Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. július-december (21. évfolyam, 26-52. szám)

1988-07-29 / 30. szám

Beszélgetés a Matica slovenská tevékenységéről-Említettem már, hogy szocialista álla­munk külpolitikájával összhangban igyek­szünk kapcsolatot tartani mindazokkal a kül­földön élő honfitársainkkal, akik nem viszo­nyulnak ellenségesen szocialista hazánkhoz. Igyekszünk népszerűsíteni eredményeinket, szellemi értékeinket, iparkodunk honfitár­sainknak segíteni abban, hogy megőrizzék anyanyelvűket, azonosságtudatukat. Szlovák nyelvkönyveket, szépirodalmat küldünk a kül­földi kulturális egyesületeknek, tudományos intézményeknek és iskoláknak, a Studia Aca- demia Slovaca tanfolyamain külföldi szlová­kokat fogadunk, gyermekek számára nyári táborokat szervezünk, koreográfusokat képe­zünk, külföldi szlovák folklórcsoportokat hí­vunk meg hazánkba, például a detvai kulturá­lis ünnepélyre. Napjainkban, amikor jelentős mértékben enyhült a nemzetközi helyzet, s bővült a népek, országok közötti együttmű­ködés, előttünk is nagyobb lehetőségek nyíl­tak a becsületesen gondolkodó külföldi szlo­vákokkal való kapcsolatunk erősítésére. • Olvasóink minden bizonnyal szeretné­nek megtudni minél többet az intézmény további céljairól, terveiről is.-A sok feladatunk közül a legfontosabb a könyvtárak elektronizációja, vagyis a kor­szerű hálózat kiépítése. Mielőbb létre kell hoznunk a könyvtári információs rendszer alapjait. E rendszerbe első fokon 12 könyvtár kapcsolódik be, a már említett dunaszerdahe- lyi mezőgazdasági információs központ is. Korszerűsíteni kell a számítástechnikát töb­bek között a bratislavai Egyetemi Könyvtár­ban és a kassai (KoSice) Állami Könyvtárban. A könyvtári hálózat elektronizációja és kor­szerűsítése kiemelt feladatunk. Tovább foly­tatjuk a szlovákiai könyvkiadás történetének felkuttatását, a szlovák nemzeti retrospektív bibliográfia rendszerezését és kiegészítését, a meglevő dokumentumok konzerválását és restaurálását. Megkezdjük az előkészületet a központi szlovák irodalmi múzeum létreho­zására. Ezt a múzeumot a Matica slovenská első székházában rendezzük be. Folytatjuk a szlovák életrajzi lexikon kiadását. Újabb öt kötetet szeretnénk kiadni néhány éven belül. Ugyancsak folytatjuk a hazánkban megjelenő magyar nyelvű könyvek és más kiadványok gyűjtését és rendszerezését is. Véleményem szerint fel kellene mérnünk, miként szolgál­hatnák e kiadványok még jobban a szakem­berek kutatásait, s a hazai nemzetiségi kultu­rális életet. Azt hiszem, el lehetne gondolkod­ni a szlovákiai magyar központi könyvtár létrehozásának lehetőségein. Úgy tudom, ez nem újkeletű javaslat, nem ártana, ha fel­mérnénk - többek között a Csemadok bevo­násával, amely tudvalévőén aránylag gazdag könyvtárral rendelkezik - megvalósítható-e. • Végezetül arra szeretném kérni, ismer­tesse, milyen ünnepségekre kerül sor a mos­tani évforduló kapcsán.- Az ünnepségek már megkezdődtek. Szlovákia fővárosában rendeztük azt a tudo­mányos konferenciát, amelyen a külföldön élő szlovákoknak az anyanyelvhez fűződő kap­csolatát vizsgáltuk. E napokban rendezik meg Martinban a Matica slovenská a szocializmus korszakában című szimpoziont. Több doku­mentumkiállítást is szervezünk, s a központi emlékünnepségekre ugyancsak Martinban kerül sor a jövő héten. Gazdag műsor várja az érdeklődőket, s igazi látványosságnak ígérke­zik az a felvonulás is, amelyen csaknem kétezer résztvevő népviseletben és korhű öltözetben idézi fel a több mint egy évszázad­dal ezelőtti eseményt, intézményünk megala­kulását. Azzal az örömteli érzéssel ünnepel­hetjük az évfordulót, hogy a Matica slovenská napjainkban sokrétű munkájával jelentős mértékben járul hozzá Szlovákia, s egész hazánk szellemi életének további felvirágoz­tatásához. • Köszönöm a beszélgetést. A szocialista közművelődés szolgálatában ezelőtti közgyűlésen jóváhagyott alapsza­bályzat értelmében a Matica slovenská alap­vető célja a szlovák nemzet szellemi jólétét, fejlődését elősegíteni. Ma több mint egy év­század távlatából elmondhatjuk, hogy sok öntudatos, áldozatkész ember munkája meg­érlelte a gyümölcsöt, hiszen ez a kulturális intézmény volt a bölcsője a szlovák tudomá­nyosságnak, a hivatásos színháznak, a nyelvtudománynak, a népművelésnek és sok más ágazatnak. Ezek történelmi tények, amelyekkel aránylag sokan tisztában vannak. Azt már kevesebben tudják, hogy a cseh és más szláv nyelvben is létező matica elneve­zés nem a mai',vagyis az anya szóból szár­mazik. A megnevezés ószláv eredetű, s a je­lentése forrás, kútfő. Ennél is kevesebben vannak tisztában azzal, hogy napjainkban mi is a Matica slovenská funkciója. Sok szlovák emberben is valamiféle múlt századbeli el­képzelés él, s meg kell mondani, hogy a ha­zánkban élő csehek és a szlovákiai magyarok egy részének körében sem alakult ki világos kép a Matica mai munkáját, feladatait illetően. • Milyen tehát napjainkban a Matica slo­venská tevékenységi köre, mik az intézmény feladatai?- Az intézmény a megalakulásától 1873- ig, majd 1919-tól egészen 1954-ig alapjában kulturális egyesülésként tevékenykedett. Az egyes korszakokról, bizonyos sajátosságok­ról és gondokról részletesen kellene szólni, de azt hiszem, ez meghaladná e beszélgetés kereteit. Éppen ezért most csupán annyit említek meg, hogy 1948 Februárját követően a Matica slovenská fokozatosan a könyvtári és a könyvtudományi tevékenységre orientá­lódott. Az intézmény munkatársai közül töb­ben alapítói voltak a Szlovák Tudományos és Művészeti Akadémiának, a Szlovákiai Nép­művelési Központnak, a kiadóknak és más intézményeknek. A Szlovák Nemzeti Tanács 1954. április 27-én hagyta jóvá azt a törvényt, amely szerint a Matica slovenská a nemzeti könyvtár és könyvtudományi intézmény fel­adatkörét látja el. Legfőbb feladatát a nemzeti kultúra dokumentálásában szabták meg. Bi­zonyos törvénymódosításra 1973. december 27-én került sor. Ennek értelmében a Matica slovenská fő feladata beszerezni, feldolgozni, megőrizni és hozzáférhetővé tenni könyveket, kéziratokat és más írásbeliséget; szakmai és módszertani segítséget nyújtani a könyvtá­raknak, irodalmi múzeumoknak, levéltárak­nak és a kulturális-népművelő központoknak: nemzeti könyvtárként kiemelt feladata olyan kulturális dokumentumok beszerzése és U j £2Ú megőrzése, amelyek a szlovákság, illetve m Szlovákia kulturális fejlődésével, szellemi örökségével kapcsolatosak. További feladata elméleti és tudományos-kutatói tevékenység kifejtése a könyvtári munka, a bibliográfia és irodalmat, közkinccsé tenni a legújabb tudo­mányos módszereket és munkafolyamatokat, miként lehet a tudományos eredményeket, az elméletet mielőbb a gyakorlatban alkalmazni. A dunaszerdahelyi kezdeményezést és pél­dát a Tmavai és a Senicai Járási Könyvtár is követi. A Őadcában néhány éve működő, s köz­vetlenül a mi irányításunk alatt dolgozó kísér­leti járási könyvtár is a kutatómunka szolgála­tában áll, s a megfelelő modell keresését szolgálja. • Eddig a Matica slovenská belföldi mun­kájáról beszélgettünk. Milyenek az intézmény külföldi kapcsolatai?- Ezek is állandóan bővülnek, s mind na­gyobb részt vállalunk az információs cseré­ben, elsősorban a nemzeti könyvtárakkal mé­lyítjük el együttműködésünket. Kiválóak a kapcsolataink a Lenin Könyvtárral és az Országos Széchenyi Könyvtárral. Magyaror­szági partnereinkkel valóban gyümölcsöző az együttműködésünk, amely jelentős mérték­ben hozzájárul közös múltunk, kulturális kap­csolataink tanulmányozásához, a még meg­levő fehér foltok eltávolításához, a két nemzet kulturális örökségének alaposabb megisme­réséhez. Nemzetközi együttműködésünk mé­reteire jellemző, hogy intézményünk jelenleg több mint 400 könyvtárral tart állandó kapcso­latot a világ szinte minden táján. • Különösen az elmúlt években bővültek a kapcsolataik a külföldön élő szlovákokkal is. E téren mik a legfontosabb céljaik? SZILVÁSSY JÓZSEF beszélnek, ám statisztikai adataink másról tanúskodnak. Nem csökken a kölcsönzések száma és ezzel együtt a könyvtárak jelentő­sége. Persze, érdekes lenne fölmérni: valójá­ban milyen könyveket kölcsönöznek-olvas- nak napjainkban. Mi igyekszünk tölünk telhe­tőén minden támogatást megadni a könyvtá­raknak, amelyeknek helyzetét meghatározza az, hogy az illetékes nemzeti bizottság miként segíti őket. Persze, ez a támogatás attól is függ, hogy a könyvtárak milyen munkát vé­geznek, miként kapcsolódnak be a népműve­lő munkába. Könyvtáraink egy része évek óta helyiséghiánnyal küszködik, s a műszaki esz­közeik is elmaradnak az igényektől. Szeret­nénk elérni, hogy a könyvtárak olyan szellemi központok legyenek, ahol pezsgő kulturális élet zajlik, ahol zenét is lehet hallgatni, sót, rövidesen már műsoros videokazattát is lehet kölcsönözni. Olyan intézményeket szeret­nénk létrehozni, amelyek sokrétűen elégítik ki a lakosság művelődési és szórakozási igé­nyeit. • Milyenek a kapcsolataik a dél-szlovákiai könyvtárakkal?- Nagyon jók. Minden támogatást meg­adunk ahhoz, hogy a szlovák és a magyar nyelvű lakosság anyanyelvén olvashasson minél több könyvet, s igyekszünk elősegíteni azt is, hogy a szépirodalmi müvek és a szak- irodalom egy részét a szomszédos Magyar Népköztársaságból hozzuk be. örülünk an­nak is, hogy évről évre számos dél-szlovákiai könyvtár kapcsolóldik be a Példás Könyvtár versenybe. Legutóbb a deák/ (Diakóvce), a lukanyényei (Nenice), a buzitai (Buzica) intézmény kapta meg a Példás Népkönyvtár címet, s elismerésben részesült többek között a vásárúti (Trhové Myto) könyvtár is. S ha már a dél-szlovákiai könyvtáraknál tartunk, akkor ki kell emelnem azt az úttörő munkát, amelyet Dunaszerdahelyen (Dunajská Streda) végez­tek. A KOPIS, vagyis a Kooperációs mező­gazdasági információs központ ma már Szlo- vákia-szerte fogalommá vált, s utat is mutat: miként lehet gyűjteni a mezőgazdasági szak­emelkedő személyiségeinek kéziratait, de ugyanígy megtalálható nálunk például a szlo­vák nemzeti felkelés idején kiadott illegális röpiratok, újságok példányai is. • Melyek azok a legrégibb kiadványok, amelyek az intézmény tulajdonát képezik?- A legrégibb az 1447-ben kiadott Confes- sionale. Nagy eszmei értéket képvisel az 1581-ben, az akkori Bártfán kiadott Katekiz­mus, Komensky Orbis pictusának lőcsei ki­Dr. Miroslav Bielik adása, amelyet Bubenko Jónás illusztrált. Sok értékes kiadvány található a Szlovákia számos városában levő történelmi jelentősé­gű könyvtárakban is, melyek közül a nyitrai (Nitra) és a trnavai egyházi gyűjteményt emlí­tem. Itt számos értékes latin, magyar és német nyelvű kiadványokat is őriznek, ezek gazdag forrásanyagul szolgálnak a szlovák -magyar kulturális kapcsolatok tanulmányo­zásához is. Itt említem meg, hogy 1979-ben Brodzanyban a maga nemében európai vi­szonylatban is egyedülálló intézményt hoz­tunk létre: a Puskin Múzeumot, amelynek egyik célja a szlovák-orosz irodalmi kapcso­latok dokumentumainak gyűjtése, a legrégeb­bi időktől napjainkig. • Említette már, hogy a Matica slovenská egyik feladata módszertani segítséget nyújta­ni a könyvtáraknak, ön hogyan ítéli meg a szlovákiai könyvtárak helyzetét?- Arra törekszünk, hogy könyvtáraink a megváltozott és szüntelenül változó körül­mények ellenére, pontosabban ezekhez iga­zodva, ma és a jövőben is a művelődés és az információ-gyűjtés egyik központjai legyenek. Sokan ügyein az olvasás visszaszorulásáról A Matica slovenská 1975-ben átadott új székháza ázhuszonöt évvel ezelőtt. 1863. augusztus 4-én alakult meg Martinban a Matica slovenská, a szlovákság első nemzeti kulturális intézménye. Az évforduló alkalmából beszélget­tünk el dr. Miroslav Bielikkel, az intézmény keretében működő Szlovák Nemzeti Könyvtár igaz­gatójával a Matica slovenská múltjáról s mai feladatairól. • Talán nem hat ünneprontásnak, ha elő­ször arról szólunk, hogy még ma is sokan vannak, akik meglehetősen keveset tudnak a Matica slovenská tevékenységéről és mai jogköréről. Bevezetőül tehát erről kérdezem önt.- Valóban, a széles körű nyilvánosság kö­rében elég sok még a tisztázatlannak tetsző kérdés és a félreértés. A százhuszonöt évvel a tudományos információs hálózat kiépítésé­nek és korszerűsítésének szakaszán. A Mati­ca rendszeres kulturális-népművelő tevé­kenységet is kifejt, és szocialista államunk külpolitikai elveivel összhangban állandó kap­csolatot tart a külföldön élő szlovákokkal. Munkánkat a marxizmus-leninizmus, a szo­cialista hazafiság és nemzetköziség szelle­mében végezzük. % Ez az intézmény gazdag és értékes gyűjteményt mondhat magáénak. Kérem, rö­viden erről is tájékoztassa olvasóinkat.- Valóban gazdag a gyűjteményünk. A tör­vény értelmében 1954 január elsejétől min­den csehszlovákiai kiadó két köteles példányt küld nekünk valamennyi megjelenő könyvből. Jelenleg a Matica slovenská gyűjteményében 4 884 724 dokumentum található, ebből több mint hárommillió a könyv, majdnem egymillió a levéltári anyag. Mi őrizzük kultúránk ki­988. VII. 29. A szakemberek rendszeresen ellenőrzik az intézmény gyűl- % teményében levő legrégibb kiadványok állagát (Lőrincz János és Filip Laéut felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom