Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)

1988-04-08 / 14. szám

Illlllllllllllllllllllllllllllllllllllllll Röviden iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii A filmtörténet dossziéjából a címe a francia A-2 televízió sikeres sorozatának. A műsor lényege: kiválasztják a filmtörté­net egy-egy nagy személyisé­gét, bemutatják valamelyik siker­filmjét, majd utána - a stúdióba meghívott közönség jelenlété­ben - élő adásban beszélgetnek vele. A közelmúltban Michele Morgan volt a vendég, aki a 30- as évek közepétől a 60-as évek végéig számos francia és külföl­di film főszerepét játszotta. A Moszfilm műtermeiben készült Pavel Csuhraj - Grigo- rij Csuhraj fia - első tévéfilmje, a Beszélgetések sötétben. ..Tévéhid“- nak tekinthető megállapodást irt alá a kölni te­levízió intendánsa és a szovjet Goszteleradio első elnökhelyettese Kölnben. Az okmány elsősorban a műsorban a müsorcserét és egymás forgatócsoportjainak kölcsönös támogatását irányoz­za elő. Irán segítséget ígér a zanzi- bári televíziónak. A volt arab szultánság televízója rendsze­resen műszaki és működési zavarokkal küzdött az évek so­rán, tevékenységében több hónapos szünet is előfordult. A közelmúltban az öbölmenti és más arab országok is gaz­dasági és kulturális segiséget ajánlottak fel Zanzibárnak. Veszélyes televízió. Minél több időt töltenek az emberek tévézéssel, annál rosszabbul al­szanak. Erre a következtetésre jutottak - egymástól függetlenül - a kutatók több országban is. A nyugatnémet Medizinische Welt például közölte egy nagy felmérés eredményeit, amelyben 19-68 éves nőket és férfiakat teszteltek. Eszerint az esti tévé- , zés, különösen az izgalmas mű­sorok fél órával csökkentették az adásidőt, rontották az alvás mi­nőségét s nehézséget okoztak az elalvásnál. Egy, 510 kalifor­niai diák viselkedését vizsgáló ku­tatás pedig megállapította, hogy minden kétórás tévénézés után a diákok olvasási, munkavégzési és matematikai feladatmegoldó képessége erősen csökkent. Ag­gasztó az a kutatási eredmény is, mely arról számol be, hogy a közlési eszközökben, de főleg a televízióban említett öngyilkos­ságok, különösen a hires embe­rek tragédiái, láncreakciót indí­tottak el. A Pekingi Telvizió a nagy kínai falról készített filmet. A 37 részes sorozat behatóan ismerteti az egyedülálló erö- dítményrendszer kétezer éves történetét. A filmet két évig forgatták, és sok-sok néprajzi érdekességet is megörökí­tettek. A holland NOS tévéhíradója újdonságot vezetett be: esti fő kiadását nyomtatott szöveggel sugározzák, hogy a siketek és csökkent hallóképességúek tájé­kozódását is segítsék. Hasznos ez az újdonság azok számára is, akik még nem teljesen sajátítot­ták el az ország nyelvét. okatlan kéréssel fordult pesti kollégái­hoz Éva Vanciková, a bratislavai televí- zó rendezője. Vagány, belevaló, temperamentu­mos fiatal színésznőt keresett, főszerepre. Ilyet persze itthon is talált volna, de legelső feltételét a végére hagyta: a lány dundi legyen, jó gömbö­lyű, legalább kilencven kilót mutasson a mérleg. Ebből a típusból Magyarországon is csak egy van. Lang Györgyi. Aki Nell Dunn Gőzben című drá­májában olyan könnyedén ugrókötelezik, akár egy csitri. Aki a Hawai rózsájában - szubrett. Aki sombreróban, ponchóban dél-amerikai dalokat énekel - kitűnő stílusérzékkel. Hetedik évadját tölti a Pécsi Nemzeti Színházban, de még egy szerződése van: Bécsben, a Josephstadtban. A szlovák tévéfilm főszerepét próbafelvétel nélkül kapta meg. „Aki rám néz, rendszerint elmosolyodik... már megszoktam. A gimiben is... mekkorákat szóra­gondolom, ebben a percben is súrolom. Nem esek kétségbe... egyelőre jól viselem. Nem fá­raszt. Amíg nem lihegek tánc közben, addig nincs baj, tudom. Szóval a főiskola... Kazimir volt az osztályfőnököm. Jó tanár. Rendes ember. Ha el voltam maradva a szereppel, akkor azt mondta: lütyi-pütyi, csipkedje magát. Ilyenkor mindig pá­nikba estem. Egyszer az húzott ki a csávából, hogy elváltak a szüleim. Hogy idegösszeroppa­nást kapott az anyám. Akkor totál rossz voltam a vizsgán... de átengedtek. Kazimir vigyázott rám. Amikor Pécsre kerültem, rögtön a főiskola után, jött egy jelmeztervező lány, aki még nálam is kövérebb volt. Akkor megnyugodtam. Végképp megnyugodtam. Rájöttem, hogy nincs ezen sem­mi szégyellni való, jobb, ha vállalom a külsőmet. S ha vállalom, akkor olyan szerelésben kell járnom, ami nekem tetszik. Igen, akár kitűzőkkel koztak rajtam! Makacs voltam és renitens, nem hordtam köpenyt, az órán rágógumiztam, a taná­raim valahogy mégsem haragudtak rám. Elfo­gadtak. Szerették, élvezték a humoromat. A ta­nulás nem nagyon érdekelt, de mert rengeteget olvastam, az rendszerint megmentett. A kilóimat palástoltam eleinte. Nem zavart különösen a sú­lyom, de azért meggondoltam, mit veszek fel. Egy bő ruhában mégis csak jobban éreztem magam, mint egy nadrágban. A főiskolán mintha kicseréltek volna. Ott már szorongtam, örökké attól féltem, hogy kivágnak. Hogy nem felelek meg. A szóbeli vizsgák miatt sosem izgultam, azokra elég volt egy-két óra és kész, már össze is szedtem magam. A színész­mesterség... az volt a poklok pokla. Az, hogy nem bírtam felszabadulni, mert görcsben tartott a félelem. Elsőben Szép Ernő Vőlegényében vizsgáztam.... én voltam a vénkisasszony, az jól ment, azzal nem volt bajom. Akkor még köny- nyebb is voltam, pontosan tizenöt kilóval. Hogy most mennyi vagyok? Nem tudom. Tényleg nem. Ha fogyókúrázom, rá nem állok a mérlegre. Akkor messziről elkerülöm. A kilencvenötöt, a százat teli bő trikóban, nadrágban... így szerettem volna mindig, de a konvenció! Az a lány aztán teljesen felszabadított. Meg az is, hogy nem éreztem tovább azt a feszültséget, amit a főiskolán. Hogy ha nem megy, akkor kidobnak. Az Óz, a nagy varázslóban Totót játszottam. Ez volt az első sikerem. Aztán egy Feydeau-vígjáték adott lökést és Aldonza, a La Mancha lovagjában, meg az, hogy 1985 tavaszán Sándor Pármeghívott a Víg­színházba. Alekszandr Mitta Ragyogj, ragyogj csillagom című darabját rendezte; nem is tudom, honnan jutottam az eszébe. Fegya, a néma festő kiabálós feleségét játszottam. Egy valami idege­sített csak: túl hamar kellett kiabálnom, és akkor megint megijedtem. Tudtam, hogy Sándor Pál formát bontott, ott a sok tehetséges fiatal szí­nésznő a Vígben, s akkor kiharcolja, hogy én legyek Rudolf Péter partnere. Nem, ez túl sok volt nekem. Ettől teljesen begörcsöltem. Presser Gá­bornak viszont így is tetszett, amit csináltam. Akkor hívott meg a Pesti Színházba, a Rémségek kicsi boltjába. Abban már jobb volt, ott már ficánkoltam, vadul táncoltam. A három könnyúvé- rű amerikai lány közül én voltam az egyik, a má­• A megnyugvás éveiben... sik: Falusi Mariann, akivel azóta énekes duót alakítottam. Bécsben is együtt énekelünk. Dzsesszet, sanzont, rockot, mindig mást, mert az zenés zsebszinház. Másfél évvel ezelőtt kaptuk a meghívást, azóta hetente két-három fellépést vállalunk. Nem tagadom, jól hoz a konyhára egy ilyen szerződés, de iszonyú energiával fizetünk érte. Éjjel, előadás után elindulunk Bécsböl, al­szom egy keveset Pesten, reggel pedig indulha­tok Pécsre, a próbára. Most három darabban játszom, mind a háromban nagyszerű szerepet. A Gőzben hat fogyókúrázó nőről szól - én egy szellemileg fogyatékos lány vagyok benne, akit szigorral, már-már terrorral formál az anyja. Az angol David Storey Anyák napja cimú abszurd játékában is egy meggyötört gyerek vagyok - már épp attól féltettek, nehogy „úgy“ maradjak, amikor Gogol Háztúznézőjében rám osztották az eladósorban levő lány jópofa nagynénjét. A Szoknya, de zöld- Éva Vanciková tévéfilmje katonlányok életét mutatja be. Ilonka, akit én játszok, szlovákiai magyar lány. Lelkes, piknikus alkat, aki hat cekkerrel költözik be a laktanyába és minden helyzetben feltalálja magát. A szövege­met egy héttel a forgatás előtt küldték el, meg is tanultam szóról szóra - szlovákul. Rám is szól­tak, nem mondjam ugyanúgy, ahogy a forgató- könyvben áll - az túl jó, Ilonka ugyanis keveri a végződéseket. Hogy mi tart formában? Nem, nem a fridzsi- der... a munka. Az villanyoz fel olyan nagyon. »Aram alatt« vagyok most is. De nem kétszáz­húsz, hanem háromszázhatvan volt alatt.“ SZABÓ G. LÁSZLÓ A tömegjátékoztatásban a televízió meghatározó szerepet játszik. A sajtótermékekkel összehasonlítva van azonban egy jelentős hátránya; nem akkor nyújt tájékoztatást, amikor éppen akarjuk, vagy szükségünk lenne rá, hanem csak bizonyos meghatározott időpontokban A tömegtá­jékoztatás legkorszerűbb formája, a képújság megszünteti ezt az időhöz kötöttséget. Olyan információkat kínál a nézőnek, amilyenekre épp szüksége van, és akkor, amikor annak időben ez a leginkább megfelelő. Természetesen nem képi, hanem szöveges formában Többéves munka eredményeként májustól a Csehszlovák Televízió második programja is megkezdi a képújság sugárzását. A képújság technikailag bonyolult, a néző számára érdekesebb és fontosabb, hogy mit képes nyújtani. A tervek szerint a képújság a rendes műsorral egyidöben kezddik és végződik. A tartalomjegyzéket bemutató első oldal távvezérlő egységgel történő lehívása után, eltűnik a rendes program képe és hangja. A tartalomjegyzéknek megfelelően a néző kiválasztja azt az oldalt, amelyen az öt érdeklő információk találhatók. A képújság kikapcsolását követően ismét beugrik a rendes adás. A tájékoztatásnak ezt a korszerű formáját 1971-ben kezdték alkal­mazni Angliában. A BBC társaság a halláskárosultak számára is lehetővé akarta tenni, hogy élvezhessék a műsort, anélkül, hogy a feliratos szöveg zavarná a többi nézőt így született egy az a műszaki megoldás, amelyről aztán kiderült, hogy sokkal szélesebb körben és más célokra is alkalmaz­ható. A nyugati államokban gyorsan elterjedt, a KGST tagországai közül Magyarország érte el ezen a téren a legjelentősebb eredményeket, ahol már 1982 óta működik a képújság. Csaknem 200 oldalból áll (egy oldal megközelítőleg 24 sornyi szöveget tartalmaz) és kb. 100 ezer tévékészü­léken fogható. Jelenleg Lengyelországban és Bulgáriában kísérleteznek a hírközlésnek ezzel a praktikus formájával. Csehszlovákia tehát a második szocialista ország, amely képújságot sugároz. A kísérletek a nyolcvanas évek elején kezdődtek, 1987-ben született meg a döntés a kísérleti jellegű képújság bevezetéséről, amely 1990-ben válik az állandó műsor szerves részévé. A prágai és a bratislavai televízió most építi ki a műsort állandó friss információkkal ellátó szerkesztőségeket. Mi mindent tud nyújtani ez a szolgáltatás? Tájékoztat a kül- és belpolitika, a kulturális, a gazdasági, a sportélet stb. aktuális eseményei­ről. Adatokat szolgáltat Csehszlvákia és más európai államok, ismert turisztikai központok időjárásának alakulásáról, időjárás-előrejelzést ad a mezőgazdaságnak, tájékoztat az útviszonyokról, a határátkelőhelyeken tartott ellenőrzések időtartamáról... Ismerteti továbbá a tévé, a rádió, a színházak és mozik műsorát, a kiállítások nyitvatartási idejét Természetesen a képújság csakis speciális dekóderrel és távvezérlő egységgel ellátott készülékekkel fogható. A hazai termékek közül ilyen a Color 428, amelynek gyártását az idén kezdi meg az oravai Tesla vállalat. m. B. Egy digitális képmagnó Még szinte egy év sem múlt el azóta, hogy megjelentek az első mikroelektronikus áramkörrel elátott „digitális“ képmagnók, s máris szin­te alig van jelentősebb videocég, amely nem dobott volna piacra digi­tális effektusok előállítására képes rekordereket. Természetesen azóta már tökéletesebb mikroprocesszo­rokat alkalmaznak, hiszen a video- technológiában egy év nagyon hosszú idő. A Panasonic cég volt azonban az első, amely egy digitális csúcsmodellt dobott piacra. Az NV- D 80 jelzésű gép csaknem mindent egyesít, ami ma a videotechnológiá- ban újdonságnak számít. Kezdjük talán a legfontosabb adattal: a készülék VHS rendszerű, HQ áramkörös, négy videofejjel van ellátva, HI-FI hangminőséget szol­gáltat. Két sebesség. LP üzemmód­ban 8 órás felvételt képes rögzíteni a 240-es szalagra. Lehetőséget nyújt lassított és normálisnál kétszer gyorsabb lejátszásra. A timer egy hó­napra előre nyolc műsor automati­kus felvételére programozható. Itt jegyezzük meg, hogy a timer progra­mozása háromféleképpen történhet: a készüléken levő gombokkal, a táv­vezérlő segítségével és fényceruzá­val. Ez utóbbi használata a lehető legegyszerűbb, csupán arra van szükség, hogy a tévécsatornának megfelelő vonalkódon, majd egy gombnyomással betápláljuk a ké­szülékbe az utasítást. Ehhez termé­szetesen megfelelő kódtáblázatokra is szükség van, vagy a tévéműsor vonalkódok formájában közölt válto­zatára, amely Nyugaton már sok műsorfüzetben megtalálható. A készülék a kívánt felvétel gyors megtalálását elősegítő rendszerrel is rendelkezik. Arról van szó, hogy minden felvétel elején egy számunk­ra láthatatlan jelet rögzít a szalagra, amelyet csévélés közben is azono­sítani tud, és ha ennek megfelelő utasítást adtunk, leáll. A Panasonic- ban továbbfejlesztették ezt a más gyárak által is egyre inkább alkalma­zott rendszert: az úgynevezett intro scan funkció bekapcsolásával a ké­szülék a szalagon található minden felvétel kezdeténél leáll, néhány má­sodpercre lejátszásra vált, majd folytatja a keresést, lehetővé téve ilyen módon, hogy rövid idő alatt fel­térképezzük a szalagot. A gép ve­zérlőgombjai egyébkén szinte kivé­tel nélkül fedőlap mögé vannak rejt­ve, az egyetlen, amely csukott fedő­lapnál is látható, a készülék ki- és bekapcsoló gombja. Nézzük azonban a NV-D 80 digi­tális effektusait. Három csoportba oszthatók: képtárolás, grafikai effek­tusok és zajcsökkentés. Mindhárom szalagról lejátszott képre (pontosab­ban félképre) és az aktuális tévémű­sor képeire is alkalmazható. A kép digitális tárolásával és a memóriából történő kiolvasásával tökéletes álló­képet kapunk. A memória tartalmát 1-1/6 másodperces időközökben állandóan felújíthatjuk, és így a kép­ernyőn állóképek sorozatát látjuk, az úgynevezett sztroboszkop-effek- tust. Az egész azért is érdekes, mert a hangreprodukció időközben nor­málisan folyik. A grafikai effektus lényege az, hogy bizonyos színszin­tekre redukálja a felvétel színjeleit. Ennek eredményeként különböző szinhatású képeket kapunk, például olyat, amely népi olajfestményre emlékeztet, stb. Az ilyen digitálisan manipulált képet szalagra is rögzíte­ni lehet. A digitális zajcsökkentés „megtisztítja“ a videofelvételt, ami előnyösen használható rossz minő­ségű felvételek esetén, noha úgy tűnik, hogy a tisztítás egy kicsit a képélesség rovására megy. A forgó hangfej kristálytiszta Hi-Fi sztereó hangot szolgáltat. LP-üzem- módban mind a kép-, mind a hang­minőség valamelyes romlik, de nem annyira, hogy ezt az üzemmódot ne használhatnánk videoanyag tárolá­sára. Az NV-D 80 minden bizonnyal a legkomplettebb videorekorderek közé tartozik. HORVÁTH GÁBOR ÚJ SZÚ 14 1988. IV. 8. Képújság — nálunk is

Next

/
Oldalképek
Tartalom