Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1988. január-június (21. évfolyam, 1-25. szám)
1988-01-07 / 1. szám
Körkép* Épp úgy, mint a KGST-országok mindegyikében, Európa legdélebben felvö KGST-országában is javában folyik a gazdasági élet átalakítása, amelyből egyetlen népgazdasági ágazat sem marad ki. Úgy tűnik, Bulgária jelentős lépéselőnyben van számos országgal szemben, például az energiagazdálkodásban. Megkezdte termelését a Szovjetunión kívüli első olyan atomerőmű, amelynek ezer megawattos blokkjai lesznek. Korábban Bulgária számottevő szerszámgépimportra szorult, ma kitűnő minőségű szerszámgépeket exportál. Belgazdaságában olyan új módszereket valósít meg, mint például a gépkölcsönzés, ami az érintett vállalatok számára beruházás nélkül biztosít jelentős gazdasági előnyöket. Ami pedig a minőségellenőrzés, illetve a termékek kiváló minőségének biztosításában újdonság, azt másutt sem ártana mielőbb bevezetni... Atomenergia - főszerepben Tavaly november 5-én, két nappal a vállalt határidő előtt a kozloduji atomerőmű 5. blokkja is megkezdte a próbaüzemelést, ami egyúttal azt is jelenti, hogy Bulgária az első olyan KGST tagország a Szovjetunión kívül, amelyben ezer megawattos atomerőműblokk termeli az elektromos áramot. November 5-én az éjszakai órákban végezték el azokat az utolsó méréseket, amelyek szükségesek voltak ahhoz, hogy az atomerőműben folyó irányított láncreakciót az ellenőrizhető szinten tarthassák. Ezek után a kozloduji atomerőmű 5. energiablokkját is rákapcsolták az ország energiarendszerére. Ennek köszönhetően ez az atomerőmű termeli a jelenlegi Bulgáriában előállított elektromos energia 40 százalékát. Ez az energiablokk a bolgár-szovjet gazdasági együttműködés legújabb kiemelkedő bizonyítéka. Azonban a bolgár atomenergetika korszerű alapjait már jó néhány évvel ezelőtt lerakták, hiszen az észak-bulgáriai Bélén mellett épülő második bolgár atomerőmű- amelynek hat energiablokkja lesz- már eleve ezer megawattos energiatermelő egységekkel számolt. Ennek az atomerőműnek első blokkját 1991-ben helyezik üzembe, és a terveknek megfelelően kétévenként kezdi meg egy-egy további egység az üzemelést. így az évezred végére Belenben az atomerőmű évente egymilliárd kilowattóra elektromos energiát termel majd. A szovjet tervdokumentációk alapján, szovjet segítséggel épülő atomerőművön már az elmúlt esztendőben 800 millió koronányi építőipari és szerelési munkát végeztek el a szakemberek. Az első energiablokk alapozási munkálatait Bulgária Kommunista Pártja múlt évi XIII. kongresszusának tiszteletére kezdték meg. Ezt követően fogtak hozzá annak a dunai kikötőnek az építéséhez, amely kifejezetten az erőműépítés céljait szolgálja. Gazdaságos fogyasztók Annak ellenére, hogy nagyméretű tudományos-műszaki kutatások folynak újabb energiaforrások, újabb energianyerési lehetőségek feltárása céljából, napjainkban még az atomenergia felhasználása jelenti a leggazdaságosabb energianyerési módot. Természetesen nagyon sokáig tartana, amíg az atom- majd a lehetséges újabb energiaforrások- így a magfúzió útján termelhető energia - kiszorítanák a napjainkban klasszikusnak is nevezett energiahordozókat, köztük a szenet is. amelynek gazdaságosabb felhasználása ma is a szakemberek érdeklődésének középpontjában áll. Régóta gyártanak elektromos hőtároló - más nevén akkumulációs - kályhákat, a bulgáriai Lovecs városának mezőgazdasági-ipari komplexumában pedig alig egy évvel ezelőtt szilárd fűtőanyaggal működő hőtároló kályhát terveztek a szakemberek. Azóta már a sorozatgyártását is megkezdték. Fűtőanyaga brikett. A szemre is szép, formatervezett kályhák hőtároló blokkját tűzálló tégla és brikett-tartály képezi, amelyet naponta csak egyszer kell feltölteni Tekintettel arra, hogy Bulgáriában nincsenek gazdag feketeszén-lelőhelyek, a bolgár szakemberek kevésbé értékes fűtőanyag felhasználásának lehetőségét is boncolgatták. Ebben az évben pedig már piacra kerültek azok a hőtároló kályhák is, amelyek az alacsonyabb fűtőértékű barnaszénnel üzemelnek, sőt a fafü- téses hőtároló kályhák is piacon vannak már. Mindkét utóbbi változatukat 12 óránként kell „üzemanyaggal“ ellátni. A brikett-tüzelésű kályhák tartályába tíz kilogrammnyi tüzelő fér, ez lassú égéssel 24 óráig tart ki és négy további 12 órán át sugározza a hőt. Nemcsak olcsóbbak, hanem jóval-gazdaságosabbak is a hasonló teljesítményű elektromos hőtároló kályháknál. Már külföldön is nagy irántuk az érdeklődés. A lakótelepi lakásokból például ..száműzik“ a garzonlakásokat, a vidéki lakóházak tervezői pedig arra is gondolnak, hogy a lakóknak megfelelő lehetőségeik legyenek a háztáji gazdálkodásra is, függetlenül attól, hogy esetleg nem egyszintes házban laknak majd. Az említett szándékok mellett az is szembetűnő, hogy az építés során az eddiginél sokkal inkább igénybe akarják venni a lakosság anyagi eszközeit. Ez ma már korántsem a „jövő zenéje“, hiszen Bulgária vidéki városaiban és a falvakban, sőt néhány nagyobb városban is, már most sem szabad háromszintesnél magasabb lakóépületeket építeni. Csak kivételes esetekben engedik meg a jövőben az ötszintes lakóépületeket, liftek nélkül. A falvakban pedig a magánerős lakásépítést szorgalmazzák, tágas udvarral, kiskertekkel. A városokban is a családiházépítést szorgalmazzák. Annak, hogy a garzonlakások eltűnnek a bolgár építőipar „szótárából“, az az egyszerű magyarázata, hogy ezekkel a lakosok valós lakásgondjait nem lehet tartósan megoldani. Ugyancsak természetes ma már, hogy a lakótelepi lakások a városokban egymástól eltérő külsővel készülnek. Persze, e szándékok megvalósításához a megfelelő hátteret is meg kell teremteni. Éppen A dél-bulgáriai Pazardzsik városának Metalik szerszámgépgyára az országban a számítógéppel irányított szerszámgépek, automatizált termelörendszerek és megmunkáló cellák egyik jelentős gyártója. Az egyik legutóbbi típust, az IT 200-as szerszámgépet szovjet szakemberekkel együttműködve fejlesztették ki. A felvételen a Metalik üzem szerelőműhelyének egyik része látható. (A ŐSTK felvétele) MC 40-es hasonló, többcélú fel- használásra alkalmas szerszámgépet is bemutatták, s rajtuk kívül horizontális és vertikális esztergagépeket, marókat, köszörűket is kínáltak. Azóta már több olyan szakmai napot szerveztek, amelyeken bemutatókkal is igyekeztek népszerűsíteni Bulgária a gazdasági átalakítás útján Új szemlélet a népgazdaság valamennyi ágazatában Elsőként a KGST-országokban • Hőtárolós kályha szilárd fűtőanyagra • Új utakon az építőipar • Bolgár szerszámgépek Csehszlovákiában • Gépkölcsönzés - nyereséggel • A Jó minőség a legfontosabb Emberibb léptékkel Általában azt tartják a bolgárokról, hogyha legalább öt levájuk van, akkor máris házépítésre gondolnak... Persze, ez túlzás, az azonban mégsem a véletlen műve, hogy az utóbbi évtizedekben az országban sona nem látott mértékű lakásépítés folyik Az már korábban is észlelhető volt, hogy nemcsak a mennyiséget tartották szem előtt, hiszen építészkollektívák százai dolgoztak azon, hogy a bulgáriai lakótelepek, a szövetkezeti lakások, vagy pedig a magánerőből épülő kisebb-nagyobb családi házak minél inkább otthont is jelentsenek lakóiknak, ne csak födelet a fejük fölött. Különösen az utóbbi esztendőkben figyelhető meg az az igyekezet, hogy a korábbinál emberibb léptékű lakóházak épüljenek szemben a „toronyházas korszakkal“. Alacsonyabbak lesznek a bulgáriai la-' kóházak, és sokkal változatosabbak, mint korábban. Sőt, a tömeges lakásépítésben is a lehető legváltozatosabb építkezési módokat akarják kidolgozni, olyanokat, amelyekkel másutt még nem rendelkeznek. ezért a bolgár építőanyag-ipar számára kötelező szempont eme célok figyelembe vétele. A bolgár takarék- pénztárak ugyancsak felkészültek az eddiginél igényesebb lakásépítésre, így jelenleg 18 ezer leva az e célra felvehető kölcsönök felső határa, ami 180 ezer koronának felel meg. Ezt harminc év alatt kell törleszteni, kétszázalékos kamattal. Szerszámgépek exportra Ha a csehszlovák-bolgár kereskedelmet vizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy abban az egyik legnagyobb tétel a gépipari termékek cseréje. Köztük is egyre jelentősebb a szerszámgépekkel való kereskedelem, amit a csehszlovák Strojim- port, illetve a bolgár Masinoexport külkereskedelmi vállalatok bonyolítanak le. Szófiában Elka Maneva, a Masinoexport igazgatója arról beszélt, hogy az export növelése érdekében szervezték meg ez év tavaszán Csehszlovákiában a hulíni szerszámgépgyárban azt a kiállítást, amelyen a bolgár szeszámgépek iránti érdeklődést akarták tovább fokozni. Itt a már említett MC 032-es megmunkáló központokon kívül az Bulgáriában Pazardzsik városában a famegmunkáló intézet a Stará Planina gazdasági egység része. Fa- megmunkálással, furnérlemezek és faforgácslemezek gyártásával, és a fa impregnálá- sával foglalkozik. Ebben az intézetben évente több mint száz feladatot oldanak meg. Közülük jó néhányban a KGST tagországok is részt vesznek. A felvételen Kína Cocsevová mérnök a vegyi laboratóriumban kísérletet végez. (A ÓSTK^ felvétele) szerszámgépgyártás tera bolgár mékeit. Az igazgatónő nemcsak a bolgár gépekről szólt, hanem azt is elmondotta, hogy a bulgáriai gyárakban nagyon elégedettek a csehszlovák berendezésekkel. Ha két ország gépipari árucseréjében valamiről elmondható, hogy még kívánni valót hagy maga után, az a pótalkatrészek és a megfelelő szerviz biztosítása. Ezeknek a problémáknak a megoldását már nem lehet tovább halogatni. Berendezések „közhasználatban“ Mintegy másfél évvel ezelőtt Bulgáriában Bulgarleasing elnevezés alatt létrehozták azt a KGST-orszá- gokban eddig egyedülálló szervezetet, amelynek az a feladata, hogy gépeket, berendezéseket kölcsönöz. A bolgár szakemberek véleménye szerint az akkori döntés tökéletesen megfelel a várakozásoknak. Ugyanis ez a szervezet, pontosabban gazdasági egyesülés új gépek, berendezések, közlekedési eszközök, sőt épületek kölcsönzésével foglalkozik. Ily módon segít azoknak a vállalatoknak, amelyeknek nincs elegendő devizájuk külföldi gépek, berendezések, vásárlására, de egyúttal azoknak is, amelyeknek vannak gépeik, csak jelenleg még nem tudják azokat teljes mértékben kihaszálni, teljes kapacitással üzemeltetni. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy bolgár vállalatnak nincs elegendő pénze, a Bulgarlea- singhez fordul, amely rendelkezésére bocsátja a kívánt gépet, vagy pedig a saját költségén (!) megvásárolja az akár régebbi, de vadonatúj berendezést is, azt bizonyos illeték ellenében kölcsönzi. Sőt, az ily módon bérelt technikai berendezéseket a bérlő vállalat idővel meg is vásárolhatja. Ez a szolgáltatás ma még szinte beláthatatlan lehetőségeket biztosít, hiszen a Bulgarleasing gazdasági egyesülés dolgozóinak véleménye szerint a bolgár népgazdaságban jelenleg körülbelül egymilliárd leva értékű termelő kapacitás nincs kellő mértéken kihasználva. Egyúttal mintegy kétezer olyan ajánlatról tudnak, amikor vállalatok hajlandók lennének kölcsönözni berendezéseiket, és egyelőre körülbelül ennek a számnak a fele az olyan eset, amikor más vállalatok vennék igénybe ezeket a szolgáltatásokat. A gazdasági egyesülés egyúttal ezeket az ajánlatokat, illetve igényléseket közvetíti a kérdéses vállalatoknak. E rövid idő alatt nagy népszerűségre tett szert a Bulgárleasing az ipari vállalatok, de elsősorban a mezőgazdasági üzemek körében. Persze, mint minden új, ez a tevékenység sem folyik buktatók nélkül. A szakemberek ilyen értelemben elsősorban a még meglévő bürokratikus gyakorlatot említik; számos olyan jogszabály, rendelkezés van, amelyek egymásnak ellentmondó intézkedéseket tesznek lehetővé Nagyon fontos, hogy ez a helyzet mielőbb megváltozzon, hiszen bebizonyosodott: az alapeszközök ily módon történő „mozgatása“ teljes mértékben összhangban van a bolgár gazdaság érdekeivel. Újabban a Bulgarleasing szakemberei tevékenységüket ki akarják terjeszteni a jelenleg még nagyon drága elektronikus berendezésekre - számítógépekre, videótechnikára. Az is kiderült, hogy a legtöbb bolgár építőipari szervezet - különösen azok, amelyek külföldön folytatnak tevékenységet - nagyon sok olyan drága berendezést vásárol rövid használatra, amelyeket a későbbiek során nagyon előnyösen, bizonyos bérleti díj fejében tudna partnerei rendelkezésére bocsátani. A bolgár tapasztalatok azt mutatják, hogy ez az ötlet másutt is megérdemelné a gyakorlati alkalmazást. Dnelszámolás - haszonnal Akár „munkásgaranciának“ is nevezhetnénk azt a gyakorlatot, amely elsősorban a termékek jó minőségét szavatolja. Szófiában az Elpromenergo ipari kombinátban elsősorban nagyteljesítményű transzformátorokat gyártottak. Egyébként ez a kombinát a főváros élenjáró üzemeinek egyike. Legalábbis gazdasági eredményei alapján. Napjainkban azon üzemek közé tartozik, ahol a dolgozók már választották igazgatójukat, és azóta át is tértek a vállalati önelszámolásra. Az 1987-es esztendő első kilenc hónapja alatt a tervezettnél 25 százalékkal több nyereségre tettek szert, s csaknem 17 százalékkal lépték túl az árutermelés tervét. Ebben elsősorban termékeik minőségi mutatói játszották a fő szerepet. Ezen kívül rugalmas munkaszervezéssel olyan villamossági berendezések alkatrészeinek gyártásába kezdtek, amelyekből eddig hiány volt a bolgár piacon. Ezeket nagy nyereséggel adják el. de azoknak is megéri, akik vásárolják, mert termelésükben így az alkatrészhiány ma már sokkal kisebb gondot okoz, mint korábban. Tevékenységük a szállítói-megrendelői kapcsolatokban is példamutató, hiszen szerződéses feladataikat mindig időre, a leggyakrabban pedig határidő előtt teljesítik Különösen arra vigyáznak, hogy „szokásaikat“ főként akkor tartsák meg, ha exportfeladatokról van szó. Amikor az állami minőségellenőrző szervek termékeiket jellemezték, röviden fogalmaztak: jó minőség és precizitás. Épnél több elismerés pedig aligha szükséges. Bizonyítja egyben azt is, hogy az 1987 áprilisában megkezdett újszerű munkavégzéssel olyan eredményeket tudnak elérni, amelyeket korábban nem. pedig már akkor is példaként emlegették a vállalat nevét. _ , __,__ MÉSZÁROS JÁNO S
