Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-08-12 / 32. szám

Beszélgetés Karol Urbánekkal, a CSKP KB osztályvezetőjével MILYEN LESZ A PART FELEPITESE AZ ÁLLAMI VÁLLALATOKNÁL Július elsején érvénybe lépett az állami vállalatról szóló törvény, amely számos változást hoz magával a vállalatok gazdálkodásában, de a párt felépítésében is. A 412 újonnan keletkezett állami vállalat üzemei vagy az adott járás területén, vagy esetleg több kerületben dolgoznak majd. Milyen lesz ilyen esetekben a párt felépítése, hogy megteremtsük a feltételeket a párt vezető szerepének következetes érvényesítésé­hez? Erről beszélgettünk Karol Urbánek elvtárssal, a CSKP KB politikai-szervezési osztályának vezetőjével. • A CSKP KB Titkársága júniusban do­kumentumot fogadott el a párt felépítéséről az újonnan keletkezett állami vállalatoknál. Miből indul ki ez a dokumentum?- Az állami vállalatok létesítésével összefüggően a pártfelépítés módosításá­nak alapelvei elsősorban abból indulnak ki, hogy a termelési-műszaki, a tudományos­kutatási és az áruforgalmi alap szervezési struktúrájának átalakítása, az új állami vál­lalatok önállóságának és felelősségének növelése, a dolgozóknak az irányításban való részvétele demokratikus elveinek érvé­nyesítése fokozott igényeket támaszt a pártszervek és szervezetek tevékenysé­gével szemben. Optimális feltételeket kell teremteni az új helyzetben is a politikai irányítás módszereinek és formáinak érvé­nyesítéséhez. Ennek keretében a pártépí­tés szervezését is tökéletesíteni kell. Ez volt a fő oka az említett dokumentum elfogadá­sának. Az alapelvek kidolgozása során a párt alapdokumentumát jelentő alapszabályzat­ból indultunk ki. Egyes esetekben azonban túlléptük a szabályzat keretét, mivel új dol­gokat új feltételek között kell bevezetni. Figyelembe vettük azokat a tapasztalatokat is, amelyeket az elmúlt időszakban a párt­szervek és szervezetek felépítésével és tevékenységével kapcsolatban szereztünk. Fontos alapelv, hogy a pártalapszerve- zetek felépítésének összhangban kell állnia a vállalat önelszámolási egységeinek felé­pítésével. Tudjuk, hogy ez egyelőre sokhe­lyen nincs így, több műhely és különféle munkahelyek kommunistái tartoznak egy alapszervezetbe. Ilyen esetekben módosí­tani kell a párt felépítését. Minden önelszá­molási egységben a pártépítés önálló ré­szének, vagy alapszervezetnek, vagy rész­legszervezetnek kell dolgoznia. Természe­tesen a kis dolgozókollektívákban vagy kis önelszámolási egysegekben csak pártcso­portok dolgoznak majd. Ennek az alapelvnek az érvényesítése teszi lehetővé, hogy az alapszervezetek valóban a dolgozókollektíva politikai magvát képezzék. A pártépítés legalacsonyabb szintű részeinek a lehető legszorosabb kap­csolatban kell állniuk a munkahely életével, lehetővé kell tenni, hogy a kommunisták jobban befolyásolják a feladatok teljesítését és a problémák konkrét megoldását. Ta­pasztalataink szerint a nagy alapszerveze­tekben gyakoribb a párttagok és tagjelöltek anonimitása és passzivitása. Ennek ellené­re nem élnek azzal a lehetőséggel, hogy rószlegszervezeteket létesítsenek. • Milyen lesz a pártépítés azoknál az állami vállalatoknál, amelyek egy járás terü­letén működnek? Ki irányítja majd ezeket a szervezeteket? Az egy járás területén működő állami vállalatoknál gyakorlatilag a pártépítés ed­digi formája érvényesül, az említett módosí­tásokkal. Ahol a vállalatnál több alapszerve­zet van, a párt alapszabályzatával össz­hangban üzemi vagy vállalati pártbizottsá­gok létesülhetnek. Az alapelvek szerint ez akkor is elfogadható megoldás, ha egy állami vállalat alapszervezetei a járás kü­lönböző részeiben működnek. Az ilyen állami vállalatoknál az alapszer­vezetek, az üzemi és vállalati bizottságok munkáját a járási pártbizottságok irányítják. • Milyen megoldást javasolnak azoknál az állami vállalatoknál, amelyeknek hatás­köre túllépi egy járás vagy kerület határait?- Ezekben kissé más a helyzet. Számos állami vállalatnál, amelynek pártszervezetei több járásban vagy kerületben dolgoznak, új, pártszervet létesítenek - az állami válla­lat pártbizottságát, amelynek hatásköre az egész vállalatra kiterjed. Ezek a szervek nem alakulnak meg automatikusan az összes állami vállalatnál, hanem csupán ott, ahol az alapszervezetek, az üzemi és válla­lati bizottságok struktúrája nagyon tagolt és nagy a kommunisták száma. Az alapelvek szerint az állami vállalatnál a pártbizottság szerepét mindenekelőtt az eddigi üzemi vagy vállalati bizottság tölti majd be, különö­sen azokban az esetekben, amikor az álla­mi vállalat pártszervezeteinek döntő több­sége helyben van és csak kisebb része működik más járásokban vagy kerületek­ben. A cél tehát nem az, hogy bonyolult szervezési struktúrák és új szervek kelet­kezzenek, hanem az, hogy az új feltételek között az állami vállalatról szóló törvény érvényesítése során szavatoljuk a párt ha­tását. Tekintettel az állami vállalatok társadalmi jelentőségére és arra, hogy a pártépítés struktúrája tagolt, a vállalati hatáskörű párt­szervek vagy a CSKP KB, vagy az SZLKP KB, illetve a kerületi vagy járási pártbizott­ságok irányítják majd. • Új típusú pártszerv, az állami vállalat pártbizottsága keletkezik. Hogyan érvénye­síti hatását a vállalat vezetőségében, a dol­gozókollektíva önigazgatásában és a válla­lati szakszervezeti bizottságban? Milyen feladatokat teljesít majd?- Az állami vállalat pártbizottsága a kö­vetkező alapvető feladatokat teljesíti majd: A vállalat vezetőségében, az önigazgatási vállalati szervekben és a társadalmi szerve­zetek vállalati szerveiben dolgozó kommu­nisták révén érvényesíti a párt vezető sze­repét, továbbá a pártpolitikával összhang­ban egyesíti és egybehangolja a vállalati és üzemi bizottságok, valamint az alapszerve­zetek tevékenységét az állami vállalat gaz­dasági és szociális feladatai sokoldalú telje­sítése érdekében. Az első feladat gyakorlati megvalósítása azt jelenti, hogy a pártbizottság nemcsak a kommunistákkal, hanem az önigazgatás többi tagjával is dolgozik majd. Az állami vállalatról szóló törvénnyel összhangban érvényesíti ellenőrzési jogát az állami válla­lat vezetőivel és a szocialista önigazgatási szervekkel szemben. Az állami vállalatnál a pártbizottság feladata lesz a párt káderpo­litikájának megvalósítása vállalati szinten. Konkrétan befolyásolja a dolgozókollektíva önigazgatási szerveinek kialakítását, a pá­lyázati eljárásokat, a vállalati igazgató meg­választását, helyetteseinek kinevezését és leváltását. Irányítja az önigazgatási szer­vekbe, a Forradalmi Szakszervezeti Moz­galomban, esetleg a Nemzeti Front más szer­vezeteiben dolgozó kommunistákat. Az említett feladatok teljesítése érdeké­ben a pártbizottság kötelező érvényű hatá­rozatokat hoz. • Kire vonatkozóan lesznek kötelezőek határozatai?- Az állami vállalat pártbizottságának ha­tározatai kötelező érvényűek mindenekelőtt tagjai, továbbá az állami vállalat igazgató­ságának pártszervezete és a kommunisták - az állami vállalat igazgatója, más vállalati vezetők, a vállalati önigazgatási szervek kommunista tagjai, a szakszervezeti szer­vekben, esetleg a Nemzeti Front társadalmi szervezeteiben dogozó kommunisták szá­mára. • Jogában áll majd a pártbizottságnak, hogy irányítsa az alapszervezeteket az önelszámolási egységekben, vagyis az egyes üzemek szervezeteit?- Amint már említettem, az állami válla­latnál a pártbizottság másik fontos feladata az lesz, hogy egyesítse az egyes munkahe­lyek pártszerveinek és szervezeteinek tevé­kenységét, az állami vállalat gazdasági és szociális feladatainak teljesítése során. így tehát koordinációs funkciót tölt be és nem áll jogában, hogy irányítsa az alapszerveze­teket a vállalat egyes egységeiben, üzemei­ben, részlegeiben stb. Az alapszervezete­ket továbbra is teljes mértékben a járási pártbizottságok irányítják majd. A CSKP KB Titkársága azonban úgy döntött, hogy kísérletileg néhány kiválasz­tott állami vállalatnál a gazdasági és szoci­álpolitika kérdéseiben az új pártbizottságok irányítják majd az alapszervezeteket. Ezt kísérletileg a Dél-morvaországi és Észak- morvaországi kerület valamelyik állami vál­lalatánál vezetik be. • Amennyiben a pártbizottságnak nem áll jogában az alapszervezetek iányitása, hogyan összpontosítja figyelmét a párt az állami vállalatnál a döntő kérdések megol­dására?- A pártbizottság annak érdekében, hogy a pártszervezetek az egész állami vállalat­nál egységesen járjanak el, javaslatokat, tájékoztatásokat dolgoz ki a gazdasági és szociálpolitika feladatainak megoldására és a dolgozók kezdeményezésének fejleszté­sére. Mindenekelőtt a társadalmi érdekek­ből és szükségletekből indul ki, de figyelem­be veszi az egyes területi egységek fejlesz­tésének terveit is. Amennyiben nézeteltérés merülne fel az állami vállalat pártbizottsága és a területi pártszerv, illetve a pártalap- szervezet között, a felsőbb pártszervé a döntés joga. Az állami vállalat pártbizottsága annak érdekében, hogy egységes eljárást alkal­mazzanak olyan fontos kérdésben, mint az állami vállalat tervének kimunkálása, az önigazgatási szervek vagy az igazgató vá­lasztása, az illetékes területi pártszerv tud­tával összehívja az állami vállalat vala­mennyi pártszervezete elnökeinek tanács­kozását és erre meghívhatja a területi párt­szervek képviselőit is. • Ki választja a pártbizottság tagjait? Milyen megbízatási időszakra és hány tagú lesz ez a szerv?-Az alapelvek nem határozzák meg egyértelműen a megválasztás módját. Több lehetőséget említenek. Mindenekelőtt a ta­gokat a vállalati pártkonferencián lehet megválasztani, az állami vállalat valameny- nyi alapszervezetének képviselőiből. A másik lehetőség az, hogy a pártbizott­ság jelöltjeinek listáját az egyes alapszerve­zetek taggyűlésükön vitatják meg és ennek alapján megválasztják a tagokat. Még egy harmadik lehetőség is van - a bizottság egyes tagjait közvetlenül az alapszervezetek taggyűlésein vagy az üze­mi konferenciákon választják meg. Ki akarjuk próbálni a választások külön­böző módjait, mivel az állami vállalatok nagysága eltérő. Vannak vállalatok, ame­lyeknél több alapszervezet működik, de vannak olyanok is, amelyekben több tucat, sőt a legnagyobbnál több mint 200 alap­szervezet tevékenykedik. Ebből nyilvánva­ló, hogy az állami vállalat pártbizottságában nem lesz közvetlenül képviselve az összes alapszervezet. Szükséges azonban, hogy a döntő fontosságú vállalati egységek, a nagy üzemek képviselői tagjai legyenek a bizottságnak. Az állami vállalat nagyságá­tól, a pártépítés tagoltságától függ az új pártbizottság tagjainak száma. Az alapelvek 7-21 tagot javasolnak. Ami a megbízatási időszakot illeti, ugyanazon elv érvényes, mint a többi pártszervnél, ami azt jelenti, hogy az állami vállalatok megalakulásakor a tagokat a következő pártkonferenciáig választják meg és azon túl két-három évre. • Amint elmondotta, ennek a szervnek 21 tagja is lehet. Elég rugalmas lesz a mun­kája ilyen esetekben is?- Indokolt esetekben, különösen akkor, ha az állami vállalat pártbizottságának több mint 21 tagja lesz, a CSKP KB beleegyezé­sével elnökséget is választhatnak. • Mikor alakulnak meg az állami vállala­tok pártbizottságai?- Az állami vállalatok július elsejével ala­kultak meg. A törvény szerint négy hónapon belül össze kell hívnai azt a gyűlést, ame­lyen megválasztják a dolgozókollektíva ta­nácsát és az állami- vállalat igazgatóját. Amennyiben a választások előkészítése és a gazdasági feladatok teljesítése során ér­vényesíteni akarjuk a párt befolyását, ha­laszthatatlanul meg kell alakítani az állami vállalat pártbizottságait. A CSKP KB Titkársága arról is döntött, hogy a pártbizottságok közül melyeket irá­nyítja majd a CSKP Központi Bizottsága az illetékes osztályok révén, melyeket az SZLKP Központi Bizottsága, illetve a kerü­leti pártbizottságok. Egyes pártbizottságo­kat abban az esetben is a kerületi bizottsá­gok irányítják majd, ha néhány munkahe­lyük más kerület területén működik. A CSKP KB Titkársága úgy döntött, hogy az állami vállalatok létesítésének második szakasza előtt értékeljék az állami vállala­tok pártbizottságainak tevékenységét és a tapasztalatokat felhasználják a további munkában. VÁCLAV PERGL lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllillllllllllllllllllllllll (A szerző felvétele) BIZONYÍTANI SZERETNE Párttagjelölt a kritikáról és az önkritikáról Száz Pál, a Tesedíkovói Efsz szakközépis­kolát végzett fiatal állattenyésztője igazán nem panaszkodhat, hogy nem kapott felelős munka- beosztást. Éppen fordítva, feladatköre igényes, számtalan lehetőséget ad a bizonyításra. Csoportvezetőként tizennégy ember munká­ját irányítja. Részlegükön juhokat, hízósertése­ket és teheneket tartanak. Aki csak kicsit is járatos az állattenyésztésben annak aligha kell bizonygatni, hogy az említett állatok gondozása milyen nehézségekkel járó munka. Különösen a teheneké, azt követően, hogy új norma sze­rint minősítik a tejet, s ezeket az igényeket csak pontos és nagyon fegyelmezett munkával lehet teljesíteni. Mindez azonban csak az egyik terület, ahol a huszonnégy éves fiatalember bizonyíthat. Az ifjúsági alapszervezet ismerve képességeit igényt tart a segítségére, és amint azt maga is hangsúlyozta, a különböző szabadidő-progra­mok szervezéséből a továbbiakban is szeretné kivenni részét. Különösen most, hogy néhány héttel ezelőtt a szövetkezet kommunistái egy­hangúan megszavazták tagjelöltsógét. Egyik ajánlója a SZISZ, és úgy érzi, hogy ezt a bizal­mat munkával kell viszonoznia. A kötelességek sorából nem hagyhatjuk ki az otthont sem, ahol az ifjú családapát megsza­porodó feladatok várják. A tizennégy hónapos kis Pál' ugyanis egyre több elfoglaltságot ad édesapjának is. Ugyanakkor a gazdasági udvar is éppúgy vonzza, mint gyermekkorában, ami­kor már alapiskolásként sólymot, vércsét, aranyhörcsögöt és nyulakat tenyésztett. A von­zalom meghatározta pályaválasztását, és any- nyira erős volt, hogy a munka mellett is megma­radt szórakoztató és pihentető kiegészítőnek. Az erős és céltudatos érdeklődés megala­pozta a szakma fiatal mesterének sokoldalú szaktudását. Száz Pállal ezúttal mégsem az állattartás fortélyait elemeztük. Elsősorban arról beszéltünk, hogy csoportvezetőként a szakmai­akon túl mit helyez előtérbe azon alapelvek közül, amelyeket az átalakítás és gyorsítás kapcsán sokat hangsúlyozunk, s ebben meny­nyiben segíti párttagjelöltsége.- A kérdés első része összetettebb, ezért a másodikkal kezdem. Mint tagjelölt részt ve­szek a pártgyűléseken, ahol a fő feladatokat rendszeresen megvitatják. Nemcsak azok ter­melési oldalait, hanem elsősorban szervezési és emberi feltételeit. Az idősebb kommunisták ilyen jellegű tapasztalatai és eszmecseréi mun­kafeladataim teljesítésében segítenek. Nem­csak a feladatokat és a problémákat ismerem meg részletesebben, hanem azt is, hogy mit, miért és hogyan kell csinálni. Ha ezeket meg­beszélem csoportom tagjaival, minden bizony­nyal ók is öntudatosabban fognak dolgozni.- És a kérdés bonyolultabb része?-Azért bonyolultabb, mert több dolgot is megemlíthetnék. A nyíltság, a megfelelően kriti­kus és önkritikus szemléletmód mellett döntöt­tem. Ezeket ugyanis valóban nagyon fontosnak tartom. Mindent őszintén és nyíltan meg kell vitatni. A dolgozókollektíva tagjainak együtt kell megkeresniük a lehető legjobb és legeredmé­nyesebb megoldásokat. Én azt a vezetőt tiszte­lem, aki mindig képes a közösségen belül maradni. Igényes, ha kell bírál, de azt a jogos kritikát is elfogadja, amelyik őt érinti. A csoport megbeszélésein ezért is nem győzöm hangoz­tatni, hogy mindenki mondja el észrevételeit és 11 javaslatait, és azt is tegye szóvá, ha én feled- h keztem meg valamiről. Meggyőződésem || ugyanis, hogy a legtöbb bajt az okozza, és “ a legnehezebben azt lehet helyrehozni, amiről tisztelettudóan sokáig hallgattak. E. F. 19

Next

/
Oldalképek
Tartalom