők, de a vizet levegőztetni kell. A víz felszínére polisztirénből készült keretet, arra pedig szilon szúnyoghálót teszünk, s erre szórjuk 2-3 naponként a táplálékot. Megfigyeltük, hogy az átnedvesedett és a víz fenekére süly- lyedt kenyér nem a legjobb táplálék, mert a férgek nem szívesen fogyasztják. Betelepítéskor azonnal kell etetni. Kezdetben elég néhány férget beszerezni (néhol a kerti víztartályokban is előfordul - a szerk. megjegyzése), hisz szobahőmérsékleten gyorsan elszaporodnak. A 32 fokos vízhömérsékletet is jól tűrik, de alapkövetelmény a víz levegőztetése és a rendszeres táplálás. A szaporítóedény vizének felét vagy 4/5-ét legfeljebb háromnaponként ki kell cserélni, különben vontatott a szaporodás. Az edényt üveglappal kell lefedni, hogy a legyek ne férhessenek hozzá a vízhez. Oxigénhiány

esetén a rergex a víz felszínén, az akvárium falánál vagy az élelem körül tartózkodnak. Ezt a tulajdonságukat használjuk ki a „lehalászásnál": a levegőztetést szüneteltetjük, majd csipesszel kiszedjük a csomókba tömörülő férgeket. Az összegyűjtött férgeket tiszta vízben átmossuk, ahol szintén csomókba tömörülnek. A vízoszlopban táplálkozó díszhalak számára a féregcsomókat szétrázva szórjuk az akváriumba. Az akvárium aljáról táplálkozó halivadék részére csomókban dobjuk az akváriumba a férgeket (apróbb halivadék számára késsel célszerű feldarabolni).

Az ivadéknevelésnél eddig használt Tubifexböl nem lehet ilyen finom, apró részecskéket nyerni. Az A. pectinata házi szaporításának további előnye, hogy helyettesíteni lehet a gyorsan bomlásnak induló és az akvárium vizét szennyező Tubife- xet. Ugyanis a leírt féreg feldarabolás esetén sem indul bomlásnak, hanem regenerálódik, továbtj fejlődik, akárcsak az osztódással történő szaporodásnál. A halivadék táplálására rendkívül előnyös, mert apró, törékeny, nem fullad meg tőle az ivadék. Következésképpen az Allc»- nais pectinata felfedezése nem csupán a hazai fauna jobb megismerését szolgálja, de az ivadékneveléssel foglalkozó akvaristáknak is segítséget nyújt, főleg a téli etetéshez, a nehezen beszerezhető vagy drága haltápok pótlásához. (Chovatel)

Kullancs ellen

A kullancs rendkívül rugalmas és nyú- lékony bőrű, tagolatlan testű, vérszivó élősködő. Szúrása szinte semmilyen fájdalmat nem okoz, mert a kibocsátott nyál megszünteti a fájdalomérzetet. Ezért is fedezzük fel általában későn a kullancs jelenlétét. Támadásuk mégis kellemetlen, mert az állatok között súlyos betegségeket terjesztenek, az embernél pedig az okoz gondot, hogy kitépéskor általában beszakad és a bőrben marad a szívóká- juk. A baj megelőzése érdekében sokan olajjal vagy egyéb folyadékkal kenegetik kitépés előtt a kullancsot, hogy az egyébként erősen tapadó szívókájukkal elengedjék a bőrt. Erre azonban nem mindig kerül sor.

Újabb megfigyelések szerint, a felfedezett kullancsot körömlakklemosóval célszerű bekenni. Ennek hatására állítólag azonnal elengedi a bőrt.

KERESZTREJTVÉNY

VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Dénes György: A fák összehajoltak című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: Ö, F, K, Y, L). 13. Zamat. 14. Az ENSZ szervezete. 15. Holland anatómus. 16. A szobába. 17. Előtag. 18. Ital. 20. Rag. 21. Az idézet első sorának a befejező része. 24. Szegélyez. 27. Behelyez. 28. A. Z. Ú. 29.TÖ- számnév. 31. Trícium, bór. 32. A móka közepe. 33. Hosszú időszak. 35. Folyó - spanyolul. 37. Elsőrangú. 39. Bór általvető. 41. Irány. 42.... méter, a tej fajsúlyának mérésére szolgáló eszköz. 45. Jugoszláviai város. 47. Erbium.

48. Szépeket mond. 50. Némán ken!.

51. Létezel. 52. Japán politikus. 53. Elek András. 55. Fordított kettős betű. 57. Héra papnője. 58. Oxigén, kalcium. 59. Magyar színész (az utolsó négyzetben utónevének kezdőbetűje). 62. Város Japánban. 64. Ideiglenes épületben. 65. Zincum. 66. Angolna - németül. 67. Protaktí- nium. 68. Rangfokozat. 70. Európai nép. 73. Szappanmárka. 75. Ósdi.

FÜGGŐLEGES: 1. Mohón eszik.

2. Üröm fele. 3. Növény. 4. Az épület szintje. 5. Lantán, 6. Toronyszerű1 építmény. 7. Szovjet repülőgépek jelzése. 8. Lengyelországi város.

9. Az oszmán-török hadsereg tisztje. 10. L. R. 11. A határozói igenév képzője. 12. Svájci folyó. 17. Ajak. 19. Igevégződés. 21. Hidrogén. 22. Mérleghinta. 23. Lófajta. 24. Szaktárs (ék. f.). 25. Tör. 26. Az idézet második sora (zárt betűk: Z, A, B, G, Z). 28. A második sor befejező része. 30. Hármas korona. 33. Tudomány valamely ága. 34. Verdi Don Carlosának szereplője (ék. f.).

36. Boltban van! 38. Állatka. 40.

Szamárium. 43. Olasz zeneszerző. 44. Azonos betűk. 46. Kiejtett betű.

49. Mitikus brit király. 52. Idegen tagadás. 54. Részletes. 56. Szlovákiai település. 59. A Turandot ifjú

tatár hercege. 60. Az alkar közepe.

61. Svédországi város. 63. Női név. 64. Rag. 66. Névutó. 69. M. T. K. 71. Gábor, Dénes. 72. Ozmium. 74. Mo- libdén. 75. Előtag. 76. L. A.

Az agusztus 12-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Nincs ellenszenvesebb dolog, mint a fiatalkor higgadtsága és az öregség mohósága. Könyvjutalomban részesülnek: Batoch László, Garamkövesd (Kamenica nad Hronom), Bodnár Gizella, Kassa (Koéice), Medo István, Zseliz (2eliezovce), Seres Lajosné, Safárikovo, Blasko Etel, Slatína.