Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-26 / 34. szám

K ét korty tea közt egy rosszul csókolt csók. Közben a rádió: a személyi kultusz frázisaival, üres jelszavaival. Harmadikos, negyedikes gimnazisták háziünnepsége 1940-ben, egy szovjet kis­városban. Az est végén egy lány Jeszenyint szaval. Iszkra, az öntudatos komszomolis- ta, kitörő örömmel fogadja a verset. Aztán megtudja, ki írta - és elképed: ,,A nemkívá­natos" költő... Nem telik el sok idő, már nyomoz is a dogmatikus tanárnő: ki vett részt az összejövetelen, kinek az ötlete volt a vers, ki hogy fogadta a pesszimista költő gondolatait? A kör bezárul, az iskola „ve­zérkara" kamaszsorsok felett hoz Ítéletet. Iszkra érvel, lázad, tiltakozik. Nem fogadja el, hogy életének szükségképpen úgy kell alakulnia, ahogy alakul. Amikor öngyilkos­ságba kergetett osztálytársnőjük temetésén barátaival együtt sírja-dadogja elveszett ka­maszkoruk búcsúszavait, a fanatizmus, a képmutatás, egy emberellenes korszak könyörtelen „játékszabályai" ellen lép fel ö is. És másnap háború volt - ez a címe Jurij Kara alkotásának, amely először tavaly, a moszkvai filmfesztiválon aratott nagy si­kert, áztán az NSZK-beli Mannheimben és a spanyolországi Valladolitben díjazták, pár héttel ezelőtt pedig Karlovy Varyban része­sült magas szakmai elismerésben. A film főszerepét Irina Csericsenkóra, a moszkvai Scsukin Színészképző hallgató­I jára bízta a harminchárom éves rendező. „Egy tetőtől talpig hétköznapi lányra, aki tetőtől talpig megváltozik, ha a szerep úgy kívánja" - mondta Jurij Kara.- Igen, a filmvásznon és a színpadon szeretnék mindig más és más lenni, de az életben nem! - így Irina, aki végzős növen­dékként most A sirály Másáját és a Hat szerep keres egy szerzőt című Pirandello- darab Anyját játssza a moszkvai Stúdió Színházban. - En egy egyszerű ukrajnai lány vagyok; ott nőttem fel, ahol még kék a tavak vize és sértetlen az erdők csendje. Reggel, a tükör előtt anyám mozdulataival fogom kontyba a hajamat, de apám hangját hallom minduntalan, amikor közelről nézem az arcomat: „Vigyázz, el ne felejtsd, hon­nan indultál!" Nem, akárhogy alakul is a könyvet, mi a véleményem Iszkráról, és én a következőket válaszoltam neki: a regényt szeretem, nagy élmény volt számomra, de hogy mégsem vágyom a szerepre, annak komoly oka van. Ez a lány letörli az ajkáról az első csók nyomát. Ő elsősorban kom- szomolista, aztán gimnazista és csak a leg­végén Iszkra. Igen, így igaz, szólt közbe Jura, de miért? Azért, mert az anyja, az egykori komisszárnő ilyenné formálta. A tör­ténet elején Iszkra még úgy beszél, akár egy betáplált gép, de később, amikor osz­tálytársa apját minden magyarázat és indok nélkül letartóztatják, „felébred". És attól fogva minden szava, minden gesztusa érző, tiszta lélekre vall. Nos, még mindig idegen­kedsz a szereptől? - faggatott a rendező. - Nem csinálunk néhány próbafelvételt? ISZKRA NEM ALKUSZIK A főszerepben: Irina Csericsenko a sorsom, apám „útravalóját" nem vesztem ei soha.-Jurij Karától tudom: Iszkra szerepét három évvel ezelőtt „kapásból" visszauta­sította.- Érdekes találkozás a miénk... Jura már negyedéves volt a filmrendező szakon, ami­kor megjelent nálunk, én meg éppen hogy csak túl voltam az első vizsgákon. Kezében volt a könyv, Borisz Vasziljev regénye és azt mondta: ebből fogok filmet forgatni, ez lesz a diplomamunkám, aki úgy érzi, szíve­sen eljátszaná Iszkrát, az keressen meg holnap, és elbeszélgetünk. Másnap az összes lány ott volt az osztályból, csak én nem. Harmadnap pedig csak én, és ök nem. Jura ugyanis azt üzente: menjek és áruljam el neki, mi ütött belém. Egy ekkora lehető­séget mégsem illik figyelmen kívül hagyni. Jó, elmentem, megkérdezte: szeretem-e- Nem, köszönöm, nem, - feleltem. Már a kilincsen volt a kezem, amikor visszahí­vott. - Jó, a próbafelvétel elmarad, csak arra kérlek, olvasd fel a következő monda­tokat. - Felolvastam. És a végén addig könyörgött, hogy játsszam el a szerepet, amíg rá nem bólintottam.- És megbánta?- Nem bántam meg. Ez a film ugyanis egy olyan történelmi fejezetbe lapoz bele, amelyből eddig nem nagyon idéztünk, sőt, még pontosabban fogalmazok, ha azt mon­dom: ezt a fejezetet korábban valahogy mindig ki kellett hagynunk. És nemcsak a filmet - Iszkrát is szeretem. Amit mindvé­gig szem előtt tartottam a játék során az az volt, hogy kellőképpen nőies legyek. Erre nagyon ügyeltem.-Jurij Kara alkotását megelőzően mi­lyen filmekbe hívták? „Nem bántam meg“ (Lőrincz János felvétele)- Jóformán csak olyanokba, ahol a vidé­ki lány szerepkörét kellett betöltenem. Hogy az a lány merre és kikkel sodródott a nagy­városban, az most mellékes. A lényeg az, hogy a végén mindig pórul járt. Égyedül Pavel Csuhraj Zina Zinulájában volt más szerepem. Abban egy cementgyári mun­káslány voltam, aki szinte éjjel nappal újítási javaslatokon törte a fejét.- Az És másnap háború volt óta, gondo­lom, jobbnál jobb feladatok között válo­gathat.- Nagyon sok fiatal, tehetséges színész­nő van ám nálunk! Jóval több, mint gondol­ná. De azért szerencsés vagyok. Vagyim Abdrasitov új filmjében, A szolgában nem akármilyen szerepet kaptam. A lány, akit megformálok, egy ismert énekkar tagja és hosszú évek óta szerelmes a karmesterbe. De hallgat...vagyis csak énekel. Akárhogy múlik is az idő, képtelen kimutatni az érzé­seit. Nem szeretném elkiabálni, de érzem: nagyszerű film lesz ez is. SZABÓ G. LÁSZLÓ AH, w Koprodukciók - nagyobb számban •V A peresztrojka eredményeképpen alaposan megélénkült a filmélet a Szovjetunióban. Ennek egyik bizo­nyítéka, hogy jelentősen megnőtt a nyugati koprodukciók száma. A legjobban kedvelt koprodukciós partnerek Moszkvában az amerikai­ak, akik pillanatnyilag három filmet is forgatnak szovjet stúdiókban. A Ta­lálkozás Bonapartéval a borogyinói csatához vezető utat meséli el, míg a Dzsingiz kán, a nagy hadvezér és hódító regényes és látványos, szu­perjelenetekben bővelkedő életraj­za. A harmadik, amerikai koproduk­cióban készülő film tűnik - politikai­lag - a legérdekesebbnek, mert Csernobil a címe és annak az atom­erőmű-katasztrófának a történetét eleveníti meg, amelyről ma már tud­juk, hogy szinte kizárólag emberi tévedések és hibák miatt követke­zett be. Mint azt az APN ismertetés is kiemeli: a Csernobil alapvetően a helyi irányítás hibáiról és arról a helytállásról szól, ahogy a szovjet emberek és a nemzetközi összefo­gás úrrá lett az egész területre ve­szélyes robbanáson, majd pedig a segítség és helytállás drámai és felemelő pillanatait mutatja be. Miután Nyikita Mihalkov világsi­kert aratott olasz koprodukcióban készült Fekete szemek című filmjé­vel, az olasz producerek (akik az ötvenes évek óta folyamatosan ér­deklődnek a szovjet koprodukciók iránt) is igen aktívakká váltak és számos közös film forgatásáról kezdtek tárgyalást a Szovinfilmmel. E tervek közül néhány már a közvet­len megvalósulás szakaszában tart. Most készítik elő Nyikita Mihalkov új olasz-szovjet koprodukcióját, a Szi­bériai fodrászt, melyben a nagyha­talmú Angelo Rizzoli képviseli Olaszországot. A film érdekessége, hogy főszerepére Meryl Streepet kérték fel. A közelmúltban fejezték be olasz -szovjet koprodukcióban (az olasz partner Nelo Santis) Gleb Panfilov új filmjének forgatását, ennek most az utómunkálatai folynak. A film címe Anya, és Gorkij világhírű regényén, s több más Gorkij-íráson alapul. Az alkotás, mely sokszálú család- és társadalomtörténet, négyszer ki­lencven percben kerül majd az olasz tv-nézók elé, de egy két és fél órás játékfilmváltozatot is összeállítanak belőle. A regény cselekménye ily módon kibővült, új személyek tűn­nek fel az ismert történetben. Mint Panfilov egy interjúban kifejtette: ,,Ez persze nem szükségszerűen jelenti, hogy az általam rendezett Anya jobb film lesz, mint amilyenek az eddig forgatott Anyák voltak, ez csak azt jelenti, hogy még a Gorki­jénál is tágabb társadalmi hátteret volt módom felfesteni, és ebből - a nyugati nézők számára is - job­ban érthető és indokolható lesz az Anya históriája. Közismert, hogy a nyugati irodalomtörténészek Gor­kij munkásságában nem értékelik magasra az Anya című regényt. Én most Gorkij más művei segítségével szeretném bizonyítani, hogy az Anya és a hozzáilleszthető novellák egyformán rangos művek. Abban persze nem vagyok bizonyos, hogy erre éppen a filmrendezői munkakör a legalkalmasabb, de filmrendező lévén, másképp nem tudok hozzá­nyúlni a témához. “ Ugyancsak olasz koprodukcióban készül Román Báláján rendezésé­ben a Kisvárosi Lady Macbeth új filmváltozata, mely a regényt és nem az operát állítja filmvászonra. Ali Hamrajev rendező szintén olaszok­kal közösen fogja forgatni Tamerlan című filmjét, melyet az olaszok be­vallottan az amerikai Dzsingiz kán versenytársául szánnak. A Leninfilm is olasz partnert talált. Viktor Melnyi- kov rendező Tarakanov című új film­jéhez. Francia, nyugatnémet és szovjet koprodukcióban készül a nyugatné­met Peter Fleischman Nehéz isten­nek lenni című filmje. A két éve folyó forgatás anyagi okokból egy időre leállt, de most a müncheni Bavaria- stúdióban sikerül befejezni a felvéte­leket. Georgij Sengelaja a müncheni Direktfilmmel tervez koprodukciót Lev Tolsztoj Hadzsi Murát című mü­ve alapján. Komoly tárgyalások foly­nak, hogy a címszerepet Róbert de Niro, a világhírű amerikai színész vállalja. Pillanatnyilag a Szovinfilm hol­land, görög, török, spanyol, indiai, Fülöp-szigeteki és más partnerekkel tárgyal különböző közös filmvállal­kozásokról, és előzetes tárgyalások kezdődtek nyugati cégekkel jelentős szovjetunióbeli filmmúszaki beruhá­zásokról. A korábbi egy-egy kopro­dukciós tervből tehát rendszeres kö­zös szovjet-nyugati filmgyártás kezd kialakulni és ez az egész film­világ nagy nyeresége. FENYVES GYÖRGY A régi szokásnak megfelelően, a nyár megint filmdöm- pinget hoz az Egyesült Államokban, és míg a nézők azt figyelik, hogy melyik sztár melyik filmben szerepel, azok, akiknek üzleti érdekük fűződik a filmiparhoz, csak anyagi kérdéseket tesznek fel: vajon melyik film mennyi pénzt hoz a kasszába? Úgy látszik, erre a kérdésre már most választ lehet adni - legalább részben. Az idei szezon bombasikere alighanem az a film, amelyben egy ausztráliai kalandor hatalmas hüllőkkel küzd. Ismerős a téma? Egy piaci jelentés szerint a Krokodil Dundee második része lesz a legszélesebb közönségnek szóló, leginkább eladható film, és akár 180 millió dollár hasznot is hozhat. A szintén Paul Hogan és Linda Kozlowski főszereplőkkel forgatott második részt május 25-én mutatták be, mégpedig egyszerre 2500 amerikai moziban: most először fordul elő a filmtörténetben, hogy egy filmet premierje alkalmával ennyi moziban vetítettek. A kedvező előrejelzések egy minap Hollywoodban megjelent, igen érdekes kutatási jelentésből származnak: ez a tanulmány nyári forgalmazásra alkalmas, negyvennégy film piaci lehetőségeit elemezte. A Nemzeti Kutatócsoport nevű cég által készített jelentés minden bizonnyal roppant érdekes olvasmány a filmstúdiók munka­társai, a producerek, no meg a mozitulajdonosok számára. Állítólag a Mozitulajdonosok Szövetsége rendelte, hiszen érthető módon igencsak érdekelt abban, hogy megtudja: milyen kilátásai lehetnek a nyári szezonra megvásárolt filmek forgalmazására terén. A tanulmány mindenekelőtt megállapítja: csak arra vállal­kozik, hogy összehasonlítsa 44 film piaci eredményeit, mégpedig a 12-49 éves, moziba járó közönség érdeklődése alapján. A tanulmány egyúttal azt is jelzi, melyik korcsoport érdeklődésére számíthatnak elsősorban a filmék, és arra is rámutat, hogy az adott alkotásnak szűk vagy széles vonzás­köre lesz-e. Tehát nincs szó a film művészi színvonalának értékeléséről, sőt a tanulmány még azt sem taglalja, hogy mennyire szól valamelyik film a közönséghez; egyedüli célja az, hogy előre megállapítsa a piaci lehetőségeket. A jelen­tést februárban és márciusban, telefonos közvélemény­kutatás alapján, ezer olyan néző megkérdezése révén állították össze, akik az előző két hónap alatt legalább egyszer voltak moziban. Tizenkét „piacot" szemeltek ki: Atlantát, Bostont, Chicagót, Dallast, Denvert, Kansas Cityt, Los Angelest, Minneapolist, New Yorkot, Seattle-t, az észak-carolinai Raleigh-Durhamot, továbbá a connecticuti Bridgeportot. A jelentés közli a film műfaját (akciófilm, ka­landfilm, vígjáték), a sztár és a történet közti kapcsolatot, a korcsoportok vagy a nemek külön érdeklődését, továbbá 'a sztárok dalainak lemezkiadásait és más tényezőket is. A piaci értékesíthetőség terén végeredményben egyetlen film emelkedik az egész tömeg fölé: a Krokodil Dundee II. Meglepően széles körű, nagy érdeklődésre tarthat számot, és a jó kezdés elegendő lendületet nyújthat ahhoz, hogy 150 millió dolláros, vagy még nagyobb hasznot is hozzon. Második helyre került az Amerikába jöttem (Corning to America). Eddy Murphy komédiája potenciálisan hatalmas siker lehet, körülbelül 100 millió dolláros haszonnal. Ez a két film az abszolút győztes, az előrejelzések szerint pénzügyi sikerüket egyetlen más film sem közelítheti meg. A tanulmány szerint két kalandfilmnek van lehetősége arra, hogy elérje a 80 millió dolláros bevételt, sót esetleg valamivel többet is: ez a Rambo: Első vérlll. része, Sylvester Stallonéval a főszerepben, és a Vörös hő (Read Heat), Arnold Schwarzenegger és James Belushi főszereplésével. Az előbbi film inkább a fiatal férfiközönséghez szól, az utóbbi viszont a fiatalok kedvenc nyári meglepetésévé válhat a kemény akciófilmek kategóriájában, és főképp az kelthet benne érdeklődést, hogy Schwarzenegger egy kemény zsarut játszik, aki Chicagóban egy kábítószercsempészt üldöz. (g) Egyelőre: a Krokodil Dundee II. új szú 14 1988. Vili.

Next

/
Oldalképek
Tartalom