Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)
1988-08-19 / 33. szám
HÁROM SZEREP Könnyű kimondani, de betölteni... Napjainkban a nőknek három szereppel kell megbirkózniuk. Egyenjogúságuk alapelvei közé nemcsak állampolgári, politikai jogaik törvényes szavatolása, hanem a családban betöltött egyenjogú szerepük és mindenekelőtt a mindennapi életben megnyilvánuló, egyre mélyülő gyakorlati egyenlőségük tartozik. Hogyan vélekednek állampolgáraink a nőknek a munkahelyeken, a családban, a közéletben betöltött szerepéről? A Szövetségi Statisztikai Hivatal Közvéíeménykutató Intézetének tavalyi felmérése sok érdekes tényt vetett fel. A kérdésekre 1985-en válaszoltak Csehszlovákia 15 évesnél idősebb lakossága valamennyi kor- és szociális csoportjának képviseletében. Egyenjogúak nálunk a nők? A megkérdezettek fele úgy vélekedik, hogy „van, amiben igen, de van, amiben nem". Egyharmaduk meggyőződése, hogy a nők egyenrangúak. Több mint egyhetedük szerint azonban nem. Nagy az eltérés a nők és a férfiak véleménye között. A férfiak nagyobb arányban (43 százalék) vélekednek úgy, hogy társadalmunkban a nők egyenjogúak. Elsősorban a 15-29 évesek és az 5000 lakosnál kisebb települések lakosai osztják ezt a véleményt. A nőtlenek és gyermektelenek többsége is ezt vallja. A nők sokkal szkeptikusabbak, főleg a harmincadik életéven túl. Általában a nagyvárosokban vélekednek legbírálóbban a nők helyzetéről. Igen, is meg nem is Azok válaszoltak így (1300) akik szerint a nők nem teljesen egyenjogúak minden területen. Nézetük szerint a nők egyenjogúsága leggyakrabban a családban érvényesül (52 százalék) és a társadalmi-politikai funkciókban (50 százalék). Ezzel szemben a megkérdezettek háromnegyede úgy véli, hogy a munkahelyeken és a vezető beosztásokban nem egyenjogúak a nők. Maguk a nők is negatívan vélekednek a helyzetről. A férfiak, főleg a munkások, sokkal kedvezőbben ítélik meg a nők helyzetét a családban és a munkahelyeken is. A csehországi lakosok pozitívabban vélekednek a nők családi és társadalmi egyenjogúságáról, mint a szlovákiaiak. A harmadik műszak Helyes, hogy a nők tisztséget töltenek be a társadalmi és politikai szervezetekben, a nemzeti bizottságok szakbizottságaiban, képviselők stb? A közéleti tevékenység inkább a férfiakra tartozik? Miért fogadják el a nők a tisztségeket? Hogyan állnak helyt ezen a téren? Az ezekre a kérdésekre adott válaszokat az alábbi táblázat szemlélteti (összehasonlítás végett az 1977 évi közvéleménykutatás eredményeit is közöljük - százalékban). Vélemények a közéletben való részvételről CSSZSZK Férfiak Nők Tisztségek elvállalása 1977 1987 1977 1987 1977 1987 Helyes 75 71 71 64 78 78 Inkább a férfiakra tartoznak 19 21 21 26 16 16 Az állampolgárok többsége (71 százalék) úgy vélekedik, hogy a nőknek be kell kapcsolódniuk a közéletbe és csupán egyötödük szerint ez inkább a férfiakra tartozik. A nők nézetei tíz év alatt nem változtak. Az 1977. évi közvéleménykutatás eredményeihez képest azonban csökkent azoknak a férfiaknak a száma, akik szerint helyes a nők bevonása a tisztségekbe és nőtt azok aránya, akik úgy vélik, hogy a tisztségek inkább a férfiakra tartoznak. A nők közéleti tevékenysége mellett foglalnak állást a 15-29 évesek (75 százalék), az érettségizettek (77 százalék) és az óvodáskorú gyermekek szülei. Miért fogadják el a nők a tisztségeket? Elsősorban a megkérdezettek a nők egyenjogúságát említették (30 százalék), ezt követte az önmegvalósítás (22 százalék), az érvényesülés vágya (13 százalék), a társadalomnak tett szolgálat (13 százalék). Csak kilenc százalék vélekedett úgy, hogy a nőket saját érdekeik, ambícióik késztetik erre... Hozzávetőlegesen azonos arányban említik meg oknak azt, hogy „hiszen egyenjogúak", miközben többen vélekednek így Szlovákiában. A „társadalomnak tett szolgálatot" inkább a nők emlegették. Kinek az érdeke? A nők közéleti elkötelezettsége elsősorban a társadalom érdeke (58 százalék) és csak kisebb mértékben a nőké (38 százalék). Ezzel szemben a megkérdezettek 42 százaléka vélekedik úgy, hogy károsan befolyásolja a gyerekek nevelését. Ez jelzi, hogy a nők közéleti aktivitása nincs összhangban a gyermekneveléssel kapcsolatban velük szemben támasztott igényekkel, főleg ami a szülök kevés szabadidejét, a szolgáltatások hozzáférhetőségét illeti. Különösen a férjezettek és a nősek mutatnak rá, hogy bár hasznosnak tartják a nők közéleti tevékenységét, úgy vélik, hogy negatívan befolyásolja a gyermekek nevelését. A férfiak általában valamivel szkeptikusabbak a közéleti aktivitás hasznosságának megítélésében. Ennek ellenére a megkérdezettek többsége szerint a nők nagyon jól, illetve jól beváltak a közéleti tisztségekben. Csupán 4 százalékuk vélekedik úgy, hogy „nem nagyon" vagy „egyáltalán" nem váltak be. A nők és a munka Csehszlovákiában a népgazdaság dolgozóinak csaknem a felét nők képezik. Az 1985. évi statisztika szerint az anyagi termelés öt ágazatában és a nemtermelési szféra tizenhárom ágazatában túlsúlyban vannak. A kereskedelemben, az oktatásügyben, az egészségügyben, a szociális ellátásban, a bankszakmában, az idegenforgalomban az alkalmazottak háromnegyede nő. Miért akarnak dolgozni? Hogy javuljon a család anyagi helyzete 55 százalék Hogy kihasználják képzettségüket 16 százalék Hogy kollektívában legyenek, ne maradjanak a háztartásban 10 százalék Hogy anyagilag függetlenek legyenek 9 százalék Hogy társadalmilag hasznosak legyenek 7 százalék A pénzügyi helyzet javítására gyakrabban hivatkoztak az idősebbek, az alapiskolát végzettek, illetve a három vagy több gyermekesek. Azt a nézetet, hogy a nők szakképzettségük érvényesítése miatt lépnek elsősorban munkaviszonyba, főleg a 15-29 évesek, az egy gyermekesek vagy gyermektelenek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők vallották. Milyen lehetőségeik vannak bevételük, szakképzettségük növelésére, magasabb beosztásba való kerülésre, a férfiakkal azonos poszt betöltésére, jobb felszereléssel végzett munkáira? A megkérdezettek 72 százaléka szerint a nőknek rosszabbak a lehetőségeik a munkahelyeken, mint a férfiaknak az előbb említett öt terület közül legalább az egyiken. Csupán 28 százalékuk vélekedik úgy, hogy azonosak a lehetőségeik. A legjobb lehetőségük arra van a nőknek, hogy növeljék szakképzettségüket és a legújabb technika alkalmazásával dolgozzanak. Rosszabbak azonban a lehetőségeik abban, hogy hasonló munkát végezzenek, mint a férfiak és növeljék bevételüket. A megkérdezettek háromötöde szerint még nehezebb a nők helyzete a magasabb beosztásba való jutás szempontjából. Az 1979. évi felmérés eredményeihez viszonyítva nőtt azoknak a száma, akik szerint a nőknek kevesebb lehetőségük van arra, hogy magasabb beosztásba kerüljenek. Ezzel szemben nőtt (nyolc százalékkal) azok száma, akik szerint a nők ugyanúgy növelhetik szakképzettségüket, mint a férfiak. A legszembetűnőbb különbségek a legfiatalabb és legidősebb lakosok, az alapfokú és a felsőfokú végzettséggel rendelkező lakosok nézetei között vannak. Kit vezető beosztásokba? A megkérdezett 1985 lakos többsége (a nők 65 és a férfiak 46 százaléka) helyesnek tartja, hogy a nők vezető beosztásba kerüljenek. Egyharmaduk azonban úgy vélekedik (a nők 27 és a férfiak 43 százaléka), hogy a „vezetés" inkább a férfiakra tartozik. Mintegy egynarmaauKnaK nincs ezzel kapcsolatban véleménye. A legnagyobb eltérés a nők és a férfiak véleménye között mutatkozik. Míg a nők kétharmada ezen a téren is az egyenjogúság híve, a férfiaknak csak a fele vélekedik így. Ami a felettes személyét illeti, a férfiak 54 százaléka előnyben részesíti a férfi felettest, négy százalék a nőket, 38 százalékának pedig mindegy. Annak érdekében, hogy növekedjen a nők érdeklődése a gazdasági vezető beosztások Az anya térjen vissza munkahelyére: iránt, a megkérdezettek elsősorban azt javasolják, hogy bízzanak a nőkben, adjanak nekik lehetőséget a bizonyításra, javítsák a fizetéseket, a családok támogatását és az egyenjogúságot. Ahhoz, hogy a nők megfelelő körülmények között tölthessék be a vezető beosztásokat, azt javasolják, hogy javítani kell a szolgáltatásokat, a csáládok támogatását, meg kell bízni a nőkben és tökéletesíteni kell munkafeltételeiket. Amikor még kicsinyek a gyerekek Általában az a vélemény, hogy amíg a nő kisgyerekekről gondoskodik, ne dolgozzon. Eltérőek a vélemények a kérdésben, hogy mikor kellene visszatérnie a munkahelyére. Azonnal a fizetett anyasági szabadság után 3 A nem fizetett gyermekgondozási szabadság után 22 Amint a gyermek iskolába kezd járni 32 Az iskolalátogatás első éveiben is maradjon otthon 22 Tovább is maradjon otthon a gyerekkel 12 Ezek szerint a legtöbben úgy vélekednek, hogy az anya maradjon otthon, amíg a gyerek nem kezd iskolába járni. A szlovákiai megkérdezett lakosok közül többen vélekedtek úgy, hogy az anya a lehető legtovább maradjon otthon gyermekével. A nők gyakrabban vallják azt a nézetet, hogy a nem fizetett gyermekgondozási szabadság után a legalkalmasabb visszatérni a munkahelyre. Az anyai és munkahelyi kötelességek összehangolása Hogyan töltheti be a nő legkönnyebben az anya, a dolgozó és az aktív közéleti személyiség szerepét? Erre a kérdésre nem adhat választ egy felmérés. Csehszlovákiában kilenc tudományág foglalkozik a családdal, mindegyik más szemszögből boncolgatja a kérdéseket. Vitathatatlan, hogy a nő egyenjogúságának alapját a hasznos társadalmi tevékenységben való részvételük képezi, amelyben érvényesíthetik képességeiket, tehetségüket, műveltségüket és szakképzettségüket. Nálunk jellemző a fiatal, kisgyermekes anyák foglalkoztatottságának magas aránya, ez a csoport csak ritkán használja ki (9 százalék) a rövidebb munkaidő lehetőségét (az NDK-ban 30 százalék). A fokozatos munkakezdés és a bedolgozói munkaviszony is csak kivételnek számít. Hogyan hangolhatok össze az anyai, családi és munkahelyi kötelességek, ha a munkaidő kezdete nem a legalkalmasabb, a munkahely távol esik a lakóhelytől? Ehhez még hozzá kell számítani a gyakori túlórázást, a rendkívüli szombati műszakokat. A kétmúszakos munkahelyeken a dolgozók 61 százaléka nő. Sok ágazatban a munkafeltételek sem a legjobbak - szalagmunka, egyhangú munkafolyamatok, zaj, por stb. Gyakran megfeledkeznek arról, hogy figyelembe kell venni a női munkaerő sajátosságait is. A nők pótolhatatlanok a gyermeknevelésben, a barátságos, biztonságos otthon megteremtésében. De ugyanúgy a közügyek intézésében is, hiszen közismerten megértőén viszonyulnak a gyerekek és idősek gondjaihoz,. szükségleteihez. Azáltal, hogy az anya vezető szerephez jutott a gyerekek nevelésében, lebecsültük a férfiak apaszerepét, a gyermek személyiségének formálására gyakorolt hatásukat. A férfiak is gyakran illúzióikat táplálják a házastársak abszolút gazdasági egyenlőségét illetően. Pedig nagyon sok vonatkozásban éppen az apa, a férfi hozzáállásától függ, hogyan sikerül összehangolni az anyai, mun- kehelyi és közéleti szerepet. A különféle felmérések tanúsága szerint a nők a legfontosabbnak azt tartják, hogy a társadalom gondoskodjon a gyermekek neveléséről, míg a szülők munkáiban vannak (klubok, napközik). Ugyancsak nagy fontosságot tulajdonítanak a rugalmas és olcsó szolgáltatásoknak, a megfelelő, jól ellátott üzlethálózatnak, a gyors és kényelmes közlekedésnek, a jó orvosi ellátásnak. Szükségesnek tartják, hogy az egész család együtt nyaralhasson és a szabadság időtartama a végzett munka nehézségétől, a gyermekek számától és korától függjön. Felmérésünkben a megkérdezettek fele azt javasolta, hogy az anyák hat órát dolgozzanak, miközben megkapnák egész fizetésüket. A nők helyzetét javító további intézkedésekhez szükség van valamennyi velük kapcsolatos kérdés alapos elemzésére. VLADIMÍRA KOBYLKOVÁ JIRINA UŐKOVÁ ÚJS3 8 1988 VII
