Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-19 / 33. szám

Már nem csak jelképes királynő a kukorica A Lévai (Levice) járásban kihasználják a termelési rendszer előnyeit A mezőgazdasági termelés színvo­nalasabbá és eredményesebbé tételé­ben egyre fontosabb szerepet kap a nemzetközi együttműködés. A tapasz­talatok kölcsönös kicserélésének és ka­matoztatásának előnyeit mindenekelőtt azokban az országokban igyekeznek kihasználni, ahol a termelés intenzíveb­bé tételével akarják egyre tökéleteseb­ben kielégíteni a társadalmi igényeket. Általános jelleget ölt az a törekvés, hogy a saját lehetőségek hatékonyabb ki­használásával növeljék a belföldi terme­lést s csökkentsék a behozatalt. A mezőgazdaság teljesítőképessé­gének növelésénél Csehszlovákiában is mind jobban kihasználjuk a külföldi, el­sősorban a KGST-országokban szer­zett tapasztalatokat. A nemzetközi együttműködés egyik jó példája a Bajai Kukoricatermesztési Rendszer elterjedé­se. Néhány évvel ezelőtt még csupán néhány gazdaság kísérletezett a Ma­gyarországon bevált módszerekkel, vi­szont ma már túlzás nélkül állíthatjuk, hogy országos jelleggel működik nálunk is az említett rendszer. Hiszen, mint azt Ollós László, a termelési rendszer cseh­szlovákiai képviseletének vezetője a sá­rói (Sárovce) Béke Efsz-ben nemrég megtartott fajtabemutató alkalmával el­Pataky Péter, a Bajai Kukoricater­mesztési Rendszer osztályvezetője mondta, az Ekecsi (Okoc) Efsz közvetí­tésével az idén már összesen 27 350 hektáron termelnek szemes kukoricát a szlovákiai mezőgazdasági vállalatok a rendszer szakembereinek útmutatásai szerint. Sót. Újabban a Króméira és Znojmói járás néhány mezőgazdasági vállalatánál is kísérleteznek a bajai rendszerrel. Itt a rendszer szakemberei egyelőre 2650 hektáron garantálják a lehető legjobb hektárhozamok el­érését. A szakelőadásokkal és tapasztalat- cserével egybekötött fajtabemutatón többen azt jelölték meg fő feladatként, hogy a nemzetközi együttműködéssel mindinkább tökéletesíteni kell a terme­lés fejlesztésének komplex feltételeit. Többen kiemelték, hogy a legjobb ered­ményeket elérő gazdaságoknál mindent meg kell tenni a kiemelkedő hektárho­zamok állandósításáért. Kazlov László mérnök, a sárói Béke Efsz elnöke A termelés eredményesebbé tételé­nek egyik alapfeltétele, hogy a rendszer gazdái tovább bővítsék és javítsák a taggazdaságoknak nyújtott szolgálta­tásokat. A termelők részéről egyre nö­vekszik a bőtermő fajták és a leghatéko­nyabb vegyszerek iránti igény. A rend­szer szakemberei rendszeres ismeret­terjesztő és tanácsadó tevékenységgel igyekeznek megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy a taggazdaságoknál szak­szerűen és takarékosan bánjanak a drá­ga vegyi készítményekkel. Például el akarják érni, hogy a termőterületnek legalább 50 százalékán a vetés után adagolható gyomirtó szereket alkal­mazzák. A rendszer gazdái igyekeznek komp- lettizálni és korszerűsíteni a gépparkot, javítani a pótalkatrészekkel való ellátást. A tápanyagpótlás optimalizálásában már megtették az első lépéseket, de akadnak még tartalékok. Terveik között szerepel, hogy a rugalmas adatfeldolgo­zás és a tápanyagpótlás parcellánkénti szervezésének megkönnyítésére vásá­rolnak egy Komodor 64 típusú számító­gépet. Ezzel nem csupán a növényzet számára kedvező feltételek megterem­tését segítenék elő, de a kijuttatásra kerülő mütrágyafélék mennyiségének optimalizálásával ésszerűen takarékos­sá tehetnék a műtrágya-felhasználást. Pataky Pétertől, a termelési rendszer osztályvezetőjétől ígéretes kísérletekről és kezdeményezésekről hallottunk. Mint elmondta, öt mezőgazdasági vállalatnál 20-20 hektáron hasznos ismereteket adó fajtakísérleteket folytatnak, s egye­bek között a legújabb növényvédő és gyomirtó szerek hatását is ellenőrzik. A kísérleti tapasztalatok birtokában a taggazdaságoknál egyre nagyobb te­rületen alkalmazzák a terméshozam alakulása szempontjából leghatáso­sabbnak bizonyult műtrágyákat. Az előbbre lépés szempontjából fölöttébb ígéretes tapasztalat, hogy a Fitohorm lombtrágya használatával mintegy 5-10 százalékkal növelhető a kukorica hek­tárhozama. Az új gyomirtó szerek közül a kísérletekben az Acenit 50 EC és az Aneldazin plus 80 EC bizonyult a legha­tásosabbnak. Az elkövetkező években ezeket a készítményeket elsősorban a takarmánycirokkal vegyesen termesz­tett silókukorica terméshozamának nö­velésénél akarják kihasználni. A szlovákiai taggázdaságok szakem­berei beszámoltak eredményeikről és tapasztalataikról. Például Eugen Antal, mérnök, a kurali (KuraFany) Csehszlo­vák-Kubai Barátság Efsz növényter­mesztési ágazatának vezetője elmond­ta, hogy a rendszer előnyeit kihasznál­va, a múlt évben 7,56 tonnás hektárho­zamot értek el szemes kukoricából. Az idén szintén jó termésre számítanak. A vendéglátó sárói szövetkezetnél sokat várnak a termelési rendszer meg­honosításától. Nem véletlenül, hisz a komplex szakmai útmutatásnak és tökéletes anyagi-műszaki ellátásnak kö­szönhetően, lényegesen jobb eredmé­nyeket érnek el a kukoricatermesztés­ben, mint néhány évvel korábban. Kaz­lov László mérnök, a szövetkezet elnö­ke az idén 6 tonna körüli hektárhozamot vár, de mint mondta, a rendszeresen öntözött területeken ennél lényegesen jobb lesz az átlag. A kedvező tapaszta­latokból kiindulva, szívesen vállalkoztak arra, hogy a Lévai (Levice) járásban népszerűsítik a termelési rendszer eredményeit. A kezdeményezést Kor­pás Gábor mérnök, a járási mezőgazda­sági igazgatóság termelési igazgatóhe­lyettese nagyra értékelte, mert máris azt tapasztalják, hogy a rendszerrel való együttműködés eredményei láttán alap­vetően megváltozott a mezőgazdasági vállalatoknak a kukoricatermesztés fej­lesztéséhez való hozzáállása. Az idén 300 hektár kivételével az egész termö­Korpás Gábor mérnök, a Lévai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság igazga­tóhelyettese (Lórincz János felvételei) területen a rendszer szakembereinek útmutatásai szerint termesztik a kukori­cát, aminek a szokatlan szárazság elle­nére is meglesz az eredménye. Ha javulnak a taggazdaságoknak nyújtott szolgáltatások - és az időjárási feltéte­lek -, akkor az elkövetkező években a termelési rendszer jóvoltából lényege­sen előbbre léphetnek a kukoricater­mesztés fejlesztésében. BÁLLÁ JÓZSEF i8. Vili. 19. A szőlő szakszerű gondozása nagy hozzáértést és körültekintő munkát igényel. Természetesen nem csupán a metszés idején, de az egész tenyészidöben. Kellő figyelmet kell szentelni a med- döhajtások eltávolításának, a zöldmunkáknak, ügyelni kell arra, hogy az ültetvényben ne üsse fel a fejét a gyom, ne hatalmasodja­nak el a betegségek, ne terjedjenek el a kártevők. Mindezt jól tudják a lukanényei (Nenince) Vörös Zászló Efsz csábi (Cebovce) szőlészeti részlegének dolgozói, akfk az idén megint jó terméshozamot remélnek. A nyári hónapokban folyama­tos permetezéssel óvják az ültetvényt a betegségek kártételétől. Zatykó László szőlész tapasztalt szakember, tudja, mikor, mivel és hogyan kell kezelni a szólót, hogy sok és kifogástalan minőségű termést szüretelhessenek. Ha valamiről mégis megfe­ledkezne,' akad, aki figyelmeztesse a halaszthatatlan tennivalóra. A szőlészeti gépesített munkacsoport tagjai, név szerint Balga Ferenc, Tóth Béla, György László és György József évek óta itt dolgoznak s alaposan megismerkedtek a szólótermesztés legfon­tosabb tudnivalóival. A jól végzett munka rendszerint meghozza a gyümölcsét. Zatykó László becslése szerint, a nyolcvan hektáros területről az idén egy hektár átlagában legalább 8-10 tonna szőlőt szüretelhet­nek. Némely bötermó fajtáknál 12-13 tonnás hektárhozamban reménykednek. Sőt. Például a Zöld veltelini még ezt az átlagot is túlhaladhatja, hisz adott már a csábi határban 18 tonnás hektár­hozamot is. Szemlélődés közben felfigyeltünk arra, hogy az ültetvény egyik részében erőgépek dohognak. A szőlész elmondta, hogy a Lány­dombon átalakítási-korszerűsítési munkálatok folynak. A felhő- szakadásnak is beillő esők jelentős kárt okoztak a domboldalra telepített szőlőben. A lezúduló víz elhordta a feltalajt, kimosta a tőkéket, sok helyütt még a támrendszer betonoszlopait is kidöntötte. Ezért úgy határoztak, hogy felújítják s egyben korsze­rűsítik az ültetvényt. A domboldalon teraszokat létesítenek, s ha kellően megülepszik a talaj, újra betelepítik a területet. A teraszo- sítási munkálatokat az Agrostavra bízták, annak az erőgépei egyengetik most a talajt. A helyi tapasztalatok szerint, a zömmel kavicsos, könnyű talajon elsősorban a Kékfrankos borszőlő fejlődik szépen és terem jól. Ennek megfelelően túlsúlyban ezzel a fajtával tervezik betelepíteni a leendő teraszokat. Ha minden a terveknek megfele­lően halad, legkésőbb négy év múlva már termő ültetvényt talál a Lánydomb oldalán a látogató. Bátori János A Lánydombon egyelőre csak a teraszok kialakításánál tartanak, de három-négy év múlva nemes Hókénak való Kékfrankost akarnak itt szüretelni a csábiak (A szerzó felvétele) A társadalmi elvárásokkal összhangban országszerte nagy erőfeszítéseket te­szünk a mezőgazdaság fejlődésének meggyor­sítására. A tejtermelés, és ezzel együtt az egész szarvasmarha-tenyésztés további fejlő­dése szempontjából figyelmet érdemlőek a leg­jobb mezőgazdasági vállalatok által a múlt évben elért tejtermelési eredmények, amelyek világviszonylatban is rangosaknak mondhatók. Az összehasonlításban a somorjai (Samorín) Törzstenyésztö Vállalat állt helyt legjobban. A vállalat kaplnái részlegén, ahol 320 fekete­tarka tehenet tenyésztenek, a múlt évben egy tehén átlagában 6512 literes tejtermelést értek el. A vállalat másik részlegén, a kvetoslavovin 180 vörös-tarka holstein-fríz tehenet tenyészte­nek. Itt az átlagos évi tejtermelés 6078 liter volt. A hatezer literes szintet még két mezőgaz­dasági vállalatnál, nevezetesen a senkvicei és a Chorvátsky Grob-i szövetkezetnél is sikerült túlszárnyalni. További tizenöt mezőgazdasági vállalat - mint például a koőíni, budmericei, ostrovi és csilizradványi (Cilizská Radvan) szö­vetkezet, a nagymegyeri (Calovo) Agrokomplex és a rimaszombati (Rimavská Sobota) Törzste­nyésztö Vállalat - 5000-6000 liter közötti évi fejési átlaggal büszkélkedhetett. Az egy tehén átlagában 4000-5000 liter tejet termelő gazda­ságok száma tavaly 129 volt. A gyakorlati szakembereket bizonyára fog­lalkoztatja a kérdés, miként érnek el egyes gazdaságokban ilyen kiemelkedő eredménye­ket. A szerzett tapasztalatok egyértelműen arra utalnak, hogy a kimagasló tejtermelő képesség Ne rejtsük véka alá a tapasztalatokat kialakításában több tényező közrejátszik. A kö­vetkezetes és színvonalas tenyésztői tevé­kenységen kívül ezek közé tartozik az állo­mányról, illetve az egyes tehenekről való pél­dás gondoskodás, valamint a mennyiség és minőség tekintetében egyaránt kifogástalan ta­karmánykészlet megteremtése. Természete­sen fontos szerepet játszik az ágazatvezetők, a zootechnikusok és az állatgondozók anyagi érdekeltségét kellően kidomborító munkaszer­vezés és javadalmazás. Miként lehetne kihasználni a legjobbak ered­ményeit és tapasztalatait? Úgy gondolom, hogy a legjobb eredményeket felmutató, tehát az egy tehén vagy egy hektár mezőgazdasági földterü­let átlagában legtöbb tejet termelő - illetve értékesítő - tenyészeteket mintamunkahellyé, gazdaságilag is önálló részlegekké kellene nyil­vánítani, hogy fokozatosan tejtermelésre, illetve szarvasmarha-tenyésztésre szakosodott min­tarendszerekké fejlődhessenek. A kiválasztat tenyészetekben - a növénytermesztésben, a gépesítésben és a növényvédelemben bevált új technika napjai mintájára - a törzstenyésztö vállalatok szakembereinek közreműködésével meg lehetne szervezni a zootechnikai-tenyész- tői napokat. Ezek a szakmai találkozók nagy­ban előmozdítanák a takarmánynövények ter­mesztésében, a takarmányok betakarításában, tartósításában és felhasználásában, továbbá a nemesítésben és a kiválasztásban szerzett tapasztalatok és legújabb tudományos ismere­tek népszerűsítését és kölcsönös kicserélését. Meggyőződésem, hogy az önzetlen tapaszta­latcserére lehetőséget kínáló összejövetelek, melyeket alkalmanként értékes tenyészállatok bemutatójával tehetnénk érdekesebbé és hasz­nosabbá, hozzájárulnának a tenyésztői munka színvonalának emeléséhez, és ezzel együtt az állattenyésztési ágazat eredményeinek javítá­sához. Lehet, egyeseknek nem tetszik az ötlet, mégis azt mondom, a jövő, a fejlődés ütemének meggyorsítása szempontjából nagy szükség van a tapasztalatok átadására, az ismeretek áramlásának meggyorsítására. Annál is inkább, mert a legjobbak árnyékában számos mező­gazdasági vállalat éppen csak vegetál. A múlt évi eredmények is igazolják, milyen komoly tartalékokkal rendelkezünk a termelés fejlesz­tésben. Ha az elején a tejtermelést említettük, maradjunk ennél a példánál. A múlt évben Szlovákiában 3579 literes tejtermelési átlagot értünk el. Ez alapjában véve nem gyenge eredmény, de hol tarthatnánk a fejlődésben, ha sikerülne felráznunk a lemaradozó gazdaságo­kat. Például azokat - tavaly összesen kilenc volt belőlük -, amelyek 2500 liternél kevesebb tejet fejtek egy tehéntől. És persze annak a további 346 gazdaságnak szintén segítene a tapasztalatok átadása formájában nyújtott baráti jobb, amelyek nem az országos színvo­nalat, de több esetben még a 3000 literes fejési átlagot sem tudták elérni. EMIL MALOVEC mérnök az Állami Törzstenyésztő Vállalat munkatársa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom