Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 1. szám
1 1.7. A közös mezőgazdasági vállalat jóvoltából a járásban egész évben kielégítő a tojásellátás. A felvételen Szoby László mérnök és Kiszel Gyuláné ÉVENTE 47 MILLIÓ TOJÁS A tojástermelési részleg tizenegy csarnokból áll, de a valós teljesítőképességnél kisebb társadalmi megrendelés miatt egy- egy épületben rövidebb-hosszabb ideig mindig szünetel a munka. Ezt az időt átalakításra. korszerűsítésre használják ki.- Három- és négyszintes ketrectömbök- Alzbeta Pokoracká: - Két évtized alatt nemcsak a termelési eredmények, de az éleiket dolgozunk, melyekben hozzávetölege- és munkafeltételek is sokat javultak vállalatunknál (A szerző felvételei) tonna vágósertésen és a selejtezett tojóál- .lományon kívül mintegy 2200 tonna pecsenyecsirkét is értékesít. A baromfihizlalásban elért eredményekről Holecska Magdolnával. a részleg helyettes vezetőjével beszélgettünk. Megtudtuk, hogy a tizenöt csarnokban - részben mélyalmon, részben speciális ketrecblokkokban - egyszerre 280 000 csirkét hizlalnak. Az állatok általában 48-50 nap alatt érik el a megkövetelt 1,68-1,70 kilogrammos vágósúlyt, miközben 2,36 kilogramm erötakarmányt fogyasztanak egy kiló súlygyarapodás eléréséhez.- Jól dolgozunk, s ennek megfelelően jól is élünk - nyugtázta Alzbeta Pokoracká. a részlegen működő 38 fős szocialista munkabrigád vezetője. - Tizenöt éve dolgozom a vállalatban, így nemcsak látom, de értékelni is tudom mindazt, ami a dolgozók érdekében történik. A most kezdő fiatalok természetesnek veszik, hogy a telepen sártenger helyett aszfaltozott utakon járhatnak, hazulról hozott elemózsia helyett nap mint nap meleg ételt fogyaszthatnak, vállalati költségen tanulmányútra, kirándulásra, színházba járhatnak, hogy üzemi orvos őrködik az egészségük felett, s ha munka után kedvük tartja, itt helyben teniszezhetnek, röplabdázhatnak, vagy akár szaunáz- hatnak is. Nekünk, idősebbednek mindez vívmány, a két kezünk munkájának gyümölcsét látjuk sorsunk alakulásában. A vállalat alsószecsei (Dolná Sec) csir- keneveldéjébe, a sertéstelepre, valamint az angol telivéreket tenyésztő méntelepre nem jutottunk el, viszont megtudtuk, hogy a vásárolt naposcsirkékből maguk nevelik fel a szükséges jércéket, évente 1600 tenyész- süldőt értékesítenek, s a lótenyésztésben, illetve a lovassportban elért sikereikkel 1986-ban elnyerték a Legsikeresebb istálló címet. Gondjuk is akad, főleg a rengeteg baromfitrágyával. A mélyalom hasznosításának kérdése lényegében megoldott, hiszen a szilárdított telepeken érlelt trágyát továbbadják a Tőzegkitermelö Vállalatnak. Viszont a tojótelepröl szippantókkal hordják a tagüzemek földjeire a trágyát, s mivel a szippantókocsik csak jelentősen hígított állapotban képesek a tárolókból kiszivaty- tyúzni a trágyát, meglehetősen drága a szállítás. Éppen ezért folyamatosan áttérnek a konténeres szállításra. A tojástermelést is növelni szeretnék, de mivel a járásban nincs szükség több étkezési tojásra, másutt viszont továbbra is ragaszkodnak a gyakran lényegesen költségesebb termeléshez, erre egyelőre nem kínálkozik lehetőség. A kivitelre is gondoltak - olyan magyarországi partnerre akadtak, aki szívesen fizetne szója alapanyagú takarmányokkal a tojásért -, de ennek megvalósítására valószínűleg majd csak a mezőgazdasági vállalati törvénytervezet életbelépése után kerülhet sor. KADEK GABOR Húszéves a lévai (Levice) KOOPERA közös mezőgazdasági vállalat Két évtizede annak, hogy hét szövetkezet és a Feketenyéki (Cierna Voda) Baromfitenyésztési Vállalat együttműködésének eredményeként Léván (Levice) megalakult a KOOPERA állattenyésztési közös mezőgazdasági vállalat. Létrejöttéhez nagyban hozzájárult az a felismerés, hogy a felapró- zottság feltételei között egyszerűen lehetetlen javítani a termelő vállalatok anyagiműszaki felkészültségét, növelni a baromfi- tenyésztés - mindenekelőtt a tojástermelés - eredményességét és jövedelmezőségét. Az eltelt húsz év igazolta az egykori útkeresők által választott, akkoriban szokatlan, ám távlatokat ígérő megoldás helyességét. Ugyanis a tojástermelésen és baromfihizlaláson kívül sertések és sportlovak tenyésztésével is foglalkozó vállalat rendre teljesíti feladatait, nyereséggel gazdálkodik, és országos viszonylatban a legjobb hasonló szakosításé vállalatok közé tartozik. NYERESÉGESEN GAZDÁLKODNAK- Vállalatunk az alakulás évében 1,8 millió étkezési tojást termelt - mondta Jano- vicky András mérnök, a KOOPERA igazgatója. - Ma 47 milliónál tartunk, de szükség esetén nagyobb teljesítményre is képesek volnánk. Húsz év alatt sokat fejlődtünk, s eredményeinkben a járás szövetkezetein és állami gazdaságain kívül a Mezőgazda- sági Terményfelvásárló és Ellátó Vállalat lévai üzeme, valamint a Trnavai Nyugatszlovákiai Baromfifeldolgozó Vállalat is érdekelt. Alapeszközeink és készleteink értéke megközelíti a 250 millió koronát, s évi 100-110 millió korona értékű teljesítményt nyújtva 9-10 millió korona nyereséget tudunk létrehozni. Vagyis a fejlődés, valamint a dolgozók gazdasági és szociális jóléte egyaránt biztosított. Mi fedezzük a járás teljes tojásszükségletét, azonkívül a járásban felvásárolt vágóbaromfi 65 és vágósertés 15 százalékát szintén mi adjuk piacra. Az összesen 283 dolgozót foglalkoztató vállalat központi telepe kis híján tízhektáros területen fekszik. Messziről gyümölcsöskert benyomását kelti, mert a szabad terület nagyobb részét betelepítették gyümölcsfákkal. Eleinte őszibarackkal kísérleteztek, de sok fa kipusztult a kavicsos talajon, így inkább almafákat telepítettek. így a tojó- és hízóállomány kötelező elszigetelésére vonatkozó állategészségügyi előírásoknak is eleget tesznek, ráadásul a termőföldet is ésszerűen kihasználják. Konkrétan az idén a 10 tonna szénán és 20 tonna lucernaliszten kívül mintegy 29 tonna almát is termeltek, amiből a Zeleninának, az alkalmazottaknak, és természetesen az üzemi konyhának is jutott sen 240 000 shaver starcross 288-as tojóhibridet tartunk - tájékoztatott Szoby László mérnök, a részleg vezetője. - A jércék a 151. napon kezdik és hozzávetőlegesen 10,5 hónap múlva fejezik be a termelést. Ilyen feltételek mellett átlagosan 270-275 tojást kapunk egy-egy tyúktól. Az egy tojásra számított abrakfogyasztás 146-148 gramm. Az évente kitermelt 47 millió tojásból 44 milliót adunk át a felvásárlóknak. A szabványostól eltérő méretű tojást kedvezményes áron elsősorban a dolgozóinknak adjuk el, a törött vagy repedt héjú tojást pedig a sertéshizlalásnál hasznosítjuk. A részlegen ötvenen dolgoznak, s valamennyien tagjai a Kovács Veronika vezette szocialista munkabrigádnak. Ezt Máléffi Emma részlegvezető helyettestől tudom, aki 1969-ben baromfigondozóként kezdte a munkát a telepen. Amikor a munkafeltételek felől kérdeztem, röviden csak ennyit mondott: - A gumicsizmát már rég levetettük, s szinte laboratóriumi feltételek között, automatizált, tágas, világos és fűtött csarnokokban dolgozunk. Meggyőződtem róla, hogy nem szépítette a helyzetet. Kiszel Gyuláné, aki a váltótársával, Tóth Lajosnéval összesen 18 500 tojót gondoz, valóban ilyen környezetben gyűjtötte-osztályozta a tojócsarnokból szállítószalagon érkező tojásokat. Mint mondotta, naponta mintegy 15-16 ezer tojást kell azonnal osztályozva tálcára raknia. SZORGALOM ÉS JÓLÉT A vállalat a húsellátás javításához szintén jelentősen hozzájárul, hiszen a kétezer Ha mindenki egyformán vállal... Tonkó Pál mérnök, a Deáki (Diakovce) Efsz elnöke jókedvűen fogadott, hiszen számukra kedvező eredményekkel zárult az év. A mezei dolgozók és a gépesített munkacsoport tagjai minden alkalmas percet kihasználtak a termés gyors és jó minőségben történő betakarítására, az időszerű tennivalók mielőbbi elvégzésére. Amikor már sürgetett az idő, éjszaka is szántottak. A szövetkezet székházában több oklevelet és kitüntetést láttam. A gazdaság a fejlesztésben elért jó eredményeiért, termelési és értékesítési feladatainak példás teljesítéséért az Építésben szerzett érdemekért állami kitüntetés után a Munka Érdemrendet is megkapta. Mindebből arra következtettem. hogy bizonyára hosszú évek óta jól gazdálkodnak és igyekeznek egyre kedvezőbb feltételeket teremteni az elöbbrelé- péshez. Ezzel kacsolatban érdeklődtem a tapasztalt elnöktől, aki válaszában az emberi szorgalom, a tenniakarás és az adottságok mind jobb kihasználására való törekvés jelentőségét domborította ki, de szólt az irányításban és a munkaszervezésben alkalmazott módszerek helyes megválasztásának fontosságáról is. Mint mondotta, bármilyen jó és hozzáértő is a vezető, elfogadható eredményeket csak az öt minden igyekezetében támogató kollektíva segítségével érhet el. Szóba került a személyes példamutatás szerepe. Az elnök kiemelte, hogy a jó vezetőnek mindig és mindenben, a munkában, a családi és a közösségi életben egyaránt jó példát kell mutatnia. Nos, Tonkó Pálról még az irigyei is kénytelenek elismerni, munkából és társadalmi tevékenységből egyaránt annyit vállai, amennyit csak bír Évek óta tagja a Galántai (Galanta) Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának, és az SZLKP Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottságában is példásan teljesíti feladatait. Példamutató helytállását a felsőbb szervek az Építésben szerzett érdemekért állami kitüntetéssel jutalmazták Bármelyik oldalról közelítettük meg a témát, végül mindig az emberek munkához való viszonyának jelentőségénél kötöttünk ki. Az elnök több ízben hangsúlyozta, hogy jó eredményeket csak akkor lehet felmutatni, ha a kollektíva valamennyi tagja egyformán kiveszi a részét a feladatok teljesítéséből. A kezdéményezést, a kollektív feladat- vállalást szocialista munkaversennyel ösztönzik. Néhány évvel ezelőtt sokan kételkedtek a hagymatermesztés fellendítésére kidolgozott program megvalósításának lehetőségében, a hektárhozamok növelésével és az állatok termelékenységének javításával kapcsolatos elképzelések megalapozottságában. Az első eredmények meggyőzték a kétkedőket, s érezhetően megszilárdult a tagoknak a szövetkezet elöljáróságába vetett bizalma. Egyrészt azért, mert azt tapasztalták, hogy az elöljáróság egyre kedvezőbb feltételeket biztosít a mindennapi munkához, az igényes feladatok teljesítéséhez, másrészt azért, mert be kellett látniuk, hogy a szigorúbb követelményekkel párhuzamosan javulnak az eredményeik, gyarapodik, erösbödik a szövetkezet. Ez újabb kezdeményezésre ösztönözte az embereket, s így a gazdaság rendre teljesítette feladatait. A múlt évet az eredmények alapján pozitív mérleggel zárhattuk. És nem csupán a növénytermesztés, de az állate- nyésztés vonatkozásában is. A szeptember végi értékeléskor 3396 literes tehenenkénti tejtermelésről beszéltek, s az eladott tejnek 75 százalékát az első minőségi osztályban értékesítették. Az elnök szerint, ez a rész- eredmény az évi termelési és értékesítési feladat túlteljesítését ígérte. Mivel a sertéshizlalásban szintén jó eredményeket érnek el - kilenc hónap átlagában a napi súlygyarapodás elérte a 604 grammot -, vágóállatokból is piacra tudták adni a tervezett mennyiséget. A növénytermesztésben sikerült mérsékelniük az időjárás kedvezőtlen hatását, így hektáronkénti átlagban búzából 6,44, tavaszi árpából 6, kukoricából pedig 6,6 tonnát takaríthattak be. Járási szinten nem véletlenül emlegetik jó példaként a deáki szövetkezetét, egy hektár átlagában a bruttó mezőgazda- sági termelés értéke 27 664, az árutermelésé pedig 23 119 koronát mutatott. Ekkor a szövetkezet egy hektárra számítva 1245 liter tejet, 131 kilogramm marhahúst és 260 kilogramm sertéshúst értékesített. Az újabb sikerek igazolják, hogy a szövetkezet tagjai nem ok nélkül büszkék korábbi eredményeikre. BÁLLÁ JÓZSEF . ' • . • - • \-A ' ■ ■
